Esti Hírlap, 1969. június (14. évfolyam, 126-150. szám)
1969-06-02 / 126. szám
Ma délelőtt felavatták a Villamosipari Kutató Intézet 10 millió forintos költséggel épült kísérleti üzemét. Az új üzemben a laboratóriumokban kikísérletezett eljárások nagyüzemi technológiáját állítják össze, próbálják ki. Itt, ebben az úgynevezett zsilipüzemben kezdik meg egy jelentős találmány, a hypokerámia, az új típusú villamos szigetelőanyag gyártását. Itt kapnak helyet az országos fontosságú szilícium mikrokristály és az új típusú műanyag- présporok gyártói is. FŐVÁROSI KÖRKÉP A pesti busz jövője A Hazafias Népfront véleménye a Szigetről A tömegközlekedés elsőbbsége A hét legérdekesebb várospolitikai eseménye: a Hazafias Népfront budapesti vezetői kedden megvitatják a szigeti tervjavaslatot. Az elnökség megvizsgálja a lapunkhoz küldött levelekben és a kerületi tanácskozásokon kifejtett elgondolásokat, állást foglal, s véleményét ismerteti majd a júniusi fővárosi tanácsülésen. A VEVŐK MAI IGÉNYEI Reméljük, a jövőben általános gyakorlat lesz, hogy a budapesti Népfront egyegy nagy vita után külön témát terjeszt a tanács elé. Ekkor a sok hozzászólás nem marad pusztába kiáltott szó, s minden fontos, elfogadható javaslat helyet kaphat a tervben. Ugyanakkor a Népfront ezzel felélénkíti a várospolitikai munkát. Tény, hogy a tanácsülés eddig több esetben nem keltett olyan érdeklődést, mint amilyent megérdemelt volna. A magyarázat: nem készítették jól elő. Most azonban olyan ügyet terjesztenek Budapest parlamentje elé, amelyet a főváros lakossága sok oldalról megvitatott, s így, érthetően, nagy érdeklődés előzi meg: hogyan dönt majd a tanács. A vita megrendezésével a Népfront és a sajtó megkönnyítette a Városházán a szigeti tervjavaslat kidolgozását. Többen úgy vélik, hogy ilyen átfogó eszmecsere most nagy segítség lehetne a kereskedelemnek is. Feltétlenül hasznos lesz az új igények jobb megismerése. Gyakran mondják az áruházak vezetői: a vevők ma a jobbat, a szebbet veszik, még ha esetleg többe kerül is. A vita meggyőzhetne sok illetékest, hogy nagyon sokan — minden negyedik-ötödik pesti, nyugdíjas — olcsóbb árut is keresnek. Vagy: ha május végén, amikor nagyok a választéki gondok az élelmiszerüzletekben, s a főváros legnagyobb élelmiszeráruháza úgy növeli választékát, hogy megkezdi gyerekpuskák és az elemes géppisztolyok árusítását — akkor fel kell tételezni, hogy a Csemege vezetői mégsem egészen jól tudják, mit keres a vevő egy nagy élelmiszer-áruházban. HÁROM VÉRKÖR A legutóbbi időben több fontos elgondolás kapott hangot a fővárosi közlekedés holnapjáról. Gyorsan nő a személykocsik száma, de a jövőben is megőrzik a tömegközlekedés elsőbbségét. Amint most a fővárosi tanács folyóirata megállapította: vannak metropolisok, ahol már a személykocsik által elfoglalt hely nagyobb, mint az utak területe. Ezért szükség van széles körű földalatti hálózatra. Elhangzott olyan javaslat is, hogy tervezzenek fedett mozgójárdát, mozgólépcsőt és így tovább. Feltűnő azonban, hogy aránylag kevés szó esik a buszról. Legalábbis a tervezéssel kapcsolatban. Annál több a pesti utcán. Mert sok a panasz a buszra, nagyon zsúfolt, ritkán jön, s a helyzet tavaly óta romlott. Ennek több oka van. Az egyik ok a szemléletben rejlik. Sokan megfeledkeznek arról, hogy a jövő gondját a metró és a busz együtt oldja meg. S amíg megépül a tervezett három nagy földalattivonal, még sok idő telik el. Addig is nagy szerepe lesz a busznak. Van olyan vélemény, hogy több főváros, egyebek közt Róma — a filmekről — nálunk is jól ismert közlekedési csődje bizonyítja : személyautók között a telített úton a busz is csak vánszoroghat. Valóban így volt. De tavaly Róma belsejében szétválasztották a közlekedést. Vannak utak, amelyeken csak busz, s vannak, amelyeken csak személyautó járhat. S az intézkedés hatása: egy szaklap szerint a buszok sebessége csúcsidőben megtízszereződött, húsz kilométer lett — s általában javult a közlekedés. Vagyis több gondoskodást érdemelnek nálunk is a buszok, mert van jövőjük a nagyvárosokban. A közlekedés szétválasztása — a két vagy három vérkör — mindenütt elképzelhető. Hiszen a legtöbb autós is tudja: öt-tíz év múlva a nagyvárosok belsejében vagy tömegközlekedés lesz, vagy nem lesz semmilyen közlekedés. Aczél Kováth Tamás TÍZÉVES A CSEPELI ISKOLA Szerződések az életért A gyepé ♦ Egy szenvedélyes neveld Beszélgetésünk alatt— véletlenül — két diák kopogott be az irodába. Először egy bájos, barna hajú, nyílt tekintetű kamaszlány jött, s tisztán csengő hangon engedélyt kért valamire. Majd ismét nyílott az ajtó, nagyra nőtt fiú állt aküszöbön. Beszédéből egy szót sem értettem meg, szemében hiába kerestem az értelem lángját. Az igazgató megértette, és szeretettel megnyugtatta, hogy azonnal megy, várja meg kint a folyosón... NAGY KÜLÖNBSÉGEK Mindkét gyerek szellemi fogyatékos. A csepeli gyógypedagógiai iskolában vagyunk. Határesetek: a kislány semmilyen külső jegyét nem viseli szellemi elmaradottságának, amely különben is olyan kismértékű, hogy csak hosszas beszélgetés után vehető észre. A fiú megjelenése viszont híven tükrözi valóban súlyos értelmi gyengeségét. — Mégis, az iskola elvégzése után mindketten csak ,,gyógypedagógiások” a család és a társadalom szemében — mondja az igazgató. — Az életben nem nézik a gyerekeink között meglevő különbséget, csupán a valamennyiüket egy kalap alá vonó jelzővel törődnek: „gyepés...” A tanárok tudják egyedül — nekik van összehasonlítási alapjuk —, milyen igaztalan ez az általánosítás. „Minden évben vannak olyan tanulóink, akiket a nyolc általánoson túl érdemes tovább tanítani.” A kérdés csak az: mire és hogyan? Erre kerek tíz esztendeje válaszoltak már a csepeli iskolában. 1959-ben Mészáros Jenő igazgató kezdeményezésére megindult a nem súlyosan értelmi fogyatékos tanulók kenyérkeresetre való felkészítése. Ma már tiz szakmára választják ki — hajlamuk, képességük szerint — a gyerekeket. Juljon a társadalom izgalmára — megvalósult. Hogy milyen sok erőfeszítés, csüggedés és nekilendülés töltötte ki a tíz évet — csak ők tudják egyedül. Mindenekelőtt az igazgató. Szenvedélye, célja, öröme és bánata ez a kisegítő iskola. Kora reggel érkezik, este távozik. Ismeri őt egész Csepel. Személyesen járta és járja végig az ottani üzemeket, hogy a műhelyekbe gépeket, szerszámokat, hogy téglát és meszet, alapanyagot és szakembert kérjen — mikor mi kell. ÉRDEMES VOLT Mi tagadás, gyakran erőt vett a tanárokon a csüggedés. A munka nem úgy haladt, ahogy kellett volna, néha késett vagy teljesen elmaradt a megígért támogatás, harcolni kellett az olyan szülőkkel, akik szerint „minek ennek a gyereknek szakma, úgyse jó ez semmire”. Ilyenkor mindig az igazgató hite és energiája lendítette át az iskolát a mélyponton, Mészáros Jenő 38 éve gyógypedagógus, ismeri e nehéz hivatás hegyeit és hullámvölgyeit. Arra tette fel az életét, hogy sínre terelje ezeket a környen veszendő fiatalokat. Neki lett igaza. A tízévi kísérletezés bebizonyította : értelmi fogyatékos gyerekek közül szép számmal akadnak, akik igenis el tudják sajátítani egyegy szakma titkát. Tavaly a művelődésügyi miniszter hozzájárult, hogy ezek a tanulók két éven át szakmai előképzést kapjanak az immár véglegesített Kisegítő Továbbképző Iskolában.Az idén ismét tovább léptek egyet: az igazgató , hogy gyerekeit munkahely várja az iskola utánra — szerződéseket kötött üzemekkel és vállalatokkal. Eddig tíz megállapodást írt alá. A Magyar Posztó például szövő-,gépszerelő- és textilfestőfiatalokat vár innen, a 43- as számú Építőipari Vállalat asztalosokat, szobafestőket, épületlakatosokat. A tanulók ösztöndíjat kapnak — „az igazgató bácsi takarékba teteti velünk egy részét” —, ötven fillérért ebédet, SZTK-tagságot és ingyen tankönyveket. Ma már senki sem kételkedik abban: érdemes volt tíz éven át küszködni és harcolni. És az igaz pedagógusnak ez a legnagyobb elismerés. Lukács Teréz DOLGOZÓ EMBER LESZ A mai látogató jól felszerelt műhelyeket lát, szorgalmasan dolgozó fiatalokkal, kertészetet üvegházzal, sok-sok hímzést, kovácsoltvas és fa dísztárgyakat a tantermekben, a folyosókon, az irodákban. Minden a gyerekek munkája. Az igazgató elismerő leveleket mutat: a gyárak elégedettek az innen kikerült betanított munkásokkal. A csepeli gyógypedagógusok szép álma: a szellemi fogyatékos gyerek ne legyen családja keresztje, s ne mind szó Ennyi minden egy házban! - RUHATISZTÍTÁS - FÉRFI- ÉS NŐIFODRÁSZ-SZALON - KOZMETIKAI SZALON - FÉNYKÉPÉSZ-MŰTEREM (különleges laboratóriumi munkák is) - háztartási gépek javítása - VILLANYSZERELÉS - bojlerjavítás és -szerelés Mindez a XII., Zugligeti út 6. szám alatti Szolgáltató házban! Június 2-től a környék minden lakóját várják a KISIPARI SZÖVETKEZETEK ÉVENTE EGYSZER ORVOSCSERE LEHETSÉGES NEM TETSZÉS SZERINTI VÁLASZTÁS RENDELÉSI IDŐ, EGYENKÉNTI KEZELÉS Június elsején érvénybe lépett a körzeti egészségügyi szolgálat szervezetét és működését szabályozó egészségügyi minisztériumi utasítás. A Fővárosi Tanács egészségügyi osztályának főorvosa az utasítás alapján ■ megfelelő intézkedéseket dolgozott ki. Változatlanul érvényes marad az előírás, amely szerint Budapesten a körzeti orvosi munkakör betöltéséhez továbbra is belgyógyász szakorvosi képesítés kell A körzeti orvos köteles ellátni vasárnapi és munkaszüneti nappali ügyeletet. Ez a rendelkezés azért fontos, mert a gyakorlatban sokszor az ügyeletet nem belgyógyász képesítésű orvosokra bízták. Ugyancsak fontos rendelkezése az utasításnak, hogy Budapesten az orvosi körzet bármely lakója orvoscserét kérhet egyszer egy évben, s ennek a cserekérelemnek akkor is eleget kell tenni, ha a beteg erre vonatkozó indokai nem elégségesek. Ez nem szabad orvosválasztás, csupán lehetőség az orvoscserére, ha a rendelőintézet igazgató főorvosa előtt a megnevezett orvos vállalja az új beteget. A jövőben — éppen a várható cserék miatt — meg kell majd vizsgálni a körzeti orvosok igénybevételét, s ha ez az igénybevétel egyenetlen és egyes orvosok terhelése jelentősen növekszik, esetleg új ügyeleteket kell megszervezni, vagy a körzetekben a beosztást kell megváltoztatni. A rendelési idő munkanapokon négy óra, de ha a betegforgalom szükségessé teszi, a felettes szerv és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának meghallgatásával a munkaidőt nsapi négy óránál hosszabb időben is meg lehet szabni. Ilyen eset lehet például járványok idején. A körzeti orvos a rendelési idő alatt a rendelőt csak sürgős hívás esetén hagyhatja el. A fekvőbetegekhez ezentúl általában reggel 9 óráig kell hívni az orvost, s legkésőbb a délelőtti rendelés befejeztéig lehet elfogadni a hívást, kivéve természetesen a sürgős eseteket. A körzeti orvosi rendelőben a kezelés sorrendjét a sürgősség, egyébként az érkezés sorrendje határozza meg. A körzeti orvos a rendelési idő alatt jelentkező beteget akkor is köteles ellátni, ha erre már csak a rendelési idő után kerülhet sor. Ugyancsak fontos rendelkezés: a vizsgálatra megjelent betegekkel az orvosnak egyenként kell foglalkoznia; a beteggel folytatott beszélgetésnél más nem lehet jelen.