Esti Hírlap, 1966. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1966-07-01 / 154. szám

AZ SZKP ÜDVÖZLETE A KKP-HOZ Moszkva, Július 1. Negyvenöt évvel ezelőtt alakult meg a Kínai Kom­munista Párt. Ebből az alka­lomból az SZKP Központi Bizottsága üdvözletét küldte a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának. A Pravdában ma az évfor­duló napján terjedelmes cikk taglalja a nemzetközi munkásmozgalom egységé­nek kérdéseit Nyomdász­sztrájk Itáliában Olaszországban ma reggel 48 órás sztrájkba léptek a lapkiadók nyomdászai és a sajtóügynökségek távirászai. Szám szerint körülbelül ti­­zenháromezren­­ a kollektív szerződés megújítását köve­telte. Olaszországban mától hétfő reggelig nem jelennek meg az újságok. Kínai tiltakozás Djakartában Peking, július 1. A djakartai kínai nagykö­vetség június 27-én az indo­néz kormányhoz intézett jegyzékében erélyesen tilta­kozott amiatt hogy folyta­tódik, sőt fokozódik az Indo­néziában élő kínaiak üldö­zése. A legújabb incidensek Észak-Szumátrán, Atjeh tér­ségében történtek. A kínai jegyzék követeli, hogy az indonéz kormány haladéktalanul tegyen intéz­kedéseket vessen véget a kínaiak üldözésének, adjon kártalanítást és garantálja a kínai lakosság biztonsá­gát Földrengés Nepálban Nepál nyugati részén már harmadik napja reng a föld. A jelentés szerint tíz ember meghalt és több mint kétez­ren váltak hajléktalanná. Atomrobbantás Az amerikai atomenergia­­bizottság bejelentette, hogy a nevadai atomkísérleti telepen tegnap 200 000—1 millió tonna TNT közötti erősségű föld alatti atomrobbantást hajtot­tak végre. TÜNTETÉS, LÖVÖLDÖZÉS Balaguert ma beiktatják Santo Domingo, július 1. Balaguer, az új dominikai elnök ma teszi le a hivatali esküt Tegnap véres inciden­sekre került sor a dominikai fővárosban. Baloldali diákok tüntettek Balauger pártjának székháza előtt. A rendőrség rálőtt a fiata­lokra: heten megsebesül­tek, egyikük később bele­halt sérüléseibe. Nem sokkal a lövöldözés után Santo Domingóba érke­zett Humphrey amerikai alel­­nök, hogy részt vegyen Ba­laguer beiktatásán. A Santo Domingó-i repülőtéren nagy­arányú biztonsági intézkedé­sek közepette, Castillo alel­­nök fogadta az amerikai ven­déget. Az AP jelentése szerint Balaguer népszerűtlennek ígérkező nadrágszíj-meghúzó takarékossági programmal fogja kezdeni elnökösködését. ARQL2T A kétütemű motorok kü­lönleges olaja VII. 1-től ízléses műanyag párna csomagolásban is forga­lomba kerül. Hírügynökségi jelentések szerint az új argentin rendszer megkezdte a letartóztatási parancsok kiadását. Képünkön: a rendőrség őrizetbe veszi Richardo Illia professzort (középen), a megbuktatott elnök fivérét és feleségét. (Ma­ttefoto) ARGENTÍNA: A rendőrség lezárta a KP helyiségeit Buenos Aires, július 1. Csütörtökön Ongania tá­bornok államcsínnyel hata­lomra jutott katonai kormá­nya számos letartóztatást fo­ganatosított: őrizetbe vették Ricardo Illia-t, a volt elnök testvérét, akinek házában a hatalmától megfosztott ál­lamfő jelenleg is tartózko­dik. Letartóztatták Buenos Aires polgármesterét, vala­mint fiát, továbbá 14 kom­munistát A rendőrség lezár­ta a kommunista párthelyi­ségeket. Az Argentin Kommunista Párt bűnös lépésnek minősí­tette az Ongania tábornokot hatalomra juttató állam­csínyt és az új elnököt a Pentagon bizalmi emberé­nek nevezte. A párt követel­te, hogy a katonák térjenek vissza kaszárnyáikba, és de­mokratikus koalíció alapján jöjjön létre új kormány. Ongania tábornok csü­törtök este hétperces rádió- és televízióbeszédet mondott Azt mondotta, hogy a puccs az előző kormány „te­hetetlensége" miatt elkerül­hetetlenné vált ugyanakkor hangoztatta, hogy nem lehet gyors javulást várni... A tőzsde kedvezően fogad­ta a katonai államcsínyt: csütörtökön, amikor először nyitotta meg kapuit, az árfo­lyamok 20—30 százalékkal emelkedtek. NDK-hajók A kolumbiai Santa Maria kikötőbe e héten futottak be először NDK-beli hajók. A „John­­Brinckman” és a „Fritz Reuter” teherhajó ka­pitánya ebből az alkalomból fogadást adott a két hajó fe­délzetén, s ezen a kikötői ha­tóságok képviselői, továbbá befolyásos ültetvényesek, igazgatók és más helybeli személyiségek vettek részt. A hajók tisztjeit és matrózait a lakosság a parton nagy sze­retettel fogadta és hazájukról szóló kérdésekkel halmozta el őket. PÓLÓJÁTÉKOS A PALOTÁBAN Argentína vadonatúj kato­nai diktátora, Ongania tábor­nok, 48 órával ezelőtt letette a hivatali esküt. Latin-Ame­­rika egyik legfontosabb és gazdaságilag legfejlettebb or­szágában ezzel a tábornokok nyíltan kiléptek a rózsaszínű kőből épült elnöki palota, a Casa Rosada elnöki karosszé­ke mögül. „Az utasítás érvénytelen. A hatalom felé valóban nem kellett hosszabb utat megtenniük annál a néhány méternél, amely a karosszék mögötti falat borító függö­nyöket az elnöki íróasztaltól elválasztotta. A tábornoki kar esztendők óta „ugrásra készen” állott a háttérben, s voltaképpen kezében tartotta a hatalom megragadásának összes eszközeit. Ezt a puccs rendkívül „könnyed” lebo­nyolítása is bizonyította. Már egy nappal a hatalomátvétel előtt Pistarini hadsereg-főpa­rancsnok utasítására meg­szállták a katonai osztagok az argentínai postahivatalt és a rádióállomás épületét. Amikor pedig Ill­a elnök me­neszteni próbálta a puccsis­ta tábornokot, annak titkár­sága fölényesen visszaüzent: „A leváltási utasítás már ér­vénytelen ...” Pistarini — aki egyébként híres lovasversenyző —, a ki­váló pólójátékosként ismert Ongania tábornok nevében cselekedett. A mostani akció az argentin hadsereg és a pol­gári hatalom között eszten­dők óta folytatott kötélhúzás lezáródását jelenti. Az inflá­cióval, gazdasági nehézsé­gekkel és fokozódó társadal­mi feszültséggel terhes or­szágban a vezérkar mindig egy politikai földcsuszamlás elleni gát szerepét játszotta. A polgári politikusok ural­mát a katonák mindig csak addig és annyiban tűrték el, amíg úgy vélték, hogy azok a baloldali tömegek és a több frakcióra oszló, de nagy tö­megbefolyással rendelkező peronista szervezetek nyomá­sával szemben megfelelő „ha­tározottsággal” lépnek fel A „legális kékek" és a „piros gorillák " A polgári politikusok szá­mára csak az biztosított né­mi manőverezési lehetőséget, hogy az argentin fegyveres erők sem bizonyultak egysé­gesnek. Erőteljes rivalizálás folyt a kifejezetten washing­toni orientációjú haditenge­részet, valamint a légierő és a szárazföldi hadsereg veze­tői között. A fegyvernemek közti vetélkedésen túlmenően a vezérkar főtisztjei két tá­borra, a „kékek” és „piro­sak" frakciójára oszlottak Az előbbi a „legális” csoportnak számított, amely az alkotmá­nyos mezbe burkolt katonai diktatúra mellett foglalt ál­lást. A pirosak, az úgyneve­zett „gorillák”, a nyílt és azonnali katonai diktatúra híveiként léptek fel. Ongania, a most hatalom­ra került katonai diktátor, eredetileg a „kékek”, tehát az alkotmányos katonai szárny vezetője volt. Akkor került a politikai színpad­­ előterébe, amikor a hadsereg 1962- ben megbuktatta Fron­­dizit, a törvényes elnököt. Az 1963- ban hivatalba lépett Il­lia és Ongania között először meglehetősen szoros együtt­működés bontakozott ki. On­gam­a a „kékek" taktikájához híven támogatta az elnököt — azzal a feltétellel, hogy az radikálisan fellép a peronis­ták és a baloldal követelései­vel szemben, külpolitikai vi­szonylatban pedig erősíti a washingtoni orientációt. A szakítás első jelei már 1965-ben mutatkoztak, ami­kor Illia a tábornok követe­lése ellenére sem volt haj­landó argentin csapatokat küldeni Dominikába. Onga­nia, ald addig hadsereg-fő­parancsnok volt, ekkor tolta előtérbe barátját és bizalma­sát, Pistarini tábornokot, maga pedig visszavonult. Pó­lójátékkal­­ és a hatalom­­átvétel megszervezésének előkészítésével foglalkozott. Az ingadozó polgári hata­lom és a katonai klikk lega­­lista szárnya között bekövet­kezett szakítás természetesen elmosta a militaristák belső frakcióellentéteit. Ugyaneb­ben az irányban hatott az argentin belpolitikai helyzet egész sor eseménye. Május­ban nagyszabású közlekedési sztrájk robbant ki a főváros­ban, amelyet dokksztrájkok és heves munkástüntetések követtek. Mindez felvetette annak a lehetőségét, hogy a baloldal és a peronisták a Buenos Aires tartományban jövő év elején esedékes par­lamenti és kormányzóválasz­tásokon erőteljes többséghez jutnak, ezzel fokozva befo­lyásukat a kormány kezéből amúgy is minduntalan „ki­csúszó” kongresszusra. Washingtonnak megfelel A katonai klikk nem szá­míthatott arra, hogy Ilk­a az alkotmányos formák nyílt felrúgásával elhalasztja a választásokat, így Ongania és a „legalisták” végül is fel­cserélték a kék színt a piros­sal: a „gorillák" álláspontját elfogadva a nyílt katonai diktatúra mellett döntöttek. (Jóformán abban a pillanat­ban, amikor a „pólójátékos” beült a Casa Rosada karos­székébe — szétkergették a kongresszust, feloszlatták a legfelsőbb bíróságot és a po­litikai pártokat.) Brazília, Latin-Amerika legnagyobb országa v­an most a gazdaságilag és poli­tikailag ugyancsak elsőrendű jelentőségű Argentínát is el­ragadta a katonai puccsok ör­vénye. Az Egyesült Államok az első napokban „illedelmes és tartózkodó” magatartást tanúsított A latin-amerikai katonai puccsok esetén szo­kásos rutinintézke­désként felfüggesztette Argentínával a diplomáciai kapcsolatot Aligha lehet azonban kétsé­ges, hogy — akárcsak Bra­zília esetében — a katonai fordulat megfelel a jelenlegi washingtoni politika érdekei­nek, s az illemszabályok be­tartása után a felfüggesztést fel fogják oldani. Az argentin katonai hata­lomátvétel a latin-amerikai általános erőviszonyokat két­ségkívül eltolta és a katonás klikkek javára módosította. Ez magyarázza a különböző árnyalatú polgári kormá­nyok, mint Venezuela, Co­lumbia, Uruguay és Chile rendkívüli nyugtalanságát. Ezeknek az országoknak a fővárosaiban kedd óta vészes mementóként emlékeznek a­ Ua sajtóirodájának utolsó nyilatkozatára: „A helyzet már kicsúszott ellenőrzésünk alól” ... víz... víz... A hónap utolsó napjaiban akadozott Róma vízellátása. Ez az élelmes római a Villa Borghese egyik szökőkútjának me­dencéjéből vette a borotválkozó vizet. (MTI Külföldi Képszolgálat! Kolosszális kolosszus öllel A rhodoszi ta­nácsatyák nagy fába vágták fej­széjüket: elhatá­rozták, újjáépítte­tik a rhodoszi ko­losszust, amely annak idején a hét világcsoda egyikének számí­­tott. Bár egyetlen darab sem ma­radt fent a hajda­ni görög sziget kikötőjének bejá­ratát őrző szobor­ból, az antik le­írásokból tudni, hogy a görög Cha­res i. e. 285-ben készítette a 35 méter magas bronzóriást, amely jobb kezé­ben fáklyát tar­tott, s így egyút­tal világítótorony­ként is szolgált. Már i. e. 227- ben egy földren­gés elpusztította a napistent, Hell­észt ábrázoló szobrot. Évszáza­dokon keresztül senki sem nyúlt azonban a tenger­be zuhant marad­ványokhoz. Azt hitték ugyanis, hogy az istenek vettek ily módon elégtételt a felfu­­valkodottságuk­­ban és gőgjükben az Olimposz urai­val rivalizáló rhodosziakon. Szaracén tengeri rablók szállították el végül is a ten­ger fenekéről ösz­­szeszedett bronz ■ darabokat Szíriá­ba, s a hajdani feljegyzések sze­rint, amikor ha­jóikat kirakták, 900 teve tudta csak elszállítani a rakományt. A rhodoszi ko­losszus újjáépíté­se többször szóba került. Végül rá napjainkban — úgy tűnik — meg is valósul. A szo­bor a szigetről el­származott és kül­földön meggazda­godott görögök anyagi támogatá­sával születik új­já. Az előzetes tervek szerint alu­míniumból készül, ugyanannak a belga cégnek a műhelyeiben, amely a belga vi­lágkiállításra is legyártotta a vi­lághírű Atomiu­­mot, s 100 millió drachmáért 1968- ra foglalja el régi helyét a kikötő bejáratánál. De minthogy változ­nak az idők, s az igények is, a Rho­doszi Kolosszus 11. bensejében be akarnak rendezni egy éttermet és bárt. SZŐNYEGEK — JAVÍTÁSÁT, — ROJTOZÁSÁT, — SZEGESÉT, — Átszabását, — tisztítását szakszerűen és gyorsan vállalja a SZŐNYEGJAVÍTÓ ÉS TISZTÍTÓ KSZ 6. sz. fiókja Vn., Majakovszkij u. 101. Telefon: 225—639. Szőnyegeit hozzuk - visszük Színes szélesvásznú angol film a legismertebb együttesek közreműködésével. Korhatár nélkül megtekinthető Bemutató: július 7.

Next