Esti Hírlap, 1965. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-03 / 102. szám

Súlyosbodott az intervenció Dominikában Amerikai csapatok az első vonalban (Folytatás az 1. oldalról.) szólt az ellenálló városne­gyed lakóival is. Valameny­­nyien Bosc­ elnök visszaté­rését óhajtják és készek har­colni az amerikaiak ellen is­­- írja a riporter. „Elegendő fegyverrel rendelkezünk ah­hoz, hogy folytassuk a har­cot" — jelentette ki egy diák. Egy amerikai fotóri­porter lefényképezett egy ejtőernyőst, aki éppen lövés­re emelte fegyverét a fal­nak támaszkodva, amelyre még a véres események előtt jelszót írtak: „Jenkik, távozzatok Vietnamból!” Santo Domingó-i jelenté­sek szerint a megfigyelők úgy vélik, hogy a felkelők már nem sokáig tudják tartani a város központját, ha az amerikai ejtőernyő­sök és tengerészgyalogosok végleg bezárják a gyűrűt. Bruce Palmer tábornok, a szigeten állomásozó katonák parancsnoka közölte, hogy miután a lövöldözés elcsi­tult, a „pszichológiai hábo­rú két szakértője” spanyol­­nyelven, rádión és hangos­beszélőn intéz majd felhí­vást a harcolókhoz. A junta szerint minden tárgyalás előfeltétele az, hogy „a fel­kelők tegyék le a fegyvert".­­Ezt követelte Johnson elnök is vasárnapi beszédében.) Azt ígérték, hogy a felkelés vezetőinek és részvevőinek életét megkímélik. A harcoló lakosság kezében körülbelül tízezer puska és géppisz­toly van, ezeket még a puccs első napjaiban osztották ki a Bosh­ elnök visszatérését követelő katonai erők. Johnson elnök tv-beszédek­­ben próbálta megindokolni az amerikai fegyveres erők nyílt beavatkozását, magya­rázata azonban aligha csök­kentette a nemzetközi fel­háborodást. Dr. Juan Bosch, a Dominikai Köztársaság el­őzött elnöke, akit a felkelők vissza akarnak juttatni az el­nöki székbe, New Yorkban tv-nyilatkozatot tett és eb­ben kijelentette: az USA inváziót követett el Dominika Wien, enélkül a dominikaiak hu­szonnégy óra alatt megoldot­ták volna saját problémáju­kat. Raul Roa kubai külügymi­niszter levelet intézett U Thant ENSZ-főtitkárhoz, amelyben elítélte „az ameri­kai kormány új botrányos agresszióját". Az ecuadori külügyminisztérium közle­ményben fejezte ki aggodal­mát az amerikai erők part­raszállása miatt. Flores mexikói külügyminiszter így nyilatkozott: „Sajnálkozá­sunkat kell kifejeznünk amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya elrendelte ezt a lépést, amely oly sok szomorú emléket idéz fel a nyugati félteke különböző országaiban.” Chile és Peru külügyminiszterei nem utaz­tak Washingtonba az AÁSZ külügyminiszteri tanácsának értekezletére. Az argentin kongresszus képviselőinek egy csoportja h határozati­­javaslatban ítél­te el az amerikai „furkós­­bot-politikát”. Venezuela kormánya még pénteken tiltakozott az ame­rikai partraszállás ellen, és az USA caracasi nagykövet­sége előtt tüntető diákokat csak figyelmeztető idősek­kel sikerült szétoszlatni. A columbiai sajtó szerint az amerikaiak egyoldalú akció­ja súlyos csapást mért az Amerika-közi rendszerre. A TASZSZ nyilatkozatot adott ki, amely közli: a szov­jet kormány utasította ENSZ-képviselőjét, kérje a Biztonsági Tanács sürgős összehívását a Dominikai Köztársaság belügyeibe tör­tént amerikai fegyveres be­avatkozás m­iatt. A tanács ma délután ül össze. Az amerikai tengerészgyalogság egyik harckocsija tüzelőállásban Santo Domingo utcáin. A THANT: Katonai módszerek sohasem vezethetnek a vietnami konfliktus megoldásához Folytatódnak a légitámadások • Áprilisban 163 amerikai gépet lőttek le Genf, május 3. A Thant eredetileg ötna­pos látogatásra érkezett Genfbe, ám időközben meg­változtatta programját és tegnap délután visszautazott New Yorkba. A genfi repülő­téren az ENSZ főtitkára rö­vid sajtóértekezletet tartott. Igen komolynak­­ minősítette a dominikai helyzetet, majd néhány más nemzetközi kér­désről nyilatkozott. Ciprussal kapcsolatban megemlítette, hogy a tartós politikai meg­oldásra még várni kell. A vietnami problémát sem hagyta említetlenül: „A ka­tonai módszerek sohasem vezethetnek el a vietnami konfliktus megoldásához”. A megoldáshoz U Thant véle­ménye szerint tárgyalásokra van szükség. Hanoi, május 3. A vietnami néphadsereg lapjának legfrissebb jelenté­se szerint a múlt év augusz­tus 5-e óta már 293 amerikai repülőgépet lőttek le a VDK fölött, ebből egyedül 1965 áprilisában 163-at. Saigon, május 3. A UPI jelenti, hogy ame­rikai repülőgépek tegnap Hanoitól 160 kilométernyire délre ismét bombáztak és fe­délzeti rakétafegyverekkel lőttek különböző célponto­kat. Előző nap Dél-Vietnam területén hajtottak végre nagyszabású akciót a Nem­zeti Felszabadítási Front fel­tételezett állásai ellen. Ar­ról azonban nem szól a köz­lemény, hogy ez az amerikai akció sikerrel járt-e. Dél-vietnami hazafiak megtámadták és teljesen fel­morzsolták a saigoni kor­mánycsapatok egyik nagyobb alakulatát Lo Do közelében, Vinh Long és Ben Tre tar­tományokban pedig két al­kalommal rajtaütöttek ame­rikai osztagokon. A kor­mánycsapatok 72, az ameri­kaiak pedig 3 katonát vesz­tettek. Peking, május 3. A Renmin Ribao tegnapi száma közli Megfigyelő cik­két az USA-nak arról a leg­utóbbi döntéséről, hogy a vietnami partvidéket és az országot körülvevő vizeket hadműveleti övezetnek minő­síti. Ez a „hadműveleti öve­zet” Kína területi vizeinek egy részét is magában fog­lalja, Johnson parancsa te­hát fenyegeti Kína biztonsá­gát — állapítja meg a lap. Vállalatok, figyelem! A 114/1965. PMKOT együttes utasítás végrehajtásának elősegítése érdekében a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap e heti száma 4. oldalon a „Kereslet-kínálat” ro­vatban közli a vállalatoknál levő elfekvő készletek listáját Elfekvő készletek értékesítését vagy ezek vételét hirdesse a rf&gee&f- ben Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. Tel.: 312—553. Kambutissa : Diplomáciai szakítás az USÁ-val Phnom Penh, május 3. Norodom Szih­anuk kam­bodzsai államfő hétfőn rá­dióbeszédben bejelentette, hogy megszakítja a diplomá­ciai kapcsolatokat az Egye­sült Államokkal. A konzuli kapcsolatokat ideiglenesen fenntartják, de ezek alakulá­sa is az Egyesült Államok magatartásán múlik. A Reuter jelentése szerint a diplomáciai kapcsolatok felmondására a Newsweek amerikai hetilap egyik cikke adott okot, amelyet illetékes kambodzsai körök sérelmes­nek tekintettek. Párizsi kommentárunk: Gromiko látogatása után A közös törekvések övezetei ♦ A német kérdés Párizsban senki sem von­ja kétségbe, hogy Gromiko négynapos megbeszélései Couve de Murville külügy­miniszterrel, De Gaulle köz­­társasági elnökkel és Pom­pidou miniszterelnökkel, kiemelkedő eseményt je­lentettek a francia—szov­jet viszony alakulásában és több fontos nemzetközi kérdésben felfedték a két or­szág együttműködésének le­hetőségeit. A francia kommentárok kiemelik a tárgyalásokról ki­adott közös nyilatkozat megállapítását, hogy a két kormány között megvannak a „közös törekvések öveze­tei”, és hogy ez elősegíti a „hasznos párbeszéd” tovább­fejlesztését. A kérdések, amelyekben hasonlóság mu­tatkozik a szovjet és a fran­cia nézet között, mindenek­előtt a vietnami konfliktus békés rendezése az 1954. évi genfi egyezmény alapján, az ENSZ helyzetének és felada­tainak megítélése, valamint az a közös vélemény, hogy az öt nagyhatalom értekezle­tén meg lehet közelíteni a le­szerelés évek óta egyhelyben topogó problémáinak megol­dását. A megbeszélés legfonto­sabb témája azonban Euró­pa biztonsága volt, ami a közös nyilatkozat sza­vai szerint a Szovjetuniónak és Franciaországnak is alap­vető érdeke. Gromiko a francia és a külföldi újság­írók előtt kifejtette, hogy az európai biztonság kulcs­kérdése a német probléma békés rendezése, enélkül nem képzelhető el tartós nyugalom Európában. Párizs érthető okokból — Bonnra és a június végi De Gaulle—Erhard találkozóra való tekintettel —, nem kí­vánta aláhúzni, hogy a né­met kérdés egyes vonatkozá­sait a szovjet kormányhoz hasonlóan ítéli meg. Gromi­ko azonban sajtóértekezletén rámutatott, hogy ami a német határok vég­legességét és a Bundes­wehr atomfegyverkezésé­nek ellenzését illeti, talál­kozik a két kormány állás­pontja, sőt, a szovjet külügyminiszt­­er azt is elmondotta, hogy véleménye szerint a francia kormány a német kérdés megítélésében „a két német állam létezésének fényéből indul ki, ami reális szemlé­letre vall.” (A szovjet kül­ügyminiszter utóbbi kijelen­tése a Quai d’Orsay nyilat­kozatát váltotta ki, amely­ben leszögezi, hogy a francia kormány „Németország meg­osztottságának fényéből in­dul ki, ez azonban nem je­lenti a Német Demokratikus Köztársaság elismerését.” E megjegyzés arról tanúsko­dik, hogy a francia diplomá­cia csak vonakodva, nehezen alkalmazkodik a tényleges helyzethez. Mégis, a német kérdésben a fennálló nézet­­eltérések ellenére, Moszkva és Párizs álláspontja már koránt sincs olyan távol egy­mástól, mint két évvel ez­előtt, a francia—nyugatné­met szerződés megkötése után.) Léderer Frigyes ­ Volkswagen díj modellje Wolfsburg, május 3. A Volkswagen vállalat­ eb­­ben a hónapban megkezdi az Auto Union ingolstadti gyá­rában az új, 1200-as „Beetle” modellek gyártását. A Volks­wagen közlése szerint az Auto Union DKW modelljei közül csak a legnagyobbakat fogják tovább gyártani. Megnyílt a Szófia—Belgrád autóbuszvonal Szófia, május 3. Május elsején indult el Szófiából Belgrádba az első autóbusz, s ezzel megnyílt a két ország fővárosa között a rendszeres autóbuszközleke­dés. CSAK A RÁK VISSZAKOZIK ? Francia-svájci csigaháború Párizs, május 3. Nem a svájci csigák keve­redtek konfliktusba a fran­cia erdőkben cammogó kol­légáikkal, hanem a franciák és a svájciak vesztek össze az éticsigákon. Svájc és Franciaország kö­zött Napóleon óta szent a béke, olyannyira, hogy a ha­tármenti franciák évtizedek óta a neuchateli kantonba járnak át csigavadászatra. A csigaháborút a franciák mohósága robbantotta ki. A svájciak nem eszik a csi­gát, a franciáknál értékes csemegének számít. Az utób­bi években már nem sza­tyorral, hanem teherautókkal jelentek meg a gazdag va­dászterületeken. A doubs-i élelmiszergyár csigakonzerv­­jei kizárólag svájci „alap­anyagból” készülnek. A kanton kormányzótanácsa végül is megelégelte a „csi­gacsempészést” s rendelet­ben mondta ki, hogy csigát ezentúl legfeljebb orvosi cé­lokra szabad gyűjteni. A határőrök elkobozták a francia csigavadászok zsák­mányát és visszahordták az erdőbe. A francia határvidéken nagy a felháborodás. Azzal fenyegetőznek, hogy lezárják a határt a svájci gombászok elől. A konfliktus sokban emlé­keztet a két év előtti „lan­gusztaháborúra”, amikor Brazília hadihajókat vonul­tatott fel a partjai közelében portyázó francia rákhalászok ellen. Végül úgy állt helyre a béke, hogy a rákok példá­ját követve, mindkét fél visszakozott. A csigaháború ugyan nem fajult fegyveres fenyegetéssé, viszont hosszú­nak ígérkezik. A csigák las­san másznak és nem tudnak meghátrálni. Erős földrengés Chilében SZERENCSÉRE NINCS EMBERÁLDOZAT Erős, hosszantartó földrengés rázta meg vasárnap Közép-Chilét. Santiagóban, Valparaisóban, Aconcaguaban és Közép-Chile több más városában emberek ezrei rohantak ki félelmükben az utcákra. Rend­őrségi jelentés szerint a földlökések — melyek erőssége a Richter-fé­­le skálán öt fok volt — emberáldozatot nem követeltek. ­1J UTAZÁSI ÉS A HÚSZ ÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉG. KÖZEL-KELETRE Hetenként közlekedő MALÉV járat NICOSIA-ba és DAMASZKUSZ-ba

Next