Esti Hírlap, 1965. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
Új földgázvezetéket fektetnek Rákospalotán, Újpesten és Angyalföldön KÉT HÉT MÚLVA FÖLDGÁZT HASZNÁL A KELENFÖLDI HŐERŐMŰ IS TISZTÁBB LESZ A LEVEGŐ • ÁTTÉRÉS A MAGASABB KALÓNÁJÚ GÁZRA A budapesti földgázkörvezeték egyik újabb ágának vonalát jelölik ki a hatóságok ezen a héten. Az ág a körvezeték XV. kerületi szakaszából indul, a rákospalotai Mogyoród utcán, a Czabán Samu téren, az újpesti Árpád úton, az Istvántelki utcán, a Bécsi utcán, a Madridi utcán, a XIII., Balzsam és Tatai utcán át eléri a Szegediutat és a XIV., Kassai teret, de elágazása lesz ,a Tahi úton át a Gömb utcáig, illetve a Kárász utcáig is. Újpesten, Angyalföldön, és Zuglóban fektetik tehát le a földgázvezeték egyik ágát. Ezt a hírt örömmel fogadják mindazok, akik a földgázfűtés elterjedésétől a levegő szennyezettségének csökkenését várják. Április eleje óta földgázt kap már a Ganz-MÁVAG, s az idén még további 12 üzemet kapcsolnak a földgázellátásba. A Kelenföldi Hőerőműben a hónap közepén térnek át földgázfűtésre, egyelőre két kazánt, majd az év végéig további hatot kapcsolnak be. Kiszámították, hogy az év végén óránként már körülbelül 10 tonnával kevesebb szenet tüzelnek el az erőmű kazánjaiban, mint korábban, tehét jóval kevesebb korom szennyezi majd a főváros levegőjét. A Gázművekben előrehaladtak azok a laboratóriumi kísérletek, amelyeknek az a célja, hogy a földgázt a háztartásokhoz külön vezeték lefektetése nélkül juttathassák el. A jelenlegi gázcsövek ugyanis nem alkalmasak földgáz továbbítására. Az úgynevezett városi gáz kalóriáját 1000—1200-zal megemelik. A nagyobb fűtőértékű gázt a meglevő tűzhelyek és más fogyasztókészülékek gazdaságosan csak a fúvókák kicserélése után használhatják. Erre a cserére azonban a magasabb kalóriájú gáz termelésének megindításakor valamennyi fogyasztóhelyen egyszerre nem kerülhet sor. A laboratóriumi vizsgálatok azt igyekeznek megállapítani, hogy milyen arányban keverhetik a városi gázt földgázzal, ha a jelenlegi fúvókéval felszerelt készülékeket átmenetileg sem kapcsolják ki a fogyasztásból. A magasabb kalóriájú gázra való áttérés esetén sok új fogyasztót kapcsolhatnak a gázfogyasztásba. Egy-egy háztartás ugyanis köbméterben számítva kevesebb — de nagyobb fűtőértékű — gázt fogyaszt majd, tehát a mostani keresztmetszetű vezetékeken több fagyasztó szolgálható ki. (—te) MEGÉRKEZETT! MEGÉRKEZETT! MEGÉRKEZETT! a 4 személyes, hálófülkés, teraszos, színes, import VIKENDSÁTOR Ára: 6800 forint A DIADAL Camping Áruházba Bp. V., Váci utca 26. Tel.: IRO—153. Három pesti miért ELSŐ KÉP: Budapest napjainkban az önkéntes idegenvezetők városa. A tanácstalan külföldieket sokszor a budapesti járókelők igazítják el. Amire viszont nem tudnak magyarázatot: vajon miért nem fejeződhetett be a turistaszezon kezdetére a Halászbástya restaurálása. MÁSODIK KÉP: A pestiek méltán büszkék városukra. Ezért is bosszant mindenkit a nevezetes épületek közelében bármi rendetlenség. Kérdik is sokan: vajon miért kell a szemetet, törmeléket a Mátyástemplomtól nem messze, egy eligazító tábla szomszédságában tárolni? HARMADIK KÉP: Az Üllői úti lakótelep nem műemlék. A mai idők nevezetessége. Ide elkalauzoljuk a legtöbb külföldit. Ami viszont érthetetlen, nem ide való: vajon miért kell a valóban reprezentatív élelmiszeráruház kiürített ládáit az utcára rakni? (MTI-fotó , Mező terv.) Orvosbarátomnak két fia van, az idősebbik tizenhét esztendős, a kicsi tíz. A legény szenvedélyes olvasó, érdeklődő, kíváncsiság-ember, a kicsi inkább focizó természetű. Minap öcsi felnéz a könyvből — aznap esett az eső, elmaradt a labdarúgás — és a nagyobb fiúhoz fordul. Tomi, itt aszongya, hogy Árpádházi Boldog Margit... Mi az, hogy boldog? — Boldog . .. boldog ...? Hát... olyan szent. — Nem értem. — Mit nem értesz? Hát, aki boldog, az egy szent ember. — Most aztán jól megkevertél. Hát tulajdonképpen ki a szent, ki a boldog? Tomi csöndesen izzadni kezd. Aztán felvirul hirtelen és kivágja: Mai srácok — Tudod, öcsi, a szent és a boldog között körülbelül az a különbség, mint a kiváló művész és az érdemes művész között. ★ Más. Gézikének van egy pöttömnyi nyaralója Érdligeten. Ez alapjában nem is Gézié, hanem az édesapjáé, mert Gézi még csak másodéves orodista. Ilyenkor, kora nyáron már kiküldik Gézit nagymamájával a birtokra. Gézi már az első nap fogja háromkerekű biciklijét és átkarikázik rajta a szomszéd házba, ahol Pötyiék nyaralnak. Pötyi Gézihez hasonlókorú hölgy. Egy éve nem látták egymást, persze, kissé idegenül bámulja egyik a másikat. Végül Pötyi — azért nő, hogy elsőnek szólaljon meg —, kiveszi a hüvelykujját a szájából és azt mondja: — Nekünk van ajtónk. Walbug ajtó. Neked csak biciklid van. Gézi erősen töri a fejét és egy perc múlva válaszol. — Laló bácsinak is van ajtója. Raband ajtó. És nekem van biciklim, de neked nincs. Ezzel megszerezte az erkölcsi fölényt, őa szócsata győztese. Tehát Pötyi ismét bekapja a hüvelykujját és, hosszasan dudlizik. Végül megszólal: — Itt a tízóraim. Kakajó, ihatsz belőle. Gézi sóhajt egy nagyot és a biciklijére mutat: — Nem ihatok. Vezetek. B. E. Utazás a KRESZ körül Mints béke az átkelőhelyeken Ez itt a kérdés: ki legyen udvarias ? A gyalogosod és a forgalom Ki legyen az udvariasabb, az elnézőbb, ki engedjen vélt vagy való jogaiból? A kérdésekre a nagyvárosi közlekedés két nagy tábora — a tapasztalat szerint, sajnos, egymással szemben álló tábora , a gyalogosok és a gépkocsivezetők várják nap nap után a választ. A probléma több mint bonyolult, s tegyük mindjárt hozzá, nemcsak nálunk ilyen. A világ valamennyi nagyvárosának eddig megoldatlan és állandó gondja: hogyan lehetne megszüntetni vagy legalább is a minimálisra csökkenteni az úttesten a gyalogosok és a gépkocsivezetők találkozását, s ezzel a baleseteket, az állandó vitát. Egy korszak lezárul Az ominózus ütközési pont, az elsőbbség nálunk tulajdonképpen évekig nem volt egyértelműen megnyugtató módon tisztázva. A következmény az volt, hogy a gépkocsivezetők gyakran még az úgynevezett különleges gyalogátkelőhelyen sem adtak elsőbbséget. Ennek az áldatlan állapotnak egyszer és mindenkorra véget kellett vetni, s az év eleji KRESZ-módosítással ez a korszak le is zárult. A gyalogosok jogait az úttesten megszabta a KRESZ, s a módosítás utáni hetek statisztikái azt bizonyították, hogy a gyalogosok örömmel vették, a gépjárművezetők pedig tiszteletben tartották ezeket a jogokat. Ez a néhány hét a „kölcsönös udvariasság” időszaka volt, hosszú évek után először lehetett látni a pesti utcákon a kijelölt átkelőhelyen megálló, s a kocsikat előzékenyen elengedő gyalogosokat — és viszont: udvarias, figyelmes gépkocsivezetőket. Sajnos, ez a korszak is lezárult, s ha a túlkapások már nem is tértek vissza, a jelenlegi helyzetet tömören talán így lehetne megfogalmazni: ismét nincs béke az átkelőhelyeken. Panaszok a volán mellől A szakemberek véleménye szerint az újabb „hangulatromlásért” elsősorban a gépkocsivezetők okolhatók — (véleményünk szerint ez az állítás legalább is vitatható) —, mert különféle panaszaikra, sérelmeikre hivatkozva a gyalogátkelőhelyeken ők kezdték visszavenni az előnyt. Egyik, leggyakrabban visszatérő, állandó panaszuk: miért kell — esetleg egy kocsioszlopnak is — megállni és várakozni, ha az átkelőhelyen egyetlen gyalogos bandukol. A problémát aztán — tisztelet a kivételnek — önhatalmúan úgy akarják megoldani — s ez már gyakorlat —, hogy ilyen esetben nem állnak meg. Pedig a KRESZ egyértelműen és világosan kimondja: ha a gyalogos már az átkelőhelyen van — még ha egyedül is —, meg kell adni az elsőbbséget. Kétségtelen, hogy a gépjárművezetők panasza bizonyos értelemben indokolt. De ezt a problémát másképpen kell megoldani, elsősorban az indokolatlanul sok, felesleges gyalogátkelőhelyek megszüntetésével. A Budapesti Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészete — a társszervekkel együttműködve — szeptember végéig hatvankilenc — a forgalmat lassító, zavaró — átkelőhelyet akar megszüntetni. Más kérdés viszont, hogy a terv végrehajtására — értesülésünk szerint elsősorban anyagi okok miatt — az idén aligha kerül sor. Az érem másik oldala Nehéz vitatni azt a véleményt, hogy a közlekedésben a tapasztaltabb, a felkészültebb, a képzettebb fél a gépjárművezető, tehát a felelőssége is nagyobb, mint a gyalogosé, már csak azért is milyen vélemény is van, mert „a gyalogosok nem kötelesek megtanulni a KRESZ-t”. Véleményünk szerint ennek az állításnak az utóbbi része már idejétmúlt. A gyalogosok ma már nagyon is jól kimerik a KRESZ-t. Élnek jogukkal, sőt, ezzel néha vissza is élnek. Minden gyalogos tudja például, hogy mielőtt az úttestre lép, kötelessége körülnézni. Mégsem teszi meg. Azt is tudja, hogy feleslegesen és szabálytalanul nem zavarhatja a járművek forgalmát, mégis zavarja — feleslegesen és szabálytalanul. Mint a gépkocsivezetőknél, a gyalogosoknál is kimutathatóak a notóriusan szabálytalankodó, felelőtlen, könnyelmű és egyéb típusok. Legközelebb róluk lesz szó. Balogh László Húszezer rózsa kertje Dolomitlapok a Jubileumi parkban • Rendezik a Rondellát • Gyeptéglamesék a campingekben A Gellérthegy déli lejtőjén nagy munka folyik: hatalmas park épül itt. Az arra járók már most fogalmat alkothatnak, milyen lesz a Jubileumi park. Szendrői Józseffel, a Fővárosi Kertészeti Vállalat fenntartási osztálya vezetőjével beszélgettünk a munkáról. — A Jubileumi park az utóbbi évtized legnagyobb parkosítási munkája — mondja. — Nagysága tizenkét hektár, a munka során 28 ezer köbméter földet kellett megmozgatni. — Milyen növények ékesítik majd a parkot? — Háromszáz fenyőfa, 38 ezer évelő, 20 ezer rózsatő, 670 díszfa, négyezer díszcserje, 30 ezer egynyári növény. — Miként oldották meg a vízben szegény Gellérthegyen ennek a hatalmas parknak az öntözését? — Ez komoly gond volt. Napi 700 köbméter vízre lesz szükségünk, s ezt a mennyiséget nem vonhatjuk el a hegy lakóitól. Az öntözést ezért a Gellért-fürdő hullámmedencéjének vízével oldjuk meg. — Mikor készül el a Jubileumi park? — Augusztus 20-ra. Természetesen a gellérthegyi munkálatokat tovább folytatjuk. De nemcsak a Gellérthegyen épül park, a város minden pontján megtalálhatjuk a kertészeket. Rendezik a budai Vár déli Rondellája környékét is, ezt a munkát az év végéig befejezik. Befejezés előtt áll az Erzsébethíd budai hídfőjéhez tartozó Tabán parkosítása. Rendezik a Hegyalja úttól az Orvos- lépcsőig terjedő területet. Mühlhauser György, az építési osztály vezetője így tájékoztat: — Mind kevesebb beépítetlen terület van a fővárosban. Mindenütt házak, üzletek. Ezért igyekszünk elsősorban az új lakótelepekhez parkot, játszóteret építeni. A BUVÁTI tervei alapján készül a Lágymányosi lakótelep parkja, 1966-ban fejezik be a Lakatos utcai lakótelep kertészeti munkáit, már készül a kőbányai Harmat utcai lakóházakhoz tartozó park. Ezenkívül az idegenforgalmi szervek megrendelésére a Római-fürdő campingjében és a Dénes úti táborban dolgoznak kertészeink. Harmincezer négyzetméter gyeptéglát telepítettünk a táborokba. Felelőtlen emberek, sajnos, jelentős károkat okoznak a parkokban. A Balassi Bálint játszótéren, a Csillag-telepen, a Gubacsi lakótelepen például gyökerestől kitépték a frissen ültetett virágokat. Évi 45 millió forintot költenek a budapesti parkokra, ugyanakkor 3,4 millió forint kárt okoznak a rongások. S. I.