Esti Hírlap, 1969. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-02 / 1. szám

Budapest—Izmir—Hamburg—Budapest 5. Kemál ünneplő serege Évforduló török módra ♦ Férfi — szamárháton Mit láttam a robogó ka­mion ablakából Izmirig? Lüleburgasban a Kemál Atatürk évforduló helyi ün­nepét tartják hamisítatlanul török módra, színpompás felvonulással. A katonákon fehér sisak, piros zubbony, fekete nadrág, fehér kamas­­ni, sárga rézgomb, fehér kesztyű, fehér öv, rajta a vállszíj, két oldalról a vál­lon lefelé az övhöz csatolva, hátul összefogva,­­ mint a nadrágtartó. Katonazene tö­rök módra, sok-sok síppal, dobbal, rezes csillogással, a karmester akrobatikus pál­caforgatásával — ez Mozart török zenevilága. A pom­pa mögött Kemál egykori katonáinak serege vonul: ők már tábori ruhában jönnek, százlábú oszlopban, keki tó­nusban, a fejeken fekete bárányprém sapka, a de­rékszíjban „kukorica” kézi­gránát, tőr, tölténysor, a vállon keresztülvetve a pus­katöltények rézlánca. Dísz­lövések, puskaropogás, a fe­jek fölé tartott félholdas zászlós tisztelgés, vérpiros alapon a török hold. „ALLAH, SEGÍTS!" Az ünnep után a rokkant katonák perselyt visznek körbe, gyűjtenek... Kék, zöld kocsik, apró lo­vak, a szekerek oldalán ren­geteg virágminta. Buszra váró asszonyok. Az időseb­bek fekete, szorosan a fej­hez kötött, bokáig érő se­lyemkendőben, fehér bugyo­­góban, fehér köntösben­­ guggolnak. A fiatalok euró­pai szabású ruhákban, áll­va várják az autóbuszt A befutó kocsi hátsó ajtajánál fiatal fiú ugrik a földre, a kalauz. A legtöbb török fa­lu és város között távolsági járat biztosítja a kapcsola­tot, mert a vasúthálózat­­igen gyér. A busz­­ kész tanulmány. Oldalán a világ minden színe. Tetején gya­potbála, narancskosár, há­pogó kacsakórus, riadt tyúk, kakasnemzetség — re­pülő baromfiudvar. A busz homlokára virágkoszorút pingált a sofőr, s közepére a feliratot: „Allah, segíts!" Mellette, hát oldalról, az előbbi fohásznál sokkal va­lósabb, matériásabb segítő­eszköz: az elektromos kür­tök. A török sofőrök ország­úti zenekara; előszeretettel játszanak rajta, dudálnak, sípolnak velük, mint tenge­ren a hajók. Hiába, még ma is sípoló nemzet a török. KÖNNYEBB A TEVÉNEK... Ebéd a dombtetőn, egy eleven Csontváry-kép előtt: szemben áll a hatalmas, magányos, viharvert céd­rus. S a tintakék tenger mellett Tisza-parti halász­lékockát old a Volvo bográ­csa ... A tenger mellől felfutunk a hegyre, be a hajtűkanyar­ba, át a tű fokán. Könnyebb egy tevének átjutni a tű fokán , mint a Volvónak. És valóban, a mellettünk éppen elhaladó tevekara­vánnak sokkal nyugodtabb lehet most a vezetője. A mi kocsinktól, négyszáz mázsás terhünktől fél méterre tá­tong a szakadék. Fent va­gyunk a felhők felett, és itt úgy látszik, mintha nem lenne széle az útnak, elta­karja a szakadékot kitöltő vattás felhőzet­. Kijövünk a veszélyes égi zónából, és az­után meglátjuk a török he­gyek „húsát”: lila, barna, sárga, zöld, kék sziklafala­kat, köztük a keskeny úton, velünk szembejövő piros, zöld, sárga török autókat. „Allah, segíts!” Májusi idő: 25 fok meleg. Asszony megy elől, utána a férfi a sza­márháton. Leszáll az este. Az al­kony: giccses kép. Gyöngy­ház színek, lila dombok a tengerben, fehér márvány­turbánok sziluettje. Egy ka­nyar , és ott van Izmir. Innen a távolból: fekete bársonyra öntött csillogó, vibráló gyöngyhalom. Békés Attila­­ Kemál katonái Szebb mozik, jobb képek ÚJ FILMSZÍNHÁZAT KAP A FŐVÁROS Mintegy száz filmszínház tartozik a Fővárosi Mozi­­üzemi Vállalathoz, s az épü­letek javarésze 50—60 éves. — tájékoztatta lapunkat Pá­­kozdi Józsefné dr., a FÖMO igazgatója. Nagy gond, hogy 10—12 filmszínház bauxitbeton szerkezetű Ezek közül már meg­kezdték a Bartók, a Szi­get és a Budai Híradó átépí­tését; az új esztendőben ke­rül sor a Vörösmarty, a Jó­zsef Attila, a Május 1. és a Haladás filszínházakra. A peremkerületi mozik közül modernizálják és át­építik az Alkotmány, a Hunyadi a Maros és a Béke filmszínházakat. December 30-án vette birtokába a XV. kerületi mozikedvelő közönség a kétmilliós költ­séggel felújított, szélesvász­núvá­­ alakított Palota mozgót. Jelenleg film­színházaink 85 száza­léka szélesvásznú, tehát al­kalmas az összes megjelenő filmek vetítésére. Tervezik a Tátra és a Kőbánya mozik átalakítását 70 milliméteres filmek vetítésére. A vetítéstechnikában fo­kozatosan áttérnek a xenon­lámpás vetítésre, ez elsősor­ban a képek minőségét ja­vítja. Jelenleg tíz filmszín­házunk dolgozik vele, s 1969-ben újabb tíz-tizenöt filmszínháznál vezetik be az, új eljárást. A közeljövőben húsz filmszínház külső és belső tatarozását végzik el, az Üllői úti lakótelepen pe­dig egy új, 500 személyes mozi építését tervezik. Hasznos madarak Még a nagyszabású vegy­szeres védekezés ellenére is évről évre számolni kell a mezőgazdaságban a növényi kártevőkkel. A nagy rovar­­os pocokinvázió idején még mindig remekül beválik a hasznos madarak „beveté­se". Az újabb rendeletek előírják, hogy a parkokban holdanként­­, a kerület ve­zetői erdészlakók körzeté­ben ötven, a kísérleti állo­mások mellé ugyancsak fél­­száz madárodút kell elhe­lyezni. A Madártani Kutató In­tézet legújabb felmérése is alátámasztja az intézke­dés helyességét. A széncin­ke táplálékának 66 száza­lékát kifejezetten kártevő rovarok ad­ják. Egy-egy cin­kepár mintegy 30—40 kiló rovart pusztít el évente. Nem maradnak el tőlük a vetési szürkevarjak sem, amelyek mezei egerekkel, pockokkal és rovarokkal táplálkoznak. E­gy májusi adat 350 varjúfiókáról be­szél, ezek egyetlen nap 4500 rovart pusztítottak el. HÁRMAN A PAPASZEMESEK UTCÁJÁBÓL Csoda Middelsburgban H­áromszá­z­ha­t­van évvel ezelőtt, 1608 karácsonyán különös, új portéka jelent meg Amszterdam, Párizs Brüsszel és a Hansa-váro­­sok piacain: hosszú csőbe ágyazott néhány szemüveg­­lencse, mai nevén: a hol­landi távcső. Az ámuló pia­ci nép még nem tudhatta, hogy az emberiség egyik legnagyobb találmánya ez, amely azóta hallatlan, sőt halhatatlan karriert futott be. A sors különös szeszélye folytán sohasem sikerült tö­kéletesen tisztázni, ki e nagyszerű találmány megal­kotója? KI A FELTALÁLÓ? Hans Lippershey optikus a middelsburgi szemüveg­­készítők utcájából 1608 ok­tóberében szabadalmat kért a Németalföldi Államszö­vetségtől egy olyan nagyító eszközre, amely lencsék se­gítségével a messze fekvő tárgyakat közelebb hozza. Még állást sem foglalt a szabadalmi hivatal, amikor újabb feltaláló jelentkezett ugyanezzel a találmánnyal ugyanazon városból és ugyanabból az utcából: Ja­cob Adriansoon, állítva, hogy ő már két évvel előbb is készített messzelátót. A két feltaláló még javában vitatkozott, amikor jelent­kezett egy harmadik mid­delsburgi, Zacharias Jans­sen, ő magának követelte a prioritást. Bebizonyította, hogy ő még előbb készített távcsövet... Azóta sem tisztázódott, kié az elsőség. Lehet, hogy az a holland anekdota mond igazat, amely szerint a táv­csövet senki sem fedezte fel, hanem a middelsburgi s­zem­­­ü­vagkészí­tők gyerme­kei, lencsékkel játszadozva, észrevették, hogy bizonyos lencsekombinációkkal a tá­voli tárgyak tisztábban lát­szanak. MODERN ÓRIÁSOK Galilei legjobb távcsöve még csak 33-szoros nagyítá­sú volt. Ezzel még a Satur­­nus gyűrűjét sem láthatta tisztán. De a XIX. század vége felé már elkészült a Yerkes-csillagda 102 centi­méteres lencséje, amely ma is a világ legnagyobbja. Csaknem 300 éve, hogy Newton elkészítette az első tükrös távcsövet. Ebből a fajtából a XX. században már méteres átmérőjűeket készítettek, sőt 1948-ban el­készült az 508 centiméteres átmérőjű Hale-teleszkóp, majd 1967-ben a leningrádi 600 centiméteres tüköróriás. A számítások szerint — ha a vizsgált objektum elég fényes —, akár 10 milliárd fényév távolságig is ellátha­tunk a mai tüköróriásokkal: olyan égitesteket láthatunk, amelyek most hozzánk ér­kező fénye akkor indult el, amikor a Nap és a Föld még meg sem született! Gauser Károly Találkozunk: 1969-ben!­ ádómnál és Évánál kell mi kezdenem. Vagyis de­cember 24-én, amikor ez a két almakedvelő egyén a névnapját üli. Tehát ezen a napon már délelőtt csengett a telefonom. Kristóf bará­tom hívott fel, akit az aus­­terlitzi csata óta nem lát­tam, hogy kellemes ünnepe­ket kíván, kivette a mara­dék szabadságát és majd a két ünnep között összejö­vünk. Hiszen annyi éve nem látott, jó lenne kicsit elbe­szélgetni a közbülső időről, a boszniai okkupációról és a verduni csatáról. Termé­szetesen majd előbb újra telefonál és mindent meg­beszélünk. Alighogy nyugvóhelyére tettem a telefont, újra ber­regett. Gizi jelentkezett, fe­leségem barátnője, hogy ugye, a két ünnepen nem, de közben jelentkezik, meg akarja mutatni a baby dollt, amit a Jézuska szállít neki, még nem kapta meg, de biztosan ott lesz a kará­csonyfa alatt, nálunk veszi fel először. Természetesen beleegyeztem és kértem fe­leségem engedélyét is, ame­lyet a 4596/1968-as iktató­számmal viszonylag rövid idő alatt megkaptam. Jelentkezett Szaniszló, az unokabátyám, aki minden évben ilyenkor szokott fel­hívni. Közölte, hogy utolsó találkozásunk óta megszü­letett az unokája, a kis Ti­­mót, nagyon helyes gyerek, elfelejtett meghívni a név­adó ünnepségre, de most, hogy a drága kölyköt fel­vették a veszprémi nehéz­­vegyipari egyetemre, már igazán szeretné elhozni, hadd ismerjük meg. Most van pár napja, és ráér. Na­gyon megörvendtem Sza­niszló hangjának, felvettem magnetofonra, s a tekercset eltettem legkedvesebb em­lékeim közé, hiszen legkö­zelebb 2050-ben kellene en­gem felhívnia, az esetek gyakoriságát tekintve és ezt az időpontot a tudomány mai állása szerint egyikünk sem éri meg. Jelentkezett még Hófe­hérke, aki a két ünnep kö­zött kivette maradék sza­badságát, hogy a hét tör­pének ne kelljen iskolai napközibe mennie, beszél­tem továbbá Rotterdami Erasmussal, Moliére-rel, Napóleonnal, s még néhány híres emberrel a baráti kö­römből, akik mind felajzot­­ták nejemet, majd a két ünnep között felugranak, most már igazán összejö­hetnénk. Aztán jött karácsony har­madnapja, negyed napja, ötödnapja ... Hiába vártam őket. Most lesem, hogy eljöjjön 1969 karácsonya. Mert ak­kor ismét jelentkeznek, is­mét hallom a hangjukat és szívemben ismét kivirágzik a birodalom zöld fája. Olyan jó, ha szeretik az embert. Marthy Barna Építők a mélyben VÍZVEZETÉK, TÁVFŰTÉS, CSATORNÁZÁS Határidőre befejezték múlt évi kötelezettségeiket a Mélyépítők. E naplóktól kezdve az új év feladatai­nak végrehajtására készül­nek. A múlt évben megépített gerincvezetékek megjaví­tották a főváros vízellátá­sát. Elkészült a Dél-budai Ipari Vízmű, sok üzem kapott ipari vizet, és ja­vult a lakosság vízellátá­sa. A nagy kiterjedésű csator­nahálózat építése mellett több ezer négyzetméter út­felület készült el. A mélyépítők részt vesz­nek az egyedi nagy beru­házások kivitelezésén is. Évek óta dolgoznak Száz­halombattán, a Dunai Kő­­olajfinomító építkezésén, ők valósítják meg a kelenföldi távfűtést, a budai Vár és a harmadik házgyár mélyépí­tési munkálatait. Dolgoznak a kőbányai lakótelepen, a Csépléi­ Vas- és Fémmű­vekben, a Vörös Csillag Traktorgyárban és a Fővá­rosi Villamosvasút főmű­helyének építkezésén. Az­ új évben fontos fej­lesztési feladatok várnak a vállalatra. Az év első felében feje­zik be a csaknem 12 mil­lió forint beruházással épülő Észak-pesti Beton­­gyár munkáit. Ez a gyár a legmodernebb technikai eljárással két­százezer köbméter jó minő­ségű transzportbetont állít elő. Ezt a mennyiséget jó­részt saját maguk haszno­sítják, de sokat adnak el építőipari vállalatoknak és szövetkezeteknek. Ez a gyár lesz a vállalat ipari bázisa. Eddigi működésükre mi sem jellemzőbb, mint hogy a vállalat 1965-től mindent évben jelentős­­nyereségré­szesedést fizetett, és a dol­gozók három év alatt több mint 74 nap nyereséget kaptak. (b. a.) KELMEFESTŐ ÉS VEGYTISZTÍTÓ KISIPAROS MESTEREK A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN! • Két hónapon át vegytisztítás 48 óra alatt, KIVÁLÓ­ MINŐSÉGBEN, FELÁR NÉLKÜL! • Teddy bunda 10 Ft Kardigán, mohair huligán, műszálas pulóver és al.­ 18 Ft Takaró és pléd, műszálas is, kilogrammonként 19 Ft Teddy gallér és sapka 7 Ft • ÜZLETEINK a főváros MINDEN PONTJÁN! 2x2 magánórán megtanulhat táncolni (beatet is) Farkas Jenő tánctanártól VB., Gutenberg tér S. Telefon: 368—972

Next