Esti Hírlap, 1968. október (13. évfolyam, 231-257. szám)

1968-10-01 / 231. szám

GYORSABBAN KÉSZÜL AZ EBÉD Mekkora lesz az új gázszámla? 7-8 százalékkal olcsóbb • Csökkenő fogyasztás Ma már magasabb — 5000 kalóriás — égésmelegű gázzal főzték a budapesti gázfogyasztók a reggelit. Emel­ték a gáz egységárát is. Október 6-ig leolvassák, hogy mennyi volt a fogyasztás a 4000 kalóriás gázból, s az ez­­utáni fogyasztást már az új tarifa szerint számolják el. Az első új számlát december 9. után kézbesítik. Vajon mekkora lesz, mennyit kell fizetni a „drágább" gázért? Eddig a háztartási gáz köbméterenkénti egységára 73 fillér volt. Az égésmele­get 25 százalékkal emelték, tehát az egységárat ará­nyosan 91 fillérben kellett volna megállapítani, ehe­lyett azonban csak 84 fillér lesz az 5000 ka­lóriás gáz ára. A Gázművek számítása sze­rint a budapesti háztartások átlagfogyasztása évente 650 köbméter volt. A 73 filléres egységár mellett ennyi gá­zért 474 forint 50 fillért fi­zettek. A magasabb égésme­­legű gázból viszont keve­sebb kell, mert hamarabb forr a víz, gyorsabban ké­szül az ebéd. Ha eddig pél­dául egy köbméter gáz fo­gyott a főzéskor, most csak 0,8 köbméter gázra, tehát húsz százalékkal kevesebb­re lesz szükség. Ha az át­lagfogyasztás nem emelke­dik, és új gázkészülékeket nem szerelnek fel, az eddi­gi átlagos 650 köbméter gáz helyett csak 520 fogy egy esztendő alatt a háztartás­ban. A 84 filléres egységár mellett ennyi fogyasztá­sért 436 forint 80 fillért fog­nak számlázni. Az évi megtakarítás tehát 37 forint 70 fillér, azaz körülbelül 8 százalékos. Hogyan alakul az új tari­fa mellett a gázfűtés szám­lája? Ha például egy ház­tartásban, ahol főztek és fűtöttek, az évi fogyasztás 2850 köbméter volt, akkor a Gázművek úgy számlá­zott, hogy havonta 70 köb­méter után számította fel a háztartási gáz árát, tehát a 73 filléres egységárat és az­­ ezt meghaladó fogyasztás után kedvezményes fűtési egységárat számlázott, még­pedig köbméterenként 58 fillérrel. A 2850 köbmé­teres fogyasztásból tehát 840 köbmétert 73 fillérrel, 2010 köbmétert 58 fillérrel számláztak. A számla vég­összege 1779 forint volt. Az 5000 kalóriás gázból fűtéshez és főzéshez egy­aránt kevesebb kell. Az előbbi példát folytatva az évi fogyasztás 2280 köbmé­terre csökken. Október else­jével már 60 köbméter fe­lett jár a kedvezményes ta­rifa. A havi 60 köbméter után a 84 filléres új egy­ségárat kell fizetni, az ezt meghaladó — fűtési — fo­gyasztást pedig az új fűtési egységárral, köbméteren­ként 67 fillérrel számláz­zák. A 2280 köbméterből te­hát 720 köbmétert kell 84 fillérért, 1560 köbmétert 67 fillérért megfizetni, a szám­la végösszege 1650 forint lesz. Szembeállítva a 4000 ka­lóriás gázért fizetett számla árával, az 1779 fo­rinttal, a megtakarítás évi átlagban 1200 forint, ami meghaladja a 7 szá­zalékot. A bérelt készülékek díjait eddig köbméterárakban ál­lapították meg. Hamarosan megjelenik a rendelet, amely meghatározza az új árakat forintösszegben. (rts) A birkát férfi főzte A csárda legutóbb Kecs­keméten vetett horgonyt, előbb Dömsödön, aztán Tak­­son­­ megy, ha hívják, sokfelé, sok alkalommal, rendelésre, vendéglős nyel­ven, bárhová „oda települ”. A szabadszállási Róna, vagyis a földművesszövet­­kezeti vendéglátó birk­acsár­­dája ez. Kecskemétre igen sokfe­lül, a Bácskából, a Kunság­ból „települtek” a birka­­csárdák, s talán ezért sem jutott a szabadszállásiaknak hely a forgatagban, a köz­pontban, eldugták őket az állomás mögé. De Dianovics Mihály, a csárdás leszúrt egy táblát a vásár közepén: errefelé tanyáznak a sza­badszállásiak. És az embe­rek, mint a kincses kulcsot kereső rejtvényekben, kö­rözni kezdtek, bólyongani, megkeresni azt a bir­kacsár­­dát. Mert a szabadszállásiak másképp főzik a birkát. Dóczi Mihály Szabadszál­láson az egyik utolsó húsfő­­ző ember, rajta kívül már csak a vele szinte egykorú, 77 éves Kovács János jár főzni lakodalmakba, meg húsvacsorákra. A birkát férfiembernek kell főznie. Dóczi Mihály két ember­rel — csak azért jött e két ember Szabadszállásról —, forgatja a bográcsot. De hogyan készül a szabadszál­lási birka pörkölt? — A hagymát nyersen tesszük be a bográcsba. Máshol elébb zsíron párol­ják. Mi zsírt, paprikát, pa­radicsomot, zöldpaprikát és cseppnyi fokhagymát te­szünk egyszerre a húshoz. Vízzel sosem szabad felön­teni! A húst megsózzuk, a levét majd a birka adja. Aztán a tűz, a forgatás, míg az illata asztalhoz nem hív­ja az­­embereket. (k. n ) TIZENHÁR­OMMILLIÓ CSAPÁGY A Magyar Görd­ül­őcsapágy Művek debreceni gyáregysé­gében évente 13 millió csapágy készül. A nagy pontossá­got igénylő munkát mindinkább gépesítik: jelenleg is több külföld­i vásárolt automata gépsort szerelnek fel. A gyár húsz nyugati országba exportál, termékei eljut­nak a Távol-Keletre és a tengerentúlra is. Képünkön, a szerelőüzemben összeállítják a csapágyakat. A TÁRGYALÓTEREMBEN Harc Panniért Alacsony, takaros fiatal­­asszony ül az asztal egyik oldalán. Zöld szivacskosz­tümöt visel kis piros puló­verrel, nyakában tarka mű­­selyemsál. Minden ruhada­rabja egyszerű, olcsó, de tiszta. Látszik, gondot vi­sel nehezen megszerzett holmijára. A mozdulat, ahogy szoknyáját lesimítja, kabátkáját elrendezi ma­gán, azt mutatja: neki a zöld szivacskosztüm olyan érték, mint szerencsésebb kortársainak, mondjuk, egy elegáns jerseyruha. Nem hozott ügyvédet magával. Szemben vele volt férje — harmincon aluli, hetyke­bajszos barna férfi, barna orkánban — ügyvédjével suttog. A tárgyalás perce­ken belül megkezdődik. Nyolc éve jött fel Pestre a Hajdúság egyik falujából. Heten vannak testvérek, ő a legidősebb. Szövőnő lett, a gyár lányszállásán lakha­tott. Havonta küldte haza a pénzt, éppen csak a leg­szükségesebbre költött. Be­osztó, komoly lány volt, ta­lán túl komoly, s éppen emiatt sokáig magányos. Férje — szintén vidéki fiú — az üzemi tmk-ban dol­gozott akkor, 1963-ban há­zasodtak. Segítség sehonnan sem jött: az asszony szülei nem tudtak küldeni — „anyám sokat sírt házassá­gom miatt, mert hiányzott otthon a pénz, amit addig kaptak tőlem” —, a férfi szülei pedig, bár jómódú tsz-parasztok, azért nem tá­mogatták őket, mert fiuk ilyen „kódisszegény” lányt vett el. Albérletbe költöz­tek. Nehezen, de szépen él­tek. Két év múlva született Panni. Az asszony szívósan, megszállottan gyűjtötte a pénzt. „Otthont akartam teremteni.” Két éve a férfi szülei új családi házat építettek a fa­luban. Kivette a szabadsá­gát és hazament segíteni. — Mit gürcöltök Pesten? Gyertek haza! — mondta az anyja. — Beteges vagyok, fiam, nehezen bírom már a munkát. Az egyik szobát nektek építjük... A tsz éppen lakatost keres ... A fiatalasszony tiltako­zott: — „Jövőre itt is lesz lakásunk. És Senkivel sem kell közösködnünk.” — örülhetnél, hogy jó­módba kerülsz végre. Itt csak gürcölünk, minden fil­lért félre kell tenni, mert lakásra gyűjtesz. Milyen élet ez? — tört ki a férfi. És hiába érvelt­ a feleség, túl vannak a nehezén, már csak egy évet kell albér­letben tölteniük, a férj egy nap váratlanul kilépett a gyárból és hazautazott. Anyja kedves ételeit tálalta elé, és a feleség kosztja ez­zel nem állhatta a versenyt. Közben az öregasszony szü­net nélkül duruzsolt. — Mit akar a feleséged a város­ban? Mit makacskodik. Oka lehet rá, hogy nem jön .,­ Az asszonynak kö­vetnie kell az urát! Menj érte, pakold fel és kész! De a feleség nem hagyta magát. — Szép munkám van, szeretnek, becsülnek a gyárban. Nem megyek. Itt a magam ura vagyok ... Nyáron mondták ki a vá­lást, a férj kérésére. A bí­róság is úgy látta: a házas­ság annyira megromlott, hogy nincs remény a békü­­lésre. A férj vidéken, a fe­leség Pesten és egyik sem hajlandó engedni. „Asz­­szonynak férje mellett a helye!” — érvel a férj. „Nem kötelezhetnek rá, hogy feladjam a munká­mat” — így a feleség. Első fokon a bíróság —és ez szíven ütötte a fiatalasz­­szonyt — a kislányt, Panni­kát a férjnek ítélte. Mert az anyának még nincs önálló lakása és a gyereknek jobb helye lenne falun. „Tizenöt napon belül alperes adja át a gyereket felperesnek.” — Nem adom a gyereke­met! — zokogta a fiatal anya. — Nem vehetik el tő­lem! Megfellebbezte a gyerek­re vonatkozó ítéletét. Most döntenek tehát Pan­nika sorsáról. A bíróság gondosan megvizsgálta az anya és az apa körülmé­nyeit is. Ítéletet alkotott mindkét ember jelleméről, magatartásáról. És a kis­lányt­­ az anyánál helyez­te el. „Bár albérletben la­kik, a szoba megfelelő, tisz­ta, a gyerek ápolt, gondo­zott. Az anya felettesei, munkatársai, a gyerek óvó­női vallomásukban elmond­ták: az édesanya csak gyer­mekének él... Lakásgond­ja jövő év elején végleg megoldódik.” Pannika mamája áll az asztal mellett, hallgatja, de nem hallja az ítélet indo­kolását. Arcán földöntúli öröm ragyog. __ _ Lukács Teréz Új típusú portáldaru A Magyar Hajó- és Daru­gyár 1969-ben új darab öt­tonnás, 1970-ben pedig 12, egyenként 16 tonnás kikötői portáldarut szállít a Szov­jetunióba. A megkötött szerződés értéke 8,8 millió rubel. A megállapodásban szereplő 16 tonnás daru új gyártmány, eddig csupán egy kísérleti példányt szál­lítottak belőle, ez Potyi ki­kötőben működik. Az új portáldaru hosszú gémje se­gítségével 33 méteres kör­zetben tudja szállítani, be-, és kirakni az árut. Szerződéses tudósképzés A művelődésügyi minisz­ter nemrég hatályba lé­pett utasítása szerint egy­éves tudományos tovább­képzést vezetnek be a leg­jobb végzős hallgatók szá­mára az egyetemeken és az egyetemi jellegű főiskolá­kon. A továbbképzés célja, hogy az egyetemeken előse­gítse az oktató és tudomá­nyos munkaerő-utánpót­lást, elmélyítse a felsőfokú tanulmányok ideje alatt szerzett ismereteket és ki­fejlessze a tudományos és az oktatói munkákhoz szükséges készséget. A tudományos tovább­képzésre szóló pályázat az illetékes felsőfokú intézmé­nyek, egyetemek rektora hirdeti meg. Az egyéves tudományos továbbképzés­re csak fejlődésre alkalmas fiatalokat vesznek fel és velük a képzés időtartamá­ra szerződést kötnek. A szerződés szerinti alapbért havi 1300 és 1600 forint köz­­ött állapítják meg. Utazik a pulykarolád A TERIMPEX a hagyo­mányos termékek mellett új baromfiipari cikkekkel is jelentkezett az idén a külföldi piacokon. A sütésre kész áruk közül szívesen vásárolják külföldön a csirkecombot és mellet, va­lamint a darabolt libahúst. Az orosházi konzerv­üzem újdonságai az ínyen­ceknek szerzett örömet: in­nen indul az európai orszá­gokba a libamásrolád, a pástétom, a szárnyaskrém, a pulykarolád. A Kőolajvezeték Vállalat propán-butángáz­­főosztálya értesíti kedves fogyasztóit, hogy október 1-től a palackos gázra megrendeléseket az V., Alpári Gyula u. 1. szám alatti gázmegrendelő-irodában, a 187—174, 189—358, 383—303, 382—373 telef­onszám­okon, reggel fél 8 és du. 5 óra között veszik fel Szombaton fél 1-ig Rendelések a nyitvatartási időben személyesen is fel­adhatók­­ Továbbra is lehet postai úton (levelezőlapon, levélben, táviratilag) rendelni SZÁLLÍTÁS A JELENLEGI GYAKORLATTAL MEGEGYEZŐEN

Next