Esti Hírlap, 1965. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

Új földgázvezetéket fektetnek Rákospalotán, Újpesten és Angyalföldön KÉT HÉT MÚL­VA­ FÖLDGÁZT HASZNÁL A KELENFÖLDI HŐERŐMŰ IS TISZTÁBB LESZ A LEVEGŐ • ÁTTÉRÉS A MAGASABB KALÓNÁJÚ GÁZRA A budapesti földgáz­­körvezeték egyik újabb ágá­nak vonalát jelölik ki a ha­tóságok ezen a héten. Az ág a körvezeték XV. kerületi szakaszából indul, a rá­kospalotai Mogyoród utcán, a Czabán Samu téren, az új­pesti Árpád úton, az István­­telki utcán, a Bécsi utcán, a Madridi utcán, a XIII., Bal­zsam és Tatai utcán át eléri a Szegedi­­utat és a XIV., Kassai teret, de elágazása lesz ,a Tahi úton át a Gömb utcáig, illetve a Kárász ut­cáig is. Újpesten, Angyalföldön, és Zuglóban fektetik tehát le a földgázvezeték egyik ágát. Ezt a hírt örömmel fogadják mindazok, akik a földgáz­fűtés elterjedésétől a levegő szennyezettségének csökke­nését várják. Április eleje óta földgázt kap már a Ganz-MÁVAG, s az idén még további 12 üze­met kapcsolnak a földgáz­ellátásba. A Kelenföldi Hő­erőműben a hónap közepén térnek át földgázfűtésre, egyelőre két kazánt, majd az év végéig további hatot kapcsolnak be. Kiszámítot­ták, hogy az év végén óránként már körülbelül 10 tonnával ke­vesebb szenet tüzelnek el az erőmű kazánjaiban, mint korábban, teh­ét jóval kevesebb korom szennyezi majd a főváros le­vegőjét. A Gázművekben előreha­ladtak azok a laboratóriumi kísérletek, amelyeknek az a célja, hogy a földgázt a ház­tartásokhoz külön vezeték le­fektetése nélkül juttathassák el. A jelenlegi gázcsövek ugyanis nem alkalmasak földgáz továbbítására. Az úgynevezett városi gáz kaló­riáját 1000—1200-zal meg­emelik. A nagyobb fűtőérté­kű gázt a meglevő tűzhe­lyek és más fogyasztókészü­lékek gazdaságosan csak a fúvókák kicserélése után használhatják. Erre a cseré­re azonban a magasabb ka­­lóriájú gáz termelésének megindításakor valamennyi fogyasztóhelyen egyszerre nem kerülhet sor. A labora­tóriumi vizsgálatok azt igye­keznek megállapítani, hogy milyen arányban keverhe­tik a városi gázt földgázzal, ha a jelenlegi fúvókéval fel­szerelt készülékeket átmene­tileg sem kapcsolják ki a fo­gyasztásból. A magasabb kalóriájú gáz­ra való áttérés esetén sok új fogyasztót kapcsol­hatnak a gázfogyasztásba. Egy-egy háztartás ugyanis köbméterben számítva keve­sebb — de nagyobb fűtőérté­kű — gázt fogyaszt majd, te­hát a mostani keresztmetsze­tű vezetékeken több fagyasz­tó szolgálható ki. (—te) MEGÉRKEZETT! MEGÉRKEZETT! MEGÉRKEZETT! a 4 személyes, hálófülkés, teraszos, színes, import VIKENDSÁTOR Ára: 6800 forint A DIADAL Camping Áruházba Bp. V., Váci utca 26. Tel.: IRO—153. Három pesti miért ELSŐ KÉP: Budapest nap­jainkban az ön­kéntes idegenve­zetők városa. A tanácstalan kül­földieket sokszor a budapesti já­rókelők igazítják el. Amire viszont nem tudnak ma­gyarázatot: vajon miért nem feje­ződhetett be a tu­ristaszezon kez­detére a Halász­­bástya restaurá­lása. MÁSODIK KÉP: A pestiek mél­tán büszkék vá­rosukra. Ezért is bosszant minden­kit a nevezetes épületek közelé­ben bármi ren­detlenség. Kér­dik is sokan: va­jon miért kell a szemetet, törme­léket a Mátyás­­templomtól nem messze, egy el­igazító tábla szomszédságában tárolni? HARMADIK KÉP: Az Üllői úti la­kótelep nem mű­emlék. A mai idők nevezetessége. Ide elkalauzoljuk a legtöbb külföldit. Ami viszont ért­hetetlen, nem ide való: vajon miért kell a valóban reprezentatív élelmiszeráruház kiürített ládáit az utcára rakni? (MTI-fotó , Mező terv.) Orvosbarátomnak két fia van, az idősebbik tizenhét esztendős, a kicsi tíz. A le­gény szenvedélyes olvasó, érdeklődő, kíváncsiság-em­ber, a kicsi inkább focizó természetű. Minap öcsi felnéz a könyv­ből — aznap esett az eső, el­maradt a labdarúgás — és a nagyobb fiúhoz fordul. Tomi, itt aszongya, hogy Árpádházi Boldog Margit... Mi az, hogy boldog? — Boldog . .. boldog ...? Hát... olyan szent. — Nem értem. — Mit nem értesz? Hát, aki boldog, az egy szent em­ber. — Most aztán jól megke­vertél. Hát tulajdonképpen ki a szent, ki a boldog? Tomi csöndesen izzadni kezd. Aztán felvirul hirtelen és kivágja: Mai srácok — Tudod, öcsi, a szent és a boldog között körülbelül az a különbség, mint a kiváló művész és az érdemes mű­vész között. ★ Más. Gézikének van egy­ pöt­tömnyi nyaralója Érdligeten. Ez alapjában nem is Gézié, hanem az édesapjáé, mert Gézi még csak másodéves orodista. Ilyenkor, kora nyá­ron már kiküldik Gézit nagy­mamájával a birtokra. Gézi már az első nap fog­ja háromkerekű biciklijét és átkarikázik rajta a szomszéd házba, ahol Pötyiék nyaral­nak. Pötyi Gézihez hasonló­korú hölgy. Egy éve nem látták egymást, persze, kissé idegenül bámulja egyik a másikat. Végül Pötyi — azért nő, hogy elsőnek szólaljon meg —, kiveszi a hüvelykuj­ját a szájából és azt mondja: — Nekünk van ajtónk. Walbug ajtó. Neked csak bi­ciklid van. Gézi erősen töri a fejét és egy perc múlva válaszol. — Laló bácsinak is van ajtója. Raband ajtó. És ne­kem van biciklim, de neked nincs. Ezzel megszerezte az er­kölcsi fölényt, ő­­a szócsata győztese. Tehát Pötyi ismét bekapja a hüvelykujját és, hosszasan dudlizik. Végül megszólal: — Itt a tízóraim. Kakajó, ihatsz belőle. Gézi sóhajt egy nagyot és a biciklijére mutat: — Nem ihatok. Vezetek. B. E. Utazás a KRESZ körül Mints béke az átkelőhelyeken Ez itt a kérdés: ki legyen udvarias ? A gyalogosod és a forgalom Ki legyen az udvariasabb, az elnézőbb, ki engedjen vélt vagy való jogaiból? A kér­désekre a nagyvárosi közle­kedés két nagy tábora — a tapasztalat szerint, sajnos, egymással szemben álló tá­bora , a gyalogosok és a gépkocsivezetők várják nap nap után a választ. A prob­léma több mint bonyolult, s tegyük mindjárt hozzá, nem­csak nálunk ilyen. A világ valamennyi nagyvárosának eddig megoldatlan és állan­dó gondja: hogyan lehetne megszüntetni vagy legalább is a minimálisra csökkenteni az úttesten a gyalogosok és a gépkocsivezetők találkozá­sát, s ezzel a baleseteket, az állandó vitát. Egy korszak lezárul Az ominózus ütközési pont, az elsőbbség nálunk tulaj­donképpen évekig nem volt egyértelműen megnyugtató módon tisztázva. A követ­kezmény az volt, hogy a gép­kocsivezetők gyakran még az úgynevezett különleges gyalogátkelőhelyen sem ad­tak elsőbbséget. Ennek az áldatlan állapotnak egyszer és mindenkorra véget kellett vetni, s az év eleji KRESZ­­-módosítással ez a korszak le is zárult. A gyalogosok jo­gait az úttesten megszabta a KRESZ, s a módosítás utáni hetek statisztikái azt bizo­nyították, hogy a gyalogosok örömmel vették, a gépjár­művezetők pedig tiszteletben tartották ezeket a jogokat. Ez a néhány hét a „kölcsö­nös udvariasság” időszaka volt, hosszú évek után elő­ször lehetett látni a pesti ut­cákon a kijelölt átkelőhelyen megálló, s a kocsikat előzé­kenyen elengedő gyalogoso­kat — és viszont: udvarias, figyelmes gépkocsivezetőket. Sajnos, ez a korszak is le­zárult, s ha a túlkapások már nem is tértek vissza, a jelenlegi helyzetet tömören talán így lehetne megfogal­mazni: ismét nincs béke az átkelőhelyeken. Panaszok a volán mellől A szakemberek véleménye szerint az újabb „hangulat­­romlásért” elsősorban a gép­kocsivezetők okolhatók — (véleményünk szerint ez az állítás legalább is vitatható) —, mert különféle panaszaik­ra, sérelmeikre hivatkozva a gyalogátkelőhelyeken ők kezdték visszavenni az előnyt. Egyik, leggyakrab­ban visszatérő, állandó pana­szuk: miért kell — esetleg egy kocsioszlopnak is — megállni és várakozni, ha az átkelőhelyen egyetlen gya­logos bandukol. A problé­mát aztán — tisztelet a kivé­telnek — önhatalmúan úgy akarják megoldani — s ez már gyakorlat —, hogy ilyen esetben nem állnak meg. Pedig a KRESZ egyértel­műen és világosan kimondja: ha a gyalogos már az átke­lőhelyen van — még ha egyedül is —, meg kell adni az elsőbbséget. Kétségtelen, hogy a gépjárművezetők pa­nasza bizonyos értelemben indokolt. De ezt a prob­lémát másképpen kell meg­oldani, elsősorban az in­dokolatlanul sok, felesleges gyalogátkelőhelyek meg­szüntetésével. A Budapesti Rendőrfőkapitányság közle­kedésrendészete — a társ­szervekkel együttműködve — szeptember végéig hat­­vankilenc — a forgalmat las­sító, zavaró — átkelőhelyet akar megszüntetni. Más kérdés viszont, hogy a terv végrehajtására — ér­tesülésünk szerint elsősorban anyagi okok miatt — az idén aligha kerül sor. Az érem másik oldala Nehéz vitatni azt a véle­ményt, hogy a közlekedésben a tapasztaltabb, a felkészül­tebb, a képzettebb fél a gép­­járművezető, tehát a felelős­sége is nagyobb, mint a gya­logosé, már csak azért is m­ilyen vélemény is van, mert „a gyalogosok nem kötelesek megtanulni a KRESZ-t”. Vé­leményünk szerint ennek az állításnak az utóbbi része már idejétmúlt. A gyalogo­sok ma már nagyon is jól ki­merik a KRESZ-t. Élnek jo­gukkal, sőt, ezzel néha vissza is élnek. Minden gyalogos tudja például, hogy mielőtt az úttestre lép, kötelessége körülnézni. Mégsem teszi meg. Azt is tudja, hogy fe­leslegesen és szabálytalanul nem zavarhatja a járművek forgalmát, mégis zavarja — feleslegesen és szabálytala­nul. Mint a gépkocsivezetők­nél, a gyalogosoknál is ki­mutathatóak a notóriusan szabálytalankodó, felelőtlen, könnyelmű és egyéb típusok. Legközelebb róluk lesz szó. Balogh László Húszezer rózsa kertje Dolomitlapok a Jubileumi parkban • Rendezik a Rondellát • Gyeptéglamesék a campingekben A Gellérthegy déli lejtőjén nagy munka folyik: hatalmas park épül itt. Az arra járók már most fogalmat alkothat­nak, milyen lesz a Jubileumi park. Szendrői Józseffel, a Fővárosi Kertészeti Vállalat fenntartási osztálya vezetőjé­vel beszélgettünk a munká­ról. — A Jubileumi park az utóbbi évtized legnagyobb parkosítási munkája — mondja. — Nagysága tizen­két hektár, a munka során 28 ezer köbméter földet kel­lett megmozgatni. — Milyen növények ékesí­tik majd a parkot? — Háromszáz fenyőfa, 38 ezer évelő, 20 ezer rózsatő, 670 díszfa, négyezer díszcser­je, 30 ezer egynyári növény. —­ Miként oldották meg a vízben szegény Gellérthegyen ennek a hatalmas parknak az öntözését? — Ez komoly gond volt. Napi 700 köbméter vízre lesz szükségünk, s ezt a mennyi­séget nem vonhatjuk el a hegy lakóitól. Az öntözést ezért a Gellért-fürdő hullám­­medencéjének vízével oldjuk meg. — Mikor készül el a Jubi­leumi park? — Augusztus 20-ra. Ter­mészetesen a gellérthegyi munkálatokat tovább folytat­juk. De nemcsak a Gellért­hegyen épül park, a város minden pontján megtalál­hatjuk a kertészeket. Rende­zik a budai Vár déli Rondellá­ja környékét is, ezt a munkát az év végéig befejezik. Be­fejezés előtt áll az Erzsébet­­híd budai hídfőjéhez tartozó Tabán parkosítása. Rendezik a Hegyalja úttól az Orvos- l­épcsőig terjedő területet. Mühlhauser György, az építési osztály vezetője így tájékoztat: — Mind kevesebb beépí­tetlen terület van a főváros­ban. Mindenütt házak, üzle­tek. Ezért igyekszünk első­sorban az új lakótelepekhez parkot, játszóteret építeni. A BUVÁTI tervei alapján készül a Lágymányosi lakó­telep parkja, 1966-ban fejezik be a Lakatos utcai lakótelep kertészeti munkáit, már ké­szül a kőbányai Harmat ut­cai lakóházakhoz tartozó park. Ezenkívül az idegen­­forgalmi szervek megrende­lésére a Római-fürdő cam­ping­jében és a Dénes úti tá­borban dolgoznak kerté­szeink. Harmincezer négyzet­­méter gyeptéglát telepítet­tünk a táborokba. Felelőtlen emberek, sajnos, jelentős károkat okoznak a parkokban. A Balassi Bálint játszótéren, a Csillag-tele­pen, a Gubacsi lakótelepen például gyökerestől kitépték a frissen ültetett virágokat. Évi 45 millió forintot költe­nek a budapesti parkokra, ugyanakkor 3,4 millió fo­rint kárt okoznak a rongá­sok. S. I.

Next