Esti Hírlap, 1968. április (13. évfolyam, 78-101. szám)
1968-04-01 / 78. szám
Az amerikai elnök decemberben visszavonul (Folytatás az 1. oldalról) A vasárnap közzétett legújabb közvéleménykutatási adatok szerint az elnök népszerűsége a háború miatt mélyponton van. Johnson beszédében azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok a „San Antonió-i formulával” már kísérletet tett a béke helyreállítására, a VDK azonban visszautasította ezt a javaslatot. A legutóbbi offenzíva — az elnök szerint — nem érte ugyan el célját, de széles körű „zavart és szenvedést okozott”. Az elnök elismerte, hogy a dél-vietnami szabadságharcosok képesek a támadás felújítására, s bár szerinte nem járnak sikerrel, „sok ember pusztulna el mindkét oldalon”. „Erre nincs szükség. Nincs szükség arra, hogy szenvedjenek azok a tárgyalások, amelyek véget vethetnek ennek a hosszú és véres háborúnak. Ezért ma este megújítom tavaly augusztusban tett ajánlatomat: Észak-Vietnam bombázásának megszüntetését. Azt kérjük, hogy a tárgyalások haladéktalanul kezdődjenek meg, s ezek komoly, a béke lényegére irányuló tárgyalások legyenek. Feltételezzük, hogy e tárgyalások alatt Hanoi nem szerez előnyt önmérsékletünkből. Abban a reményben, hogy ez a lépés gyors tárgyalásokhoz vezet, ma este megteszem a konfliktus deeszkalációjához vezető első lépést. Lényeges mértékben csökkentjük az ellenségeskedés jelenlegi szintjét. Ezt egyoldalúan és azonnal tesszük meg. Ma este elrendeltem, hogy repülőgépeink és hadihajóink ne támadják Észak-Vietnamot, kivéve a demilitarizál övezettől közvetlenül északra eső részt, ahol a folytatódó ellenséges csapatösszevonások közvetlenül fenyegetik a szövetségesek előretolt állásait, s ahol a csapatok és az utánpótlás mozgása nyíltan fenyegető jellegű.” Az elnök azt mondotta, hogy a bombázásoktól mentes terület „Észak-Vietnam lakosságának 90 százalékát és területének legnagyobb részét foglalja magában”. Mint ismeretes, a VDK határozottan követeli, hogy egész területe ellen szüntessék meg a bombatámadásokat és egyéb hadműveleteket. A VDK vezetői ismételten kijelentették, hogy ekkor rövid időn belül sor kerülhet tárgyalásokra. A Johnson által ismertetett intézkedések nem felelnek meg a VDK által ismertetett álláspontnak. Johnson kijelentette: „felszólítja az Egyesült Királyságot és a Szovjetuniót mint a genfi konferencia két társelnökét és a Biztonsági Tanács állandó tagjait, tegyenek meg mindent azért, hogy az egyoldalú deeszkalációs lépés általános délkelet-ázsiai békéhez vezessen”. Az elnök közölte: Averell Harriman nagykövetet jelöli meg személyes képviselőjeként mindenfajta tárgyalásra, és elrendelte, hogy Llewellyn Thompson moszkvai nagykövet is álljon készenlétben esetleges genfi tárgyalásokra. Johnson bejelentette, hogy a korábban engedélyezett 525 ezres amerikai haderő létszámát tovább növelik. A szabadságharcosok nagy sikerű offenzívája után rendkívüli erősítésként küldött 11 000 tengerészgyalogoson és ejtőernyősön kívül újabb 13 500 katonát küld Vietnamba. Ezeknek egy részét a jelenlegi alakulatokból, más részét egyes tartalékos egységek behívásával fedezik. Ugyanakkor intézkedéseket tesznek a saigoni rezsim hadseregének 135 000 fővel történő növelésére. A hadsereg újrafelfegyverzésére. Johnson dicsérte a Thieusky-féle rezsimet „háborús erőfeszítéseiért”. Az elnök közölte, hogy a megnövekedett kiadások fedezésére a jelenlegi költségvetési évben 2,5, az új költségvetési évben ismét 2,6 milliárd dollárra van szükség. Egyúttal ismét sürgette a 10 százalékos háborús pótadó bevezetését. Johnson beszéde valóságos politikai bombarobbanást jelent az Egyesült Államokban: visszavonulása, s egyben a Vietnam ügyében tett lépése ellentétben áll eddigi politikájával. Bár Johnson visszavonulásának lehetősége korábban már felvetődött, politikai megfigyelők semmi esélyt sem láttak erre. Humphrey alelnök még vasárnap este is kijelentette egy kampánybeszédében, hogy Johnson számára nem jelent komoly veszélyt Kennedy és McCarthy és feltétlenül győz a jelöltségért vívott harcban. Johnson beszédében nem említette meg, hogy esetleg Hubert Humphrey alelnököt akarja utódának, így pillanatnyilag nem biztos, hogy a Johnsont korábban támogató erők előállnak-e Humphrey jelölésével. Külön kérdést jelent még, hogy Johnson visszavonulásának bejelentése mennyire teszi komollyá és reálissá a vietnami békével kapcsolatos javaslatait. Mint ismeretes, a DNFF- offenzíva után az elnök elrendelte a vietnami politika teljes felülvizsgálatát és leváltotta az eddigi főparancsnokot, Westmoreland tábornokot. LEHET, HOGY CSAK TAKTIKA... Angol reagálás Johnson bejelentésére London, április 1. Stanley Levinson telefonjelentése: A Wilson-kormány, amely eddig támogatta az amerikaiak vietnami agresszióját, most örömmel nyugtázta Johnson bejelentését, amely szerint szüneteltetik a VDK területei nagy részének légi bombázását. A Downing street közleménye szerint a részleges bombázási szünet alkalmat ad arra, hogy „tisztességes békét” hozzanak létre Vietnamban. A brit kormány tanulmányozza — mondja a közlemény — hogyan tudna részt vállalni a vietnami konfliktus megszüntetésében. Londoni megfigyelők rámutatnak azonban: Johnson bejelentése távolról sem tesz eleget annak azészak-vietnami követelésnek, amely szerint az amerikai bombázásoknak teljes mértékben, haladéktalanul és mindennemű feltétel nélkül kell véget vetni. Londoni kommentátorok egyébként nem csodálkoznak azon sem, hogy Jonhson bejelentette: visszavonul az elnökjelölő választási kampánytól. Épp Johnson bejelentése idején tették közzé a Gallup-intézet jelentését, amely szerint a megkérdezett amerikaiaknak mindössze 26 százaléka támogatja a jelenlegi elnök vietnami politikáját. Meglehet, hogy Johnson lépése taktikai meggondolásokat is rejt magában. Mindent el fog követni, hogy megakadályozza a gyűlölt Robert Kennedy jelöltetését, • esetleg arra számít, hogy az Egyesült Államok demokrata párti közvéleménye az ő jelölését fogja majd sürgetni a későbbiekben. Különben sem példa nélküli, hogy amerikai politikus megmásítja akaratát. Annak idején, amikor John F. Kennedyvel szemben alulmaradt, Nixon is azt mondotta, hogy „soha többé” nem foglalkozik politikával. Miért ne másítaná meg ígéretét akár Johnson is? — kérdezik londoni megfigyelők. „NYOMASZTÓAN MULATSÁGOS../ Herr Heinrich gondolatai Egy amerikai könyvkiadó Lyndon B. Johnson beszédeiből válogatást készített. A Lyndon elnök gondolatait és megnyilatkozásait tartalmazó szemelvény-kötet bestseller lett, s most a nyugatnémet könyvpiacon jelentkezik egy új bestseller. A címe: Heinrich elnök szavai. Heinrich Lübke, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke, az utóbbi időben különösen erős támadások kereszttüzében áll. Nem is annyira dokumentumokkal bizonyított náci múltja miatt, mint inkább azért, mert ezt oly erőteljesen — és meglehetősen ügyetlenül, sőt, bebizonyítottan hamis tanúkat is állítva — tagadja. Amikor legutóbbi televíziós nyilatkozatában kijelentette: „Visszavonulásom kárt okozna a német népnek” —, Heinz Heidemann müncheni ügyvédnek eszébe jutott, mennyi ilyen és ehhez hasonlóan szép mondással örvendeztette meg már elnöksége éveiben Lübke a világot. Milyen sok baklövését, tévedését, névcseréjét (egy afrikai országban például a fővárost összetévesztette az elnök nevével) jegyezték fel már, ötlete zöld utat talált a müncheni Heinz Moos könyvkiadó vállalatnál. Rekordsebességgel , négy nap alatt állította össze a kis zöld fedélű könyvecske anyagát Heldmann. 4 márka B0-ért dobták piacra, ami nem olcsó, de „ilyen szavakat végül is nem lehet fillérekért árulni”, mondta a kiadó. Az első ötezer példány három nap alatt elkelt, azóta piacra került a második és a harmadik kiadás is, összesen újabb tizenötezer példányban. Amikor egy kölni újság elsőnek tudósított a könyvecskéről, a kölni könyvkereskedéseket valósággal megrohanták, csupán az egyik üzlet azonnal ezer példányra adott fel utánrendelést. — Nyomasztóan mulatságos olvasmány — így foglalta össze véleményét a halványzöld könyvecskéről az egyik meginterjúvolt olvasó. (bt) LUTHER KING: 50 ezer dollár és 53 New York, április 1. „A vietnami háború egyike az emberiség történelme legigazságtalanabb háborúinak” — jelentette ki tegnap Washingtonban Martin Luther King, a négermozgalom ismert képviselője, béke Nobel-díjas. Kijelentette, hogy ebben a háborúban az amerikai kormány 50 000 dollárt költ egy évben arra, hogy egy vietnamit megöljön, ugyanakkor 53 dollárt fordít az USA-ban élő szegények szükségleteire. A négerek rossz életkörülményei, amelyek tavaly nyári lázadásaikat kiváltották, mindmáig változatlanok — jegyezte meg —, ezért ez a nyár még viharosabb lesz. BÖKKÚRA Japán új szenzációja a shiatsu. Lényege, mint felfedezője, a 63 éves Tokujiro Xamikoshi a tv-nézőknek bemutatta azt hogy az orvos egyetlen ujjával masszírozza páciensét. A bökkúra állítólag diagnosztizálásra is alkalmas. Igazi népszerűségét azonban annak a hírének közönheti, hogy a shiatsu képes újra felébreszteni a szunnyadó szerelmi vágyat. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Összeült a CSKP Központi Bizottsága Prága, április 1. Mint a CSKP Központi Bizottságának jelentése közli, ma reggel a prágai várban ismét összeült a CSKP KB plénuma, hogy folytassa a köztársasági elnökválasztás miatt félbeszakított tanácskozását. Az ülés napirendjén a CSKP akcióprogramjának és a jelenlegi politikai helyzet egyes kérdéseinek megvitatása szerepel. Oldrich Cernik, a központi bizottság elnökségének tagja bevezetőben felvázolta, hogy milyen munkadokumentumok kerülnek a plénum elé, és röviden ismertette ezek kidolgozásának körülményeit. Ezután Alexander Dubcek, a központi bizottság első titkára megkezdte beszámolóját a jelenlegi politikai helyzetről. ELADUNK két, 022 típusú, 50 tonna mérőképességű, új állapotú, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban készült HÍDMÉRLEGET az összes szerelvényekkel és alkatrészekkel (gyári csomagolásban) és a beépítéshez szükséges tervekkel együtt. Egy-egy hídmérleg ára 320 133 forint, ebből a beszerzési árból megállapodás szerint engedményt adunk. A hídmérlegek megtekinthetők az Afor anyagbázistelepének ÁLLÓESZKÖZRAKTÁRÁBAN Budapest XXI. (Csepel), Budafoki út 6. Műszaki felvilágosítást ad az AFOR beruházási főosztályán Bartus György, a 314—208-as telefonon. Dél-Afrika kontra BT A dél-afrikai kormány tegnap újból leszögezte, nem hajlandó szabadon bocsátani azt a 30 délnyugatafrikait akit „terrorcselekmények” miatt ítéltek el, és jelenleg a pretoriai börtönben tartanak fogva. Kereken visszautasították tehát a Biztonsági Tanács március 14-én hozott határozatát, amely a délnyugatafrikai hazafiak szabadonbocsátását követelte. MAURER FINNORSZÁGBAN Ion Gheorghe Maurer, a román minisztertanács elnöke, Cornelia Manescu külügyminiszter társaságában Helsinkibe érkezett, hogy néhány napos hivatalos látogatást tegyen Finnországban. Ez a látogatás kezdetét jelenti a két ország közötti magasszintű eszmecseréknek egymást kölcsönösen érintő kérdésekről, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról.