Esti Hírlap, 1967. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

A megijedt ellenfelet fejbe kell vágni Bethlen István tanácsai • Kerekes Lajos könyve a Heinz,wehr-mozgalomról Az Európa Verlag egyik legnépszerűbb sorozatában (Europäische Perspektiven) magyar szerző műve jelent meg nemrégiben. Ez a kötet már azzal is figyelmet ébreszt, hogy a közelmúlt osztrák történelmének kevéssé ismert ese­ményeit és összefüggéseit az egykori magyar külügyminiszté­­riumi archívumban őrzött dokumentumok alapján deríti fel. Kerekes Lajos Abenddämmerung einer Demokratie című ta­nulmányáról van szó. Kerekes — jelenleg a bécsi magyar intézet igazgatója — jeles történész, aki az elmúlt évtizedben főleg Ausztria két világháború közötti történetével foglal­kozott. Mussolini pénze Az Abenddämmerung einer Demokratie ismeretlen doku­mentumokra épülő elemzése a Herrrnuehr-mozgalom tör­ténetének, az osztrák belpo­litikában 1927 és 1943 között játszott szerepének és a moz­galom magyar—olasz—német kapcsolatainak. Mussolini és gróf Bethlen István magyar királyi mi­niszterelnök 1928. április 2. és 6. között titkos tárgyalá­sokat folytatott Milánóban. Ekkor tett javaslatot Bethlen a Heimwehr, mint katonai szervezet kiépítésére. A meg­­beszéléssorozat végén — Bethlen érveinek hatására — Mussolini közölte: egyetért a Heimwehr felkarolásának tervével, az akció szükséges­ségével és egyelőre 1 millió lírát bocsát a szervezet ren­delkezésére. Megállapodtak, hogy az olasz pénz magyar közvetítéssel jut rendeltetési helyére. Mussolini támogatá­sa rendszeres maradt és a magyar vezetők — minde­nekelőtt Bethlen miniszterel­nök — is éveken át igyekez­tek befolyásukat erősíteni, a mozgalom és eszközeinek megválasztásában döntő sze­rephez jutni. Kerekes az olasz és magyar kormány közös akciójának motívumait is feltárja. A tárgyalási jegy­zőkönyvekből és egyéb ok­mányokból kitűnik, milyen érdekek vezették Mussolinit és Bethlent. Magyar közvetítés Mussolini olyan vezetőket kívánt Bécsben hatalomra juttatni, akik lemondanak a német—osztrák-lakta Dél- Tirol követeléséről, a mar­xista munkásmozgalommal szemben pedig a legkímélet­lenebb eszközöket is készek felhasználni. Bethlen viszont azt várta a Heimwehr-politi­­kusok­tól, hogy hatalomra ju­tásuk után élesen szembefor­dulnak a polgári demokrati­kus Csehszlovákiával és Ausztriát a reakciós, konzer­vatív aspirációk támaszává teszik. Bethlen és a Heim­­wehr-vezetők között Jánky Béla tábornok, a bécsi ma­gyar követség tanácsosa köz­vetített , készítette elő Bethlen és Steidle 1928. jú­niusi, budapesti tárgyalását is. Steidle ekkor részletesen ismertette a Heimwehr szer­vezetét, egyes miniszterekkel fenntartott kapcsolatait, az osztrák belpolitikai erőviszo­nyokat közölte, hogy 150 ezer embert tud szükség ese­tén mozgósítani , ha fegy­vert és pénzt kap. F­onyód­ Bélatelep Grandi olasz külügymi­niszter néhány nap múlva Mussolini támogatásáról biz­tosította a Heimwehrt, ám támogatását feltételhez kö­tötte. Kilátásba helyezte a puccsal hatalomra jutó Heimwehr-kormány gyors elismerését de csak akkor, ha a Heimwehr-vezetők írásbeli nyilatkozatban rög­zítik lemondásukat Dél- Tirolról. A magyar diplomá­cia ez ügyben is vállalta a közvetítést. Bethlen 1928 jú­liusában Fonyód-Bélatelepen ismét találkozott Steidle-vel, akit sikerült rávennie az olasz feltételek teljesítésére. Ekkor állapodtak meg abban is, hogyan csempészik be az olasz fegyverszállítmányokat Ausztriába. A wienemenstadti provo­káció és a puccs terve nem sikerült. 1928 szeptemberé­ben Schober, addigi bécsi rendőrkapitány alakított kor­mányt. Mussolini ebben az új helyzetben Schober támo­gatására biztatta a Heim­­wehr-vezetőket. Bethlen vi­szont ezzel ellentétes állás­pontra helyezkedett. Kerekes ezzel kapcsolat­ban diplomáciai feljegyzést idéz: „A miniszterelnök na­gyon aggódik, hogy a pártve­zérekkel való tárgyalások kö­vetkeztében ellaposodik a mozgalom és annak eredmé­nye füstbe fog menni. A mi­niszterelnök azt üzeni, hogy a megijedt ellenfelet fejbe kell vágni, mert ha tárgyal vele az ember, felocsúdik és újra erőre kap. Bethlennel egyetértésben az osztrák uralkodó körök egy része is kitartott a Heimwehr-puccs gondolata mellett A bécsi magyar követség jelentette: Louis Rotschild báró 1929. november 18-án pénzügyi tá­mogatásáról biztosította Steidle-t A tervezett hata­lomátvétel gyors és kevés véráldozattal járó végrehaj­tása esetére kilátásba helyez­te a Rotschild-bankház tá­mogatását, a schilling stabi­litásának biztosítását Dersi Tamás Február 23. — csütörtök KOSSUTH. 15.00: Hírek. — 15.15: Rádió­­egyeterm — Zenei tagozat. — 10.05: Népi zene. — 16.37: Ez nem az őrmesterek ideje! XV. rész. — 16.57: Hallgatóink figyel­mébe! — 17.00: Hírek. — 17.10: A Magyar Rádió gordonkaverse­nye. Döntő. — Közben: kb. 18.00: Ifjúmunkás Parlament. — — Kb. 19.00: Esti Krónika. — Kb. 19.30: A világirodalom re­mekei. — Kb. 20.11: Bemutatjuk új lemezünket. — Kb. 20.41: Hí­rek. — Kb. 20.46: Urbán Katalin énekel, Balogh Elemér cimbal­­mozik. — 21.00: Külváros Berlin. — Köpenick. — 21.45: A Magyar Rádió gordonkahangversenye. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthí­rek. — 22.28: Lemezek közt vá­logatva... — 23.00: Tánczene. — 23.30: Kamarazene. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Filmzene. PETŐFI: 15.00: Tánczene. — 15.45: V. László. Arany János balladája. — 15.50: Németh Marika Jones­­operettekből énekel. — 16.00: Hí­rek. — 16.05: Tíz perc polka. — Fúvószene. — 16.15: Ion Buzea énekel. — 16.35: Falusi percek. — 16.40: Katonadalok, csárdások. — 17.01: Kathleen Ferrier skót népdalokat énekel. — 17.15: A briliánsgyűrű. Harry Kaufmann vidám elbeszélése. — 17.30: Dél­utáni frissítő! — 18.00: Hírek. — 18.10: Tánczene. — 18.35: Mun­kásakadémia: A munkalélektan és balesetelhárítás. — 19.00: A cornevillei harangok. Részletek Planquette operettjéből. — 19.25: Jó éjszakát, gyere­k! — 19.30: Közvetítés Prágád... — Közben kb. 20.00: Hírek. — Kb. 21.10: Miért szép? Kosztolányi: Szürke glória c. novellája. — Kb. 21.35: Népi zene. — 22.21: Marx—Engels — művészetről, irodalomról. Könyvismertetés. — 22.31: A lengyel dal fesztiválja. Opole 1966. — 23.00: Hírek. Február 24. — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Reg­geli zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Kró­nika. — 5.50: Falurádió. — 6.00: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika­­. — Kb. 7.30: Új könyvek. — Kb. 7.45: Mit főzzünk? — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Könnyűzene Fényes Sza­bolcs műveiből. — 8.50: Opera­részletek. — 9.34: Munkásakadé­mia: A munkalélektan és bal­esetelhárítás. — 10.00: Hírek. — 10.10: Zsong, bong a határ, óvo­dások műsora. — 10.30: Édes anyanyelvünk. — 10.35: Szovjet népek dalai. — 10.59: Lottóered­mények. — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: D’ Indy: Szimfónia a hegy­, lakók dalaira. — 11.58: Hallga­tóink figyelmébe! — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Csináld meg magad! — 13.08: A víg özvegy. Részletek Lehár operettjéből. — 14.00: Falusi gondolatok. — 14.05: A debreceni II. Nemzetközi Kó­­rusfesztivál felvételeiből. XIX. rész. — 14.30: Zsibongó. Gyer­mekrádió. PETŐFI: 4.26—7.58: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — Közben: 8.20: Torna. — 7.58: Műsorzárás. — 10.00: Jazz. — 10.36: Kelj fel és járj! — 11.01: A Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttesének énekkara énekel. — 11.10: Min­denki kedvére. — 12.25: Válaszo­lunk hallgatóinknak! — 12.40: Kamarazene. — 13.32: Térkép­­vázlat a műveltségről: Vác. — Riportműsor. — 13.47: Vízállásje­lentés. — Kettőtől hatig... — Zenés délután. — 14.00: Hírek. — 14.05: Idő­járásjelentés. — 14.08: Magyar fúvószene. — 14.20: Hor­gászok öt perce. — 14.25: Rákóczi. — 14.40: Liszt: Magyar fantázia. — 14.57: A tekintély­­elv érvé­nyesítése. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN 13.40: Földrajz (ism.). — 14.30: Olvasás (ism.). — 16.20: Kémia (ism.). — 17.03: Hétmérföldes ka­mera. Úttörőlázadó (ism.). — 17.20: Mezőgazdasági szakfilmso­rozat. 1. Baráti tanácsok. 2. Nö­vényi kártevők előrejelzése. — 17.55: Hírek. — 18.00: A Szovjet Hadsereg Napján. Vendégek a Csiliben. A szovjet hadsereg központi művészegyüttesének műsora. — 18.30: Kisfilm. — 18.45: Telesport. — 19.10: Sok­szemközt. Aktuális ipari riport­­műsor. — 19.40: A világ térképe előtt. — 19.50: Esti mese. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Halló fiúk, halló lányok! — 21.20: Telefon: Két tv-játék — egy műsorban. 1. Az ikertárs. 2. Bocsánat, téves kapcsolás. — 22.15: Tv-hiradó — 2. kiadás. A TV MŰSORA PÉNTEKEN DÉLELŐTT: 9.55: Iskola-tv. Fizika (ált. isk. VII. oszt.). Egyszerű gépek al­kalmazása. — 10.15: öregség — emberi módon. Riportfilm (ism.). — 10.35: Princ, a katona. Tv­­filmsorozat XII. rész: A kölcsön ára (ism.). (14 éven felülieknek). — 11.10: Iskola-tv. Tanulmányi kirándulás. (Ált. isk. 7—8. oszt.) kémiához. A kőolaj. — 11.45: Őszi-pajtások. Flinstone-rajz­­filmsorozat (ism.). — 12.10: Te­lesport (ism.). SZÍNHÁZAK csütörtöki MŰSORA: Operaház: A hattyúk tava (Opera-Balett ciklus, B-sorozat, 6. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Fidelio (9. bérlet, C. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Marat halála (7). — Katona Jó­zsef Színház: Szörnyeteg (7). — Madách Színház: Szent Johanna (7). — Madách Színház Kamara­színháza : Enyhítő körülmény (7). — Vígszínház: Az ördög ügyvédje (7). — Ódry Színpad: Egy éjszaka Kansasban (Ódry M-bérlet, 3. előadás, fél 8). — Thália Színház: Fiorenza, Mario és Ir varázsló (7). — József At­tila Színház: A kaktusz virága (7). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (D-bérlet, 3. elő­adás, 7). — Bartók Színház a Fővárosi Operettszínházban: Én, Varga Katalin (3). — Vidám Színpad: Nyugalom, a helyzet változatlan (fél 8). — Kis Szín­pad: Leszállás Párizsban (7). — Irodalmi Színpad: Oly korban éltem... (H-bérlet, 2. előadás, 7). — Állami Bábszínház: A ka­csalaki rejtély (10). Gulliver Liliputban (3). — Zeneakadémia: A Magyar Állami Hangverseny­­zenekar (Vez.: Eliahu Inbal. Téli bérlet, Hl. és Egyet, bérlet, B- sorozat, fél 8). — Kamara Va­rieté: Gebines varieté (* és fél 9 órakor). KÖLTÉSZET ÉS MUZSIKA IÍJ­ÉRTELMŰ TALÁLKOZÁSA JÓNÁS KÖNYVE PETROVICS EMIL ORATÓRIUMA BABITS MIHÁLY KÖLTEMÉNYÉRE A költő témaválasztása sohasem véletlen ötleten mú­lik. A Jónás könyve a má­sodik világháború kirobban­tásakor született. Szembe­szállni az áradattal, ha csak egyetlen fegyverével, a köl­tői szóval is, ha a siker leg­halványabb reménye nélkül is vállalni az egy főre jutó fe­lelősséget, „mert vétkesek közt cinkos, aki néma” — ezt hirdette Babits Jónása a háború felé sodródott or­szágnak. De a­ akkori idősze­rűségén túl a felelősségvál­lalást, a felelős élet eszmé­jét és a vele járó kétségeken, vívódásokon való felülkere­­kedést hirdeti ma is, koro­kat átfogó, egyetemes ér­vénnyel az egész emberiség­nek. Petrovics Emil ez utóbbi, általánosabb mondanivalójá­ban ismerte fel a költemény aktualitását. Miután — őt magát idézve — C’est la guerre című operájában megkomponálta a passzivitás tragédiáját, a Lysistrate ora­tóriumban az aktivitás ko­médiáját, most elérkezett az aktivitás tragédiájához: szól­ni, tenni, vállalni a cselek­vést, ha pillanatnyilag ku­darcra vagyunk is ítélve. Mert előbb-utóbb minden fe­lelős állásfoglalás és kiállás, akárcsak Jónás szava, „ki­csírázik, mint a jó mag, ha termőföldre hullott”. Bármilyen nemes tanítást rejt is a bibliai példabeszéd, a történet önmagában legfel­jebb oratorikus prédikáció­vá válhatott volna. Petrovics egész eddigi oeuvre-je vi­szont világosan mutatja, mennyire idegen tőle a zené­ben óhatatlanul demagóg kicsengést öltő prédikálás. A legenda Babits-féle költői változatában őt a rendkívüli dráma ragadta meg, mely egy emberen belül játszódik le. S ez az ember nem is Jónás, hanem a költő, akivel most a zeneszerző azonosítja ma­gát, ahogy az olvasó és a ze­nehallgató is azonosul a köl­tői-zenei megnyilatkozással. A romantikus oratóriu­mokhoz és kantátákhoz mér­ve, Petrovics Emil új kom­pozíciója megfordította a ze­ne és a cselekmény hagyo­mányos viszonyát. Ponto­sabban: pontot tett egy több évtizedes folyamatra, mely a vokális zene — mozarti ér­telemben vett — klasszicitá­­sát állította vissza a modern zenében. A romantikus mű­vek részben illusztrálják, részben hangulati-érzelmi szférába vonják az elbeszélt és párbeszédekre bontott cse­lekményt. A Jónás köny­vében a zene nem illuszt­rál semmit: a viharos akkordmenetek, a dobogó­­lüktető menekülés, a puszta magány halk mozdulásai nem a történet kivetítései, hanem a belső dráma, az egy embe­ren belüli vívódás zenei megfogalmazásai é­s a cse­lekményre hárult a fordított szerep: illusztrálni, egyértel­művé és konkréttá tenni mindazt, amit a zene kifejez. Ilyen feladatra csak a ki­fejezés régi korlátain túllé­pő, az intellektuális és indu­lati vonatkozásban egyaránt kiszélesített és differenciált skálán mozgó modern zene vállalkozhatott Ráadásul e feladat nem tette lehetővé, hogy az irányzatok és útke­resések sokaságának egyiké­hez szegődve, bizonytalan irányba utat törjön a kom­ponista. Itt minden leszűrt és kikristályosodott eredményt, minden kir­óbált jó eszközt igénybe kellett vennie, ha a határozott mondanivalót ugyanolyan határozottan akarta megszólaltatni. Pet­rovics most a legkorszerűbb felkészültség és a költői-mu­­zsikusi elhivatottság magas­rendű megnyilatkozásával összegezte eddigi, külön-kü­­lön már sokszor méltányolt alkotásainak valamennyi ér­tékét. A korszakos összefog­lalók erejével koncentrálta választékos zenei anyagát, a szorongások és a vívódások hangzó képeiből, melyben a modern zene valóban gaz­dag, kialakította a megnyug­vás, a szellemi-lelki egyen­súly, és a cselekvés értelmét felismerő humanista hit — olcsó és banális „optimizmu­son” felüli — képét. A Jó­nás könyve, ha nem is egész korszakot, de egy jelentős zenetörténeti szakaszt sum­máz, annak számos eredmé­nyét ötvözi egységbe, s vetíti a jövőbe. Az Állami Hangversenyze­nekar, a Budapesti Kórus, s a szólisták: Szabó Miklós, Palócz László és Ütő Endre, Erdélyi Miklós biztos kezű irányításával, ha nem is tö­kéletes, de a körülmények­kel dacolóan korrekt meg­­szólaltatói voltak a nehéz műnek. S Szabó Miklós be­ugrása a rendkívüli igényű vezető szólamba­n külön, csakis tőle elképzelhető bra­vúr volt. Fodor Lajos SELLŐ A PECSÉTGYŰRŰN Latinovits Zoltán és Szabó Tünde a nemrég elkészült Sellő a pecsétgyűrűn című filmben. Berkesi András népszerű kém­­regényéből készült a film, amelyet a mozikon kívül majd a televízió is vetít. (MAFILM, Rajnágel Imre felv.) 2x2 magánóra alatt megtanul­hat táncolni Farkas Jenő tánc­tanártól. Vill., Gutenberg tér 3 Tel.: 338—676. Uj módszer: (x) Gyerekek! A távbeszélő mese­mondó műsora (171—888) 23-án, csütörtökön: Látogatás Fogor­szágban (elmondja: Turgonyi Pál). □ A STUART MÁRIÁT, Schiller drámáját mutatja be február 24-én a Békés megyei Jókai Színház Bé­késcsabán, Miszlay István rendezésében. □ SIMON ISTVÁN költői estjét február 28-án este ren­dezik meg az Irodalmi Szín­padon. A MÚZEUM NYÍLT Sten­dhal grenoble-i szülőházá­ban. A múzeum érdekessége, hogy nem a világhírű fran­cia író emlékét idézi, ha­nem az antifasiszta ellenál­lást mutatja be. □ BÁRÁNY TAMÁS egyik humoreszkjét és Mé­szöly Miklósnak az iroda­lomról szóló írását közli a Neue Zürcher Zeitung egyik februári számának irodalmi és művészeti melléklete. □ A VATIKÁN megszün­tette a könyvcenzúra osztá­lyát, az Index szerkesztő bi­zottságát. Magát az Indexet azonban egyelőre még nem hatálytalanították. Annak el­ső változatát IV. Pál pápa rendeletére, 1559-ben tették közzé. □ A FELBECSÜLHETET­LEN kultúrtörténeti értékű holt-tengeri tekercsek fel­keltették immár a filmesek figyelmét is: Roger Corman rendező bejelentette, hogy filmet akar készíteni róluk. □ ARANY JÁNOS szüle­tésének 150. évfordulójára felújítják, új anyaggal bőví­tik és újjárendezik a Nagy­kőrösi Múzeum Arany-em­lékkiállítását. □ A MAI orosz irodalmi nyelv szótárát kiadta az orosz nyelvtudományi inté­zet. □ MADRIDBAN betiltot­ták Federico Garcia Lorca egyik történelmi tárgyú drá­máját, a Mariana Pineda cí­műt. Oly korban élünk Irodalmunk jeles képvise­lői szólalnak meg az ország nyilvánossága előtt abban a műsorsorozatban, amellyel a Magyar Rádió a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom fél évszázados jubileumának megünnepléséhez kapcsoló­dik. Lengyel József, Illés Bé­la, Gellért Oszkár mondja el emlékeit. Hozzájuk csat­lakozik a fiatalabb írónem­zedék: Simon István, Garai Gábor, Váci Mihály és má­sok. A Oly korban élünk címmel a közeljövőben indu­ló sorozat november 7-ig hangzik el. (MTI) „Coco” a színpadon Párizsi jelentés szerint Coco Chanel, a világhírű divattervező­nő és szabó beleegyezett, hogy életéről musical comedyt írja­nak. A szöveget Alan Jay Ler­­ner amerikai szerző írta, a ze­nét André Previn komponálta. A „Coco” a Broadway-n kap ame­rikai színpadot. Coco Chanel mint szerzőtárs szerepel, hiszen heteken keresztül mesélt kalan­­dos életéről az írónak. Felesége kedvéért... Múlt hétfőn Arthur Rubin­stein, a nagy zongoraművész — miután befejezte európai turnéját — Chopin-estét rendezett New Yorkban, a Carnegie Hallban. Óriási si­kere volt. Ráadásként előad­ta Liszt Ferenc Szerelmi ál­mok című szerzeményét. Ezt mondta: „A Liebestraum 35 éve nem szerepelt műsoro­mon. Ma reggel a feleségem arra kért, hogy játsszam el.” Pikáns zsákmány Több mint egymillió pornog­ráf folyóirat, film és diapozitív került a koppenhágai rendőrség kezébe. A ritka zsákmányra egy óriási erkölcsrendészeti razzián tettek szert. A pornográf anyag szortírozásában csak nőtlen rendőrtisztviselők vehetnek részü

Next