Esti Hírlap, 1967. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

Az országgyűlés új feladatairól tárgyalt a budapesti képviselőcsoport (Folytatás az 1. oldalról) meg a közvélemény. Ezért sürgette tegnap este az egyik javaslat, hogy a lapok rész­letesebben ismertessék a bi­zottsági felszólalásokat. A parlamenti munka fo­galmán a legtöbb választó a teljes ülés munkáját érti Egyöntetű vélemény, hogy fokozni kell az országgyűlés törvényhozó munkáját, több új törvényt kell előkészíteni a törvényerejű rendeletek helyett. Erősödik majd az országgyűlés ellenőrző tevé­kenysége. Javasolták, hogy a kormányelnök beszámolóján, a költségvetésen, a külpoliti­kai vitán kívül gyakrabban vitassanak meg az egész köz­véleményt foglalkoztató más kérdéseket is. Helyesnek tartják, hogy időnként egy­­egy miniszter adjon számot a Kádár János Az általános politikai fej­lődés, amely lehetővé és szükségessé tette az ország­­gyűlés szerepének növelését, már eddig is sok új vonás­sal, szokással gazdagította a parlamenti munkát. A buda­pesti képviselőcsoport teg­napi tanácskozása most azt vizsgálta meg, hogy milyen vonásokat, szokásokat érde­mes erősíteni, hogyan láthat­ja el az országgyűlés új fel­adatait. Ilyen szokás, hogy a parlamenti ülés után a kormány minden közér­dekű javaslatot, észrevételt tanulmányozott, s megfele­lő intézkedéseket hozott Az is tény, hogy az utóbbi időben élénkebb vol­t az or­szággyűlés, mint az előző években, több volt a vita, kezdeményezik. A parlament állandó bi­zottságainak munkáját az ál­talános nyílt politikai lég­kör, az őszinte hang jelle­mezte, a viták zöme, az ér­vek csatája itt zajlott le, de mindebből a teljes ülésre már kevés jutott. Éppen a januári ülésszakon a bizott­sági határozatok nyomán a parlament teljes ülése módo­sította a költségvetési elő­terjesztést, egyebek között felemelték a bölcsődei és óvodai férőhelyek számai­te a bizottsági viták gazdag anyagából keveset ismert tárca munkájáról. A költség­vetési előterjesztésben a pénzügyminiszter biztosítson megfelelő tartalékot — ve­tették fel —, s erről a teljes ülés döntsön. A tanácskozás hangsúlyoz­ta, hogy a munka határozza meg a szervezeti változtatá­sokat, s nem fordítva. Aligha állapítható meg előre, hogy hány ülésszakot helyes tar­tani. Ezt az országgyűlés elé tartozó feladatok határozzák meg. Volt olyan javaslat is, hogy rövidebb ideig szólalja­nak fel a képviselők. Szelle­mesen foglalt állást a vita: „Minden képviselő annyit beszéljen, amennyi mondani­valója van. Ne többet, de ne is kevesebbet.” A képviselői munka né­hány új kérdését a tanácsko­zás nyitva hagyta. A csoport úgy foglalt állást, hogy min­den új gondolatot alaposan meg kell vizsgálni, s a gya­korlat, a napi munka dönti majd el, hogy mi valósítha­tó meg. Aczél Kovách Tamás (Szűr-Szabó József rajzai) Kállai Gyula Szirmai István Horváth Károly­né Németh Károly Kárpát Jánosné NEGYVENEZER GIMNAZISTA A TAGOZATOS OSZTÁLYOKBAN Az idei tanévben a gimná­ziumokban mintegy 27 000 diák tanul tagozatos rend­szerben, azaz szakosított tan­terv alapján, magasabb óra­számban idegen nyelveket. A természettudományos tárgya­kat — matematika, fizika, kémia, biológia — 6000 gim­nazistának oktatják, ugyan­csak tagozatos formában. A Művelődésügyi Miniszté­riumban közölték, hogy az 1967—1968-as tanévben újabb szakosított tantervű osztályok kezdik meg működésüket. A fejlesztés eredményeként a természettudományos tár­gyakat tagozatos rendszerben tanuló fiatalok száma a gimnáziumokban meghalad­ja majd a 9000-et. Idegen nyelveket — oroszt, angolt, franciát, lengyelt, németet, olaszt és spanyolt — a jövő tanévben már csaknem 30 000-en tanulnak majd a gimnazisták közül, szintén tagozatos rendszerben. A következő tanévtől — fentiek alapján — országosan csaknem 40 000 gimnazista tanul majd tagozatos rend­szerben idegen nyelvet, illet­ve természettudományos tár­gyakat. (MTI) VILÁGMÁRKA Hetven országban védett márka fémjelzi a Tungsram — az Egyesült Izzó — ter­mékeit. A védjegy és a már­ka garantálja az egyenletes, jó minőséget, s így érthető, hogy a véd­jegyezett áruért a világpiacon általában maga­sabb árat fizetnek. Az Izzó­ban most tárgyalnak még három országgal, ahol előre­láthatóan még ebben az év­ben védett márkává lép elő a Tungsram. a hajnali karavánok A primőr után Friss zöldség, gyümölcs, baromfi Gombát minden mennyiségben A primőr lassan lefutott, magasabbra rakják már a pesti tsz-ek áruszállító teher­autóit, hajnalokon mind na­gyobb a gépkocsikaraván, amely Rákoskeresztúrról, Csepel-szigetről, a budaörsi dombok mögül kanyarodik befelé a város piacaira, de kifelé is, az ország határai felé, külföldre. Keresztúrról — de inkább a rákoskerti dombokról — cseresznyével, zöldborsó­val megrakott kocsik in­dulnak reggelente most már­ a KÖZÉRT-közpon­tokba. „Most már” — mondjuk, mert az első terméseket az összefogás Tsz a kerület pia­caira vitte, csak mikor már bőségesen termett,­ akkor a KÖZÉRT-átvevőhelyekre. Hiába, ez a sorrend már az új mechanizmus jele. Per­meteznek most az összefo­gásban, eső után a peronosz­­póra ellen kell védekezni, a tervezett permetezések szá­ma 14—15, de az időjárást nem lehet előre tervezni, ezért valószínűleg ebben az esztendőben Rákoskert sző­lőit 18—20-szor is permete­zik. A pestimrei Szabadságban kereken 20 százalékkal job­ban kell megpakolni a ko­csikat. Az idei zöldség­gyümölcs termés 20 száza­lékkal növekszik, több lesz, de­ ugyanakkora területről. Már maga az is csoda, hogy a tsz vállalkozott arra, hogy a pestimrei szomjas homok- M, a xvm. és a XIV. kerü­letet ellátja friss zöldség­gel, gyümölccsel és ba­romfival. Zöldségtermesztés hajdan a pestimrei homokon nem folyt. Vizet szereztek, saját tervezésű, 35 méteres csőku­­taikkal a mélyből öntöznek. (A vízszint 9 méter mélyen van.) Ilyen mélyről vizet szerezni dupla költség, de az öntözéses termesztés megfi­zeti. Idén újabb 100 holdas öntözéses területet vontak be a zöldségtermesztésbe. 1960-ban — amikor ezen a homokon megkezdték az öntözéses termesztést, 4 mil­lió forint volt a jövedelem. Tavaly már­ 27 millió. Csepel-szigetről — a Duna Tsz-ből — még most is na­ponta 200—300 ezer fej salá­ta kanyarodik ki a Soroksári útra: az autókaravánok egyik része a városba megy, a má­sik elfordul délre, Jugoszlá­viába viszi az exportárut. Idén kerül itt tető alá a 25 millió értékű zöldségszá­rító, tartósító és földszinti gombaház. Ha nagy a ter­més, ne vesszen kárba, ne szállítsák messzire, itt hely­ben dolgozzák fel, tartósít­sák. Miért kell a Dunának — hiszen óriási, 160 ezer négy­zetméter területű, Kőbánya, Budafok, Nagytétény alatt húzódó pincesora van — most külön még földszinti gombaházat is építeni? A friss, fűszeres zamatú sam­pinyon után egyre nagyobb a kereslet, mind nagyobb az igény, háromszor annyi fogy­na, mint amennyit is* • •'-/■ termelnek. Pedig­ most naponta 40—50 má­zsa sampingon is ládákba, piacra kerül. Mind kevés, kevés idehaza, s kevés az exportra is. Nem­csak a pestiek konyhájába kerül egyre több gomba, Ausztriába is mind gyakrab­ban indul megrakott gom­bás­ kamion a Dunából. A Sasad Tsz-ben az or­szágos hírű elnökkel, Ágh Istvánnal beszéltünk. — Az esőnek — mondja az el­nök — nemcsak a növény­termesztő tsz-ek örülnek, ha­nem a gyümölcsösök is. Most van fejlődésben a kö­tött gyümölcs (virágzás után a beporzódott, megkötött gyü­mölcs), most kell neki a táp­lálék, a csapadék, most gyűjt erőt, most növekszik, most születik a termés. Hogy mek­kora lesz, azt majd csak in­kább egy hónap után, a ter­mészetes gyümölcshullás után mondhatjuk meg. Ami­kor a fa saját maga rúgja le a felesleges gyümölcsöt, s mi csak ez után a természe­tes gyümölcshullás után rit­kítunk, ha kell. Eddig úgy látom: szép őszibarack- és szőlőszüretünk lesz. A Sasadban már mindennap szednek papri­kát és paradicsomot. A kocsik nemcsak a budai piacokra indulnak, hanem külföldre is. Érdekes: az idei első exportszállítmány a Sa­­sadból nem zöldség és nem gyümölcs volt, hanem virág, tizenötezer cserép muskát­lit küldtek Szájcba. Az idei esztendő új kezde­ményezése: a virágmagter­­mesztés. Részben hazai és részben exportigényre. Vi­rágmagot a híres, nagy vi­rágtermesztő államokba, Nyugat-Németországba, Hol­landiába és Dániába expor­tál majd a Sasad. Mégpedig nyári szegfűből és őszirózsá­ból nagy mennyiséget.. Rendetlen rendezők , rendezetlen rendetlenek O­lykor villamos lépcsőjén utazom, az üzletpult elől félresodor a tömeg, bosz­­szankodom, de nem harag­szom túlságosa­n, ennek így kell lenni, hiszen világváros­ban élek. Csúcsforgalom ide­jén döbbenten nézek a sziré­názó mentőautó után, tudom, hogy valahol tragédia tör­tént, de sajnos világvárosban ez is gyakran megesik. Sze­retem nézni a Körúton vib­ráló reklámokat, a tereket, ahol virágzó fákra emlékez­tetnek a neon ostomyelek, vásárlási szándék nélkül bá­mészkodom a kirakatok előtt, jó érzés idegenszavú embe­reket útbaigazítani, hiszen az ő jelenlétük azt hirdeti, hogy világvárosi színvonalra emelkedett az ország szíve. Világvárosban élünk... Ám néha kérdőjel kanya­rodik a mondást végére, amelytől ironikussá válik a kifejezés. Valahogy így hangzik: hát világváros ez? Hát világvárosban élünk ? Olyankor történik ez, amikor itt-ott bosszantóan kisszerű dolgokkal találkozunk. Erre, sajnos, példák sokaságát so­rolhatjuk. Emlékezzünk csak: nem is olyan régen Da­vis Kupa mérkőzést rendez­tek a margitszigeti tenisz­stadionban. Sok a teniszra­jongó Budapesten, a mérkő­zést nagy érdeklődés előzte meg, erről idejében tudtak a rendezők, tehá­t számíthattak volna rá , mégis elképesz­tően felkészületlenül fogad­ták az érdeklődő tömeget. Egyetlen pénztárnál árulták a jegyet, ebből érthetően tu­multus keletkezett, s a bosz­­szúságon túl még anyagi kár is történt, mert többen elve­szítették hideg­ fejüket, s be­törték a kerítést. Immár ál­landó téma az is, hogy nincs rend a magyar sport felleg­várában, a Népstadionban. Tülekedés, tolongás, civako­­dás a pénztáraknál, emiatt gyakran tettlegessé fajuló incidensek támadnak, hibás a szervezés, a rendezők kép­telenek ellátni a feladatukat De más rendezvényeken is — ugyancsak ilyen okok miatt — egymást követik a botrá­nyok. Nemrég végre meg­nyílt a közönség előtt a bu­dai vár, amelynek szinte minden köve műérték, nagy fáradsággal, hatalmas anya­gi áldozatok árán építették újjá a romokból, tehát úgy kellene vigyáznunk rá, mint a szemünk fényére. Az illeté­kesek tapasztalhatták már, a pesti ember rendkívül ér­deklődik az újdonságok iránt Elsők között akarja látni, mégpedig az első pil­lanatokban. Tehát fel kellett volna készülni a hatalmas tö­meg fogadására. De ott fent volt elég rendező, nem volt, aki irányította volna a töme­get tumultus támadt lökdö­sődés, civakodás kerekedett s nem az érdeklődők óvatos­ságán múlott, hanem csak a szerencsének köszönhető, hogy nagyobb anyagi kár nem keletkezett. » E kirívó esetek után újra és újra követelnünk kell, hogy a rendezvények csak­ugyan rendezvények legye­nek. A rendezői szalagot vagy a jelvényt ne dekorá­cióként tűzzék kabátjukra a rendezéssel megbízott embe­rek, hanem végre rendezze­nek is. Mégpedig kulturáltan, világvárosi színvonalon. De­­ a közönségtől is világváro­si emberhez méltó fegyelmet kell kérni. Mert a hibás szer­vezés kétségtelenül méltán vált ki felháborodást, de ah­hoz mégsincs joga senkinek, hogy kerítést törjön, ablakot zúzzon, értékeket tegyen tönkre, vagy botrányt okoz­zon. Nem árt tudni például a Népstadionról, hogy az tár­sadalmi tulajdon. Abban kárt tenni törvénybe ütköző­­cselekedet még akkor is, ha indulatában teszi ezt a ked­ves szurkoló. Simon Lajos PESTI PERCEK Csikorog a fék a Thököly út—Hungária körút előtti megállóban, a tömött 67-es villamosban előrezuhannak az utasok. — Mi történt? Kirohan a 3112-es kocsi vezetője. Ingerülten kiabál. Egy fiatalasszony szabadko­zik könnyes szemmel, bocsá­natkérő hangon: — A két­éves kislányom véletlenül megnyomta a csengőt, ne tes­sék haragudni. — Mi?! Maguk ne szóra­kozzanak. Megőrültek? Mit képzelnek?! Vigyázzon a kölykére! — kiabál bőszül­­ten a kocsivezető. Az emberek méltatlankod­nak, sértőnek, furcsának ta­lálják ezt a hangot. — Üljön le a kölyökkel! Az asszony már sír, szíve­sen leülne, szeretne leülni, de az örökké zsúfolt, ritkán közlekedő 67-eseken ez min­dig csak kívánság. ★ Elegáns, őszülő férfi. Hó­fehér ing, hófehér zsebkendő a szivarzsebben. Zavart mo­sollyal áll a félig nyitott ab­lak előtt. Nyilvánvalóan hall­gatózik. Amikor odaérek, gyorsan cigarettát kotor elő és még közelebb lép az ab­lakhoz. ... A Dózsa támad. Remek elfutás, a labda Benénél van... Szívesen megállnák én is. d. k. Pályázati felhívás megfejtése! Kérdés: Mi van a fal mögött? Két szó mint száz... Megfejtés: MŰKÖDŐ ÁRUHÁZ

Next