Esti Hírlap, 1965. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1965-03-01 / 50. szám

Még mindig veszélyben három drága gép A gépgyárnak kell, a kőfaragóknak nem, de a központ makacs Két hét alatt tönkremenne — Megtaláltuk az egyik gépet! — hallatszott a vonal túlsó végén az izgatott hang. — Jöjjenek, nézzék meg Lábatlanban azt, amiről írtak. Bűn ez, kérem, bűn! Egy hete arról írtunk, hogy drága pénzért importált szerszámipari célgépekkel akar követ faragni az építőipar. Nem értettük, miért irányították a három modern gyalugépet az ÉM Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalathoz, amely eddig legfeljebb kiselejtezett, öreg vasipari gépeket használt. *Ezek óta kellene Esztergomban, a Szerszámgépipari Művek Marógépgyárában, ahol az ország legkorszerűbb megmunkáló gépei találhatók, az igazgató ezzel fogad: — Ilyen gépre lenne szükségünk évek óta. Hidraulikus vezérlésű, nagy pontosságú, finom gép. — Mit jelentene egy ilyen gép önöknek? — Rövid időn belül megoldanánk például egy kiemelt KGST-feladatot. — Termékeink hetven százalékát exportáljuk, Japántól Olaszországig, Angliától Nyugat-Németországig — veszi át a szót a főmérnök. — A megnövekedett igényeket azonban csak mind korszerűbb gépekkel lehet kielégíteni. Most egyik napról a másikra megoldódna a finomgyalulás gondja! Node, miért nem akar megoldódni? Mi akadálya lehet annak, hogy az építésügyi tárca a frissen behozott, de területén máris feleslegessé vált gépet átadja oda, ahol a népgazdaság érdeke a legjobban megkívánja? Úgy látszik, lehet akadálya... Nem is értenek hozzá Az ÉM Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat a három gép közül az egyiket már el is szállította lábatlani telepére. Az esztergomiak után mi is megnéztük. Az ottani munkások és a telepvezető véleménye egybehangzik: — Vétek ezt a nagy pontosságú, finom gépet tönkretenni! Maximum 0,5 milliméter pontossággal kell dolgoznunk, ez a gép viszont 0,02 milliméternél kezd! De tudnak-e egyáttalán a kőfaragók dolgozni az új géppel? Tekintsünk el attól, hogy a gép szakszerű működtetéséhez speciálisan képzett szakmunkást kell alkalmazni. Az esztergomiak szerint a vastagon leülepedő kőpor és a kőszilánk a hidraulikus vezérlést, a finom csúszó és forgató berendezéseket két hét alatt tönkretenné! A 600 ezer forint értékű szerkezet évi értékcsökkenése 60—70 ezer forint lenne, ez pedig „agyonnyomná” az önköltséget. Ésszerű csere lenne Ezért is, ésszerűségből is, a szerszámgépgyár cserét ajánlott: az új gépért szállít és felszerel egy ma is működő, kifogástalan hosszgyalut, s s ráadásul azt ad, amit a kőfaragók kémek, például keretes fűrészt. A telepiek örülnének az üzletnek, de hát nem pk döntenek, hanem a budapesti központ. Füzesi József, a szerszámgépgyár beruházási osztályvezetője felutazott hát Pestre a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat központjába. Egy óra hosszat érvelt a főgépésznek, aztán otthagyta. Ma is érthetetlen előtte a dolog. — A kolléga makacsul egyre csak azt hajtogatta: „Végre, előreléptünk a műszaki fejlesztés vonalán. Nem azért vittük le a gépet, hogy elcseréljük. Ha nem lesz jó, majd átalakítjuk.” Füvesi József még be akart menni a vállalat főmérnökéhez, de nem találta a helyén, tárgyalt a KGM beruházási osztályán, ott viszont nem értek rá „napi ügyekkel” foglalkozni; gondolta, bekopog a miniszterhelyetteshez, de elkeseredésében inkább hazautazott. Most töri a fejét, hol lehetne protekciót szerezni? Ilkei Csaba RÉGI TÜKÖR Az idő már a sarkamra hág: rendezni kellene polcaimon a könyveket. Mert az olvasási szeszély, az idézetek utáni kutatások, költözködés vagy portörülés okaiból elkalandoztak a szigorú ábécés sorrend zárt területéről, ahogy egy elhanyagolt kert elburjánzik, olyan most. Ha lenne ilyen varázslat: Toldi vitéz szorosan Bovaryné mellé bújva teszi flauberti önagyságának a szelet, Karenina Anna Csokonaihoz bújik, Claudius, a császár Molierehez tévedt — ha lenne ilyen varázslat: Verlaine versekbe merül Homérosz, micsoda furcsa társulások, Herodotos hallgatja Mikszáthot, Karinthy Frigyes jobbján Solohov, balján az Ingesmester szakácskönyve, korok, idők áthallatszanak egymáshoz. Tehát rendezni, ezt is rendezni, mint minden dolgunkat, helyére a helyére valót. S ahogy a rend alakul, sok minden előkerül, elfelejtett és elhanyagolt is, érték mellett az értéktelen is jelentkezik. Gondolom, a könyvek is megsértődnek, ha méltatlan társakhoz kerülnek, Swift bánatos lenne, egy detektívregény mellett, Thomas Mann elkomorodna, ha könyv váll magasságban egy bestsellerrel kellene naphosszat érintkeznie. Hát így került elő a rendetlenség homályából Aszalay Józsefnek — „a párisi statistikai tudós társaság tagja” — egy száz évvel ezelőtt írt műve. Címe Szellemi omnibusz. Művelt hangú, válogatott badarságokat rejt magában a könyv, tudományokról, irodalomról, erkölcsről, filozófiáról, azonnal a kiselejtezendők közé kéne rakni. Mégis forgatom, talán nem érdektelen megtudni egyet mást a száz év előtti gondolkodásból! Találomra idézek. A természettudósokról szólva, megállapítja: „több rejtelmet akarnak feloldani, mint amennyit embernek feloldani engedő a természet”. A mesteremberek között van: csemegész, bábsütő, viaszgyertya készítő, csinvat-szövő, kártyafestő, lázművész (optikus), orgonász, szalagász, sarkantyúé, tajtpipa faragó — a legvidorabb népek a szabók és a vargák, „ha nem bántja őket lépkér, kápránd vagy szenteskedés”. A Nagyok c. fejezetből: „Közéletben vagyonosság és polgári állásuk után neveztetnek az emberek nagyoknak. E nagyok különösen azon előnnyel bírnak, hogy nem kell könyörögniök mindennapi kenyerükért, legfeljebb jó gyomorért ...” A Nevelésről a többi közt ezt írja: „ ... feljebbvaló a szellem- és szív, mintsem az elme képzettsége...” A Nők: „A nő magában nulla, előtte szükségképp más számjegynek kell állnia, hogy jelentékeny legyen, ezt nem a férfi hatalom, hanem maga a természet is úgy kívánja”. A Regényekről: „Regények képezik a korszellem és nemzeti míveltés légmérőjét, az idő —ildények és még inkább a lélek betegségeinek tükrét”. Izgalmas, kiket tart :száz esztendővel ezelőtt a szerző jelentős írónak. „Balsac — írja — korunk társadalmi romlottsága regényírójának nevezhető. A szellemdús Victor Hugo legélénkebben ecsetelt ábrázolatai borzalmat gerjesztők. Paul de Kock a girisettek írója, sikamlós és ledér. — Dickens (Boz) eredeti népszerű regényei általános kedvtelés tárgyai — Jeles regényíróink: Jósika Miklós, Fáy András, Eötvös József, Kemény, Jókai stb. Viszont: „Beszély- és novellaíróink közül a női kedélyhez édes enyelgéssel simulva Kovács Pál, őt a szép nem magáénak vallja”. A Találmányok c. fejezet megjósolja, hogy a gőzhajózás fejlődésével, gőzösön is feljuthatunk majd Pestről Bécsbe tizenhárom és vissza kilenc óra alatt. — A Szeretetről írva megállapítja, hogy a szegény özvegy anya kevesb panasszal eltart tíz gyereket, mint tíz vagyonos gyermek egy öreg anyát. — A Szerelem pedig: állati delej, amely egymáshoz vonzza a két nemet, mint a Föld a Holdat. — A Színészet c. fejezetből megtudható. A legrégibb magyar színdarabot honunkban Karádi Pál írta 1569- ben, öt felvonásos vígjátékot így cím alatt: Comédia Balassi Mennihárt árultatásáról, mellyel elszakada a magyarországi második választott János királytól”. Becsukom a száz esztendővel ezelőtt írt s nyomtatott könyvet, ezt a vakult foncsorú, régi tükröt. Száz év: egy mozdulat az idő rengésében! Bodó Béla Új mesterséges tavak A Mecsek és a Zselic tizenöt patakját fogták munkába a baranyai szövetkezeti gazdák. Ezek mindegyike egy-egy nagy mesterséges tárolóba hordja a vizét. Már most mindenütt elzárták a zsilipeket, hogy az öntözés idejére biztosítsák a megfelelő vízszintet. A mesterséges tárolók révén olyan falvak határába is eljut az éltető víz, ahol korábban gondolni sem lehetett öntözésre. A múlt két év alatt 15 mecseki és zselici völgyet alakítottak át tóvá. Vízterületük összesen 850 hold. A terv szerint több mint nyolcmillió köbméter vizet tárolnak nyárig az elzárt völgyekben. Ily módon lehetővé válik, hogy ebben az évben 14 ezer holdat öntözzenek a szövetkezeti gazdaságok, kétszer akkora területet, mint tavaly. (MTI) A cukor és a hídpillér Koponyaműtét az őskorban • A Torok-gyök • Képzeletbeli séta a képzeletbeli egészségmúzeumban TUDNIVALÓK A BŐRRŐL Feljegyezte a történelemtudomány, de az orvostudomány is Mucius Scaevola hőstettét, aki tűzbe tartotta a kezét. Hőstettének értékéből ugyan valamit levon, de az orvostudomány szempontjából annál érdekesebb, hogy a férfi nem érzett fájdalmat. Ma is vannak emberek, akiknél úgynevezett vele született fájdalomérzethiány mutatkozik. Egyáltalán nem irigylésre méltók, hiszen a fájdalom a betegség egyik legbiztosabb jelzője. Múzeumunkban érdekes tablókmutatják az érzékszervek működését, de „A hely, ahol állunk, a Budapesti Egészségmúzeum. Múzeumunk első termében az orvoslás történetének egy-egy fontosabb mozzanatát, egy-egy kiemelkedő alakját mutatjuk be. Vessenek egy pillantást erre az üvegvitrinre: koponyát és néhány csontot láthatnak benne. Ezeket a csontokat Magyarország földjéből ásták ki, s arról tanúskodnak, hogy e földön már az őskorban is gyógyítottak. Ha alaposan szemügyre vesszük ezt a koponyát — kérem, jöjjenek közelebb —, akkor láthatják, hogy a falcsonton éles, sima szélű, kerek lyuk van. Ilyen lyukat csak műtéttel, úgynevezett trepanációval, magyarul: koponyalékeléssel lehet készíteni. A lyuk széle pedig sima, ami azt bizonyítja, hogy a beteg túlélte a műtétet, meggyógyult...” Induljunk körsétára a képzeletbeli egészségügyi múzeumban, s legyen kísérőnk dr. Lányi Márton, aki Egészségre vezérlő kalauz című, most megjelent könyvében is végigvezeti az olvasót a képzeletbeli múzeumban, most gyerünk egy következő terembe. Itt a bőrről tudhatunk meg érdekességeket. Mitől barna az egyik ember bőre, mitől fehér a másiké? A különbséget a bőrfelhám sejtrétegének festéktartalma okozza. A négerek bőrében az egész sejtréteg gazdag festékszemcsékben, a fehéré csaknem üres, de ettől eltekintve, a két bőr felépítése teljesen azonos. Ha például egy erősen lebarnult európai ember bőrének szövettani rajzát összehasonlítjuk egy afrikaiéval, alig találunk különbséget, telhetetlen lenne. A talajban élő bizonyos baktériumok nitrogénátalakító munkája nélkül például nem lenne mezőgazdaság, nem lenne kenyér. De a kenyérhez nem lehetne sajtot enni, ha más baktériumok nem készítenék azt tejből. Nem lenne cipőnk sem, hiszen a bőr cserzésében is szerepet játszanak a baktériumok... De felsorakoznak a veszedelmes ellenfelek is. A vérhast például már ötezer éve ismeri az emberiség. Kéthárom ezredmilliméternyi baktériuma okozta 1685-ben a törökök által megszállt Buda alá érkező seregek széthullását. A törökök Állatinak adtak hálát, pedig inkább a keresztény táborban dúló vérhasjárványt kellett volna áldaniuk, amely 30 ezer katonát pusztított el SZÜKSÉG LENNE RÁ Egy régi tábla a torokgyíkról: jó 300 évvel ezelőtt Pápai Páriz Ferenc vetette papírra szép, cikornyás betűkkel: „Ami a’ Torok-gyíkot illeti, az nem egyéb, hanem a’ torok felső részeinek, kiváltképen pedig a’ nyeldeklő körül való apró petsenyéknek tüzeken való meg-dagadása, melly miatt ember többire se lélegzetet nem vehet, sem semmit le nem nyelhet.” Magyarországon ez a betegség ma már csaknem a múlté: 1945-ben 7217 megbetegedésből 1135 végződött halállal, az utóbbi esztendőkben évi néhány száz megbetegedés közül mintegy tíz a halálos esetek száma. De búcsúzzunk most ellenségeinktől, nézzük, milyen hasznos jó tanácsokat ad látogatóinak a „múzeum”. Árt-e a cukor a fogaknak? Egy fogorvos professzor tanulságos történetet mond el a „kiállítás” látogatóinak: „Egy nagy város folyami betonhídját gyakran kellett javítani. A hífl egy cukorrgyár közelében volt. Feltűnt, hogy különösen az egyik pillér ment rendkívül gyorsan tönkre. Amikor tisztázták, hogy mi a pillér gyors romlásának oka, kiderült, hogy annak közelében ömlött a folyóba a cukorgyár melaszlevezető csatornájának tartalma is; ez a nagy cukortartalmú, tapadó anyag okozta a hídpillér gyors pusztulását.” Új tablók, új termek. De a szerző — sajnos — csak képzeletbeli egészségmúzeumba vezethet. Pedig mennyire nagy szükség lenne egy ilyen múzeumra! Van Budapesten bélyegmúzeum, közlekedési múzeum, postamúzeum, tűzoltómúzeum — jó lenne, ha egyszer sor kerülhetne egy tartalmas, gazdag — látogatóinak sok jó tanácsot adó — egészségügyi múzeum felállítására is. Sárdi Mária BARÁTOK ÉS ELLENSÉGEK A harmadik teremben ellenségeink sorakoznak. Itt vannak mindjárt a baktériumok, külön csoportban a károsak, külön a hasznosak. Hasznos baktériumok?! Hallgassuk a doktor magyarázatát: — Környezetünkben mintegy másfélezer egysejtű baktériumfajta él. Ezeknek egy része nélkül az élet elképe Alkony a Duna-parton. (Selmeczi Tóth János felvétele) Műnapfény a növényházban A szarvasi öntözési és rizstermesztési kutató intézet izotóp-növényházában százezer forintos költséggel különleges neoncső-világítást szereltettek fel. Fehér, sárga és kék színű fényt árasztanak a csövek, s így a napfény hatását keltik. A neonfénnyel este tízig világítanak. A tudományos kutatók egy teljes esztendőt nyernek azzal, hogy télen is folytathatják kísérleteiket. (MTI) Kössön szerződést fizető¥endégszoba kiadására! Ajánlja fel nélkülözhető, jól berendezett, különbejáratú szobáját a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal vendégeinek elhelyezésére. JELENTKEZÉS ÉS FELVILÁGOSÍTÁS személyesen a hivatal információs szolgálatánál, Bp., V., Roosevelt tér 5., vagy telefonon a 386—581, 180—609 és 382—061 számokon.