Esti Hírlap, 1965. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

Bartók és a London Symphony Orchestra A világjáró angol zenekar budapesti bemutatkozása ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1965 Újra átélni, amit a költő BESZÉLGETÉS HINCZ GYULÁVAL A világkörüli turnéjukról és hatvan éves fennállásuk­ról szóló prospektus élén két markáns arckép szerepel, a századforduló két karmester kiválósága: Richter János és Nikisch Arthur fotója, akik­nek neve összeforrt az együt­tes kezdeti nagy korszakával, s akiket „nagy német kar- mes!erek”-ként tisztelnek, bár Richter Győrött, Nikisch pedig Lébényszentmiklósoh született. S bár az előbbi Bayreuthban, utóbbi Lipcsé­ben hunyt el, mindketten ugyanúgy hitet tettek ma­gyarságuk mellett, mint a Weimarban nyugvó — Liszt Ferenc. (Richter, „minden idők legnagyobb Wagner- dirigense”, apja haláláig Győrött nevelkedett, egy ideig a pesti Nemzeti Szín­ház karmestere volt, később is többször hangversenyezett itt, s Manchesterben ő mu­tatta be a London Symphony Orchestra élén Bartók Kos­suth szimfóniáját; Nikisch 1893—95-ig a budapesti Ope­raház igazgatója volt.) Mind­ezt nemcsak némi büszkeség­gel. de a kitűnő vendégeknek kijáró előzékenységgel is el kellett mondanunk annak a zenekarnak, melyet a leg­utóbbi évek szereplésein is rendszeresen dirigálnak ma­gyar karmesterek: Doráti Antal, Solti György és új ze­neigazgatójuk, Kertész Ist­ván. És tegyük nyomban hozzá: e működésüket kere­tező nevek miatt igazán teg­nap este óta érzünk büszke­séget, mert a muzsika ma­gyar közönsége tiszteli a vi­lághírnevet. de csak azoknál, akik — meghódítják. o A London Symphony Or­chestra bemutatkozó hang­versenye teljes mértékben meghódította az Erkel Szín­ház közönségét. Tagjainak egyéni felkészültsége és hangzáskultúrájuk, a szólisz- tikus részekben érvényesülő müvészszemélyiségek és tö­kéletes fegyelmű együttessé olvadásuk magasrendű zenei élménnyel ajándékozott meg bennünket. Az élmény hőfo­kának szabályozója-hevítője ezúttal egy született londoni karmester, a 38 éves, klari­nétművésznek is kiváló, Co­lin Davis volt, akinek fiatal energiája és érett művészete ugyanolyan modern szelle­met és légkört sugárzó egyensúlyban áll, mint ele­mi emberi indulatokat ser­kentő, s a muzsikusok csi­szolt kultúrájával összhang­ba hozó viszonya az együt­tessel. •Berlioz egyik késői művé­nek, a Shakespeare-témára készült Beatrix és Benedikt című operának nyitányában, és a most 60 esztendős Mi­chael Tippett nem sokat — azt is igen terjengősen — mondó IT. Concerto- jában bemutatták a zenekar teljes hangzáskészletét, nagysze­rűen felkészült munzsikusait, virtuóz képességeiket (A sok nehéz szólórészböl álló Tip- pett-mű előadását ez a szán­dék indokolta!) Jó, hogy így tették, jó, hogy mindazt a sok kellemes meglepetést, amit játékuk puszta csengésével okoztak, már kitapasztalhat­tuk a hangverseny első fe­lében, mert így már kizökke­nés nélkül, szigorúan a mű­vészi megnyilatkozást élvez­hettük Bartók Concerto­A canncs-í fesztivál nagy­díjas magyar rövidfümje! NYITÁNY Rendezte és fényképezte: VADASZ JÁNOS V, 30-tól: Híradó VI. 3-tól a Puskin du., Szikra de., Alkotmány filmszínházakban a NYÁRI INTERMEZZO című zenés csehszlovák film mellett. jában. Ez a produkció, úgy hiszem, sokunk számára fe­ledhetetlen marad. © Minden nagy művésztől és minden nagy együttestől megszoktuk, hogy a legis­mertebb remekműveknek is képesek újabb és újabb, ad­dig rejtett vonásait feltárni, új fénysugarakkal megvilágí­tani. Ebben rejlik az előadó­művészet igazi lehetősége és rangja. Az a valóban fénylő megvilágítás, amit Bartók fájdalommal és honvággyal, szenvedéllyel és bölcs ember­séggel teli lírája kapott eb­ben az előadásban, bennün­ket őszintén megindított. Tudjuk, hogy mekkora sze­repe volt ebben az együttes már említett kiválóságainak, Az év leghosszabb fesztiválja Az elmúlt hét végén meg­kezdődött az idei fesztiválok leghosszabbika — Athénben. Mint még sokfelé, a görög fő­városban is, az idegenforgal­mi szezonhoz alkalmazkodik a fesztiválévad, mely ebben az esztendőben május végé­től november elejéig tart és 65 művésztársulatot foglal­koztat a világ minden tájá­ról. A megnyitó díszhang­versenyt David Ojsztrah közreműködésével rendezték a Herodes Atticus Színház­ban. Június X. — kedd KOSSUTH: 16.00: Hírek. — 16.15: Gyermek­rádió. — 16.31: .Ifjúsági Magazin. — 17.00: Autósok, figyelem! — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Verbunkosok. — 18.35: Nagy éne­kesek életregénye: Erich Kunz. — 19.25: A Szabó család. — 20.00: Esti Krónika. — 20.23: Esti pihe­nő — muzsikával. — 21.28: És így írnak ölt! Irodalmi paródiák. — 22.00: Hírek. — 22.30: Népi zene­kar. — 23.10: Vlado Perlemuter zongoraestjének közvetítése Ka­nadából. — 21.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. PETŐFI: 16.10: Mátyás Mária énekel. — 16.30: Népi zenekar. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Weber-művek. — 17.42: Előadás. — 17.52: Csinom Palkó. Daljátékrészletek. — 18.20: Rádióegyetem. — 18.50: Mai témák, mai dalok. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: Északi énekek. — 19.30: Wagner-hangverseny a stú­dióban. — 20.30: Tíz éves a Corvi­a karmester tehetségének és Mozarton finommá csiszoló­dott muzikalitásának, mégis: hadd ne beszéljünk most a szép színekről és a hevület­ről, a részletek gondos ki­munkáltságáról és egységbe foglalásáról. Csak a humá­num megszólaltatásáról, me­lyet számunkra Bartók a köl- tőiség .tiszta magaslatán nyi­latkoztatott ki, s melyet az angol muzsikusok hálára kö­telező elmélyültséggel értet­tek meg és tártak fel. © Ennek a megrendítő él­ménynek a varázslatában várjuk a kitűnő muzsikusok és a kitűnő karmester ma es­ti újabb megszólalását a Ze­neakadémián. Fodor Lajos Ki figyelt fel az idős dá­mára, aki vasárnap délután „A fából faragott királyfi"’ színlapját nézte az Operaház előtt? Madame Fourgeot neve sem mondott volna semmit a színházlátogató vagy a szín­házi szakember számára. Pe­dig az idős dáma jogos büsz­keséggel gondolhatott az em­lített mű ősbemutatójára. Ö volt a királykisasszony első alakítója. Huszonnyolc évi távoliét után hazalátogatott Francia- országból Nirschy Emilia, az Operaház volt primabaleri- nája. A századfordulón lett a balettkar tagja, első önálló szerepét 1906-ban kapta. Rendkívül tehetséges táncos­nő volt, akinek művészetét na Könyvkiadó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Tánczene. — 21.55: Hang- versenynaptár. — 22.10: Opera­részletek. — 23.00: Hírek. URH: 14.03—18.00: Budapesten és kör­nyékén azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.35: Katonadalok. — 19.00: Zon­goramüvek. — 19.55: Könnyűze­ne. — 20.30: Zenekari muzsika. — 22.08: Operettdalok. — 22.30: Hí­rek. Június 2. — szerda KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Reggeli zene. Közben 5.30, 7.00: Reggeli Krónika. 5.00, 6.00, 6.30j 8.00: Hí­rek. — 8.20: Operettrészletek. — 9.00: Gyermekrádió. — 9,20: Fals­taff. Részletek Verdi operájából. — 10.00: Hírek. — 10.10: Orvosi tanácsok. — 10.15: Könnyűzenei híradó. — 11.00: Zongoramuzsika. — 11.29: A Szabó család. — 12.00: Hírek. — 12.15: Nótacsokor. — 13.00: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13.15: Weber-művek. — ; Dobszó az éjsiakában Bertolt Brecht halálának közelgő 10. évfordulója al­kalmából a Magyar Rádió június 13-tól kezdődően mű­sorra tűzi az író legjelen­tősebb műveit. A Brecht-cifi- lus célja, hogy a modern drámaírás és színház e je­lentős alakjának magyar színpadon eddig még nem játszott műveit is megismer­tessék a rádió hallgatóival. Felújítják az egy-egy régeb­bi rádióműsorból, vagy ki­magasló színházi előadásból már ismert alkotásait is. A tervek szerint a sorozat utol­só adását a jövő évben, Brecht halálának 10. évfor­dulóján sugározzák. A nagyszabású ciklust jú­nius 13-án a „Dobszó az éj­szakában” című darab ma­gyarországi ősbemutatójával nyitják meg. Ez volt Brecht második darabja, színpadon azonban ezt a művet játszot­ták elsőnek, mépedig 1922- ben. A Rádiószínház Baksa Soós László rendezésében mutatja be a színművet. Európa-szerte elismerték. Nirschy felismerte Bartókban a zseniális muzsikust. Ami­kor 1917. június 12-én bemu­tatták Tango Egisto karmes­ter vezetésével a táncjátékot, Brada Ede volt a fabáb, Nirschy Emilia a királykis­asszony, P allay Anna a ki­rályfi. (Megható volt most ta­lálkozása Pallay Annával.) Nirschynek nagy érdeme volt saját szerepének kialakításá­ban. Nirschy Emíliát nemcsak Bartók Bélához fűzte igazi barátság, hanem Bródy Sán­dorhoz is, akinek — Beetho­ven muzsikájára készült — Prometheus-balettjét tán­colta. (K. K.) 14.00: Hírek. — 14.03: Fúvó szene. — 14.30: Lányok, asszonyok ... — 15.00: Kamarazene. — 15.40: Ün­nepi Könyvhét 1965. — 16.00: Hí­rek. — 16.15: Tánczene. PETŐFI: 4.30—10.58: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 14.20: Tánc- zene. — 1.5.00: Hírek. 15.05: Né­pi zenekarok. — 15.40: Zenekari muzsika. — 17.00: Hírek. A TV MŰSORA KEDDEN: 14.53: Környezetismeret (ism.). — 16.58: Az Iskola-tv postája. Műsorkalauz — pedagógusoknak. — 17.15: Hírek. — 17.20: Kukkan­tó. Jubileumi vetélkedő. — 18.50: Tapasztalatok, tanulságok. A gé­pek gazdaságos üzemeltetése. — 19.05: Maja Pliszeckaja táncol. Filmösszeállítás. — 19.20: Esti me­se. — 19.30: Tv-hiradó. — 19.35: Diderot: Az apáca. Színmű 3 fel­vonásban. Közvetítés a Thália Színházból. (16 éven felülieknek). — A közvetítés I- szünetében kb. 20.25: Tv-híradó. — A közvetítés. A fiataloknak szánt könyv­napi választék egyik repre­zentatív darabja a Toll és ecset című album. A magyar költészet legjavából válogat­ták össze a benne szereplő verseket, s valamennyihez egy-egy egész oldalas illuszt­rációt készített a Kossuth- díjas Hincz Gyula. — Verset illusztrálni gyö­nyörű munka — mondja a művész —, különösen időt­álló klasszikus műveket, amilyeneket ez a kötet tar­talmaz Bornemisza Pétertől Arany Jánoson át Radnótiig. A „toll és écsef.” kettősében itt az ecsetnek megtisztelő mércéje a toll; egyenértékűt teremteni vele, az alkotó képzőművész világával kitá­gítani a költészetét: nagy fel­adat. Olyan könyvet kellett adni a fiatalok kezébe, amelyben a vers és rajz együtt nyújt esztétikai él­ményt. — Egyik művészet átül­tetése a másik művészet ki­fejezési nyelvére, problema­tikus dolog. A naturalisz- tikus ábrázolással az olvasó csak másolatokat kap, nem pedig érzést. A művésznek □ ABODY BÉLA szatírá­ját, a Császárné új ruhája című szatírát jövő évi mű­sortervébe vette fel a prágai Burián Színház. A darab ha­zai ősbemutatóját Békéscsa­bán tartják. D RIPPL RÓNAI JOZSEF- emlékkiállítást rendeznek a nyírbátori Báthory István múzeumban. A kiállításra a Magyar Nemzeti Galéria szá­mos Rjppl Rónai-képet bo­csátott a múzeum rendelke­zésére. □ KAZIMIR KAROLY rendező vezetésével megkez­dődtek Thomas Mann: Fio- renza című színművének és a Mario és a varázsló című novella színpadi változatá­nak próbái. □ A KULTURÁLIS KAP­CSOLATOK INTÉZETÉBEN pénteken délután nyílik Pleidel János festőművész kiállítása. A kiállítást Sinko- vits Imre nyitja meg. □ A FŐVÁROSI SZÍNHÁ­ZAK közül legkorábban a Thália. fejezi be az évadot. Utolsó előadásukat vasárnap este tartják, Levitt: A negye­dik csigolya című szatírájá­val búcsúznak a szezontól. Az évadzárás után néhány előadást tartanak vidéken. □ GHÁNÁBA UTAZOTT a zeneélet és zeneoktatás segítésére Lakkos Mária ope- raénekesnö és Arató Géza klarinétművész. Gyerekek! A távbeszélő mese­mondó műsora (171—888) június 1-én. kedden: Egy fiúcska és a pocsolya (elmondja: Komlős Ju­ci). II. szünetében kb. 21.30: Gera György színházi jegyzete. — kb. 22.35: Tv-bíradó — 2. kiadás. SZÍNHAZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: A szevillai borbély (L-bérlet, 10. előadása, 7). — Ope­raház Erkel Színháza: Fidclio (1. bérlet, 10. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (7). — Katona József Színház: Fanni hagyományai (7). — Madách Szín­ház: Olympia (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Mat- hiász-panzló (7). — Vígszínház: Zoo, avagy Az emberbarát gyil­kos (7). — Thália Színház: Az apáca (fél 8). — József Attila Színház: Kemény-kalaposok (6). — Fővárosi Operettszínház: Jó éjt, Bessy (7). — Vidám Színpad: Ki­csi vagy kocsi? (8). — Kis Szín­pad: Lehet valamivel kevesebb? (7). — Egyetemi Színpad: Gon­dolatolvasás. telepátia (Király Jó­zsef pszichológus előadása, 7). — Zeneakadémia: London Sym­phony Orchestra (vez.: Colin Da­vis — Tavaszi bérlet, F-sorozat, fél 8). — Állami Bábszínház: Mi­si mókus vándorúton (de. 10). — Kamara Varieté: Pesti lemezek (6 és fél 9). — Fővárosi Nagycir­kusz: Rio, a Szovjet Állami Nagycirkusz vendégjátéka (fél 8). meg kell kísérelnie újra át­élni, amit a költő átélt. Eköz­ben önmaga kifejezésére is tág tér nyílik. — Mennyiben kell alkal­mazkodnia a grafikusnak a versek stílusához? Nem ke­rül-e konfliktusba régi szá­zadok költői kifejezésmódján val a mai rajznyelv? — Szerintem a régi költőt is mai szemlélettel lehet és kell illusztrálni. Petőfi il­lusztrálásához helytelen vol­na stílusban a XIX. század­hoz visszanyúlni. A magunk korának leikével, a mai ol­vasó leikével kell őt Is át­élni, hiszen az illusztrátor mindig is a maga korát vitte rajzaiba, s nyilván az utá­nunk jövök is másképp élik majd át ugyanezeket a mű­veket. — Egyetlen művész újra költheti sok kor sokféle köl­tőjét? — A magyar költészet gaz­dag kórusában van közös alaphang; a szabadság szere- tete, az embertelenség elleni tiltakozás. Ezért lehet egy művésznek, egy könyvében is megkísérelni az illusztrá­lást. <f. f.) □ TORDAY ÉVÁT, aki tavaly végezte a Zeneművé­szeti Főiskola operaénekes! tanszakát, az 1965—66. évad­ra leszerződtette a luzerni operaház. Verdi „Haramiák”- jában és a Pillangókisasszony címszerepében mutatkozik be a svájci fesztiválváros közön­sége előtt. Modern Táncok Iskolájába« kezdő tanfolyam június 3-án este 7 órakor. Vezető: Gyenes Rudolf. VI. Majakovszkij u. 58. Tel.:: 138—716 , 423—615. (X) A TIT június 2-án délután S órai -kezdettel Móra Gábor veze­tésével a Divatcsarnok Lotz-ter- mében <VI., Népköztársaság útj« 39.) Lotz freskói és az épület története címmel ismeretterjesir- tő előadást tart. (x) Társak és kortársak — Koffá* Károly fotoportré kiállítása * Magyar Nemzeti Galériában ny.t- va de. 11-től du. 7 óráig, (x) Éjszakai színház Éjszakai színházi sorozatá­ban Moliére Tartuffe-jét és Sartre A tisztességtudó utca- lány-át hozta színre igen szép előadásban a győri Kis­faludy Színház. A Tartuffe- ben Várady György volt a címszereplő, Mariánna pedig Bilicsi Mária. A Sartre-da- rabban Medgyesi Mária, Vá­rady György és Füzessy Ot­tó osztozott a sikerben. A közönség nagy tetszéssel fo­gadta az előadást, és meg­tapsolta a rendezőket! Mar­gittá Gábort és Szilágyi Al­bertet. A fából faragott királyfi első királfkisasszonya Budapesten A napokban Budapestre érkező Moszkvai Nagy Színház balettje műsorán szerepel Na­zim Hikmct színművének balett változata, a „Legenda a szerelemről”. jEenéjét A. Melikov szerezte, koreográfiáját Jurij Grigorovics, a társulat művészeti vezetője készítette. Képün­kön a három világhírű főszereplő: Besszmert nova, Pliszeckaja és Liepa. (MTI Külföldi Képszolgálat) KÉSZPÉNZÉRT is vásárolunk NEMES SZORÍT ÉS BŐRRUHÁZAT! CIKIEKEí Bp. V., Néphadsereg útja 21. szám. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents