Esti Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
1969-09-01 / 203. szám
MANUFAKTÚRA - KONTRA NAGYÜZEM A mérkőzés állása: döntetlen Kérni, vagy géppel? A kérdés talán indokolatlannak tűnik, hiszen régen megszületett a válasz. Az idő gépesítés pártjára állt. EGY LEBECSÜLT SZAKMA A szakemberek napjainkban is állandóan keresik, kutatják a további gépesítés lehetőségeit. A fehér foltok felfedezése nem igényel különösebb keresést, hiszen a hazai gépiparban a kézi és a gépi műveletek párharca jelenleg döntetlenre áll. A szerelési műveletekre pedig még most is a kézimunka túlsúlya jellemző. A gépiparban minden harmadik fizikai munkás szerelőmunkát végez, a pépeidék szintje viszont igen alacsony; egy alkatrészgyártó műhely gépi beruházására átlagosan lőször anyit fordítanak, mint egy szerelőüzem berendezésére. Pedig a tapasztalatok szerint a forgácsolóműhelyben az új gép 1,3 forint többlettermelést eredményez, a szereldében pedig 5—10 forintot. A fellendülés szellemi kapacitás kérdése is. Annak ellenére, hogy a termék előállításához szükséges összmunka-ráfordítás 30— 40 százalékát a szerelés teszi ki,a gyárakban dolgozó mérnökök alig 10 százaléka foglalkozik ezzel a fontos művelettel. (A lebecsülés talán, már az egyetemen kezdődik, ahol nem tanítanak szerelési technológiát!) Kevés a művelettervező, kevés a technológus-mérnök, s ezen változtatni nem annyira pénzkérdés, mint inkább szervezés és munkaerő-átcsoportosítás kérdése. számból feleslegesen importált, nagy berendezések felemésztik a devizakeretet, s nem jut a valóban szükséges kisgépek vásárlására. A célszerűtlen nagyvonalúság, a kedvező lehetőségek kiarpnázatlansága így vezet végül is kicsinyességhez. A szerelőszalag elterjesztése is sokat segíthet a teherfoltok felszámolásában. Sokan emlékeznek még Chaplin „Modern idők" című, nagy sikerű filmjére, amelyben a világhírű színész egy gyári szalagon dolgozó munkást alakított. Nincs más feladata egész nap, mint egyetlen mozdulattal az eléje érkező termek egyik csavarját meghúzni. A mozdulat annyira beléidegződött, hogy gyáron kívül is hatalmába keríti a főhőst, s ebből több kényelmetlen helyzet kerekedik. A modern szalagrendszerben a gyártmány valamely alkatrészét megkapja a szerelő, s a szaktudásától függően maga állítja össze. A szalag ezután viszi tovább az összeszerelt terméket. Könnyebb az ellenőrzés, s a munkás is bizonyíthatja szaktudását, alkotókészségét. Horváth István MIT, HONNAN? Az arányok javításában sokat segíthet a kisgépesítés. Vessünk egy pillantást a gépvásárlás kulisszái mögé. A magyar gépipar az egész világnak jó vevője: hatalmas berendezéseket vásárol nyugati valutáért. Pedig nem mindig indokolt a nyugatra tekintés (vagy utazás). Hosszú éveken keresztül megszoktuk, hogy olcsón importálunk szovjet alapanyagokat, s közben nem vesszük észre, hogy ma már a Szovjetunióban olyan korszerű gépeket gyártanak, amelyek egyrészt eladók, másrészt pedig paramétereikben, teljesítőképességükben megfelelnek a hazai kívánalmaknak; az sem közömbös, hogy ugyan-annyit produkáló berendezéseket előnyösebb árfolyammal hozathatunk a Szovjetunióból, mint a tőkés államokból. SZABAD ÜTEM A SZALAGON Más a helyzet a szerelőműveletek kisgépesítésénél. A kéziszerszámok alapvető követelménye, hogy könynyűek legyenek, s e követelménynek inkább megfelelnek a nyugati cégek termékei. A bosszantó az csupán, hogy néha a tőkés or Lengyel napok Miskolc testvérvárosa, a lengyelországi Katowicze az őszi hónapokban ünnepli felszabadulásának 25. évfordulóját. A jubileumot a magyar iparvárosban is megünneplik: szeptember 21. és október 6. között katowiczei napokat rendeznek. A miskolci galériában lengyel grafikai kiállítás nyílik, a Rónai Sándor Művelődési Házban lengyel iparművészeti bemutatót és vásárt rendeznek. A Bartók Béla Zeneiskola nagytermében lengyel karmester vezényletével a miskolci szimfonikusok adnak hangversenyt. A szentpéteri-kapui lakótelepen megnyílt Katowieze-étteremben fellép a lengyel város 15 tagú művészegyüttese. Háromezer éves Réva lakógödrök Borsod megyében Köröm és Girincs község határában az ottani Rákóczidombon levő homokbányában kora vaskori település nyomaira bukkantak. A feltárt lakógödrökben igen sok leletanyagot: agyagtapasztású tűzhelyeket, szövésre és fonásra utaló orsógombokat, különböző edénytöredéket, valamint szarvasagancsból készült földművelő eszközöket találtak. A régészek szerint a hely a háromezer évvel ezelőtt,az úgynevezett gáva kultúra népének egyik települése volt. HÚSZÉVES AZ OKJO Piros lámpa a méregnek VILÁGVISSZHANG ♦ FERTŐZÖTT TOJÁS Az Országos Élelművesés Táplálkozástudományi Intézet dolgozói éberen őrködnek egészségünk felett. A most húszéves intézet egyik legfontosabb feladata az ételmérgezések elleni küzdelem. Dr. Tarján Róbert, az orvostudományok doktora, az intézet igazgatója egyebek között elmondotta, hogy kifejlesztették az úgynevezett élelmiszeranalitikai munkát: ma már aligha akad Magyarországon olyan termelt élelmiszer- alapanyagkész- vagy félkész termék, amelynek tápanyagértékét ne ismernék, felfigyelt az Egészségügyi Viilágszervezet is és több szakembert küldött a kísérleteit tanulmányozására. HAZÁNKBAN ELSŐKÉNT Különösen nagy gonddal Vizsgálják a növényvédő szerek használatát A kutatók megtalálják a növényeket szennyező anyagokból a gramm ezred-, százezred-, sőt, milliomodrészét is. A DDT káros hatását például a kísérleti állatokon öt generáción keresztül vizsgálták. A mérgező hatás már a harmadik generációban kimutatható volt, s a negyedik-ötödikben fokozódott. A kísérlet eredményeként elsőként hazánkban, majd ezt követően más államokban is betiltották az említett növényvédőszer használatát. A magyar eredményekre KNEB JELENTÉS a zajártalomról A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta az ipari üzemek egészségügyi helyzetét. A munkahelyek egészségügyi körülményeivel kapcsolatban a népi ellenőrök egyebek között megállapították: a hazai iparban jelenleg a legtöbb figyelmet a neurózisra és a zajártalomra kell fordítani. A neurózis jellegű megbetegedések száma az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt. Bár ezeket nem lehet egyértelműen foglalkozási betegségeknek tekinteni, kétségtelen, hogy a munkakörülmények jelentős szerepet játszanak a Számszerű növekedésnél. A vizsgálat szerint a vállalatok egy része az utóbbi években jelentős összegeket fordított az orvosi rendelők felújítására, modern egészségügyi felszerelésekre és az elsősegély-nyújtó helyek berendezésére. Az üzemorvosi vizsgálatok száma tavaly már meghaladta a 10 milliót. Az KNEB indítványozta, hogy a jövőben a „komfortos” munkakörülmények megteremtése érdekében szorosabban működjék együtt a vállalati gazdasági, műszaki és szakszervezeti vezetés az üzemorvosi vizsgálattal. (MTI) A BURKOLAT BALESET ELLEN s Gumiszőnyeget helyeznek el a Baross téri metróállomás peronjának szélén az Országos Szakipari Vállalat burkolni. A szerelvényekből kilépő vitások a 10 centiméter széles gumibulkolaton „érnek földet”. HOL A PEMPŐ? Az intézet ma már minden olyan anyaggal foglalkozik, amelyek károsan szennyezhetik táplálékunkat, a növényeket, a terményeket. Kozmetikai szerek sem kerülhetnek addig forgalomba, míg át nem jutottak az alapos szűrön. Megvizsgálják, hogy a készítmények nem tartalmaznak-e olyan anyagot, amely a bőrön át felszívódva a szervezetre esetleg ártalmas lehet. Volt olyan kozmetikai szer, amelynek forgalomba hozatalát nem engedélyezték, és olyan vizsgálati eredmény is akadt, amely megállapította, hogy a méhpempősneknevezett krémben nem volt méhpempő. A tavaszi száraztészta-hiányban is ők vallják magukat —jó értelemben — ludasnak: a készletről ugyanis alapos vizsgálat után kiderült, hogy a tészta fertőzött, tojásból készült. Az intézet nem akadályozhatja meg ugyan egyetlen termék gyártását sem, viszont erről vizsgálataik alapján miniszteri és kormányrendeletek intézkednek. Cs. E. Új (lliífjVlijlóL A Műszaki Egyetem vegyi tanszéke újfajta caloralágyújtóst állított össze. Gyártására a szombathelyi Vegyi Ktsz vállalkozott. A szappan zselébe épített petróleum és perlit kövérekből álló, durvább felületű szappanra emlékeztető alágyújtás 10—30 percig ég és mentes az alágyújtásokra jellemző kellemetlen szagoktól. Polyetilén csomagolásban hozzák majd forgalomba. (MTI) Bérfizetési folyószámla NEGYEDÉVI ELŐLEG ♦ PLUSZ ÉS MÍNUSZ RÁADÁSUL PRÉMIUM Újfajta bérezési módszert vezetett be három tervezőiroda: az Általános Épülettervező Intézet, a MÉLTÉPTERV és a Miskolci Tervezőintézet. Az AÉTI minden dolgozójának egy meghatározott öszszegű folyószámlát nyit, azon egy-egy negyedévre előlegezi dolgozóinak a normának megfelelő munkáért járó bérösszegek A dolgozók a folyószámla tetejére havonta rendszeresen felvehetik fizetésüket. Amikor egy-egy tervet elkészítenek, a végzett munka arányában kiszámítják, hány forintot kapnának érte és ezt az összeget a folyószámlájukra utalványozzák. Negyedévenként minden folyószámlát ellenőrzünk, megnézzük, mennyi fizetést vettek fel annak terhére, s ugyantikkor mennyit utaltak hozzá a teljesített munka alapján- Akinek a negyedévenkénti összesítéskor többlete marad, a plusz összeget prémiumként megkapja. Aki kevesebb teljesítményt nyújt, annak adóssága a folyószámlán marad és átmegy a következő negyedévre. Ha valaki hosszabb időn keresztül nem teljesíti az előírt munkát, megvizsgálják az elmaradás okát; ha saját hibájából dolgozott kevesebbet, adóssága arányában csökkentik a részére előlegezhető havi fizetést. Amennyiben egyik-másik tervezőmérnök vagy technikus hosszabb időn keresztül az előírtnál többet teljesít, a plusz teljesítménnyel arányosan emelik a fizetését — mondja Mihálfi Lóránd főmérnök. Az érdekes megoldásokat, újításokat, új módszereket és a kiváló minőségű munkákat a vállalaton belül egy minősítő bizottság külön prémiummal jutalmazza. A folyószámlarendszer kísérleti időszakában a tervezők átlag 30—35, a szerkesztők 20—22, a rajzolók 100 százalékkal növelték munkabérüket. A legmagasabb béremelkedés 200 százalékos volt. Mindössze két-három esetben kellett csökkenteni egy-egy fizetést. Előfordult olyan eset is, amikor a mérnökök — hogy több munkát vállalhassanak — megrendelőket szereztek az intézetnek, s részt vettek a tervezésben, s így jutottak nagyobb összegű folyószámla-többlethez. (1) JUGOTON PÉCSETT A TIT Baranya megyei szervezete, az 6. ■ folyamán Pécsett tartja az első országos audiovizuális nyelvkonferenciát. Az idegen nyelvek tanításának egyik igen korszerű módszerét a jugoszláv szakember dr. Petar Guberimi, a zágrábi egyetem professzora kísérletezte ki és ennek nyomán kapta a JUGOTON nevet. A TIT felkérésére a jugoszláv professzor is részt vesz és előadást tart a pécsi konferencián. SZERETI A TERMÉSZETET A CSENDET A JÓ LEVEGŐT, ISMERJE MEG AZ ŐSZI BAKONY SZÉPSÉGEIT! Szeptemberben és októberben 16 napos bakonyi üdülésen vehet részt Cseszneken, Zircen, Bakonybélben és Bakonyszentlászlón Részvételi díj: 59l Ft Ebben az összegben benne van a szállás, a napi háromszori étkezés, az autóbusz-kirándulás és az ismeretterjesztő előadás díja Jelentkezés: a Veszprém megyei idegenforgalmi Hivatalnál, Veszprém, Lenin tér 2., telefon: 12-350, valamint az IBUSZ, az Express- és a Volán-irodákban, az idegenforgalmi hivatalok kirendeltségein