Esti Hírlap, 1965. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1965-03-01 / 50. szám

Még mindig veszélyben három drága gép A gépgyárnak kell, a kőfaragóknak nem, de a központ makacs Két hét alatt tönkremenne — Megtaláltuk az egyik gé­pet! — hallatszott a vonal túlsó végén az izgatott hang. — Jöjjenek, nézzék meg Lá­batlanban azt, amiről írtak. Bűn ez, kérem, bűn! Egy hete arról írtunk, hogy drága pénzért importált szer­számipari célgépekkel akar követ faragni az építőipar. Nem értettük, miért­ irányí­tották a három modern gya­lugépet az ÉM Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat­hoz, amely eddig legfeljebb kiselejtezett, öreg vasipari gépeket használt. *Ezek óta kellene Esztergomban, a Szerszám­gépipari Művek Marógépgyá­rában, ahol az ország legkor­szerűbb megmunkáló gépei találhatók, az igazgató ezzel fogad: — Ilyen gépre lenne szük­ségünk évek óta. Hidraulikus vezérlésű, nagy pontosságú, finom gép. — Mit jelentene egy ilyen gép önöknek? — Rövid időn belül megol­danánk például egy kiemelt KGST-feladatot. — Termékeink hetven szá­zalékát exportáljuk, Japántól Olaszországig, Angliától Nyu­­gat-Németországig — veszi át a szót a főmérnök. — A meg­növekedett igényeket azon­ban csak mind korszerűbb gépekkel lehet kielégíteni. Most egyik napról a másikra megoldódna a finomgyalulás gondja! Node, miért nem akar meg­oldódni? Mi akadálya lehet annak, hogy az építésügyi tárca a frissen behozott, de területén máris feleslegessé vált gépet átadja oda, ahol a népgazdaság érdeke a legjob­ban megkívánja? Úgy lát­szik, lehet akadálya... Nem is értenek hozzá Az ÉM Kőfaragó és Épü­letszobrászipari Vállalat a három gép közül az egyiket már el is szállította lábatla­­ni telepére. Az esztergomiak után mi is megnéztük. Az ot­tani munkások és a telepve­zető véleménye egybehang­­zik: — Vétek ezt a nagy pon­tosságú, finom gépet tönkre­tenni! Maximum 0,5 millimé­ter pontossággal kell dolgoz­nunk, ez a gép viszont 0,02 milliméternél kezd! De tudnak-e egyáttalán a kőfaragók dolgozni az új géppel? Tekintsünk el attól, hogy a gép szakszerű működ­tetéséhez speciálisan képzett szakmunkást kell alkalmazni. Az esztergomiak szerint a vastagon leülepedő kőpor és a kőszilánk a hidraulikus vezérlést, a finom csúszó és forgató berendezéseket két hét alatt tönkretenné! A 600 ezer forint értékű szerkezet évi értékcsökkenése 60—70 ezer forint lenne, ez pedig „agyonnyomná” az önköltsé­get. Ésszerű csere lenne Ezért is, ésszerűségből is, a szerszámgépgyár cserét aján­lott: az új gépért szállít és felszerel egy ma is működő, kifogástalan hosszgyalut, s s ráadásul azt ad, amit a kőfaragók kémek, például keretes fűrészt. A telepiek­­ örülnének az üzletnek, de hát nem­ pk­ döntenek, hanem a budapesti központ. Füzesi Jó­zsef, a szerszámgépgyár be­ruházási osztályvezetője fel­utazott hát Pestre a Kőfara­gó és Épületszobrászipari Vál­lalat központjába. Egy óra hosszat érvelt a főgépésznek, aztán otthagyta. Ma is érthe­tetlen előtte a dolog. — A kolléga makacsul egy­re csak azt hajtogatta: „Vég­re, előreléptünk a műszaki fejlesztés vonalán. Nem azért vittük le a gépet, hogy elcse­réljük. Ha nem lesz jó, majd átalakítjuk.” Füvesi József még be akart menni a vállalat főmérnöké­hez, de nem találta a helyén, tárgyalt a KGM beruházási osztályán, ott viszont nem ér­tek rá „napi ügyekkel” fog­lalkozni; gondolta, bekopog a miniszterhelyetteshez, de el­keseredésében inkább haza­utazott. Most töri a fejét, hol lehetne protekciót szerez­ni? Ilkei Csaba RÉGI TÜKÖR Az idő már a sarkamra hág: rendez­ni kellene polcaimon a könyveket. Mert az olvasási szeszély, az idézetek utáni kutatások, költözködés vagy portörülés okaiból elkalandoztak a szigorú ábécés sorrend zárt területéről, ahogy egy el­hanyagolt kert elburjánzik, olyan most. Ha lenne ilyen varázslat: Toldi vitéz szorosan Bovaryné mellé bújva teszi flauberti önagyságának a szelet, Kare­nina Anna Csokonaihoz bújik, Claudius, a császár Molierehez tévedt — ha lenne ilyen varázslat: Verlaine versekbe me­rül Homérosz, micsoda furcsa társulá­sok, Herodotos hallgatja Mikszáthot, Karinthy Frigyes jobbján Solohov, bal­ján az Ingesmester szakácskönyve, ko­rok, idők áthallatszanak egymáshoz. Tehát rendezni, ezt is rendezni, mint minden dolgunkat, helyére a helyére valót. S ahogy a rend alakul, sok min­den előkerül, elfelejtett és elhanyagolt is, érték mellett az értéktelen is jelent­kezik. Gondolom, a könyvek is megsér­tődnek, ha méltatlan társakhoz kerül­nek, Swift bánatos lenne, egy detektív­­regény mellett, Thomas Mann elkomo­­rodna, ha könyv­ váll magasságban egy bestsellerrel kellene naphosszat érintkeznie. Hát így került elő a rendetlenség ho­mályából Aszalay Józsefnek — „a pá­risi statistikai tudós társaság tagja” — egy száz évvel ezelőtt írt műve. Címe Szellemi omnibusz. Művelt hangú, vá­logatott badarságokat rejt magában a könyv, tudományokról, irodalomról, er­kölcsről, filozófiáról, azonnal a kiselej­­tezendők közé kéne rakni. Mégis forga­tom, talán nem érdektelen megtudni egyet mást a száz év előtti gondolko­dásból! Találomra idézek. A természet­tudósokról szólva, megállapítja: „több rejtelmet akarnak feloldani, mint amennyit embernek feloldani engedő a természet”. A mesteremberek között van: csemegész, bábsütő, viaszgyertya készítő, csinvat-szövő, kártyafestő, láz­­művész (optikus), orgonász, szalagász, sarkantyúé, tajtpipa faragó — a legvi­­dorabb népek a szabók és a vargák, „ha nem bántja őket lépkér, kápránd vagy szenteskedés”. A Nagyok c. fejezetből: „Közéletben vagyonosság és polgári állásuk után ne­veztetnek az emberek nagyoknak. E na­gyok különösen azon előnnyel bírnak, hogy nem kell könyörögniök mindenna­pi kenyerükért, legfeljebb jó gyomo­rért ...” A Nevelésről a többi közt ezt írja: „ ... feljebbvaló a szellem- és szív, mintsem az elme képzettsége...” A Nők: „A nő magában nulla, előtte szük­ségképp más számjegynek kell állnia, hogy jelentékeny legyen, ezt nem a férfi hatalom, hanem maga a természet is úgy kívánja”. A Regényekről: „Regé­nyek képezik a korszellem és nemzeti míveltés légmérőjét, az idő —­il­dények és még inkább a lélek betegségeinek tükrét”. Izgalmas, kiket tart :száz esztendővel ezelőtt a szerző jelentős írónak. „Bal­­sac — írja — korunk társadalmi rom­lottsága regényírójának nevezhető. A szellemdús Victor Hugo legélénkebben ecsetelt ábrázolatai borzalmat gerjesz­tők. Paul de Kock a girisettek írója, si­kamlós és ledér. — Dickens (Boz) ere­deti népszerű regényei általános kedv­telés tárgyai — Jeles­ regényíróink: Jó­sika Miklós, Fáy András, Eötvös József, Kemény, Jókai stb. Viszont: „Beszély- és novellaíróink közül a női kedélyhez édes enyelgéssel simulva Kovács Pál, őt a szép nem magáénak vallja”. A Talál­mányok c. fejezet megjósolja, hogy a gőzhajózás fejlődésével, gőzösön is fel­juthatunk majd Pestről Bécsbe tizen­három és vissza kilenc óra alatt. — A Szeretetről írva megállapítja, hogy a szegény özvegy anya kevesb panasszal eltart tíz gyereket, mint tíz vagyonos gyermek egy öreg anyát. — A Szerelem pedig: állati delej, amely egymáshoz vonzza a két nemet, mint a Föld a Hol­dat. — A Színészet c. fejezetből meg­tudható. A legrégibb magyar színdara­bot honunkban Karádi Pál írta 1569- ben, öt felvonásos vígjátékot így cím alatt: Comédia Balassi Mennihárt árul­­tatásáról, mellyel elszakada a magyar­országi második választott János ki­rálytól”. Becsukom a száz esztendővel ezelőtt írt s nyomtatott könyvet, ezt a vakult foncsorú, régi tükröt. Száz év: egy moz­dulat az idő rengésében! Bodó Béla Új mesterséges tavak A Mecsek és a Zselic ti­zenöt patakját fogták mun­kába a baranyai szövetkezeti gazdák. Ezek mindegyike egy-egy nagy mesterséges tárolóba hordja a vizét. Már most mindenütt elzárták a zsilipeket, hogy az öntözés idejére biztosítsák a megfe­lelő vízszintet. A mestersé­ges tárolók révén olyan fal­vak határába is eljut az él­tető víz, ahol korábban gon­dolni sem lehetett öntözésre. A múlt két év alatt 15 me­cseki és zselici völgyet ala­kítottak át tóvá. Vízterületük összesen 850 hold. A terv szerint több mint nyolcmillió köbméter vizet tárolnak nyá­rig az elzárt völgyekben. Ily módon lehetővé válik, hogy ebben az évben 14 ezer hol­dat öntözzenek a szövetke­zeti gazdaságok, kétszer ak­kora területet, mint tavaly. (MTI) A cukor és a hídpillér Koponyaműtét az őskorban • A­ Torok-gyök • Képzeletbeli séta a képzeletbeli egészségmúzeumban TUDNIVALÓK A BŐRRŐL Feljegyezte a történelem­­tudomány, de az orvostudo­mány is Mucius Scaevola hőstettét, aki tűzbe tartotta a kezét. Hőstettének értéké­ből ugyan valamit levon, de az orvostudomány szem­pontjából annál érdekesebb, hogy a férfi nem érzett fáj­dalmat. Ma is vannak embe­rek, akiknél úgynevezett vele született fájdalomérzet­hiány mutatkozik. Egyálta­lán nem irigylésre méltók, hiszen a fájdalom a beteg­ség egyik legbiztosabb jel­zője. Múzeumunkban érde­kes tablók­­mutatják az ér­zékszervek működését, de „A hely, ahol állunk, a Budapesti Egészségmúzeum. Múzeumunk első termében az orvoslás történetének egy-egy fontosabb mozzana­tát, egy-egy kiemelkedő alakját mutatjuk be. Vessenek egy pillantást erre az üvegvitrinre: kopo­nyát és néhány csontot lát­hatnak benne. Ezeket a csontokat Magyarország földjéből ásták ki, s arról ta­núskodnak, hogy e földön már az őskorban is gyógyí­tottak. Ha alaposan szem­ügyre vesszük ezt a kopo­nyát — kérem, jöjjenek kö­zelebb —, akkor láthatják, hogy a falcsonton éles, sima szélű, kerek lyuk van. Ilyen lyukat csak műtéttel, úgyne­vezett trepanációval, magya­rul: koponyalékeléssel lehet készíteni. A lyuk széle pedig sima, ami azt bizonyítja, hogy a beteg túlélte a mű­tétet, meggyógyult...” Induljunk körsétára a kép­zeletbeli egészségügyi mú­zeumban, s legyen kísérőnk dr. Lányi Márton, aki Egész­ségre vezérlő kalauz című, most megjelent könyvében is végigvezeti az olvasót a kép­zeletbeli múzeumban, most gyerünk egy követke­ző terembe. Itt a bőrről tudhatunk meg érdekességeket. Mitől barna az egyik ember bőre, mitől fehér a másiké? A különbséget a bőrfelhám sejtrétegének festéktartalma okozza. A négerek bőrében az egész sejtréteg gazdag festékszemcsékben, a fehéré csaknem üres, de ettől elte­kintve, a két bőr felépítése teljesen azonos. Ha például egy erősen lebarnult európai ember bőrének szövettani rajzát összehasonlítjuk egy afrikaiéval, alig találunk kü­lönbséget, telhetetlen lenne. A talajban élő bizonyos baktériumok nitrogénátalakító munkája nélkül például nem lenne mezőgazdaság, nem lenne kenyér. De a kenyérhez nem lehetne sajtot enni, ha más baktériumok nem készítenék azt tejből. Nem lenne cipőnk sem, hiszen a bőr cserzésé­ben is szerepet játszanak a baktériumok... De felsorakoznak a vesze­delmes ellenfelek is. A vér­­hast például már ötezer éve ismeri az emberiség. Két­­három ezredmilliméternyi baktériuma okozta 1685-ben a törökök által megszállt Buda alá érkező seregek széthullását. A törökök Ál­latinak adtak hálát, pedig inkább a keresztény tábor­ban dúló vérhasjárványt kel­lett volna áldaniuk, amely 30 ezer katonát pusztított el SZÜKSÉG LENNE RÁ Egy régi­ tábla a torok­gyíkról: jó 300 évvel ezelőtt Pápai Páriz Ferenc vetette papírra szép, cikornyás be­tűkkel: „Ami a’ Torok-gyíkot ille­ti, az nem egyéb, hanem a’ torok felső részeinek, kivált­­képen pedig a’ nyeldeklő kö­rül való apró petsenyéknek tüzeken való meg-dagadása, melly miatt ember többire se lélegzetet nem vehet, sem semmit le nem nyelhet.” Magyarországon ez a be­tegség ma már csaknem a múlté: 1945-ben 7217 megbe­tegedésből 1135 végződött halállal, az utóbbi eszten­dőkben évi néhány száz meg­betegedés közül mintegy tíz a halálos esetek száma. De búcsúzzunk most ellen­ségeinktől, nézzük, milyen hasznos jó tanácsokat ad lá­togatóinak a „múzeum”. Árt-e a cukor a fogaknak? Egy fogorvos professzor ta­nulságos történetet mond­ el a „kiállítás” látogatóinak: „Egy nagy város folyami be­­tonhídját gyakran kellett javítani. A hífl egy cukorr­gyár közelében volt. Feltűnt, hogy különösen az egyik pil­lér ment rendkívül gyorsan tönkre. Amikor tisztázták, hogy mi a pillér gyors rom­lásának oka, kiderült, hogy annak közelében ömlött a folyóba a cukorgyár me­laszlevezető csatornájának tartalma is; ez a nagy cukor­­tartalmú, tapadó anyag okozta a hídpillér gyors pusztulását.” Új tablók, új termek. De a szerző — sajnos — csak képzeletbeli egészségmú­zeumba vezethet. Pedig mennyire nagy szükség len­ne egy ilyen múzeumra! Van Budapesten bélyegmúzeum, közlekedési múzeum, posta­múzeum, tűzoltómúzeum — jó lenne, ha egyszer sor ke­rülhetne egy tartalmas, gaz­dag — látogatóinak sok jó ta­nácsot adó — egészségügyi múzeum felállítására is. Sárdi Mária BARÁTOK ÉS ELLENSÉGEK A harmadik teremben el­lenségeink sorakoznak. Itt vannak mindjárt a baktériu­mok, külön csoportban a ká­rosak, külön a hasznosak. Hasznos baktériumok?! Hall­gassuk a doktor magyaráza­tát: — Környezetünkben mint­egy másfélezer egysejtű bak­­tériumfajta él. Ezeknek egy része nélkül az élet elképe Alkony a Duna-parton. (Selmeczi Tóth János felvétele) Műnapfény a növényházban A szarvasi öntözési és rizs­termesztési kutató intézet izotóp-nö­vényházában százezer forintos költséggel különleges neoncső-vilá­­gítást szereltettek fel. Fehér, sárga és kék színű fényt árasztanak a csövek, s így a napfény hatását keltik. A neonfénnyel este tízig vi­lágítanak. A tudományos kutatók egy teljes esztendőt nyernek az­zal, hogy télen is folytathatják kísérleteiket. (MTI) Kössön szerződést fizető¥endégszoba kiadására! Ajánlja fel nélkülözhető, jól berendezett, különbejáratú szobáját a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal vendégei­nek elhelyezésére. JELENTKEZÉS ÉS FELVILÁGOSÍTÁS személyesen a hivatal információs szolgálatánál, Bp., V., Roosevelt tér 5., vagy telefonon a 386—581, 180—609 és 382—061 számokon.

Next