Esti Hírlap, 1967. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

Napirenden: a gázszolgáltatás A tervekről és a tennivalókról tárgyalt ma a fővárosi végrehajtó bizottság A végrehajtó bizottság mai ülésén ismertették a buda­pesti gázfogyasztás fejleszté­sének új terveit és az új in­tézkedéseket Az­ utóbbi időben gyorsan nőttek az igények. Sok pesti család kérte, hogy a fürdő­szobát, sőt, a lakást is gáz­zal fűthesse, nőtt az ipari fo­gyasztás. Mindez sok gondot okozott a fővárosnak. A hatvanas évek elején tett Intézkedések — földgázbontó épült Albert­falván, Dunaújvárosból Pestre vezették a kamra­gázt, elkészült a budapesti földgáz körvezeték első szakasza — valamelyest enyhítették a helyzetet, de a gondokat nem szüntették meg. Ezért a fű­tési kérelmek zömét kényte­lenek voltak elutasítani, sőt, néhol a háztartási berende­zések felszerelését is korlá­tozták. A kérdés teljes megoldásá­ra fogadták el tavaly a gáz­programot. Ennek alapján meggyorsult a szállító és el­osztó berendezések fejleszté­se. Megkezdték a műanyag­csövek kísérleti felhasználá­sát, folytatták a földgáz­­rendszer kiépítését. 1966 vé­gén a kelenföldi telepen már bekapcsolták a földgázt az első 180 háztartásba. Az új intézkedések között különös jelentősége van a kalóriaemelésnek. Ezt 1967— 68-ban valósítják meg. A Római-parton kísérleti jelleggel, az első 200 buda­pesti háztartásba, 4000 kalóriás gáz helyett már 5000 kalóriást szállítottak. Mind több gyárba vezetik be a földgázt, hogy a városi gázt inkább a háztartások kapják. De a legfontosabb intézkedés az új kőbányai gázgyár megnyitása. Ennek köszönhető, hogy az idei té­len javult a gázszolgáltatás, s ha helyenként vannak is még panaszok, a gázszolgál­tatás ma jobb, mint az utolsó hat évben bármikor. A múlt télen egyetlen napon tudtak egy millió 720 ezer köbméter gázt adni. Az idén már rendszeresen szállítanak naponta egy millió 700 ezer—egy millió 750 ezer köbmétert. A csúcsot 1967. január 10-én érték el; a termelés csaknem kétmillió köbméter gáz volt. Az új feladatokat a követ­kezőkben jelölték meg: bő­víteni kell a gázhálózatot Budapesten, s biztosítani kell a szolgáltatás állandóságát. Egy-egy háztartásban több különféle gázkészüléket ál­lítanak fel, s a következő években jelentősen meg­gyorsítják a gázfűtés elter­jesztését. 1968-ban be kell fejezni a kőbányai gázgyár építését. Óbudán és Albertfalván föld­gázbontók készülnek, s 1970- ben már napi 3 millió 300 ezer köbméter gázt termel­nek. A földgázt elsősorban az üzemekben és az új lakó­telepeken vezetik be. 1968 őszére befejezik a Du­­na-parti közintézményeket, szállodákat ellátó vezetéket A gázprogramot 1972-ig kell megvalósítani, s máris készülnek az új tervek a to­vábbi fejlesztésre. (aczél) Milyen lesz a Duna szálló és a kultúrpalota Vita a Belvárosról, Budapest rendezéséről alatt 100 férőhelyes garázs épül. Az első emeleten 500 négyzetméteres, több részre osztható bálterem lesz, hozzá tanácskozótermek csatlakoz­nak. A tetőemeleten kilátó­étterem, Tállas Elemér, a­­ Vörös­marty téri kultúrpalota egyik tervezője elmondta, hogy az épületben 900 kulturális dol­gozónak kellett munkahely­ről gondoskodni, 18 vállalat helye, több fo­gadóterem, kis és nagy ze­nekari próbaterem, zene­művész klub, jegyiroda, ét­terem lesz az épületben. A Belkereskedelmi­ Miniszté­­­rium Szomszédos épületénél valamivel magasabbra terve­zik. A palota és a Vigadó kö­zött 60 gépkocsi részére lesz garázs, a két épület össze­kapcsolódik. A tájékoztatások után a Duna-part és a mögötte levő terület rendezéséről vitatkoz­tak a meghívottak. Eperjesi István gépészmérnök kifogá­solta a Duna-parti 2-es villa­most. Válaszul az elnöklő Reischl Antal professzor, a Magyar Építőművészek Szö­vetségének elnöke bejelen­tette : amikor elkészül az észak- déli földalattivasút­vonal, megszüntetik a 2-es villa­most és a korzó előtti rak­tárakat. A földalatti vonala átvezet majd a Belvároson, onnan egyik ága a Nagyvárad térre vezet, a másik ága csatlako­zik a csepeli gyorsvasút Kál­vin térig meghosszabbított részéhez. A csepeli gyorsvas­út az elgondolások szerint kéreg alatt ér majd a Kálvin térig. Bíráltak több városrende­zési megoldást. Szóvá tették: a Roosevelt téren a Tervhi­vatal székházat akart építeni, meg is kapta a területet, de nem építkezik, hanem 100 méterrel odébb építenek egy irodaházat, a Roosevelt téri telek pedig üres. A Mártí­rok útján a Ganz Villamos­­sági Művek épít irodaházat, de ezt — elvágták a felénél­ Az új cirkusz helyét eredeti­leg a Népligetben jelölték ki, mégis — a főváros tilta­kozása ellenére — nem ott, hanem a Városligetben épí­tik újjá. A csaknem négyórás vitá­ban a legfontosabb városren­dezési kérdésekben: a Duna­­part és a Belváros fejleszté­sében nem volt véleményel­térés — Budapest legszebb útvonala a Duna, partjainak beépítésekor a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. —ts Amikor megkezdték a munkát az új Duna Szálló és a Vörösmarty téri kultúrpa­lota alapjain, voltaképpen hozzáláttak a Duna-part és a szűkebb Belváros jövendő arculatának megformálásá­hoz. Ebből az alkalomból a Hazafias Népfront budapesti elnöksége tegnap megbeszé­lésre hívta össze az érdeklő­dő szakembereket Finta József, az új Duna Szálló egyik tervezője ismer­tette az új tervet. Elmondta: a szálló főbejárata a korábbi elgondolással szemben, nem a Vigadó téren lesz, hanem a Petőfi téren, ahol van hely autórámpa kiképzésére és a parkolóhelyet is jobban elhe­lyezhetik. Az alaprajz aszimmetriku­san T-alakú, minden lakó­szoba a Várra vagy a Ta­bánra tekint. Az épület 110 méter hosszú, a szobák előtt loggiasor, tera­szok, az épület előtt részben fedett korzósáv lesz, s erre nyílnak majd az éttermek, az eszpresszók teraszai. A szálló EGÉSZ RÉGI... — Parancsoljanak leásni magukat! (Szűr-Szabó rajza) Cikklista az autótulajdonosoknak csupán három fővárosi üz­letben vásárolhatnak autó­ápolási cikkeket. A Fővárosi Háztartási és Illatszerből­­ Vállalat az autószezon kez­detére, tavaszra megszervezi a vidéki gépkocsi-tulajdono­sok kiszolgálását. Az összes kapható autóápolási szerek­ből cikklistát állítanak ösz­­sze, s ezt megküldik az érde­kelteknek. A megrendelések­nek postán, utánvéttel tesz­nek eleget. Tervezik, hogy Budapes­ten megnyitják a negyedik autóápolási szaküzletet is. A Népköztársaság útján, az Autószalonnal szemben egy OFOTÉRT-boltot alakítanak át erre a célra. Bővíteni igyekeznek az autóápolási cikkek választékát is: külföl­di és hazai iparvállalatokkal tárgyalnak újabb samponok, fényezők, alvázvédőszerek és a jelenleg kaphatónál jobb páramentesítők beszerzése érdekében. Az NDK-ból im­portált Katalit kályhát — amely akár a kocsi fűtésé­nek erősítésére, akár a ga­rázs rövidebb ideig tartó tem­­perálására alkalmas — már eljuttatták a szaküzletekbe. Már több mint százezer magánautó van az ország­ban, de a kocsitulajdonosok VILÁG MÁRKA 1913-1967 L árusítással egybekötött TV KIÁLLÍTÁS II. 7-IG Sigma tv 7830,— Ft Delta tv 6700,— Ft Gyári vevő- Tanácsadás és szerviz- a helyszínen szolgálat 500 helyett 1800 A vasúti körzeti állomási rendszer kialakítását elősegí­ti az egységes darabáru­fuvarozás bevezetése. Az év elején jelentős intézkedést léptettek életbe: Győr-Sop­ron, Komárom és Fejér me­gye bekapcsolásával egész Dunántúlon bevezették az egységes darabárufuvarozást. Dunántúlon eddig 500 vas­útállomás bonyolította le a darabáruforgalmat, most a körzetesítés után­ ezt a fel­adatot 68 körzeti vasútállo­más látja el. Míg a darabáru­küldemények korábban csak körülbelül 500 dunántúli helységbe jutottak el , az új intézkedés bevezetésével a 68 vasútállomás 1800 helységet lát el. A körzeti vasútállomásokról az autó­­közlekedési vállalatok szál­lítják tovább az árut. ÜGETŐVERSENY szerda du, fél 5 órakor Új divat: fegyvergyűjtés PÁNCÉLTÖRŐ CSÁKÁNY MINT LAKÁSDÍSZ 300 ÉVES KARD MÉG KAPHATÓ Új divat hódít a fővárosban. A pestiek régi fegy­verekért rohamoz­zák a Bizományi Áruházat. Kardok, tőrök, lándzsák — vajon hová viszik őket, mihez kez­denek velük? A Felszabadulás téri áruház üz­letvezetője, Var­ga Gizella azt mondja: — Legtöbben lakásdísznek vá­sárolják, de van­nak szenvedélyes gyűjtők, akik hob­­byból veszik. Ez érthető. De hová vihette az egyik páncéltörő csá­kányt minap egy kucsmás, csizmás vidéki bácsika? Tán csak nem hadba készül a szomszéd falu el­len? Néhány hete egy idős férfi egész fegyver­­gyűjteményét el­adta a Bizomá­nyinak. Azóta a legtöbb szú­ró-, vágó-, ölőszerszám el­kelt már. Láncos buzogá­nyok, páncéltörő csákányok, tüskés szuronyok, harci csé­­pek, pajzsok találtak gazdá­ra. A 200—300 éves fegy­verek egy része még a kira­katban fekszik, új tulajdono­saik egyelőre nem szállítot­ták el őket. Nem szállították — így a helyes —, mert a két­méteres lovassági kardot, vagy a kanócos szuronyt nem a mai körülményekhez mé­retezték. A huszadik század emberének tehertaxit kell fogadnia, hogy otthonába vi­­hesse őket. k. cs. Átadták az év első villanymozdonyát NYOLC KOCSIT VONTATOTT SZÁZNEGYVEN KILOMÉTERES­­SEBESSÉGGEL Több napos próba után tegnap este adta át a MÁV- nak a Ganz Villamossági Művek az év első villamos­mozdonyát. A mozdonyon a tehervontatást javító új kapcsolórendszert is kipró­bálták. A berendezés jól vizsgázott: az 1500 tonna sú­lyú tehervonatot az új moz­dony könnyedén vontatta hatvan kilométeres sebes­séggel. Személyvonatra kap­csolva is kipróbálták: húsz négytengelyes kocsit vitt 120 kilométeres sebességgel, majd a főpróbán, Ludas és Vámosgyörk között nyolc négytengelyes gyorsvonat­ kocsit húzott 140 kilométe­res sebességgel. A Ganz Villamossági Mű­vek járműépítői a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója tisztele­tére vállalták, hogy a MÁV vontatási gondjainak könyö­­nyítésére ebből a mozdony­típusból terven felül kettőt elkészítenek. Pisztrángos-tó a Bakony szívében A kirándulókat is érdeklő érdekes megállapodást kötöt a napokban a Városlődi Állami Gazdaság a Magasbakonyi Erdőgazdasággal: két helyen gátat építenek a Bakony szívé­ben levő Köves-patakban. Az így kialakult víztároló egyikét a kirándulók fürdőnek is használhatják, a másikba pedig pisztrángot telepítenek. Ez azonban csak „másodhasznosítás” lesz, a kialakítandó mesterséges tavakat öntözésre használ­ják fel. Megérkeztek Moszkvából a minirepülőgépek Új, nagyteljesítményű mű­trágyaszóró repülőgépeket vásárolt a Repülőgépes Nö­vényvédő Állomás. Az AN— 2-es típusú repülőgépekből tizet szereztek be a Szov­jetunióból. A kétszárnyas, egyébként ezer lóerős repü­lőgépek tartályaiba három­szor annyi műtrágya fér az eddigieknél. A tíz repülőgépből öt már megérkezett Moszkvából Bu­dapestre. Magyarországra ilyen távolságból kis repülő­gép még nem érkezett „sa­ját” szárnyán. A kanárisárga repülőgépek csak akkor szánhattak, ha a pilóták sa­ját szemükkel tájékozódhat­tak, láthatták maguk előtt a tájat, ezért mindig 200 méte­res magasságban repülhettek , ha tiszta volt az idő. Az útvonal Moszkva, Kijev, Lvov, Budapest volt, a Kár­pátok előtt egy hetet vártak, végre szombaton ragyogó időben átszállhattak a havas bércek fölött a Munkács— Ungvár közötti nemzetközi légikapun. Az út két hétig tartott, ugyanezt a távolsá­got az IL 18-as repülőgép két és fél óra alatt járja meg. Az öt bátor pilóta: Csanádi Norbert, Hajdú László, Benedek Engelbert, Csák Géza és Madarasi Pál

Next