Esti Hírlap, 1967. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

Közel a célhoz: állami erőből évente tízezer új lakás Budapesten Kelenföld, Óbuda, Gazdálkodó út Új üdülőtelep a soroksári Duna-ág mentén MAKETTEK: A TERVEZŐK GIPSZBE ÖNTÖTT ELKÉPZELÉSEI VETÍTIK ELÉNK A HOLNAP ÉS A HOLNAPUTÁN BUDAPESTJÉT. A TERVEK MOST GYORSULÓ ÜTEMBEN VÁLNAK VALÓSÁGGÁ: A HÁZGYÁRAK PANELJEIBŐL NÉHÁNY ÉV ALATT ÚJ LAKÓTELEPEK ÉPÜLNEK. Milyenek lesznek, mikor láthatjuk az újabb Budapestet a valóságban is — erről beszélgettünk Szilágyi Lajossal, a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti osztályának vezetőjével. — Kelenföldön gyorsan, tervszerű ütemben készülnek a tízemeletes lakóépületek — mondta —, mi azonbanmár Óbuda felé nézünk, ahol az idén 400 lakás lebontásával megkezdődik az új városközpont építésének előkészítése. A budai házgyár paneljeit jövőre már nem Kelenföldre, hanem Óbudára szállítják, ahol az elemekből 2500 lakás, a Vörösvári út és Korvin Ottó utca sarkán pedig áruház épül. Óbuda nagyszabású átalakítását a negyedik ötéves tervidőszakban folytatjuk, örvendetesen haladt a Gyáli úton a második házgyár építkezése. Olyannyira, hogy itt szeptemberben megkezdjük a panelek próbagyártását. A BUVÁTI új típusterveket készített a második házgyár elemeinek felhasználására. A belőlük készülő épületek tízemeletesek lesznek, egy részük középfolyosós, a szobák szélesebbek, mint Kelenföldön. Két lakástípust terveztek, az egyik egy nagy szobából és két hálófülkéből, fürdőszobából, előszobából, konyhából áll, a másik típusú lakásban — a többi helyiségen kívül — egy nagyobb és egy kisebb szoba lesz. A Gyáli úti gyárban készülő panelekből Újpest központjában szeptemberben kísérleti ház építését kezdik meg, majd, az Árpád-hídi lakó- I telepnél, három nagy épületet szerelnek össze a házgyári elemekből. Jövőre Csepel központjában négy épület készül. Újpesten, a Béke úti aluljáró közelében pedig hat ház építkezése kezdődik meg. Az új házgyár termékeiből kezdjük jövőre felépíteni a zuglói és az újlipótvárosi lakótelepet. — A harmadik házgyár építkezése is megkezdődött, s a XV. kerületben tervezett Gazdálkodó úti lakótelep építését 1969-től ennek a termékeire alapozzuk. Körülbelül 12—14 ezer lakás készül majd itt. Külön gond a terület alapközművesítése és a közlekedés megszervezése. A tervek szerint a 67- es villamos vonalát meghosszabbítjuk a Gazdálkodó úti lakótelepig, de az onnan jövő villamosok nem futnak be a Baross térre, hanem az Erzsébet királyné útról bekanyarodnak a Kacsóh Pongrác úti gyalogaluljáróhoz. Van olyan terv is, amely azt ajánlja, hogy a Népköztársaság útjai földalattit hosszabbítsuk meg a Kacsóh Pongrác úti gyalogaluljáróig. A Gazdálkodó úti lakótelep másik közlekedési útvonalára autóbuszt szánunk. A forgalom lebonyolítására át kell majd hidalni a Rákos patakot, s felüljárót kell építeni a Körvasútsor fölé. Ezen a lakótelepen a mostani ötéves tervidőszakban 1500 lakást adnak át Végeredményben — hangsúlyozta Szilágyi Lajos — a három házgyár évente csaknem 8000 lakás elemeit készíti, ezt kiegészíti a blokkos és részben a hagyományos építkezési mód, s mindezzel együtt kezdjük megközelíteni azt a régen óhajtott célt, hogy állami erőből évenként tízezer lakás épüljön fel Budapesten. Mikor kerül sor és milyen ütemben az elavult városrészek bontására? — Óbudán már bontunk, Újpest központjában is lesz szanálás, a Józsefvárosban is megkezdődik a régi házak eltüntetése, de itt csak a negyedik ötéves terv időszakában várható nagyobb arányú bontás. A VI és VII. kerületben egyelőre nem szanálunk, de a főútvonalak kivételével a foghíjak beépítését már nem engedélyezzük ebben a két belső kerületben, nehogy később a nagyobb szabású városrendezési tervek végrehajtását a mostani újabb építkezések akadályozzák. Elkészült a Víziváros egységes beépítési terve; avárlejtőben, a Széna tér, a Fő utca és a Bem utca közt magas házak építését ezután nem engedélyezzük. A Víziváros rekonstrukciója a negyedik ötéves terv közepén fejeződik be. — A város zöldterületi problémáit is rendezzük. Már kidolgoztunk egy javaslatot, amelynek célja, hogy a Margitsziget valóban a budapestiek pihenőkertje legyen. Elkészült a Népliget rendezésének terve, a munka a mutatványosbódék eltüntetésével kezdődik. Ismét napirendre kerül a lágymányosi vásárváros felépítése, már foglalkozunk az átköltöztetés problémájával. A XIV. kerületi Tanács kezdeményezésére a Paskál-malom környékén kívánunk nagyobb parkot létesíteni. Készül a soroksári Duna-ág XX. kerületi és csepeli oldalának rendezési terve, itt vízisport céljára alkalmas üdülőt kívánunk létesíteni, részben állami vállalatok és sportegyesületek részére, részben víkendházak építésére parcellázni kívánjuk a területet. A parcellázás valószínűleg már az idén megkezdődhet. A Római-part nagyobb arányú kiépítése az árvízvédelmi gát végleges helyének meghatározása után történhet meg — mondta befejezésül Szilágyi Lajos. Pakots György A KPM Autófenntartó Ipari Tröszt (AFIT) értesíti T. ügyfeleit, hogy központja a Budapest, VI., Lenin krt. 96. sz. alól, vevőszolgálati osztálya a Budapest VI., Népköztársaság útja 14. sz. alól, beruházási osztálya, műszaki osztálya és üzemszervezési osztálya a Budapest XIV., Dózsa György út 1—3. sz. alól elköltözött. ÚJ CÍME: Budapest, Xill. Váci út 45/b. TELEFONSZÁM: 408-505 Valaki közbeszólt Foglalkozása: mama • A kislány és a segély Egy nehéz vasárnap „Ezekben a napokban megkezdik a gyermekgondozási segéllyel otthon maradó édesanyák szabadságukat.** (Újsághír) Vékony, tiszta arcú fiatalasszony. Nehéz elhinni, hogy első gyermekét, Ilonkát 18 évvel ezelőtt szülte, hogy 16 éves Marikája már fiatalasszony. A harmadik gyerek, a 13 éves Gyuszi inkább illik hozzá. Hétfőre tervezték Három nagy gyerek, és mennyi gond volt, míg felnőttek! Hány helyen dolgozott! Volt a Bécsi úti téglagyárban, hol bejárt, hol otthon kellett maradnia valamelyik gyerek betegsége miatt. Azután a Fonógépgyár következett. A harmadik gyerek után innen maradt ki több mint két esztendőre. Hiába, nem ment másképp. Vállalta, hogy egy keresetből élnek, s vállalnia kellett azt is, hogy elveszti a folyamatos munkaviszonnyal járó jogokat Egy kereset: a férj fizetése, meg a családi pótlék. S három gyerek. Amikor kicsit megnőttek, újból munkába állt. Új szakma, új gépek. 1962 nyara óta dolgozik az óbudai Golfban. Úgy gondolták, hogy most már megállapodtak, a gyerekek felnőnek, kevesebb lesz a gond. Valaki közbeszólt. Meleg, nyári nap volt, amikor először érezte, hogy egy kis emberke kopogtat. Ennyi év után, nagy gyerekek mellett! Amikor a bizottság előtt megmondta, hogy három már van, minden további nélkül megkapta a beutalót a Margit-kórházba. Már be is fizette a műtétért a 210 forintot. Hétfői napra terveztéklahogyan ..." Az asszonynak volt még egy érve: „Már beüzettem a 210 forintot! Az is odavész ...” Halvány érv volt, ezt ő is jól érezte. Másnap reggel bement a kórházba. — Készüljön, asszonyom. — Nem. Meggondoltuk. Megtartom. — Már három van, ugye? Nagyszerű asszony maga! Kérem, menjen az irodára, visszakapja a pénzét a kismama! De régen nem mondták ezt neki! Őérte December 12-én kiírta az orvos, ekkor kezdte meg a szülési szabadságot. Kicsit izgult, mert akkor már hallotta, hogy a január 1. után született gyerekekre vonatkozik majd a gondozási segély. A kis Márti január 4-én született, 2 kiló 90 dekával — most már 5 kiló 35 deka. Kovács Antalné szülési szabadsága május 1-én járt le, másodikától már a gondozási segéllyel maradt otthon, havi 600-ért. — Nem lesz nagy a különbözet? Határozott válasz: — Legutóbb 1250 forintot kerestem. Most kaptam volna új gépet, számításom szerint a havi 1600—1700 forintot is elértem volna. De nézze meg ezt a kislányt, nem megéri, hogy nekünk kicsit nehezebb legyen őérte?! Már egészen nagylány lesz, mire ismét munkába megyek. Közeledik a tízórai ideje. A kis Márti nyugodtan alszik, Kovácsné az óráját nézi. Felébressze? Egy kicsit még vár... Sárdi Mária „Megtartom.. Talán az a vasárnap volt az egyik legnehezebb nap az életében. Férje még borúsabb volt, mint ő: „Ha hármat felneveltünk, felneveljük a negyediket is.” Az aszszony: „Én még egyszer ezt a rohangálást nem csinálom. Munkába be, munkából. És a három műszak mellett mit kezdjek a kicsivel?!” A férj: „Itthon maradsz két évre. A lányok már nagyok, keresnek is, megleszünk va CSIBEKOMBINÁT Ötödször nyerte el a hólyi Állami Gazdaság a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A 27 ezer holdas állami gazdaság keltető üzemében évente 800 ezer tojóhibrid naposcsibét keltetnek. (MTI fotó : Kovács Belv.) NEMTIPOLÓGIA Lehet, hogy alábbi soraimmal számos hölgyeket megbántok, mégis közzéteszem eme gondolatokat, mert — úgy érzem — az igazságnak tartozom ezzel. Miről van szó? A női nevekről. Közelebbről arról, hogy bizonyos nevek milyen képzeteket keltenek az emberben, s főleg, hogy milyen indítékok alapján ad valamely hősének bizonyos nevet az író. ‘ Kezdjük az egyszerűbb eseteknél. Lehet-e tragédia hősnője Manci? Ugyebár, nem. Manci hallatán az embernek egy kissé molett, gömbölyded, kedves, kerek arcú teremtés jut eszébe, aki nagyon szereti a vajas, lekváros kenyeret, minek is a nyoma néha ottmarad a pofikáján, és aki általában kacag, ha csiklandozzák, mert azt módfelett szereti. Egyébként a Manci hangzásában a magyar nyelv egyik legszebb hangzásával ugyancsak nagyon kifejező szavára, a kanca szóra üt, teltségi, gömbölydedségi tartalmait ettől kölcsönzi. El lehet-e képzelni egy Zsófiát miniszoknyában? Nehezen. Még a becézett Zsófiban is annyi a komolyság, a méltóság, hogy az ember önkéntelenül is nyúl a fenségesen csüngő kéz után, hogy a szájához emelje és megcsókolja a kesztyűt, mert a Zsófia kezén könyékig érő fekete kesztyű feszül. Mindezt nyilván a nevük felett trónoló hosszú 6-nak köszönhetik. És a zt már-már komor sűrűségének. Sűrűségnek mondom, mert a Zsófiák sűrűvérű asszonyok lesznek, férfi kell melléjük, nem is akármilyen. Ritkán érik be csak virággal. (Ezt persze el lehet mondani a Máriákról is, akik nevüknek intonációját Szűz Máriától kapták, de hálistennek...) Klára, vagy Klári. Nem egészen mindegy. A Kláráról a vegytinta jut az ember eszébe, holott a név eredeti (nem magyar) jelentése szerint csak a fehérnek szabadna. De magyarul a Klári nem fehér. Egy eleven nőszemély. Általában a legjobb titkárnők és a legjobb gyors- és gépírók Klára névre hallgatnak. Némelyik világbajnokságig viszi. Klári — eleven észjárás, morális hajlékonyság. Hajlékonyság. Minimális készség a monogámiára. Néhány névnek az abszolút voltát akkor lehet legjobban érzékelni, ha dialógusba tesszük: — Szeretem magát, Amália! — Ilyen nincs. Ez egy rossz burleszkben is viszolygást kelt. — Legyen az enyém, Teréz! — Geht nicht. — Mi a baj, Franciska? —Csak akkor van értelme, ha egy nőgyógyász teszi fel e kérdést. — Éva, maga olyan ledért Emma, maga olyan lapost Zsuzsi, maga legyen szívest vegye ki a szájából az ujját! és Virág, maga ne izegjenmozogjon annyit, jó!? Mert: — Nyugi, Virág nyugi! — ez egy jó dialógust ezt bármilyen modern drámában el lehet sütni. Végezetül utolsó intelem, az emberiség egy viszonylag szűkebb körének szól, nevezetesen azoknak, akiknek a családnevük Farkas. Vigyázzanak, ne nevezzék leányukat Piroskának. Miért? No, nem a mese miatt. Csupán azért, mert majdan felnő a gyerek, és nehezen lesz lehetséges pontosan megállapítani, fiú-e, vagy lány. Mert Farkas Piroska, így lány, de külföldön: Piroska Farkas ... Hogy mik vannak, és hogy kell vigyázni... Csurka István MEGJEGYEZZÜK Kőkori „önki” Nincs sok új a nap alatt A tudósok megállapították, hogy már a kőkorban ismerték az „önkit”, az önkiszolgáló boltot Hogyan történt a kőkorban a „csendes csere”? Élt a Pünkösdfürdő táján egy halásznép, az óbudai hegyekben pedig egy vadásznép. A vadász szerette a halat, a halász pedig a vadat. Az éj leple alatt a halász a szokott cserehelyen lerakta a pontyot majd később a vadász letette a szarvast, s elvitte a halat. A vadász és a halász nem is találkozott. Az elődök, úgy látszik, nem kedvelték a piaci lármát: „Milyen csontos ma ez a szarvaskaraj!”, „Hogyan lehet ilyen zsíros pontyot fogni?”. De mégsem volt csalás. Ha egy nap a vadász kisebbre vette ,az őzgerincet, másnap a halász is kevesebb halat tett le, így azután a vadász primitív eszével is hamar megértette, hogy kölcsönösen előnyös a tisztességes kereskedés. Egyetlen, a maival közös vonás: mivel az egész ős-Óbudán egyetlen ősönki volt, ha a vadász medvét szállított, egész Pünkösdfürdő medvetalpat rághatott. Mindezt azért kellett elmondani, mert ismét fellángolt a vita az önki körül. Jelölni, vagy nem jelölni, hogyan csomagoljanak, ki egya meg a sonka véget. Amíg lopnak, jelölni is kell. De nem így, nem öszszekenni a szép árut, s a kedves vevőt. Mesélik, hogy nem is oly rég minden jobb boltos külön címkét nyomattartott, s nemcsak a boron vagy a desszerten, hanem még a sonkacsomagon is feltüntette a nevét. Természetesen ez nem jel volt, hanem reklám. De akárhogy is volt, lila festék helyett hasznosabb ezt felújítani. Mint ahogy rég felfedezték azt is, hogy nem érdemes a zsíros sonka végét becsúsztatni a sovány szeletek közé, el lehet külön is adni. Vagy: a kereskedőnek is előnyös,ha nem keveri a szép almát a kisebbel, a régi árut az Újjal, és így tovább. Igaz, a címkét, az udvariasságot, a kereskedelmi ötletességet nem a kőkorban találták fel. De hát nemcsak az ősembertől kell tanulni kereskedést. (aczél) Könyvszépségverseny Május 27. és június 4. között rendezik az idei könyvhetet, s ebből az alkalomból könyvszépségverseny lesz. A könyvszépségversenyen a hazai könyvkiadók sorakoztatják fel köteteiket.