Esti Hírlap, 1965. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
Bartók és a London Symphony Orchestra A világjáró angol zenekar budapesti bemutatkozása A világkörüli turnéjukról és hatvan éves fennállásukról szóló prospektus élén két markáns arckép szerepel, a századforduló két karmester kiválósága: Richter János és Nikisch Arthur fotója, akiknek neve összeforrt az együttes kezdeti nagy korszakával, s akiket „nagy német karmesterek”-ként tisztelnek, bár Richter Győrött, Nikisch pedig Lébényszentmiklóson született. S bár az előbbi Bayreuthban, utóbbi Lipcsében hunyt el, mindketten ugyanúgy hitet tettek magyarságuk mellett, mint a Weimarban nyugvó Liszt Ferenc. (Richter, „minden idők legnagyobb Wagnerdirigense”, apja haláláig Győrött nevelkedett, egy ideig a pesti Nemzeti Színház karmestere volt, később is többször hangversenyezett itt, s Manchesterben ő mutatta be a London Symphony Orchestra élén Bartók Kossuth szimfóniáját; Nikisch 1893—95-ig a budapesti Operaház igazgatója volt.) Mindezt nemcsak némi büszkeséggel, de a kitűnő vendégeknek kijáró előzékenységgel is el kellett mondanunk annak a zenekarnak, melyet a legutóbbi évek szereplésein is rendszeresen dirigálnak magyar karmesterek: Doráti Antal, Solti György és új zeneigazgatójuk, Kertész István. És tegyük nyomban hozzá: e működésüket keretező nevek miatt igazán tegnap este óta érzünk büszkeséget, mert a muzsika magyar közönsége tiszteli a világhírnevet, de csak azoknál, akik meghódítják. A London Symphony Orchestra bemutatkozó hangversenye teljes mértékben meghódította az Erkel Színház közönségét. Tagjainak egyéni felkészültsége és hangzáskultúrájuk, a szólisztikus részekben érvényesülő művészszemélyiségek és tökéletes fegyelmű együttessé olvadásuk magasrendű zenei élménnyel ajándékozott meg bennünket. Az élmény hőfokának szabályozója-hevítője ezúttal egy született londoni karmester, a 38 éves, klarinétművésznek is kiváló, Colin Davis volt, akinek fiatal energiája és érett művészete ugyanolyan modern szellemet és légkört sugárzó egyensúlyban áll, mint elemi emberi indulatokat serkentő, s a muzsikusok csiszolt kultúrájával összhangba hozó viszonya az együttessel. •Berlioz egyik késői művének, a Shakespeare-témára készült Beatrix és Benedikt című operának nyitányában, és a most 60 esztendős Michael Tippett nem sokat — azt is igen terjengősen — mondó IT. Concerto- jában bemutatták a zenekar teljes hangzáskészletét, nagyszerűen felkészült muzsikusait, virtuóz képességeiket (A sok nehéz szólórészből álló Tippett-mű előadását ez a szándék indokolta!) Jó, hogy így tették, jó, hogy mindazt a sok kellemes meglepetést, amit játékuk puszta csengésével okoztak, már kitapasztalhattuk a hangverseny első felében, mert így már kizökkenés nélkül, szigorúan a művészi megnyilatkozást élvezhettük Bartók Concerto-jában. Ez a produkció, úgy hiszem, sokunk számára feledhetetlen marad. Minden nagy művésztől és minden nagy együttestől megszoktuk, hogy a legismertebb remekműveknek is képesek újabb és újabb, addig rejtett vonásait feltárni, új fénysugarakkal megvilágítani. Ebben rejlik az előadóművészet igazi lehetősége és rangja. Az a valóban fénylő megvilágítás, amit Bartók fájdalommal és honvággyal, szenvedéllyel és bölcs emberséggel teli lírája kapott ebben az előadásban, bennünket őszintén megindított. Tudjuk, hogy mekkora szerepe volt ebben az együttes már említett kiválóságainak, a karmester tehetségének és Mozarton finommá csiszolódott muzikalitásának, mégis, hadd ne beszéljünk most a szép színekről és a hevületről, a részletek gondos kimunkáltságáról és egységbe foglalásáról. Csak a humánum megszólaltatásáról, melyet számunkra Bartók a költőiségtiszta magaslatán nyilatkoztatott ki, s melyet az angol muzsikusok hálára kötelező elmélyültséggel értettek meg és tártak fel. Ennek a megrendítő élménynek a varázslatában várjuk a kitűnő muzsikusok és a kitűnő karmester ma esti újabb megszólalását a Zeneakadémián. Fodor Lajos A cannes-i fesztivál nagydíjas magyar rövidfimje NYITÁNY Rendezte és fényképezte: VADÁSZ JÁNOS V. 30-tól, Híradó VI. 3-tól a Puskin du., Szikra de., Alkotmány filmszínházakban a NYÁRI INTERMEZZO című zenés csehszlovák film mellett. A napokban Budapestre érkező Moszkvai Nagy Színház balettje műsorán szerepel Nazim Hikmet színművének balett változata, a „Legenda a szerelemről”. Z zenéjét A. Melikov szerezte, koreográfiáját Jurij Grigorovics, a társulat művészeti vezetője készítette. Képünkön a három világhírű főszereplő: Besszmert nova, Pliszeckaja és Liepa. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az év leghosszabb fesztiválja Az elmúlt hét végén megkezdődött az idei fesztiválok leghosszabbika Athénben. Mint még sokfelé, a görög fővárosban is, az idegenforgalmi szezonhoz alkalmazkodik a fesztiválévad, mely ebben az esztendőben május végétől november elejéig tart és 65 művésztársulatot foglalkoztat a világ minden tájáról. A megnyitó díszhangversenyt David Ojsztrah közreműködésével rendezték a Herodes Atticus Színházban. Június X. — kedd KOSSUTH. 16.00: Hírek. — 16.15: Gyermekrádió. — 16.31:Ifjúsági Magazin. — 17.00: Autósok, figyelem! — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Verbunkosok. — 18.35: Nagy énekesek életregénye: Erich Kunz. — 19.25: A Szabó család. — 20.00: Esti Krónika. — 20.23: Esti pihenő — muzsikával. — 21.28: És így írnak ök! Irodalmi paródiák. — 22.00: Hírek. — 22.30: Népi zenekar. — 23.10: Vlado Perlemuter zongoraestjének közvetítése Kanadából. — 21.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. PETŐFI: 16.10: Mátyás Mária énekel. — 16.30: Népi zenekar. — 17.00: Hírek. — 17.05: Weber-művek. — 17.42: Előadás. — 17.52: Csinom Palkó. Daljátékrészletek. — 18.20: Rádióegyetem. — 18.50: Mai témák, mai dalok. — 19.00: Hírek. — 19.05: Északi énekek. — 19.30: Wagner-hangverseny a stúdióban. — 20.30: Tíz éves a Corvina Könyvkiadó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Tánczene. — 21.55: Hangversenynaptár. — 22.10: Operarészletek. — 23.00: Hírek. URH: 14.03—18.00: Budapesten és környékén azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.35: Katonadalok. — 19.00: Zongoraművek. — 19.55: Könnyűzene. — 20.30: Zenekari muzsika. — 22.08: Operettdalok. — 22.30: Hírek. Június 2. — szerda KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Reggeli zene. Közben 5.30, 7.00: Reggeli Krónika. 5.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Operettrészletek. — 9.00: Gyermekrádió. — 9.20: Falstaff. Részletek Verdi operájából. — 10.00: Hírek. — 10.10: Orvosi tanácsok. — 10.15: Könnyűzenei híradó. — 11.00: Zongoramuzsika. — 11.29: A Szabó család. — 12.00: Hírek. — 12.15: Nótacsokor. — 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.15: Weber-művek. — 14.00: Hírek. — 14.03: Fúvószene. — 14.30: Lányok, asszonyok ... — 15.00: Kamarazene. — 15.40: Ünnepi Könyvhét 1965. — 16.00: Hírek. — 16.15: Tánczene. PETŐFI: 4.30—10.58: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 14.20: Tánczene. — 15.00: Hírek. 15.05: Népi zenekarok. — 15.40: Zenekari muzsika. — 17.00: Hírek. A TV MŰSORA KEDDEN. 14.53: Környezetismeret (ism.). — 16.58: Az Iskola-tv postája. Műsorkalauz — pedagógusoknak. — 17.15: Hírek. — 17.20: Kukkantó. Jubileumi vetélkedő. — 18.50: Tapasztalatok, tanulságok. A gépek gazdaságos üzemeltetése. — 19.05: Maja Pliszeckaja táncol. Filmösszeállítás. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19.35: Diderot: Az apáca. Színmű 3 felvonásban. Közvetítés a Thália Színházból. (16 éven felülieknek). — A közvetítés I szünetében kb. 20.25: Tv-híradó. — A közvetítés. II. szünetében kb. 21.30: Gera György színházi jegyzete. — kb. 22.35. Tv-híradó — 2. kiadás. SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: A szevillai borbély (L-bérlet, 10. előadása, 7). — Operaház Erkel Színháza: Fidelio (1. bérlet, 10. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (7). — Katona József Színház: Fanni hagyományai (7). — Madách Színház: Olympia (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Mathiász-panzió (7). — Vígszínház: Zoo, avagy Az emberbarát gyilkos (7). — Thália Színház: Az apáca (fél 8). — József Attila Színház: Kemény kalaposok (6). — Fővárosi Operettszínház: Jó éjt, Bessy (7). — Vidám Színpad: Kicsi vagy kocsi? (8). — Kis Színpad: Lehet valamivel kevesebb? (7). — Egyetemi Színpad: Gondolatolvasás, telepátia (Király József pszichológus előadása, 7). — Zeneakadémia: London Symphony Orchestra (vez.: Colin Davis — Tavaszi bérlet, F-sorozat, fél 8). — Állami Bábszínház: Misi mókus vándorúton (de. 10). — Kamara Varieté: Pesti lemezek (6 és fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz: Rio, a Szovjet Állami Nagycirkusz vendégjátéka (fél 8). Dobszó az éjszakában Bertolt Brecht halálának közelgő 10. évfordulója alkalmából a Magyar Rádió június 13-tól kezdődően műsorra tűzi az író legjelentősebb műveit. A Brecht-cikilus célja, hogy a modern drámaírás és színház e jelentős alakjának magyar színpadon eddig még nem játszott műveit is megismertessék a rádió hallgatóival. Felújítják az egy-egy régebbi rádióműsorból, vagy kimagasló színházi előadásból már ismert alkotásait is. A tervek szerint a sorozat utolsó adását a jövő évben, Brecht halálának 10. évfordulóján sugározzák. A nagyszabású ciklust június 13-án a „Dobszó az éjszakában” című darab magyarországi ősbemutatójával nyitják meg. Ez volt Brecht második darabja, színpadon azonban ezt a művet játszották elsőnek, mé pedig 1922- ben. A Rádiószínház Baksa Soós László rendezésében mutatja be a színművet. A fából faragott királyfi első királykisasszonya Budapesten Ki figyelt fel az idős dámára, aki vasárnap délután „A fából faragott királyfi" színlapját nézte az Operaház előtt? Madame Fourgeot neve sem mondott volna semmit a színházlátogató vagy a színházi szakember számára. Pedig az idős dáma jogos büszkeséggel gondolhatott az említett mű ősbemutatójára. Ő volt a királykisasszony első alakítója. Huszonnyolc évi távollét után hazalátogatott Franciaországból Nirschy Emilia, az Operaház volt primabalerinája. A századfordulón lett a balettkar tagja, első önálló szerepét 1906-ban kapta. Rendkívül tehetséges táncosnő volt, akinek művészetét Európa-szerte elismerték. Nirschy felismerte Bartókban a zseniális muzsikust. Amikor 1917. június 12-én bemutatták Tango Egisto karmester vezetésével a táncjátékot, Brada Ede volt a fabáb, Nirschy Emilia a királykisasszony, Pallay Anna a királyfi. (Megható volt most találkozása Pallay Annával.) Nirschynek nagy érdeme volt saját szerepének kialakításában. Nirschy Emíliát nemcsak Bartók Bélához fűzte igazi barátság, hanem Bródy Sándorhoz is, akinek — Beethoven muzsikájára készült — Prometheus-balettjét táncolta. (K. K.) ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1965 Újra átélni, amit a költő BESZÉLGETÉS HINCZ GYULÁVAL A fiataloknak szánt könyvnapi választék egyik reprezentatív darabja a Toll és ecset című album. A magyar költészet legjavából válogatták össze a benne szereplő verseket, s valamennyihez egy-egy egész oldalas illusztrációt készített a Kossuthdíjas Hincz Gyula. — Verset illusztrálni gyönyörű munka — mondja a művész —, különösen időtálló klasszikus műveket, amilyeneket ez a kötet tartalmaz Bornemisza Pétertől Arany Jánoson át Radnótiig. A „toll és ecset” kettősében itt az ecsetnek megtisztelő mércéje a toll; egyenértékűt teremteni vele, az alkotó képzőművész világával kitágítani a költészetét: nagy feladat. Olyan könyvet kellett adni a fiatalok kezébe, amelyben a vers és rajz együtt nyújt esztétikai élményt. — Egyik művészet átültetése a másik művészet kifejezési nyelvére, problematikus dolog. A naturalisztikus ábrázolással az olvasó csak másolatokat kap, nem pedig érzést. A művésznek meg kell kísérelnie újra átélni, amit a költő átélt. Eközben önmaga kifejezésére is tág tér nyílik. — Mennyiben kell alkalmazkodnia a grafikusnak a versek stílusához? Nem kerül-e konfliktusba régi századok költői kifejezésmódján val a mai rajznyelv? — Szerintem a régi költőt is mai szemlélettel lehet és kell illusztrálni. Petőfi illusztrálásához helytelen volna stílusban a XIX. századhoz visszanyúlni. A magunk korának lelkével, a mai olvasó lelkével kell őt is átélni, hiszen az illusztrátor mindig is a maga korát vitte rajzaiba, s nyilván az utánunk jövök is másképp élik majd át ugyanezeket a műveket. — Egyetlen művész újra költheti sok kor sokféle költőjét? — A magyar költészet gazdag kórusában van közös alaphang, a szabadság szeretete, az embertelenség elleni tiltakozás. Ezért lehet egy művésznek, egy könyvében is megkísérelni az illusztrálást. (f. f.) □ ABODY BÉLA szatíráját, a Császárné új ruhája című szatírát jövő évi műsortervébe vette fel a prágai Burián Színház. A darab hazai ősbemutatóját Békéscsabán tartják. DRIPPL RÓNAI JÓZSEF- emlékkiállítást rendeznek a nyírbátori Báthory István múzeumban. A kiállításra a Magyar Nemzeti Galéria számos Rippl Rónai-képet bocsátott a múzeum rendelkezésére. □ KAZIMIR KÁROLY rendező vezetésével megkezdődtek Thomas Mann: Fiorenza című színművének és a Mario és a varázsló című novella színpadi változatának próbái. □ A KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETÉBEN pénteken délután nyílik Pleidel János festőművész kiállítása. A kiállítást Sinkovits Imre nyitja meg. □ A FŐVÁROSI SZÍNHÁZAK közül legkorábban a Thália fejezi be az évadot. Utolsó előadásukat vasárnap este tartják, Levitt: A negyedik csigolya című szatírájával búcsúznak a szezontól. Az évadzárás után néhány előadást tartanak vidéken. □ GHÁNÁBA UTAZOTT a zeneélet és zeneoktatás segítésére Lakkos Mária operaénekesnő és Arató Géza klarinétművész. Gyerekek! A távbeszélő mesemondó műsora (171—888) június 1-én, kedden: Egy fiúcska és a pocsolya (elmondja: Komlós Juci). □ TORDAY ÉVÁT, aki tavaly végezte a Zeneművészeti Főiskola operaénekes tanszakát, az 1965—66. évadra leszerződtette a luzerni operaház. Verdi „Haramiák”jában és a Pillangókisasszony címszerepében mutatkozik be a svájci fesztiválváros közönsége előtt. Modern Táncok Iskolájában kezdő tanfolyam június 3-án este 7 órakor. Vezető: Gyenes Rudolf. VI. Majakovszkij u. 58. Tel.: 138—716 , 423—615. (X) A TIT június 2-án délután 8 órai -kezdettel Móra Gábor vezetésével a Divatcsarnok Lotz-termében (VI., Népköztársaság útja 39.) Lotz freskói és az épület története címmel ismeretterjesztő előadást tart. (x) Társak és kortársak — Koffár Károly fotóportré kiállítása * Magyar Nemzeti Galériában nyitva de. 11-től du. 7 óráig. (x) Éjszakai színház Éjszakai színházi sorozatában Moliére Tartuffe-jét és Sartre A tisztességtudó utcalányát hozta színre igen szép előadásban a győri Kisfaludy Színház. A Tartuffeben Várady György volt a címszereplő, Marianna pedig Bilicsi Mária. A Sartre-darabban Medgyesi Mária, Várady György és Füzessy Ottó osztozott a sikerben. A közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást, és megtapsolta a rendezőket, Margitta Gábort és Szilágyi Albertet. KÉSZPÉNZÉRT is vásárolunk NEMES SZORÍT ÉS BŐRRUHÁZAT! CIKKEKEt Bp. V., Néphadsereg útja 21. szám. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT