Esti Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
1969-09-01 / 203. szám
• „Eleinte azt hittem, hogy egy kicsit bolond. De most már tudom, hogy csak király volt egész idő alatt.” Noha a fanyar megállapítás Szerb Antal regényének végén áll, az író már a sziporkázó játék kezdetén beavatja olvasóját a titkokba: VII. Olivér azonos VII. Olivérrel. A szombati tévéfilm készítőinek becsületére legyen mondva, ők sem hagyták nézőiket sokáig tévedésben. Elég hamar kiderült, hogy VII. Olivér nem azonos VII. Olivérrel. Azaz, a filmbéli a regénybelivel. Az már Darvas Iván számtalanszor megcsodált játékintelligenciáján múlott, hogy alakításában éppen VII. Olivér fanyar-ironikusan megformált figurája volt az egyetlen igazi Szerb Antal figura. Mert bár a főcím alatt az állt, hogy Palásthy György Kényi Tamás rendezővel Szerb Antal regényéből írta a forgatókönyvet, jószerivel azonban a szereplők nevén, s néhány eredeti mondaton kívül a puszta alapötletet vették át. A szerepjátszások és félreismerések vígjátéki szituációiból kiszűrték azt a fanyar gondolatiságot, a látszat és valóság sziporkázó játékából azt a groteszkebb csillogást, amitől a regény több lesz, mint szórakoztató olvasmány. Persze, egy csupán ragyogóan szórakoztató film készítése sem lebecsülendő, s épp ezért érthetetlen, hogy Marcelle, a regénybeli elbűvölő szélhámosnő szellemes játékot kínáló figurája még csak nyomaiban sem emlékeztetett az eredetire. Sőt, nemcsak Ortrud hercegnővel, hanem még a legvérszegényebb vígjátéki modellekkel is „összegyúrták a szegényt, hátrányára. Ugyancsak önmaguk ellen dolgoztak a film szerzői, amikor megfosztották az átfestő Oszkárt, hogy úgy játszhassa el önmagát a az ex- Olivért, ahogy azt remek iróniával megírta Szerb Antal. Ha azonban nem kérjük számon az eredeti VII. Olivért a filmbeli Olivéren, akkor már nyugodtan leírhatjuk: tagadhatatlan rutinnal összeállított vígjátékot kaptunk, nem is maradt el a mulatság. • Különleges bemutató szemtanújává tette nézőit tegnap a televízió. A tény, hogy nem hazai rendező, hanem a Moszkvai Televízió rendezője, Borisz Eduardovics Nyirenburg „állította képernyőre” Turgenyev darabját, önmagában még nem tenné különlegessé a produkciót. Az már azonban igen, hogy — mint az előzetesben olvastuk — a Vidéki asszonyság vendégrendezője az orosz színpadokon a múlt század közepén divatos játékstílust szándékozott megidézni, mégpedig úgy, hogy a tévéjátékot egy akkori, elképzelt színielőadás formájában mutatta be. Viszonyítási alap híján nem tudjuk megítélni, milyen mértékben koronázta siker Nyirenburg érdekes, múltélesztő kísérletet csak azt, hogy a magyar színészek látható kedvvel mentek bele a sajátos játékba. Bizonyos, hogy rendező és színészek közös alkotói elképzeléséből fakad, hogy ennek a játékmodornak mindjárt a paródiáját is élvezhettük. Vass Éva naiv, de sikeres ravaszkodásán, Benkő Gyula karikatúra-grófján és Horváth Gyula együgyűen vívódó férjfiguráján egyaránt éreztük a felkészülés alaposságát. (bársony) A Nemzeti Színház Igazgatósága közli, hogy a Nemzeti Színház és a Katona József Színház pénztárai 1969. szeptember 4-én 10 órakor nyitnak. Évadnyitó előadások: szeptember 18-án a Nemzeti Színházban a Mózes, a Katona József Színházban a Széchenyi. Bérletek a szervezési osztályon. VI., Nagymező u. 19. Tel.: 116— 618 válthatók. (x) Hold az udvaron 200 ÉVES HAYDN-OPERA, AKTUALITÁSSAL BEMUTATÓ: MA ESTE — Bölcsek élnek fönn a Holdon, bárcsak ott lehetnék én ...! — énekli Várhelyi Endre a ma esti vígopera-bemutató délelőtti próbáján. A bemutatót a Várpalota udvarán rendezett nyári zenei sorozat részeként tartják. Szerzője Haydn, címe pedig: Ember a Holdon. HERCEGI ESKÜVŐ — A Széchényi Könyvtár gazdag Esterházy-kottagyűjteményében akadtam erre az operakéziratra — meséli Mossóczy Vilmos karnagy és fotókópiáin mutatja a mester eredeti kottakéziratát. — Ismeretes, hogy ezeken a várbeli hangversenyeken, melyeket az I. kerületi Tanács és a TIT rendez, elsősorban olyan műveket adunk elő, melyeknek magyar vonatkozása is van. Haydn e műve itt készült, Esterházy Miklós herceg második fiának esküvőjére. Az eredeti bemutató 1777 augusztusában volt, a hercegi kastély színháztermében. GOLDOM JÖVŐBE LÁT — Azóta sem játszották? — Schwerinben, 1932-ben, erősen átdolgozva. 1958-ban Bécsben adták ki újra a kéziratot a töredékekből, újra csak átdolgozva. — Most melyik feldolgozást játsszák a kettő közül? — Egyiket sem. Magam készítettem el egyet közvetlenül az eredeti kéziratból. A Goldoni-féle szövegkönyvet Huszár Klára fordította le nagy leleménnyel. És, hogy a darabot még az idén bemutatjuk, abban része volt az 1909-es év tudományos szenzációjának, amely különös aktualitást ad ennek a kétszázéves vígoperának. OLTATOTT ÖREGÜR — Miről szól a darab? — Egy öregúr, afféle commedia dellarte-ból kilépett Pantallone-figura, fiatal lányba szerelmes, saját lányát pedig gazdag kérőnek szánja, holott az az ifjú csillagászt szereti — veszi át a szót Huszár Klára, az előadás rendezője. — Az ifjú úgy csapja be a balga öreget, hogy egy távcsövön át megmutatja neki a ,,holdbéli életet”, valójában pedig fiatal barátai játszanak el neki komikusjeleneteket a távcsövön át. Az öregúrnak nagyon tetszik a holdbéli világ, szeretne oda eljutni. Az ifjú meg is ígéri, hogy ,,föllövi" őt. Altatót ad be neki, s mire fölébred, a „Holdon" találja magát. Valójában a csillagász, kertjébe viszik, itt maszkos fiatalok megelevenítik neki a Holdcsászárt, aki a lányokat hozzáadja szerelmükhöz. A lányok egyébként egy képzeletbeli űrhajón érkeznek a színre ... A vígopera ma esti várbeli bemutatójának többi szereplője: az Operaház fiataljai. Az előadás ma csupán koncertszerű lesz. A bájos és különös aktualitású vígopera azonban kosztüm, jelmez és kőszínházi színpad után kiált! (fencsik) KIS SZÍNPAD VI., Jókai tér 10. Tel.: 120—510 Évadkezdés szeptember 5-ére, pénteken este fél 8 órakor, utána minden este fél 8-kor, vasárnap és ünnepnapokon fél 4-kor is URAK ÉS ELVTÁRSAK POLITIKAI KABARÉ IPMP ( Megnyílt azesztergomi L.székesegyházi Könyvtár kódexkiállítása. Az állapittbemutatón érdekes ritkaságokat láthatnak a vendégek. Képünk részlet egy kódexből, amely az 1470-es években készült Mátyás király budai műhelyében. )MT,.foto : Hadas felv.) Kapunyitás Csepelen, a királyerdői lakók kulturális igényeit szolgálta a Bagi Ilona Művelődési Otthon. Az intézmény elavult, ezért a XXI. kerületi Tanács megszüntette. A kerületi pártbizottság gondoskodott pótlásról: a Kalamár utcai pártház helyiségeit átadta a Radnóti Miklós Művelődési Háznak. A művelődési ház ifjúsági klubot rendezett be amely ma nyitja kapuit. □ A VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉNEK 30. ÉVFORDULÓJA alkalmából ma este Eugeniusz Wislicz ezredes, a lengyel nagykövetség katonai és légügyi attaséja Lengyelek részvétele a fasizmus szétzúzásában címmel előadást tart a Lengyel Kultúra Nagymező utcai előadótermében. Utána levetítik a Pohárköszöntő című lengyel dokumentumfilmet. □ THURY ZSUSA befejezte új regényét. A Tű a lemezen a Körülményes ifjúság folytatása, az 1920- as évek végén játszódik. .4 könyv a Szépirodalmi Kiadónál jelenik meg. □ MOSZKVÁBAN október elején nemzetközi fényképkiállítás nyílik Lenin születésének századik évfordulója alkalmából. □ JEHUDI MENUHÍN és Hephzibah Menuhin az aacheni városháza nagytermében tartandó hangversenyük tiszteletdíját a fiatalkori bűnözés megelőzését szolgáló alap javára ajánlotta fel. □ TABI LÁSZLÓ Spanyolul tudni kell című vígjátékát előadja a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozata. □ KERÉNYI KÁROLYT, a Svájcban élő magyar klasszika filológust, az antik mitológia és az ókori vallások tudósát, Thomas Mann és C. G. Jung volt munkatársát a mannheiii Humboldt Tudományos Társaság aranyéremmel Hintette ki. A LIPCSEI OPERA novemberben Havannában vendégszerepel, a Figaró házassága című Mozart-művel. Amatőr filmszemle Szombathelyen A szombathelyi Dr. Münnich Ferenc Ifjúsági Ház idén is megrendezi az amatőr filmszemlét, amelyen a legjobb rendezőt és a legjobb operatőrt díjazzák. A szemle október 10—32-én lesz, a nevezéseket szeptember 15-ig kell bekülde ni. Föld alatti , tatai öregvár feltárása során a múlt évben a régészek különös akadályra bukkantak. Néhány már ismert kazamata mellett újabb földalatti járatokat fedeztek fel. Ezeket falomlások és török korból származó falazások zárták el. Néhol széndioxid is szivárgott. A régészek abbahagyták a munkát, és barlangkutatók segítségét kérték. birodalom Néhány nap előtt tíz gyakorlott barlangkutató szállt le a várrendszer alatti kazamatákba. A régészek egy olasz hadmérnök által készített pontos vártérkép alapján irányították a vállalkozást. A próbaleszálláson azonban a kazamatabejáró kibontása után eddig ismeretlen rendeltetésű termekbe és folyosókba jutottak. Megállapították, hogy sok helyütt a folyosókban fél méter vastagságú iszapréteg van, amely tele lehet értékes leletekkel. Ezután az ásatás vezetői úgy döntöttek, hogy a további munkát budapesti barlangkutatókra bízzák, akik sátortábort vernek a várban, és két héten át kutatják a tatai vár alatti föld alatti birodalmat. Jön a szakfelügyelő! Véget ért a szünidő, holnap már szabályos tanítási nap van, reggel megszólalnak az iskolai csengők. Ilyenkor, a tanévkezdés napjaiban, ismét előkerülnek a régi és új gondok, s most nemcsak az elsősök válltáskájának beszerzési problémáira, vagy az előre margózott füzetek hiányára gondoltatunk. Sokkal inkább azokra a problémákra, amelyek az iskolarendszer egészét érintik, s amelyek összefüggésben vannak a felgyorsult idővel, a tananyagrobbanással. Ezért érdemes szólni egy olyan lehetőségről, amelynek realizálásához nem kell pénz, mégis jelentősen javíthatná az oktatás színvonalát. Csodaszer természetesen nincs, de létezik az oktatás ellenőrzésének egy nem éppen rokonszenves módja, amin változtatni kellene. „Jön a szakfütyülő” — mondja a diákzsargon, és a szakfelügyelő valóban jön az iskolába. A diákok rendszerint kevésbé izgatják magukat, mint oktatóik, hiszen tudják, hogy ez alkalommal éppenséggel tanáraik munkáját ellenőrzik. Még szerencse, hogy a diákok nem tudják, milyen „szempontjai” vannak a hagyományos ellenőrzésnek, mert jól szórakoznának rajta. Például azon, hogy szigorúan megvizsgálják: a tanár néni sokat, keveset, szépen vagy csúnyán írt-e a táblára. Aztán az is számbavétetik, hogy az órán megfelelő számú gyerek felelt-e, a feleltetés az óra elején volt, vagy a végén? Szó esik persze a tananyagról is: elég látványos volt-e az óra felépítése, s nem történt-e sérelem a számonkérés, az ismétlés, az új anyag leadása és egyéb módszertani normák mármár szent arányain. Természetesen, azért a diákok is felkészülnek, hiszen jó előre elhangzik a figyelmeztetés: legyetek rendesek, ma szakfelügyelő jön. Ilyenkor már csak a tanár és az illető osztály viszonyán múlik, hogy kis kezesbárányokként végigasszisztálják-e a kirakatórát, amit a tanár egyetemi tanulmányainak emlékeként mintaszerűen próbál összehozni, vagy sem. Miért? Hát, nem fontos a módszer? Dehogynem. Hatásosabb oktatási módszerekkel sokkal eredményesebben működhetnének iskoláink. Tulajdonképpen ez az egyetlen elérhető „csodaszer”. Csak éppen a módszert valahogy másképp kellene értelmezni. Mindenekelőtt úgy, hogy mindenféle pedagógiai munka sikerének alapfeltétele a pedagógus személyisége. (Még az egyéniség hibáit is elnézik az egyébként nagyon kritikus gyerekek, és a tekintélynek kijáró tisztelettel viseltetnek iránta, ha érzik a személyiség erejét, a karakter egységét, következetességét.) S ha ez igaz — márpedig a szocialista pedagógia sem óhajt hátat fordítani a pedagógus személyiségének —, akkor alig képzelhető el, hogy különböző jellemű, típusú emberek eredménnyel használhatnak minden részletében azonos módszereket. Arról nem is beszélve, hogy a pedagógiai munka változatossága, igazi öröme vész el a módszerek ilyen aprólékosan egységesre formált rendszerében. Mi lesz akkor, ha mindenki úgy tanít, ahogy akar? — kérdezhetik az ijedősebb szülők és szakfelügyelők. Ijedelemre pedig nincs ok. Teljesen egységesek a tantervek és a tankönyvek, s ez már önmagában is a legfőbb biztosítéka az oktatás egységének. De egységes a követelmények rendszere is, s valóban nagyon rossz lenne, ha valaki ezt meg akarná változtatni. Szocialista iskolarendszerünk egyik legjelentősebb demokratikus vívmánya, hogy azonos szintű iskolákban mindenütt azonosak a követelmények. Hiba azonban feltételezni, hogy az egységes követelményrendszerhez csak az egységes módszerek útja vezet. Igaz, a nagyobb pedagógiai szabadsághoz jobban tisztázni kellene, hogy az ellenőrzésnek milyen módszerei lehetségesek. Egyáltalában találni kellene ilyen módszereket, amelyek mindenekelőtt a hatásosság oldaláról vizsgálnák a pedagógus munkáját, mert a megoldás csak ez lehet. Reméljük, az új tanévben sorra kerülő országos nevelésügyi konferencia segít majd abban, hogy a szakfelügyeletnek ezek az új módszerei megszülessenek. Kernáth László Évadnyitó előadás a József Attila Színházban. Szombaton, szeptember 6-án. Színre kerül: Valami mindig közbejön, a József Attila Színház nagysikerű zenés vígjátéka. Szereplők: Voith Ági, Ráday Imre, Bodrogi Gyula, Pálos Zsuzsa, Lóránd Hanna, Bakó Márta, Benkő Péter, Kató Flórián, Iváng József Horváth Gyula, Suzár László. Jegyek válthatók a színház pénztáránál, a József Attila Színház szervezési irodáiban (XIII., Ditrói Mór u. 3., a Tanács mozi mellett és XIII., Visegrádi u. 3.), valamint a Színházak Központi Jegyirodájában (VI., Népköztársaság útja 18.) (x) Zongora, harmonika, jazzgitár, ének, táncdal, dobtanítás Munkaközösség VI., Nagymező u. 19. (x)