Esti Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
1969-09-19 / 219. szám
Helsinkiben is bemutatták a Vérnászt Naponta két próba ♦ Kékszakállú a televízióban Szeptember 4-én Helsinki operaházában zajlott le Szokolay Sándor Vérnász című operájának finnországi bemutatója. Az előadás rendezésére Mikó Andrást, a budapesti Opera főrendezőjét, a darab ősbemutatójának színpadra állítóját kérték fel. A fordító karmester — Egy hónapon át napi két próbával készíthettem elő a Vérnász finn premierjét. Ugyanazok a szereplők mindennap kétszer megjelentek a színpadon, és fáradhatatlan lelkesedéssel, rendkívül intenzív munkával tanultak, gyakoroltak. Az előadást a színház főzeneigazgatója, Jussi Jalas tanította be és vezényli. 1945 óta vesz részt a finn operaélet irányításában. Sibelius veje és a Sibelius zeneakadémia professzora. Ő is fordította Szokolay operáját finnre, s tulajdonképpen ezért megtanult magyarul. Rendkívül pontos, költői értékű munkát végzett kitűnő muzsikus. — A szceilírozás a budapesti mintát követte? elemzésével lepte meg a jelen levő Szokolayt és engem. Ez azonban már a második meglepetése volt, mert előzőleg Leonardo szerepének énekes-színészi alakításában csillogtatta kulturáltságát és drámai tehetségét. Az Anyát megszemélyesítő Maiju Kuusoja és a Metropolitanból ismert tenorista, Pekka Nuotio mellett feltűnést keltett a Menyasszony szerepében Riita Pietarinen, akinek ez volt — tudomásom szerint — az első igazi főszerepe. Sivatag a Jégcsarnokban — A finnországi vendégrendezés után, gondolom, nincs pihenés? — Nyakig vagyunk a munkában. A Bűn és bűnhődés sűrűsödő próbáit vezetem most. Úgy érzem, a budapesti művészeti hetek kimagasló eseménye lesz Petrovics Emil operájának ősbemutatója. Azután A kékszakállú herceg vára televíziós felvételét, majd színpadi reprízét rendezem; tavasszal pedig Gershwin operájának, a Porgy és Bes-nek magyarországi bemutatóját. — És házon kívül? — Májusban ismét Helsinkiban leszek, ahol az ötezer személyes Jégcsarnokban tartják az Aida látványos bemutatóját. Azt hiszem, szokatlan, érdekes munka lesz. Martti Talvela és egy sor idegenben élő finn énekes vállalta a főszerepeket, a címszerep kivételével, melyre Leontyne Price-t kérték fel. (fodor) A menyasszony: Riita Pietarinen Elemzés a banketten — Nem volt okom a koncepció megváltoztatására. A díszletek és jelmezek tervezője, az ugyancsak kitűnő művész, Paul Suominen jó partnerem volt a megfelelő miliő kialakításában. — A szereplők? — Nemcsak rokonszenvesek, de — mint mondtam —, tehetségesek is. Tudjuk, mennyi kitűnő finn operaénekes szerepel Európa és Amerika nagy színpadain. Ezek keveset lépnek fel otthon, de az utánpótlásuk is szép hangú,muzikális és jórészt átlagon felül intelligens szólista együttes. A premier utáni banketten Matti Lehtinen baritonista, zeneakadémiai tanár a mű és a rendezés szellemes és nagy műveltségre valló Vendégváró Kecskemét Ma délelőtt kezdődött a III. Országos Népzenei Találkozó Kecskeméten. Kodály Zoltán szülővárosa felkészülten várja a legkiválóbb népi hangszerművészeket, énekeseket, az írókat és tudósokat. A városban és a környező tanyaközpontokban huszonegy helyen rendeznek népművészeti kiállítást, tudományos tanácskozást, népzenei bemutatót, népművész—diák találkozót. A negyedik özönvíz A Kozmosz tudományosfantasztikus sorozatának szerkesztői megtartották ígéretüket. Eddig valóban a világirodalom — és némileg a hazai termés — javából válogattak. A sorozat most megjelent negyedik szerzője a kiemelkedő japán író, Abe Kóbó. Nemrég megjelent regénye, A homok asszonya világsiker. Új műve évszázadunk talán legtragikusabb, legkönyörtelenebb scifije. Kóbó kisregényében japán tudósok, „jósgépekkel” rádöbbennek, hogy civilizációnknak vége, jön a negyedik özönvíz, minden víz alá kerül. Kóbó Tokiójában hatalmas, titkos szervezet működik, amely szabott áron vásárol embriókat, hogy belőlük milliószám állítson elő vízalatti embereket. . Kóbó tehát nem végez az emberiséggel, nem fojtja tengerbe, hanem mélyvízi életre ítéli... Sivár ez a mű? Könyörtelen? Csak az első pillanatban. Mert valamiféle optimizmus is csillog azért benne: az emberiség mindent túlél, ha szervezetben küzd létéért. Kobó könyve szuggesztív olvasmány. Letehetetlen. —zs. —e. Százéves a levelezőlap A levelezőlap 100 éves. Az osztrák—magyar postai adminisztráció hozta forgalomba ezt az újítást 1869. október 1-én. A siker rendkívüli volt. Három hónappal később, az év végén, az osztrák postahivatalok több , mint 3 000 000 levelezőlapot adtak el. Britannia követte a példát és hamarosan a rendőrség segítségét kellett kérnie, hogy helyreállítsa a rendet, akkora tömeg ostromolta meg a londoni főpostát a levelezőlapokért. Más európai országok is gyorsan bevezették a találmányt — Németország, Luxemburg és Svájc. Már 1871- ben csatlakozott Belgium, Kanada, Dánia és Hollandia, majd utánuk — 1872- ben Ceylon, Svédország, Norvégia és Oroszország. Franciaország — 1873- ban, majd mások is, az Új- és Óvilágban — Románia, Szerbia, Spanyolország, Chile és az Egyesült Államok. □ MAGYAR MŰVÉSZET 1945—1969 címmel a budapesti művészeti hetek alkalmából szombaton délben kiállítás nyílik a Műcsarnokban. A megnyitóbeszédet Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke tartja. HOff-KOOL SHOW A CORVIN MOZIBAN szeptember 20-tól, szombat éjjel és vasárnap délelőtt háromnegyed 11 órakor Fellép: Kovács Kati - Mikes Éva - Payer András Balázs Eszter - Paudics Béla és az Express zenekar Jegyek válthatók a mozi pénztáránál Telefon: 339—933 Jazz fesztivál Szeptember 20-án és 21- én rendezik Nagykőrösön a Nemzetközi Ifjúsági Jazzfesztivált. A fesztiválon hazai együtteseken kívül angol, nyugatnémet, lengyel és osztrák együttesek is részt vesznek. Ez lesz azeurópai jazziskolások első fesztiválja, amelyen a műfaj oktatói is tanácskozásokat tartanak. A fesztivál alkalmából Gyémánt László és Siskov Ludmil festőművész jazz témájú képeiből kiállítást rendeznek. A zenei rendezvények sora a vasárnapi gálaesttel, majd az azt követő, reggelig tartó improvizációs játékkal ér véget. A Posta a fesztiválra alkalmi keretbélyegzőt bocsát ki. KEVÉS A KLASSZIKUS Rendhagyó irodalomórák KELLENE CSOKONAI, MÓRICZ, ILLYÉS KÖLTŐK, ZSEBPÉNZBŐL OLVASÓKNAK Hogyan juthat az ifjúság a legfontosabb és legértékesebb olvasnivalókhoz? Tudnak-e tanácsot adni a pedagógusok? E kérdésekre keres választ a Művelt Nép könyvterjesztő vállalat. Hiányzó cikkeikről, a vállalat feladatairól és munkájáról kaptunk tájékoztatást. — A tanuló ifjúságnak szánt Diákkönyvtár sorozat hiányos. Fontos művek vagy nem kaphatók, vagy meg sem jelentek. Szükség lenne Csokonai-kötetre, a modern irodalomoktatáshoz pedig Móricz Zsigmond, Németh László és Illyés Gyula műveinek olcsó kiadására. Olyan novella- és drámaválogatás is kellene, amely élő írók műveit évenként más és más összeállításban adná közre. Legnagyobb költőink verseskönyveit a diákok zöme nem tudja megvenni. Petőfi-, Ady-, József Attila- és Radnóti-kötetek olcsó kiadása a zsebpénzükből olvasó fiatalok igényeit elégítené ki. A vállalat keresi a kapcsolatot a kiadókkal, hogy minél több diákkönyvtári, olcsó és zsebkönyvtári könyv megjelenését szorgalmazza. , Az irodalomtanárok rendszerint nem tudják, mit ajánljanak az élő irodalomból. Nincs idejük tájékozódni. A Művelt Nép őket akarja segíteni havi tájékoztatójával, a Diáriummal. A népszerűsítést, az irodalom megkedveltetését szolgálják a vállalat egyéb akciói is. A rendhagyó irodalomórák élményszerűen tárgyalják a modern irodalom egy-egy alkotását, írók, előadóművészek, kritikusok, kiadói szerkesztők tartanak ilyen órákat. A kiadók — elsősorban a Magvető, a Szépirodalmi és az Európa — bekapcsolódtak ebbe a munkába. A közeli jövő programja: a Szépirodalmi Kiadó tizenöt ifjú költőt bemutató könyvének rendhagyó tárgyalása és a modern világirodalom népszerűsítése az Európa Kiadó segítségével. Sz. J. OLVASÓ ZUGLÓ Mit keresnek a könyvtárakban Közvéleménykutatás volt a zuglói könyvtárakban: mit olvasnak legszívesebben? A gyerekek elsősorban a „Bölcs Bagoly”-sorozat könyveit és a „Gyermekenciklopédia” kiadványait forgatják. A 15—26 évesek többnyire a tudományos-fantasztikus írásokat, továbbá a modern magyar és külföldi irodalmat keresik. Nagy az érdeklődés a műszaki könyvek, valamint a matematikával, a fizikával és a csillagászattal foglalkozó írások iránt. A középkorúak és az idősebbek főként az ismeretterjesztő anyagokat, az útleírásokat és a klasszikus műveket keresik. BESZÉLŐ GÉP A tokiói egyetemen a tudósok beszélő gépet konstruáltak. Valójában automata fordítórendszer ez, amely az angol és japán nyelv nyelvtani szabályait regisztrálja és gépi hangon reprodukál 550 elemi intonációt. Ha valaki angol nyelvű kérdést táplál be a gépbe, a hang a kérdést lefordítja, majd japán nyelven válaszol rá. A budapesti művészeti hetek egyik nagy érdeklődéssel várt programja a kubai Nemzeti Modern Táncegyüttes fellépése. A művészek Budapestre érkeztek. A Ferihegyi repülőtéren készült felvétel tanúsítja: hosszú út után is vidám hangulatban léptek magyar földre. □ PETER SELLERS, az ismert angol filmszínész bejelentette, hogy baráti körével együtt 25 ezer dollár jutalmat ad annak, aki nyomravezető felvilágosításokat szolgáltat Sharon Tate filmszínésznő meggyilkolásának körülményeiről. • Az ellenfelek nem tettek tanúbizonyságot különösebb leleményről az Egyedül volt című bűnügyi film első részében. A bűnösök nem annyira ravaszak, mint inkább gátlástalanok voltak, s így a kisfiús mosolyú magánnyomozónak többnyire bátorságra és lélekjelenlétre volt szüksége, s kevesebbet kellett kombinatív készségét segítségül hívnia. Olykor egész naivan fedezetlenül hagyta magát, bár lehetséges, hogy a ma esti, második részben kiderül: naivitása csapda volt, s éppen ravaszságát igazolja. • Egy idő óta a televízióban párbeszéd kezdődött a mozi csinálói és a mozi nézői között. Nem egészen szabályos párbeszéd,hiszen a nézők személyesen nem vehettek részt benne, őket a gyakran emlegetett „közönségvélemények”, „közönségigények”, „közönségkifogások” felidézésével képviselték ezekben a műsorokban. Mégis párbeszéd ez, a két fél egymáshoz való közelítését szolgálja, a nézetek, törekvések tisztázásával. Egy-egy alkalomra filmművészeké, filmkritikusoké volt a képernyő, s bizonyára annak sem lesz akadálya, hogy ezen a fórumon a jövőben a nézők is személyesen megszólaljanak majd, hiszen egy közvetlen találkozás nem csupán izgalmasnak, hanem hasznosnak is ígérkezik. Ennek a párbeszédnek egy része volt Máriássy Judit tegnapi műsora. Az ismert forgatókönyvíró és kritikus a valóság filmbéli megjelenítésének mai és tegnapelőtti módját vetette össze illusztrálva és dokumentálva: a valóság és a a filmművészek kapcsolata hogyan tükröződik vissza az alkotásokban. Arról is szó esett, hogy a művészek szemléletmódjának milyen hatása van a közönségre. (bársony) A NDK kultúra hete A Német Demokratikus Köztársaság október 7-én ünnepli megalapításának 20. évfordulóját. Ez alkalomból rendezi meg a rádió, október 6—12. között az NDK kultúra hetét. A jubileumi héten a Kossuth-, a Petőfi, és az URH-adón egyaránt sugároznak az évfordulóhoz kapcsolódó műsorszámokat, riportok, irodalmi és zenei adások sorával nyújtanak képet az NDK életéről. Megemlékezik az évfordulóról a Magyar Televízió is: október 7-én ünnepi műsort sugároz, s az esten a stúdió vendége lesz dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete.