Esti Hírlap, 1968. április (13. évfolyam, 78-101. szám)

1968-04-01 / 78. szám

Az amerikai elnök decemberben visszavonul (Folytatás az 1. oldalról) A vasárnap közzétett leg­újabb közvéleménykutatási adatok szerint az elnök népszerűsége a háború miatt mélyponton van. Johnson beszédében az­zal érvelt, hogy az Egyesült Államok a „San Antonió-i formulával” már kísérletet tett a béke helyreállításá­ra, a VDK azonban vissza­utasította ezt a javaslatot. A legutóbbi offenzíva — az elnök szerint — nem érte ugyan el célját, de széles körű „zavart és szenvedést okozott”. Az elnök elis­merte, hogy a dél-vietnami szabadságharcosok képesek a támadás felújítására, s bár szerinte nem járnak si­kerrel, „sok ember pusz­tulna el mindkét oldalon”. „Erre nincs szükség. Nincs szükség arra, hogy szenvedjenek azok a tár­gyalások, amelyek véget vethetnek ennek a hosszú és véres háborúnak. Ezért ma este megújítom tavaly augusztusban tett ajánlatomat: Észak-Viet­nam bombázásának meg­szüntetését. Azt kérjük, hogy a tárgyalások hala­déktalanul kezdődjenek meg, s ezek komoly, a béke lényegére irányuló tárgya­lások legyenek. Feltételez­zük, hogy e tárgyalások alatt Hanoi nem szerez előnyt önmérsékletünkből. Abban a reményben, hogy ez a lépés gyors tár­gyalásokhoz vezet, ma este megteszem a konfliktus de­­eszkalációjához vezető első lépést. Lényeges mértékben csökkentjük az ellenséges­kedés jelenlegi szintjét. Ezt egyoldalúan és azonnal tesszük meg. Ma este elrendeltem, hogy repülőgépeink és ha­dihajóink ne támadják Észak-Vietnamot, kivéve a demilitarizál övezettől közvetlenül északra eső részt, ahol a folytatódó ellensé­ges csapatösszevonások közvetlenül fenyegetik a szövetségesek előretolt ál­lásait, s ahol a csapatok és az utánpótlás mozgása nyíl­tan fenyegető jellegű.” Az elnök azt mondotta, hogy a bombázásoktól mentes terület „Észak-Vi­­etnam lakosságának 90 szá­zalékát és területének leg­nagyobb részét foglalja magában”. Mint ismeretes, a VDK határozottan követeli, hogy egész területe ellen szün­tessék meg a bomba­táma­dásokat és egyéb hadmű­veleteket. A VDK vezetői ismételten kijelentették, hogy ekkor rövid időn be­lül sor kerülhet tárgyalá­sokra. A Johnson által is­mertetett intézkedések nem felelnek meg a VDK által ismertetett álláspontnak. Johnson kijelentette: „felszólítja az Egyesült Ki­rályságot és a Szovjetuniót mint a genfi konferencia két társelnökét és a Biz­tonsági Tanács állandó tag­jait, tegyenek meg mindent azért, hogy az egyoldalú deeszkalációs lépés általá­nos délkelet-ázsiai békéhez vezessen”. Az elnök kö­zölte: Averell Harriman nagykövetet jelöli meg sze­mélyes képviselőjeként mindenfajta tárgyalásra, és elrendelte, hogy Llewel­lyn Thompson moszkvai nagykövet is álljon ké­szenlétben esetleges genfi tárgyalásokra. Johnson bejelentette, hogy a korábban engedé­lyezett 525 ezres amerikai haderő létszámát tovább növelik. A szabadságharco­sok nagy sikerű offenzívá­­ja után rendkívüli erősítés­ként küldött 11 000 tenge­részgyalogoson és ejtőer­nyősön kívül újabb 13 500 katonát küld Vietnamba. Ezeknek egy részét a je­lenlegi alakulatokból, más részét egyes tartalékos egy­ségek behívásával fedezik. Ugyanakkor intézkedéseket tesznek a saigoni rezsim hadseregének 135 000 fővel történő növelésére. A had­sereg újrafelfegyverzésére. Johnson dicsérte a Thieus­ky-féle rezsimet „háborús erőfeszítéseiért”. Az elnök közölte, hogy a megnövekedett kiadások fedezésére a jelenlegi költ­ségvetési évben 2,5, az új költségvetési évben ismét 2,6 milliárd dollárra van szükség. Egyúttal ismét sürgette a 10 százalékos háborús pótadó beveze­tését. Johnson beszéde valósá­gos politikai bombarob­banást jelent az Egyesült Államokban: visszavonulá­sa, s egyben a Vietnam ügyében tett lépése ellen­tétben áll eddigi politikájá­val. Bár Johnson visszavonu­lásának lehetősége koráb­ban már felvetődött, poli­tikai megfigyelők semmi esélyt sem láttak erre. Humphrey alelnök még vasárnap este is kijelen­tette egy kampánybeszé­dében, hogy Johnson szá­mára nem jelent komoly veszélyt Kennedy és McCarthy és feltétlenül győz a jelöltségért vívott harcban. Johnson beszédében nem említette meg, hogy esetleg Hubert Humphrey alelnö­­köt akarja utódának, így pillanatnyilag nem biztos, hogy a Johnsont korábban támogató erők előállnak-e Humphrey jelölésével. Külön kérdést jelent még, hogy Johnson vissza­vonulásának bejelentése mennyire teszi komollyá és reálissá a vietnami béké­vel kapcsolatos javaslatait. Mint ismeretes, a DNFF- offenzíva után az elnök el­rendelte a vietnami politi­ka teljes felülvizsgálatát és leváltotta az eddigi főpa­rancsnokot, Westmoreland tábornokot. LEHET, HOGY CSAK TAKTIKA... Angol reagálás Johnson bejelentésére London, április 1. Stanley Levinson tele­fonjelentése: A Wilson-kormány, amely eddig támogatta az amerikaiak vietnami ag­resszióját, most örömmel nyugtázta Johnson bejelen­tését, amely szerint szüne­teltetik a VDK területei nagy részének légi bombá­zását. A Downing street közleménye szerint a rész­leges bombázási szünet alkalmat ad arra, hogy „tisztességes békét” hozza­nak létre Vietnamban. A brit kormány tanulmányoz­za — mondja a közle­mény — hogyan tudna részt vál­lalni a vietnami konflik­tus megszüntetésében. Londoni megfigyelők rá­mutatnak azon­ban: John­son bejelentése távolról sem tesz eleget annak az­­észak-vietnami követelés­nek, amely szerint az ame­rikai bombázásoknak teljes mértékben, haladéktalanul és mindennemű feltétel nélkül kell véget vetni. Londoni kommentátorok egyébként nem csodálkoz­nak azon sem, hogy Jonh­­son bejelentette: visszavo­nul az elnökjelölő válasz­­tási kampánytól. Épp Johnson bejelentése ide­jén tették közzé a Gallup-intézet jelentését, amely szerint a megkérde­zett amerikaiaknak mind­össze 26 százaléka támogat­ja a jelenlegi elnök vietna­mi politikáját. Meglehet, hogy Johnson lépése takti­kai meggondolásokat is rejt magában. Mindent el fog követni, hogy megaka­dályozza a gyűlölt Robert Kennedy jelöltetését, • esetleg arra számít, hogy az Egyesült Államok de­mokrata párti közvélemé­nye az ő jelölését fogja majd sürgetni a későb­biekben. Különben sem példa nél­küli, hogy amerikai poli­tikus megmásítja akaratát. Annak idején, amikor John F. Kennedy­vel szemben alulmaradt, Nixon is azt mondotta, hogy „soha töb­bé” nem foglalkozik politi­kával. Miért ne másítaná meg ígéretét akár Johnson is? — kérdezik londoni megfigyelők. „NYOMASZTÓAN MULATSÁGOS../ Herr Heinrich gondolatai Egy amerikai könyvki­adó Ly­ndon B. Johnson be­szédeiből válogatást készí­tett. A Lyndon elnök gon­dolatait és megnyilatkozá­sait tartalmazó szemel­vény-kötet bestseller lett, s most a nyugatnémet könyv­piacon jelentkezik egy új bestseller. A címe: Hein­rich elnök szavai. Heinrich Lübke, a Német Szövetségi Köztársaság el­nöke, az utóbbi időben kü­lönösen erős támadások ke­reszttüzében áll. Nem is annyira dokumentumokkal bizonyított náci múltja miatt, mint inkább azért, mert ezt oly erőteljesen — és meglehetősen ügyetle­nül, sőt, bebizonyítottan hamis tanúkat is állítva — tagadja. Amikor legutóbbi televíziós nyilatkozatában kijelentette: „Visszavonulá­som kárt okozna a német népnek” —, Heinz Heide­­mann müncheni ügyvédnek eszébe jutott, mennyi ilyen és ehhez hasonlóan szép mondással örvendeztette meg már elnöksége évei­ben Lübke a világot. Mi­lyen sok baklövését, téve­dését, névcseréjét (egy af­rikai országban például a fővárost összetévesztette az elnök nevével) jegyezték fel már, ötlete zöld utat talált a müncheni Heinz Moos könyvkiadó vállalatnál. Re­kordsebességgel , négy nap alatt állította össze a kis zöld fed­élű könyvecske anyagát Heldmann. 4 már­ka B0-ért dobták piacra, ami nem olcsó, de „ilyen szavakat végül is nem le­het fillérekért árulni”, mondta a kiadó. Az első ötezer példány három nap alatt elkelt, az­óta piacra került a máso­dik és a harmadik kiadás is, összesen újabb tizenötezer példányban. Amikor egy kölni újság elsőnek tudó­sított a könyvecskéről, a kölni könyvkereskedéseket valósággal megrohanták, csupán az egyik üzlet azon­nal ezer példányra adott fel utánrendelést. — Nyomasztóan mulatsá­gos olvasmány — így fog­lalta össze véleményét a halványzöld könyvecskéről az egyik meginterjúvolt ol­vasó. (bt) LUTHER KING: 50 ezer dollár­­ és 53 New York, április 1. „A vietnami háború egyi­ke az emberiség történelme legigazságtalanabb hábo­rúinak” — jelentette ki tegnap Washingtonban Martin Luther King, a né­­germozgalom ismert kép­viselője, béke Nobel-díjas. Kijelentette, hogy ebben a háborúban az amerikai kormány 50 000 dollárt költ egy évben arra, hogy egy vietnamit megöljön, ugyan­akkor 53 dollárt fordít az USA-ban élő szegények szükségleteire. A négerek rossz életkörülm­ényei, amelyek tavaly nyári láza­dásaikat kiváltották, mind­máig változatlanok — je­gyezte meg —, ezért ez a nyár még viharosabb lesz. BÖKKÚRA Japán új szenzációja a shiatsu. Lényege, mint felfedező­je, a 63 éves Tokujiro Xamikoshi a tv-nézőknek bemu­tatta azt­­ hogy az orvos egyetlen ujjával masszírozza páciensét. A bökkúra állítólag diagnosztizálásra is alkal­mas. Igazi népszerűségét azonban annak a hírének kö­­­zönheti, hogy a shiatsu képes újra felébreszteni a szunnyadó szerelmi vágyat. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Összeült a CSKP Központi Bizottsága Prága, április 1. Mint a CSKP Központi Bizottságának jelentése közli, m­a reggel a prágai várban ismét összeült a CSKP KB plénuma, hogy folytassa a köztársasági el­nökválasztás miatt félbe­szakított tanácskozását. Az ülés napirendjén a CSKP akcióprogramjának és a je­lenlegi politikai helyzet egyes kérdéseinek megvita­tása szerepel. Oldrich Cernik, a köz­ponti bizottság elnökségé­nek tagja bevezetőben fel­vázolta, hogy milyen mun­kadokumentumok kerülnek a plénum elé, és röviden ismertette ezek kidolgozá­sának körülményeit. Ezután Alexa­nder Dub­cek, a központi bizottság el­ső titkára megkezdte be­számolóját a jelenlegi poli­tikai helyzetről. ELADUNK két, 022 típusú, 50 tonna mérőképességű, új állapotú, a Hódmezővásárhelyi Mérleggy­árban készült HÍDMÉRLEGET az összes szerelvényekkel és alkatrészekkel (gyári csomagolásban) és a beépítéshez szükséges tervekkel együtt. Egy-egy hídmérleg ára 320 133 forint, ebből a beszerzési árból megállapodás szerint engedményt adunk. A hídmérlegek megtekinthetők az Afor anyagbázistelepének ÁLLÓESZKÖZRAKTÁRÁBAN Budapest XXI. (Csepel), Budafoki út 6. Műszaki felvilágosítást ad az AFOR beruházási főosztályán Bar­tus György, a 314—2­08-as telefonon. Dél-Afrika kontra BT A dél-afrikai kormány tegnap újból leszögezte, nem hajlandó szabadon bo­csátani azt a 30 délnyugat­afrikait akit „terrorcselek­mények” miatt ítéltek el, és jelenleg a pretoriai börtönben tartanak fogva. Kereken visszautasították tehát a Biztonsági Tanács március 14-én hozott hatá­rozatát, amely a délnyugat­­afrikai hazafiak szabadon­­bocsátását követelte. MAURER FINNORSZÁGBAN Ion Gheorghe Maurer, a román minisztertanács el­nöke, Cornelia Manescu külügyminiszter társaságá­ban Helsinkibe érkezett, hogy néhány napos hivata­los látogatást tegyen Finn­országban. Ez a látogatás kezdetét jelenti a két ország közötti magasszintű eszmecserék­nek egymást kölcsönösen érintő kérdésekről, a nem­zetközi helyzet időszerű problémáiról.

Next