Esti Hírlap, 1969. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1969-05-02 / 100. szám

Részben Angyalföldön is megszüntetik a széntüzelést Legkedvezőbb: a gáz • Fejlesztik a csőhálózatot Az Energiagazdálkodási Intézet tervet készített az ingatlankezelő vállalatok kezelésében levő lakóépü­letek hőellátásának kor­szerűsítésére. Mint ismeretes, a Belvá­rosban 1972. október else­je után nem szabad szénnel, brikettel és egy százaléknál magasabb kéntartalmú olajjal fű­teni. A Fővárosi Tanács rendel­kezését újabban kiterjesz­tették a XIII. kerület egy részére is: a Duna és Drá­va utca, a Váci út és Marx tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Tanács krt., a Múzeum krt. és a Tolbuchin körút által határolt területen ugyancsak meg kell szün­tetni a levegőt szennyező tüzelési módot. Az Energiagazdálkodási Intézet tanulmányterve mindenekelőtt rámutat ar­ra, hogy­ az említett terület BKV-házaiban több mint hatezer lakást központi fűtőberendezéssel fűtenek, s több mint 12 ezer lakás­ban egyedi fűtés van. Az intézet azt javasolja, hogy ahol csak lehet, alakítsák át a központi széntüzelé­sű kazánokat gáztüzelé­sűre, s ahol ez nem le­hetséges, térjenek át a kénmentes olaj felhasz­nálására. Szóba jöhet a gáztüzelésű etázsfűtés is. Azokban a la­kásokban, ahol nincs meg­felelő kémény, gázparapet­­fűtés alkalmazható. A Gázművek a Belváros területén a következő években nagy mértékben cseréli és fejleszti a csőhá­lózatot, hogy a megnöveke­dett fogyasztást ki tudják majd elégíteni. P. Gy. Mindenki mindenkit ütött ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBAN A KÉSELŐ ÉS A GARÁZDA A pesterzsébeti Határ étteremben azon az estén is telt ház volt. Az egyik sarokasztalánál öt férfiúll, Dráviczki László 34 éves segédmunkás, 27 éves öcs­­cse, s a testvérek három barátja. Fél 9 tájban újabb társaság érkezett — négy férfi és egy nő, Horváth Zoltán TÜZÉP-rehordó és barátai. Horváthék a kül­ső teremben, a kályha mel­lett foglaltak helyet. A többi vendég arra fi­gyelt fel, hogy Horváth — áld már láthatóan it­tas volt — Dráviczkiék asztalához lépett. — Ti is trógerek vagy­tok? Mutassátok a kezete­ket!... Az idősebb testvér — mint utólag társai vallot­ták — nem akart vitatkoz­ni és tréfálkozva azt vá­laszolta, hogy ők még is­kolások ... Horváth ekkor elment az asztaltól, majd felkapott egy széket és Dráviczkiék felé dobta. Néhány pillanattal ké­sőbb kitört a botrány, a két társaság össze­­ugrott, ütötték-verték egymást, s amikor az URH-s rend­őrök véget vetettek a ve­rekedésnek, eszméletlenül, véresen feküdt az étterem­ben Dráviczki László: va­laki hasbaszúrta. Életve­szélyes állapotban szállí­tották kórházba, s csak az azonnali orvosi beavatko­zás mentette meg az éle­tét. A tömegverekedés okát mindkét társaság más­képpen mondta el Horváth azt állította, hogy amikor megállt Drávicz­kiék asztala mellett, a fia­talabb testvér megütötte, ezért vágta közéjük a szé­ket. — Nem így történt — vallotta Dráviczki Sándor. — Amikor a szék felénk repült, bátyám azt mond­ta, nem lesz verekedés, majd ő békésen elintézi az ügyet. Odalépett a másik asztalhoz, mondott vala­mit, s a következő pilla­natban fájdalmasan fel­kiáltott ... Láttam, hogy kezét hasára szorítja, s uj­­jai között szivárog a vér. Csak ekkor futottunk oda... A verekedés után Hor­váth Zoltánt, s egyik tár­sát, Sándor György 27 éves lehordót őrizetbe vet­ték. Mindketten tagadták, hogy megszúrták volna Dráviczki Lászlót. — Soha nem hordok ma­gamnál kést — vallotta Horváth is, Sándor is. — Olyan tumultus volt, hogy azt sem láttuk, mi történt, mindenki min­denkit ütött... Néhány nap múlva Sán­dor György beismerő val­lomást­­ tett; elmondta, hogy ő szúrta meg az idő­sebb Dráviczki fiút. — Amikor láttam, hogy Zolit leütötték, előrántot­tam a zsebkésem. Csak egyszer szúrtam. A kést később beletettem annak a nőnek a táskájába, aki ve­lünk volt. A rendőrség Sándor Györgyöt ember­ölés bűntettének kísér­lete, Horváth Zoltánt pe­dig garázdaság bűntette miatt előzetes letartóz­tatásba helyezte. Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. (b.) üGETővmm szombat du. fél 3 órakor AMATEURVERSENY Gyógyszer éjjel-nappal Sterilszobák a jobb higiéniáért A Kiváló Vállalat cím­mel kitüntetett Gyógyszer­tári Központ Budapesten 230 patikát üzemeltet, eb­ből 40 éjjel-nappal műkö­dik. Tovább folytatják a korszerűtlen kis patikák átalakítását és több helyen új gyógyszertárat is nyit­nak. Legközelebb a XI. ke­rület kap éjjel-nappal szolgálatot tartó gyógy­szertárat, a Kosztolányi Dezső téren. Az építkezés befejeződött, s már a berendezésen dol­goznak. A Rózsadomb tetején, a Vérhalom téren is nyitnak új patikát. A lakóknak ez­után már nem kell lemen­ni a hegyről a gyógysze­rért. Folyik a Rudas László és Szinyei Merse utca sar­ki öreg patika felújítása is, valamint a IX. kerületi, Nagyvá­rad téri gyógyszertár bő­vítése. Év végéig 80-ra emel­kedik azon patikák száma, amelyek a gyorsan romló gyógyszereket sterilen, aszeptikus módon, házilag készítik. Sterilszobákat és -sarkokat létesítenek ezek­ben a gyógyszertárakban, hogy az ilyen gyógyszere­ket teljesen fertőzésmen­­tesen és bakteorológiai szempontokból maximális higiéniával készíthessék. A J03BIK EN Bontás vagy robbantás e­ gedélye alapján szabad. Ez a rendelkezés vonatkozik a volt Duna Szálló régi épü­letére is. A minap elvég­zett helyszíni szemle sok olyan körülményt talált, amely a robbantás ellen szólt. A robbantás idejére például meg kellene szün­­tetni­ a 2-es számú villamos közlekedését és óvintézke­dést kellene tenni a köz­művek épségben tartására, ugyanis a régi csatorna- és kábelhálózat sérülési ve­szélynek v­olna kitéve. Te­kintetbe kellene venni a repeszdarabok hullását is, amelyek szintén jelentős károkat okozhatnak. Mind­ezek a körülmények esetleg arra késztetik a Fővárosi 2-es számú Építőipari Vál­lalatot, hogy kézi erővel folytassa tovább a volt Du­na Szálló bontását. Épületeket robbantani csak az Országos Bánya­­m­űszaki Felügyelőség­en- Indul: Juhász—Jánosi Tárubajnokság Grazban ♦ A lány dekorál A fiú atlétatrikóban, a lány könnyű, ujj nélküli pulóverben k­rumicát, spa­nyol tangót táncolt a Fővá­rosi Művelődési Ház bemu­tatótermében. Amikor percnyi pihenőt tartanak, mindkettőjük arcáról verej­ték csorog. A két fiatal az ország legjobb versenytán­cos párja: Juhász Valéria és Jánosi László. MINDEN NAP EDZÉS — Mennyit gyakorolnak hetente? — Most, hogy a grazi Kö­­zép-Európa bajnokságra ké­szülünk. Is—16 órát. Min­den este tréningezünk. Benkő Márton és felesége, a Modern Táncklub két ve­zetője többször is „lekéri", hol egyiküket, hol másiku­kat, hogy egy-egy nehezebb figurát bemutasson. Juhász Valéria csinos, fekete hajú lány. Nő, fod­rász — az Állami Fodrászat '90-as fiókjában dolgozik, az Üllői úti lakótelepen. Jánosi László az Alkotmány utcai Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Főiskola másodéves hallgatója. A szaktárgyakon kívül oroszul és németül ta­nul. Most még csak próbálnak itt, a Fővárosi Művelődési Ház Modern Táncklubjában — frakk és estélyi ruha, zsűri és reflektorfény nél­kül —, de a táncoló pár ele­gáns mozgása így is szép produkció. Négy éve, 1965 óta táncolnak együtt. (Vali vőlegénye és László meny­asszonya ugyancsak a Mo­dern Táncklub tagja.) A Juhász—Jánosi pár eddig kétszer nyerte meg az or­szágos Savaria táncbajnok­ságot. — Melyik a legnehezeb­ben táncolható verseny­­szám? — A slowfox. Rendkívül sok lépéselemből áll, a leg­nagyobb technikai felké­szültséget igényli. — Milyen az ideális pár? — A két táncosnak körül­belül egyforma magasnak kell lennie. Nem árt azon­ban, ha a lány valamivel nyúlánkabb, mert ő az, aki tánc közben „dekorál", el­hajol, kilép s ezek a moz­dulatai — ha egy kicsit ma­gasabb —, jobban érvénye­sülhetnek. NARANCSSÁRGA TÜLLBEN A közönség keveset tud a versenytáncról. Ők így ma­gyarázzák :­­ — Nemcsak szórakozás, de nem is kifejezetten sport. A jégtánchoz és a modern gimnasztikáhhoz áll a leg­közelebb. Művészi sport — talán ez a kifejezés illik rá legjobban. — Kikapcsolódásuk? — A tánc. Sokat járunk bemutatókra, a műsor után a legkellemesebb időtöltés, ha „rázhatunk egy jót”. Ma este Grazban, a Kö­­zép-Európa bajnokságon lépnek parkettra. De ott már mindketten előírásos öltözékben: Juhász Valérián narancssárga tüllruha lesz, Jánosi Lászlón pedig frakk. (ábrán) ÁBRÁND HÁROMSZÁZ PERCNYIRE BUDAPESTTŐL (4.) GYILKOSSÁG A KANCELLÁRIÁN AZ ARA­DIA /V. 1­6 HÁZA PÁRTKONGRESSZUS A KÖLCSÖNKÖNYVTÁRBAN A bécsi palotanegyed legszebb és legérdekesebb barokk palotája az osztrák Kancellári Hivatal a Ball­­hausplatzon, ahol egyébként a kö­zeljövőben Bécsbe látogató minisz­terelnökünk, Fock Jenő tárgyal majd Josef Klaus kancellárral, az osztrák kormány elnökével. A Baillhausplatz nem onnan kapta nevét, hogy 1014—15-ben itt tárgyalt és „táncolt a kongresszus". Arról a régen lebontott „Bálházról" nevezték el így, amelyet 1525-ben a Spanyol­­országból átvett „bárjátékok számá­ra építtetett I. Ferdinand császár. Csak kétszáz évvel később emelte Johann Lukas von Slildebrandt a ko­vácsoltvas kosaras ablakokkal ékes, nemes barokk homlokzatú „titkos udvari kancelláriát", a magyar fal számára keservesen hangzó „kama­­rillat”, amelyben Kaunitz és Metter­nich kancellárok, valamint utódjaik további két évszázadon át osztrák és egyben európai „politikát csináltak". Később a bécsi Ballhausplatz, mint az osztrák kormányelnök és külügy­miniszter székhelye, ugyanolyan fo­galom lett a nemzetközi diplomácia és sajtó szóhasználatában, akárcsak a londoni Downing Street, vagy a pá­rizsi Quai d'Orsay. A titkos intrikákban, mesteri sakk­­húzásokban, nagy győzelmekben, ke­serves vereségekben és okos kompro­misszumokban gazdag Ballhausplatz azonban egy olyan véres politikai bűntett színhelye is volt, amilyenre nincs példa az európai történelem­ben. Fényes nappal, fegyveresen őr­zött hivatali rezidenciáján 1034. jú­lius 25-én meggyilkoltak itt egy oszt­rák kor­mányelnöküt, Dollfuss kancel­lárt, az ausztrofasiszta politika ve­zérét, aki — miután féktelen terror­ral szétzúzta a Hitler-fasizmus ellen szövetségesként egyedül számba jöhe­tő osztrák munkásosztály erős szer­vezeteit — maga is a fasizmus áldo­zata lett. Tragikus és magyar vonatkozású történelmi események és po­litikai döntések emléke ugyan­csak fűződik Metternich volt rezidenciájához, de ezek feleleve­nítése ma már teljesen szük­ségtelenül tépne fel régen behegedt sebeket. A Magyarországra látogató osztrák történelem­tudósok higgadt és kiegyensúlyozott légkörben vitathat­ják már meg magyar történészkollé­­g­ákkel a históriai értékelés egyes kérdéseit, a Bécsbe utazó magyar gazdasági szakemberek pedig kölcsö­nösen hasznosnak ígérkező, ipari ko­operációs megállapodásokat kötnek osztrák partnereikkel. A mai hiva­talos Magyarország és a mai Auszt­ria államközi kapcsolataiban is alig akad már olyan probléma, amelynek megoldása — a korrekt, jószomszédi viszony körülményei között — ne­hézséget okozna. Ez a realitás. És a Ballhausplatz­ Kancellári Hivatal

Next