Esti Hírlap, 1966. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

VERSE­NY SI­KÉR: három és fél nappal több nyereségrészesedés Számok: 200 millió forin­tos túlteljesítés Csepelen, 50 millióval csökkent a selejt­­kár az Izzóban, 9 és fél na­pos nyereségrészesedés vár­ható a Posta Központi Ká­belüzemben, s ebből 3 és fél nap többleteredmény. Az Északi Járműjavítóban há­rom villamos- és egy Diesel­mozdony javítása készült el soron kívül, 1 millió 220 ezer forint értékben. Távirati stílusban így le­hetne összefoglalni a buda­pesti üzemek kongresszusi munkaversenyének sikereit. A számok, a vállalások telje­sítése mögött azonban hét­köznapi csaták húzódnak, fejtörések, viták és szerte­ágazó szervezőmunka. Az első félévi munkaver­seny eredményeit, tapaszta­latait elemezte, foglalta ösz­­sze a Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsa jelentésében. Eszerint ebben az esztendőben idő­ben hagyták jóvá a minisz­tériumok a vállalati terve­ket, s a Minisztertanács és a SZOT január 8-i, együt­tes határozata kedvező fel­tételeket teremtett a gaz­dasági év és az idei mun­kaverseny megindításához. A gazdaságosság és a terme­lékenység javítására tették a budapesti vállalatoknál a legtöbb felajánlást a kong­resszusi versenyben. A leg­jobb eredményeket a nyers­anyagok, az energia, mun­ka- és normaidők megtaka­rításánál érték el. A Ganz Villamossági Műveknél pél­dául csak egy brigádnál ha­vi tízezer forint megtakarí­tást értek el a szerszámok felújításával. A KISTEXT- nél ebben az évben hat és fél millió forint költségmegta­karítást vállaltak, amelyből az első félévben már hatmil­lió forintot teljesítettek. A termelékenységi vállalások eredményes teljesítése több helyen lehetővé tette, hogy a növekvő termelési fel­adatokat alacsonyabb lét­számmal valósítsák meg. A Csepel Vas- és Fémmű­veknél az idei első féléves termeléstöbbletet 325 mun­kás és 105 alkalmazott „meg­takarításával’’ teljesítették. Javult az osztályos áruk aránya, az exportképesség, csökkentek a selejt- és mi­nőségi kifogások, bár még sok a tennivaló. A MERT je­lentése a minőségi javulást állapítja meg, különösen a cipőipari, a kohászati és a híradástechnikai termékek­nél. Mennyiségi vállalásokat általában ott tettek, ahol er­re igény jelentkezett. Pél­dául a lakásépítésben és az ipari exportfeladatok teljesí­tésénél. Budapesten például az épülő lakások jelentős ré­szét határidő előtt adják át, s emellett az ipari építkezé­sek határidejét is meg tudják tartani. Örvendetes jelenség, hogy a vállalatoknál már verseny közben is jutalmazzák a ki­­váló eredményeket elérő bri­gádokat és dolgozókat. A Csepel Fémműven 5 millió, a Magyar Országos Söripari Vállalatnál 800 ezer forint, a Magyar Édesipar budapesti gyáraiban 136 ezer forint, a Ganz-MÁVAG-ban pedig 750 ezer forint jutalmat osztot­tak szét az első félévben. A kongresszusi versenybe nagyobb mértékben kapcso­lódtak be az ifjúmunkások és a múlt évekhez viszonyítva nőtt a műszakiak részvétele is a versenymozgalomban. D. K. A Mars és a az űrtervekben Közelképek ♦ A légkörök problémái A szovjet és az amerikai űrkutatási szervek kozmikus „menetrendjében” érdekes tervek szerepelnek a nap­rendszer Föld típusú bolygói­nak — elsősorban a Venus és a Mars további felderíté­sére. Ezekből a közlemények­ből világosan látszik: az ed­digi előkísérletek igen lénye­ges, sőt, alapvető kérdésekre nem adtak (és nem is adhat­tak) választ, másrészt várat­lan, meglepetésszerű felfede­zések miatt e bolygókról al­kotott képünk alaposan meg­változott. MI LESZ JÖVŐRE? Közismert tény, hogy a bolygók gyors keringése mi­att Mars- vagy Venus-raké­­tát nem indíthatnak bármi­kor. A Venus esetében a kedvező indítási lehetőség 584 naponként ismétlődik, a Mars felderítésére tervezett rakéták startjai között éppen 26 hónap a várakozási idő. A jövő év folyamán két in­dítási lehetőség adódik: feb­ruárban a Mars felé és jú­niusban a Venus felé. Az amerikai tervek szerint a Mars felderítési lehetőségét most kihagyják, és az 1964— 1965. évben a Mars sikeres felderítésére használt Mari­ner—4. berendezés módosí­tott változatát a Venus felé indítják. Az új bolygóközi ra­kéta (talán Mariner—5. lesz a neve) 100—140 nap alatt éri el majd a Venust, és kö­zelről — 10 000 kilométernél közelebbről — lefényképezi majd. A szovjet tudósok va­lószínűleg most a Venust hagyják ki, és nagyobb hor­dozórakétával olyan beren­dezést irányítanak a Mars felé, amely talán nem zúzó­dik szét a Mars felszínén. Te­hát megkísérlik a rakétával — 200—270 napos utaztatás után — eltalálni a Marsot. A LEGNAGYOBB VÁLLALKOZÁS 1969 februárjában — éppen 8 esztendővel az első után — ismét szovjet Venus-rakétát indítanak, majd áprilisban újból Mariner-kísérlet követ­kezik a Mars felé. A további kísérletek idő­pontját 1970—1971-re bárki kiszámíthatja, hiszen a vá­rakozási idő ismert. Ezek a távolabbi tervek még nem önthetők konkrét formába. Egyes szovjet forrásmunkák megemlítik, hogy közben, ta­lán 1970 táján sor kerülhet az első Hold-expedícióra — emberrel. Az emberiség e legnagyobb vállalkozásának sikere jelentősen befolyásol­ja majd a bolygók elérésére vonatkozó későbbi terveket. Az amerikai tudósok 1969-re szeretnék befejezni a Mari­­ner-kísérlet-sorozatot, és a nagyobb hordozórakétákat igénylő Voyager-tervüket részleteiben csak 1973-ra dol­gozzák ki; ők is megvárják első Hold-expedíciójuk ered­ményeit. BIOLÓGIAI ÓVATOSSÁG A Venus esetében az át nem látszó és távcsővel fel nem deríthető, sűrű és isme­retlen kémiai összetételű lég­­­kör (valamint a légkör alján a magas hőmérsékletű fel­szín) jelenti a leküzdendő legnagyobb akadályt. A Mars légköre átlátszó, itt viszont azt kell meghatározni, ho­gyan és milyen mértékben használhatnak a leszálláshoz ejtőernyőt, féklapokat, szár­nyakat, hogyan alkalmazha­tók ott a landolás klasszikus módszerei. Nem kisebb prob­lémát jelent a Mars alacso­nyabb rendű élővilágának gyakorlati felderítése. A Föld és a Mars élővilágának gon­datlanul létrejött találkozása biológiai katasztrófát okoz­hat: a marsbeli élet kipusz­tulhat, de a hozzánk behur­colt idegen mikrobák — ame­lyek ellen nem vagyunk fel­vértezve — súlyos járványo­kat okozhat. A Mars és később a Ve­nus óvatos megközelítése emberrel csak alapos felderí­tés után következhet. Egyön­tetű amerikai és szovjet vé­lemény szerint — ha a Hold elérése 1970 táján sikerrel jár — a Mars 1980 táján, a Venus 5 évvel később kerül­het (legalábbis jelképesen) az ember birtokába. Gauser Károly IDEJEKORÁN biztosítsa téliburgonyaszü­kségletét A Budapesti Zöldség-Gyümölcs Kiskereskedelmi Szö­vetkezeti Vállalatok boltjai a megrendelt I. osztályú burgonyát, már 40 kg-ot és azon felüli mennyiséget, díjmentesen házhoz szállítják. ELLA fajtájú burgonya t. minőség 1 kg 2.20 Ft RÚZSA fajtájú burgonya I. minőség 1 kg 2,90 Ft GÜLBABA fajtájú burgonya I minőség 1 kg 3,30 Ft Az árak csomagolással együtt értendők. Megrendeléseket a város minden pontján található kijelölt boltjaink már most felvesznek. GALOPP: VERSENY vasárnap 11 órakor. KÉTÉVESEK NAGYDÍJA A HANGOS BARIKÁD (Balogh Bertalan rajza) Konferencia a világításról Világítástechnikai konfe­renciát rendez október 13. és 15. között a Fővárosi Tanács kultúrtermében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület A bel- és külföldi szakembe­rek előtt elhangzó előadások a nagyvárosi szabadtéri vilá­gítás fejlesztésében elért leg­jelentősebb eredményekkel, a világítástechnikai és gaz­dasági számítások legújabb módszereivel, a berendezések felszerelésének és működésé­nek problémáival foglalkoz­nak. Ilyen lesz a Duna Szálló A Lakó- és Középületter­vező Vállalatnál Finta József és Kovácsi László építészek munkatársaikkal megkezdték az új Duna Szálló tervezését. Az épület 1969 végére készül el, s már tavasszal hozzáfog­nak a betonozáshoz. A Fővá­rosi Tanács jóváhagyta a be­építés tervét, mely szerint a Vigadó és Petőfi tér közti Du­­na-parton épül fel a főváros új, reprezentatív szállodája. Az új szállóban 360 szoba lesz. Gondoskodnak több közös terasz, illetve tetőkert, kilátókávéház építéséről. Tervek szerint az új Duna Szálló 10—12 emeletes lesz. A cowboyfiú, az álbeteg és az őstermelő A vi­kend házak réme ♦ A tejfeles asszony és a hiszékeny pestiek Csak kölcsönt kért... Nem mindennapi bűnügy­ben fejezte be a nyomozást a XII. kerületi rendőrkapi­tányság. A bűnügy főszerep­lője egy álbeteg: Berta La­jos 28 éves, büntetett előéle­tű géplakatos, a háttérben három kórház sok valódi be­tege, akiket Berta különféle mesékkel becsapott és meg­károsított. Az volt a módszere, hogy mondvacsinált betegségére hivatkozva — többnyire mentővel — kórházba vitet­te magát. Itt aztán betegtár­saitól kisebb-nagyobb össze­get kért kölcsön. — Délután bejön a fele­ségem, és azonnal vissza­adom a pénzt — mondta. A János Kórház mellkas­sebészetén együtt feküdt egy svéd állampolgárral. Bertának megtetszett az il­lető tranzisztoros japán magnetofonja, kölcsönkérte, hogy „felvidítsa a többieket”. Néhány perc múlva egy má­s Mester utcai Tinódi bárban egyik éjszaka a nyo­mozók egy fiatalembert iga­zoltattak. Semmilyen igazol­vány nem volt nála, ezért előállították a rendőrségre. Kiderült, hogy az egyik ke­zén „cowboyfiú”, a másikon „bűn nélküled élni” tetovált feliratot viselő Bodai Lajos, 21 éves, foglalkozás nélküli személyében veszedelmes be­törő került rendőrkézre. Mindent lopott Bodai a múlt év tavaszán a XII. kerületben víkendhá­­zak feltörésével és fosztoga­tásával kezdte bűnöző pálya­futását. Mind vakmerőbb és gátlástalanabb lett: lopott rádiót és fényképezőgépet, ruhaneműt és evőkészletet, galambot, tyúkot, nyulat, amit éppen talált. Augusztus 7-én éjjel betört a Németvöl­gyi úti­­Ezüstponty étterem­be, 2000 forint készpénzt, s több üveg italt vitt el, majd sok betegtársától zakót, in­get és nyakkendőt kért, mint mondta: „találkája van egy csinos szőkével, szeretne ele­gáns lenni”, majd valóban elegánsan, kezében a mag­netofonnal elhagyta a kór­házat. Még aznap a Sport­kórházba vitette be magát, ahol Nagy József üzemmér­nökként mutatkozott be. Itt viszont már nem volt ideje kölcsönök után nézni, mert az egyik ápolónő gyanúsnak találta viselkedését és kihív­ta a rendőrséget. A nyomozás során kide­rült, hogy Berta a Honvéd­kórházban is „dolgozott”. Becsapta a büfésnőt, a kór­ház borbélyát, akinek azt ál­lította: a székesfehérvári VTRGY-ben, ahol éppen termelési értekezletet tar­tott, szívrohamot kapott, s minden pénze hivatali szo­bájában maradt. A megté­vesztett borbély nemcsak a Mártonhegyi úti KÖZÉRT- üzletet fosztotta ki. Itt kon­­zerveket, csokoládét, cigaret­tát, szalámit, italt zsákmá­nyolt. — Barátaimmal házibulit rendeztem, én voltam a ven­déglátó — vallotta később a rendőrségen. — Megettünk, megittunk mindent. Néhány héttel ezelőtt a Költő utcai pedagógus üdülő előtt egy csehszlovák turistacsoport autóbuszát törte fel. Több ezer forint értékű ruhane­műt, rádiót, fényképezőgé­pet vitt magával. — Nem dolgoztam, viszont kellett a pénz. Azt hittem, ha sok pénzem lesz, jól ér­zem magam, de nem így tör­tént. A betörések, a lopások miatt lelkiismeretfurdalás gyötört... Bodai huszonhatrendbeli betöréses lopást ismert el, az anyagi kár több mint húsz­ezer forint. A rendőrség Bo­­dait előzetes letartóztatásba helyezte, ingyen borotválta a szélhá­most, hanem pénzzel is kise­gítette, amíg „Székesfehér­várról elküldik a pénzét”. Az egyik betegtől azzal a mesével csalt ki pénzt, hogy a kezelőorvosnak akar aján­dékot venni, mert az orvos szabadságra megy... A hiszékeny betegek fosz­togatóját a rendőrség 17 rendbeli csalás, sikkasztás, valamint közveszélyes mun­kakerülés miatt előzetes le­tartóztatásba helyezte. „...dolgozni nem szeretek..." — Őstermelő vagyok, prí­ma falusi tejfölt, túrót, saj­tot hozok... — ezzel a me­sével állított be egy közép­korú asszony, többnyire ház­­felügyelőkhöz. Minden eset­ben fel is vette az előleget, s többé nem jelentkezett. Csak a rendőrségen derült ki, hogy a lopásért, csalásért, sikkasztásért már hatszor büntetett Kádár F­erencné született Furák Ilona, 50 éves foglalkozásnélküli a VII., a VIII. és a XI. kerü­letben szélhámosságok soro­zatát követte el. Az alkoho­lista, züllött asszonyt az anyja is feljelentette, mert amikor legutóbbi börtön­­büntetése után befogadta, őt is meglopta. — Láttam, hogy az embe­rek szeretik a falusi árut — vallotta a rendőrségen a szélhámosnő —, ez adta az ötletet. Dolgozni nem szere­tek, élni viszont kell... Eddig tizenhárom „tejfeles esetet” ismert el, de több mint valószínű, hogy sokkal több embert károsított meg. A XII. kerületi rendőrkapi­tányság előzetes letartózta­tásba helyezte, s egyben ké­ri azokat, akik még nem tet­tek ellene feljelentést, je­lentkezzenek a XII. kerületi kapitányságon személyesen, vagy a 359—790-es telefon­­számon. b. l

Next