Esti Hírlap, 1968. július (13. évfolyam, 153-179. szám)

1968-07-01 / 153. szám

KÉTSZÁZ MÉTERES ÚJSZÜLÖTT Magasból nézik a világot Rövidebb munkaidő ♦ Mennyi lesz a nyereség? Pezsgősüveg durran, s amint a nem mindennapi „keresztvíz” végiggyöngyö­zik az újszülött oldalán, az örömszülők meghatódottan fogadják a meleg kézszorí­tásokat. Erre a „gyerekük­re” legbüszkébbek; „ö” a legszebb, a legfejlettebb­ Góliát, a Visontai Hőerőmű 200 méter magas vasbeton­kéménye. A szülők: a Gyárkémény, Kazán-, Ke­menceépítő, Hő- és Savszi­getelő Vállalat dolgozói, az erősebb konkurrenciá­­ban jelentkezik — hang­súlyozza az igazgató. REMÉNYTELJES VERSENYPÁLYÁZAT A tömör megfogalmazás a gyakorlatban azt jelenti, hogy tovább javítják a dol­gozók szociális helyzetét; július 1-től minden mun­kahelyükön rövidített mun­kaidőben dolgoznak. Nem­régiben a Dunamenti Kő­olajipari Művek verseny­pályázatot hirdetett a fino­mító 3 millió tonnás kő­­olajdesztillálóval való bő­vítésére. A jelentkezők kö­zött ők viszonylag alacsony árajánlattal pályáztak ... A korábbinál alacso­nyabb áraik nemcsak a versenypályázaton való in­dulásukat jellemzik, hanem általában az áraikat. Ol­csóbban akarnak , építeni másoknál, s még jobb mi­nőségben. Dolgozóiknak legalább annyi nyereséget akarnak fizetni, mint ed­dig, de inkább többet. Cs. Benkő Judit AZ ORSZÁG VÁNDORAI Góliát névadó ünnepsége óta hónapok teltek el, s a rövidesen húszéves szüle­tésnapját ünneplő többszö­rös élüzem életét azóta újabb születésnapok, évfor­dulók, állomások fémjelzik. A „hosszúnem­űek” — or­szágszerte így hívják őket — az ország vándorai. Évente mintegy három­­ezerféle szerződésnek tesz­nek eleget: erőművi, gyári kéményeket építenek. — Ahol kémény van, ott többnyire van kemence is, és ahol hó van, azt védeni, szigetelni kell. Ez mind a mi feladatunk — összegezi Tárnok Jenő, a vállalat igazgatója. — Csak ké­ményből több mint ezret, 38 ezer kilométernyit épí­tettünk már és so­k száz ke­mencét. FÖLD ALATTI BORPALOTÁK A gyárkéményesek ne­vetve mondják: ők a ma­gasból nézik a világot. A szőlőhegyek aranyát befogadó vaskazetták épí­tői, a több ezer hektoliteres vasbeton boroshordók ké­szítői viszont jogosan le­hetnek büszkék: olyan föld alatti borpalotákat építe­nek Budafokon. Szekszár­­don, a Balatonon, Tokaj és Gyöngyös vidékén, ame­lyeknek belseje üvegburko­lat, külseje fancsempe,, és az egész építmény olyan, akár egy fényes táncpalota. A vállalat elsősorban a hazai igényeket elégíti ki; szinte minden gyárnak, iparágnak dolgoztak már. Az utóbbi években kubai, jugoszláviai, görögországi, romániai, vietnami és mon­­góliai rendelésük is volt.­­ Az új gazdasági me­chanizmussal járó változás nálunk elsősorban a piac nagyobb húzó hatásában. Érettségiztek: l!)d­S-ban .,Ketten maradtunk még.” Sárga levelezőlapon érkezik az írás a legöregebb diá­koktól, öt éve a Borostyán­ban találkoztak, akkor ígér­ték meg, hogy írnak, ha itt lesz az új évforduló. „Itt van a hatvanötödik. Ezt is megünnepeljük.” * 1903. június 16-án tizen­hét csíksomlyói diák tette a kézjegyét egy okiratra. Megfogadták, hogy ezentúl minden öt évben találkoz­nak. „A találkozás célja a régi emlékek felújítása és a barátság ápolása.” ..A pénztáros beszedi a tagok­tól évenként a 2­2 korona tagsági díjat, és erről sza­bályszerű nyugtát állít ki. Minden év végén jelentést tesz az elnöknek a pénztár állásáról.” Az elnök rég meghalt, nincs kinek jelen­tést tenni — de a tagdíjat sincs kitől­­beszedni már. A tizen­hét­ csíksomlyói diákból ketten maradtak: dr. Dávid László és dr. Ko­vács Miklós, a főgimná­zium osztály­pénztárosa. A 85. érettségi találkozót ők ketten ünnepelték. Fur­csa és rendhagyó találkozó volt ez, mert nem közös asztal mellett, söröskapcsá­­val rendezték, mint aho­gyan hatvanöt éve megfo­gadták: levélben köszöntöt­ték egymást, s kis kupica pálinkát hajtottak le mind­ketten: egyikük Szarvason, másikuk Budapesten, a Bar­­tók Béla úton. A nagy me­legben egyikük sem vállal­kozott a hosszú útra, ilyen­kor nehezen száll autóbusz­ra vagy vonatra az ember. Mindketten úgy érzik, hogy az utolsó öt év több volt, mint a megelőző huszonöt. A nagy melegek végével — ősz elején — azért csak útra kel majd Dávid László. S ketten a régi osztályból, elmennek valamelyik étte­rembe, mert sör nélkül nem lehet emlékeket felújítani, (így kívánja a szerződés, ehhez hűségesnek kell ma­radni.) A régebbi találkozókon még megjelentek a fiata­labbak is, akik néhány év­vel alattuk jártak a gimná­ziumban. Lassan azonban elmaradoztak. Az öregeb­bek kísérik ki őket a teme­tőbe. Az idősebbek közül viszont él még K­ajkó An­dor, aki l'JOO-ban érettségi­zett: ő őrzi a főgimnázium keményfedelű értesítőjét a névsorral s a tanulmányi eredményekkel. Véletlenül bukkant rá néhány éve egy antikváriumban. Az értesí­tőt a találkozóra kölcsönké­rik tele. „Az a mi legked­vesebb olvasmányunk — mondja dr. Kovács Miklós. — Az mindent megőriz. Azt is, hogy Dávid Lacit — de sokat húztuk vele! — szín­jeles tanuló létére egyszer megbuktatták testnevelés­ből. Nem bírta a tornát a fiú.” A fiatalabbak közül még Zecke Antalról tudnak, aki egy évvel utánuk végzett. A napokban látogatta meg Kovács Miklóst — a fiata­­labbnak illik az öregebbhez elmenni —, megünnepelték az Antal-napot. A Jólétién úgy hozta, hogy az a két öregdiák ma­radt utoljára, akik együtt jártak óvodába, elemibe, gimnáziumba és a jogi egyetemre. Nyolcvan évnyi tornájuk van. ..Minekünk egy délután kevés is, hogy beszélgessünk. Mert szere­tünk Vergiliusról társalog­ni, vitázunk a római jogon, és nézegetjük a hajókat a Duna-parton. Nagyon sze­retjük az úszó hajókat. Annyi minden jut eszébe róluk az embernek.” A 65. találkozó programja adott: a szarvasi busz ki­lenckor érkezik Budapestre, ezzel jön Dávid László. Ko­­vács Miklós kimegy eléje. Ebéd után beülnek valaho­vá, egy pohár sörre. Később — estefelé — nagy kirucca­nás lesz. „Séta, végig a Di­­­na-parton.” Kása Csaba 17-18-25, HÍVJA 17 ÓRA UTÁN! MOZIK MŰSORA HASZNOS TANÁCSOK EGYÉB ÉRDEKESSÉGEK NE FELEJTSE EL FELHÍVNI: 17-18-25 Kik tanulhatnak külföldön? A napokban irom­ányha­­tározat jelenik meg, amely szerint magyar állampolgár külföldi tanintézetekben csakis engedéllyel folytat­hat tanulmányokat. E kü­­lönengedélyre nincs szük­ségük azoknak, akik kül­földi tanulmányaikat ösz­töndíjjal végzik. Eltekinte­nek a továbbiakban a kü­­lönengedélytől abban az esetben is, ha a szülők tar­tós hivatalos kiküldetésben külföldön tartózkodnak. A határozat azt is kimondja, hogy amennyiben a szülőt vagy az eltartót időközi­en hazahívják — kívánságra — gyermeke a megkezdett tanulmányait külföldön be­fejezhet­i. Meglopta a haldoklót A HISZÉKENYSÉG VÁMSZEDŐJE A kopaszodó, idősebb ember aprólékos gonddal megvizsgálta a televízióké­szüléket, majd kivett egy alkatrészt. — Ezt ki kell cserélni. Kétszáz forintba kerül. A kiszerelt alkatrészt és a pénzt zsebre tette, s töb­bé nem jelentkezett. A kárvallott televíziótulajdo­nos csak a rendőrségen tudta meg, hogy egy vesze­delmes szélhámos csapta be. A „képzett" rádiómű­­szerészként bemutatkozó Nagy Danyi Károly 57 éves nyugdíjas ugyanis alig értett a rádiók és televíziók szerkezeté­hez, az emberi hiszé­kenység kamatoztatásá­hoz viszont annál inkább. A lopásért, csalásért, sik­kasztásért többször bün­tetett férfi kisiparosnak mondta magát, s a főváros úgyszólván minden kerületében vállalt szerelési munkát. A kicsalt előlegekkel, kiszerelt al­katrészekkel és hibás ké­szülékkel aztán lelépett. A vizsgálat eddigi — koránt­sem teljes — adatai szerint több mint 12 ezer forinttal károsította meg a hiszé­keny embereket. — Sok megrendelőim volt — vallotta a rendőrségen —, az emberek egymásnak ajánlottak. Tulajdonképpen magam sem éltem miért, hiszen sehol sem javítot­tam meg semmit... A szélhámos egyik áldo­zata a nagybeteg, kór­házban fekvő nővére volt. A magával tehetet­len idős nőtől ellopott egy több mint 12 ezer forint értékű takarékbetétköny­vet, egy másik­­’alkalommal „meglátogatta” a kórház­ban, gondosan megigazgat­ta a beteg feje alatti pár­nát, s közben elemelte a haldokló asszony 800 fo­rintját. A XXII. kerületi Rendőr­­kapitányság Nagy Danyi Károlyt előzetes letartózta­tásba helyezte. Ügyében fo­lyik a vizsgálat. A rendőr­ség kéri azokat, akiket megkárosított, és még nem tettek ellene feljelentést, jelentkezzenek személye­sen vagy telefonon a XXII. kerületi Rendőrkapitánysá­gon. (Telefon: 469—927, 106, vagy 117-es mellékál­lomás.) (balogh) Búcsú a régi Óbudától Teljes üzem a főváros új nagyi építkezésén Teljes erővel megindult a m­árt­ka a főváros egyik leg­nagyobb építkezésén Óbu­dán. Az idén kétszer annyi tálcást bontanak le, mint tavaly, hogy helyet adja­nak az új lakóházak és köz­­intézmények felépítéséhez. Bontanak a Vörös­vári út mentén, a Zápor utca kör­nyékén s az új iskola körül, ahol az Ifjúsági Ház és az új ABC Áruhvíz lesz. A ke­­reskedelm­i központ építését és a fűtőerőmű alapozását még az idén megkezdik. Munkába állt a Vörösvári út és a Szentendrei út kö­zött a három nagy cölöpöző. Ezek segítségével rakják le a 10 emeletes épületek alap­jait Az idén a tervek sze­rint 1500 lakás alapozását fejezik be. Jövőre körülbe­lül 480 lakást, azután pedig minden évben 1800—2000 lakást adnak át. Hatalmas cölöpöző rakja le a lábakon álló 10 emeletes házak alapjait. Három ütemben 1400 óbudai lakást bontanak le az ódon kis utcákban, hogy felépítsék Budapest egyik legkor­szerűbb városrészét. Ez már a megújult Óbuda. Itt lesz az új kereskedelmi és művelődési központ. (Vllant felv.) Vizsgálat, hogy ne fázzunk A télen az Esti Hírlap többször­ helyt adott a pana­szoknak, hogy a központi fűtéses lakásokban nem megfelelő a hőmérséklet. A NEB is megállapította, hogy az IKV-hoz érkezett beje­lentések számottevő része a fűtéssel kapcsolatos. Bu­dapesten az illetékes válla­latok 1600 központi fűtő és melegvíz-szolgáltató beren­dezést kezelnek, és sajnos, több helyen a gyenge felké­szülés, s különféle hanyag­ságok következtében jogos volt a lakók panasza. Ezért most a Fővárosi NEB elha­tározta, hogy időben meg­vizsgálja: a Fővárosi Táv­fűtő Művek és a kerületi IKV-k hogyan készülnek fel a télre, gondoskodnak-e a berendezések­­ zavartalan, működtetéséről?

Next