Esti Hírlap, 1969. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1969-02-01 / 27. szám
SZÍNES KARIKÁK it a világattrakcióit iskolájában Üveges tánc, lóháton ♦ Csak főszereplő kell Pillanatonként változó, merész eraberépítmények. Pontos, egymásra utalt mozdulatok, színes labdák, karikák, buzogányok forgataga. Ebben, az iskolában az a diák igazán jó tanuló, aki a gumiasztalról elpattantva kettős szaltót ugrik, balettnak a hatalmas labdán, üveges táncot jár lóháton. De eminensnek számítanak azok is, akik öt-hat buzogányt forgatnak a levegőben, jeleskednek a karaktertáncórán, a talajugrásban, a nyújtón, a zeneórán DIPLOMÁS ARTISTÁK A világhírű magyar artistaiskolában 70 fiú és leány készül leendő pályájára. A növendékek három évig az előkészítő csoportban tanulnak: kipróbálják ügyességüket, rátermettségüket, reflexszé fejlesztik mozdulataikat. S aki ezt az alsóosztályt kijárta, pályaválasztás elé kerül. Négyéves szakosított foglalkozás, gyakorló fellépés és egyéves művészképző után érettségizett, diplomás artista lesz. A tagozatok: gumiasztal, golyóbalett, nyújtó, szabadlétra és női lovasakrobata csoport. A legnagyobb izgalom ilyenkor, január végén, február elején van az iskolában. Most dől el, ki folytathatja tanulmányait, s ki mond búcsút a nagy álomnak, a fellépésnek, a csillogó ruháknak, a cirkusz porondjának vagy kupolájának. Mert itt nincs szükség statisztákra. Csak főszereplők kellenek. És akik eddig kikerültek az artistaiskolából, szinte kivétel nélkül valamennyien főszereplők, világjáró világszámok. A tavalyi évfolyam két tagozata például — a Tündedrótkötélcsoport és a Faludi-ugrócsoport — Amerikába szerződött. Nemrég tanáraikat is vendégül látták.ross Imre, iskolaigazgató — és harminc gyerek kezdte meg tanulmányait. — A porondra érettek tudnak-e újat adni a közönségnek? — Nem mindig a merőben új szám az érték, nem lehet napról napra világrengető, lélegzetelállító mutatványokat kitalálni. A cél: a különböző elemek új kombinációja és a modern rendezés. — És a bohócok? — Sajnos, nincs utánpótlás. Véleményem szerint főiskolán kellene képezni a porond nevettetőit. Mert a meszelt arc és az 56-os, hegyes orrú cipő ma már magában nem humor. A modern bohócnak „csak” ragyogó színésznek, kitűnő artistának és ízig-vérig műesnek kell lennie, lógó, színes flitterruhák, a lengő trapéz varázsába ejtett. Ma már tudom: a kosztüm csak kellék. A csillogás nem számít, a porondig vezető út nehéz. A pálya pedig irtózatosanrövid. Mindössze néhány év áll rendelkezésünkre a bizonyításhoz. S azután — ki tudja, mi lesz? Én például mérnök szeretnék lenni, mint apám. De addig még van időm ... A teremben zongora szól, trombita harsog. Pörögnek a buzogányok, a színes labdák, s a diákok — ki tudná megmondani, hányadszor? — kezdik élőlről a próbát, a talajugrást, a szállót, a nyújtólengést. A tanárok, — az egykori nagy nevek —: Hortobágyi, Baross, Pataki, Kelly bohóc és dr. Szakács Ödön vezetésével készülnek az új világszámok. (harangozó) Létraegyensúlyművész-jelöltek gyakorolnak. (Wormser felv.) NINCS BOHÓC — Sok fiatalt vonz a pálya? — Tavaly négyszázan jelentkeztek — mondja Ba- A KOSZTÜM CSAK KELLÉK A zsonglőrórán alacsony termetű, izmos leány röpíti a karikákat. Karai Ica, a gumiasztal-tagozat növendéke. De a jó artistának a zsonglőrködéshez is értenie kell. — Öt éve tanulok itt — mondja. — Először a tévében láttam cirkuszt. A csil MEGNYÍLT AZ ÚJJÁÉPÍTETT HÍRADÓ ESZPRESSZÓ (VII., Dohány u. 84.) NYITVA: 10-től 22 óráIg ZENE NINCS! 1969-ben változatlanul... CSAK EGY TELEFON. ÉS MÁRISTÖN A TEFUTAXI! Bútorvásárlásnál, a háztartás gépesítésénél, családiház-építkezésnél gyors és gazdaságos az 1. sz. AKÖV 1 és 2,5 tonnás TEFUTAXIJA! Megrendelhető a 328—328-as és a 328—329-es telefonszámon, valamint a TEFU fuvarvállaló irodák telefonszámain 10 százalék fuvardíj-kedvezményt adunk Kívánságára rakodómunkást is küldünk 1. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT A TÉGLAHOLD Ki találta fel az űrállomást? A Szojuz 4. és 5. űrhajók január 16-i összekapcsolása — az első kísérleti űrállomás létrejötte — óta több olvasónk érdeklődött: kinek az agyában, s mikor született meg az űrállomás gondolata? Egyszóval: ki a „feltaláló”? HARMINCHÉT LAKÓ Az első olyan, Föld körül keringő eszköz gondolata, amely — elvben — megfelel egy űrállomásnak, a bostoni E. E. Hale-től származik. Kereken száz évvel ezelőtt írta „A Tégla Hold” című fantasztikus történetet. Ez az elképzelt űrállomás a Föld pólusai felett áthaladó pályán keringett volna, pontosan egy Föld-sugár — körülbelül 6400 kilométer — távolságban. A téglából habarccsal épített 60 méter átmérőjű gömbnek 37 „lakója” lett volna, az elkészítés költségeit Hale mindössze 214 729 dollárra kalkulálta. Tévedni emberi dolog: még 1951-ben is azt hitték, egy , Hold-utazás nem kerülhet 500 millió dollárnál többe. "Valójában az Apollo-program 20—25 milliárd dollárba kerül. Halé nem volt tudós, s ezért a lényeget: valójában mire szolgálhat egy űrállomás, nem ismerte fel. " De azt előre látta, hogy ,ezek az űrobjektumok megkönnyítik majd a hajók navigációját. A XIX. század végén igen termékeny évek következek. Lasswitz német matematikus 1897-ben megjelent„Két bolygón” című regényében szintén szerepel egy , 120 méter átmérőjű űrállomás, amely állandóan azÉszaki-sark felett lebeg. Ez »természetesen lehetetlenség: a világűrben nem lehet megállni. Az úgynevezett egyenlítői holdak sem »állnak, hanem a Föld forgásával szinkronban keringenek. A SZERELÉS ’ Tudományos formában az »orosz K. E. Ciolkovszkij ) (1857—1935) írt először űr? állomásról 1895-ben megjelent „Álmok a Földről ésaz égről” című munkájában. Ebben a tudományos ’igényű műben Ciolkovszkijveszi észre először, hogy az űrállomást több darabból a világűrben kell összeszerelni. A másik, talán még fontosabb felismerés: az űrállomásról indított rakéta átveszi, örökli az űrállomás keringési sebességét, az innen startoló Hold-vagy Mars-rakétát csak 3— 4 kilométeres másodpercenkénti sebességtöbbletre kell gyorsítani, hogy célba jusson. Tulajdonképpen Csonkovszkijjal kezdődik az űrhajózás tudományos előkészítésének korszaka, Ő ismeri fel a rakéta mozgásának alapegyenletét, „felfedezd” a többlépcsős rakéta lehetőségét, s rájön, hogy a folyékony üzemanyagoké a jövő.% Mini vagy maxis Köztudottan átmeneti korszakot élünk, állítólag már nem divat a mini, de szerencsére még nem honosodott meg a maxi. Ez nagy gondot okoz a divattal lépést tartó nőnek. A nők ugyanis abszolút nem szurkolnak a maxinak, viszont ezt nyíltan nem vallhatják be, mert még rájuk fognak, hogy öncélúak, nem az eszmét nézik, hanem a gyakorlati eredményeket. Emiatt valami átmeneti megoldást próbál kitalálni a divattal lépést tartó nő, valamit, amiről elhiszik, hogy ő már igyekszik meghonosítani a maxit, csak még nem egészen sikerül. A boka fölötti maxiról elmondhatja, hogy túl extrém, így tehát ezzel húzni lehet az időt, hátha a divatkreátorok meggondol-.ják magukat, hátha a minikorszakot egy újabb minikorszak követi. Volt már olyan a történelemben, hogy megismétlődött valami, miért ne fordulhatna elő ugyanez a legfontosabb hadműveleti területen? Addig tehát vegetálni kell, átvészelni a nehéz időszakot — mondjuk például nadrágviselettel, ami most estélyiben is elmegy. Teszem fel, a piacra használt szürke nadrágra az ember egy fekete prémet varr és ha minden jól megy, még össze is súgnak mögötte az üzemi klubesten. Ugyanezt a célt szolgálja a kicsit hosszabbra szabott kazak is. Ha aztán a legjobb barátnő odajön és összecsapja a kezét azzal, „hogy édesem, te még mindig itt tartasz” — az ember csak végigpillant magán, ügyesen elsápad és azt mondja: — jó ég, a nagy kapkodásban elfelejtettem felvenni a szoknyámat, ami pedig kimondottan a földet verdesi, olyannyira, hogy még a bejárónőm parkettfényesítési díját is megtakarítottam, vettem is belőle egy cuki muffot. Hát így valahogy. Ilyesfajta ötletekkel lehet várakozni, figyelni az eseményeket és az utcát, mi jön szembe az emberrel, mit nem átallanak felvenni a csitrik, a bakfisok, a konkurrens ifjú nemzedék. Hogy meddig tart ez a bizonytalanság, nem tudni. Nincs kizárva, hogy februárban már csupa Natasa Rosztova sétál a körúton, s akkor valóban nincs más hátra, mint elővenni azt a fél méter szövetet, amit a gondos és előrelátó varrónő elspórolt és persze vissza is adott. Mert takarékosság ide, előnytelenség oda, ha a maxi felüti a fejét, akkor be kell állni a csatasorba éppen úgy, mint húsz vagy negyven évvel ezelőtt. S ha az ember ráadásul egy kis önszuggesszióval is rendelkezik, akkor még azt is el tudja hitetni, hogy a szoknyák hossza ugyan időnként változik, de ő maga sohasem. Bende Ibolya Mikroszkóp alatt a Balaton iszapja A téli hónapokban behatóan megvizsgálják a Balaron iszapját a heidelbergi egyetem laboratóriumaiban. Az NSZK-beli felsőoktatási intézményben a nyugat-németországi mélytavakat kuttatják. Az ehhez szükséges s összehasonlító adatokat előbb a Bajkál-tónál, majd pedig a Balatonnál gyűjtöt-ték, illetve gyűjtik össze. A Magyar Tudományos Aka-démia tihanyi biológiai kutató intézete és a heidelber igi egyetem között e célból létrejött tudományos együttműködés keretében a tihanyi biológusok a Bala-ton iszapjának biológiai, a német egyetem kutatói pedig kémiai elemzését végzik el A vizsgálatok azt is tisztázzák majd, mennyiben kell a Balaton partján változtatni az agrotechnikán, amelynek hibái sok helyen még napjainkban is utat nyitnak az eróziónak. Napfény, árnyékban Napfény — némi árnyékkal, avagy nem elég jó árut csinálni —, jól is kell becsomagolni. Ebben a mondatban összefoglalható az a három kilós aktaköteg, az a kétéves döntőbírósági ügy, amelynek végére most tettek pontot. 1967. május 19-én kezdődött. A KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat kétszáz Napfény lakószobagarnitúrát szállított szovjet megrendelésre. A megrendelő 56 garnitúrát reklamált, mert mire megérkeztek és kicsomagolták a bútorokat, összetörtek a tükrök, a tolóüvegek, a polcok. hosszú oldalakon sorolják még a minőségi károkat. A szovjet megrendelő néhány személyes és írásbeli tárgyalás után kártérítési igényét 65 918 forintban jelölte meg. Ekkor már régen folyt a per a KONSUMEX, a Bútorértékesítő Vállalat és a Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató Vállalat között. A Ruhatisztító Vállalat exportcsomagolást vállalt — mint később a tények igazolták — különösebb hozzáértés nélkül. A bútorokat a magyar és a nemzetközi szabályok semmibevevésével, szakszerűtlenül csomagolták. A perben meghallgatták szakértőket, a tárgyalások során vitatkoztak, érveltek, nem sajnálva sem időt, sem költségeket. Végül kiderült, hogy a minőségi romlást — a szakértő véleménye szerint — 32 százalékban a csomagolási mulasztások, és mindössze 18 százalékban a gyártási hibák idézték elő. A döntőbíróság az elsőrendű alperest, a Bútorértékesítő Vállalatot 11870 forint kártérítésre, a Ruhatisztító Vállalatot pedig 54 010 forint megtérítésére kötelezte, visszamenőleg 1968. január 10-től. Nem sok pénzről, nem nagy összegről volt szó. Figyelemre méltó azonban, hogy a hozzá nem értés milyen károkat okozhat, hogyan ronthatja iparunk jó hírnevét. Nem elég az exportminőség. Az árunak kifogástalanul kell megérkeznie a rendelőhöz. És sem a ruhatisztító, sem más vállalat nem fogadhat el olyan megbízást, amelyet nem tud teljesíteni. D. K. MESTERSÉGES NEHÉZSÉGI ERŐ Űrállomástervekkel foglalkozott Hermann Oberth, az USA-ban élő erdélyi születésű rakétatudós és Kármán Tódor is. Az 1920-as években már sok kiváló tudós foglalkozott ezzel a problémával, a többi között az amerikai Goddard, továbbá Noordung osztrák mérnök. Noording ismerte fel elméletileg, hogy az űrállomáson meg lehet szüntetni a súlytalanság állapotát, ha az objektumot bizonyos sebességgel megforgatjuk a tengelye körül. Ebben az esetben a nehézségi erőt röpítő erővel pótolják. A második világháború utáni modern korszak legismertebb űrállomás „tervezője” W. v. Braun, a német származású amerikai tudós. Küllős kocsikerékre emlékeztető űrállomását 12 óriásrakéta juttatná a keringési pályára, mindegyik rakéta hasznos terhe 33 tonna lenne. Hale bostoni anglikán lelkész , naiv fantasztikus története a téglaholdról 1868/70-ben jelent meg folytatásokban az Atlantic Monthly című folyóiratban. Teljesen valószínűtlen, hogy ez a folyóirat valaha is Ciolkovszkijhoz került volna, aki a cári Oroszország egyik kisvárosában élt. A tudományos világ Ciolkovszkijt tekinti az űrállomás fogalma megalkotójának. Causer Károly