Esti Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

1969-09-01 / 203. szám

MANUFAKTÚRA - KONTRA NAGYÜZEM A mérkőzés állása: döntetlen Kérni, vagy géppel? A kérdés talán indokolatlan­nak tűnik, hiszen régen megszületett a válasz. Az idő gépesítés pártjára állt. EGY LEBECSÜLT SZAKMA A szakemberek napjaink­ban is állandóan keresik, kutatják a további gépesí­tés lehetőségeit. A fehér foltok felfedezése nem igé­nyel különösebb keresést, hiszen a hazai gépiparban a kézi és a gépi műveletek párharca­ jelenleg döntet­lenre áll. A szerelési műve­letekre pedig még most is a kézimunka túlsúlya jel­lemző. A gépiparban minden harmadik fizikai munkás szerelőm­unkát végez, a pé­peidék szintje viszont igen alacsony; egy alkatrész­­gyártó műhely gépi beru­házására átlagosan lő­ször anyit fordítanak, mint egy szerelőü­zem berendezésére. Pedig a tapasztalatok sze­rint a forgácsolóműhelyben az új gép 1,3 forint több­lettermelést eredményez, a szereldében pedig 5—10 fo­rintot. A fellendülés szellemi kapacitás kérdése is. Annak ellenére, hogy a termék előállításához szükséges összmunka-ráfordítás 30— 40 százalékát a szerelés te­szi ki,­a gyárakban dolgozó mérnökök alig 10 százaléka foglalkozik ezzel a fontos művelettel. (A lebecsülés talán, már az egyetemen kezdődik, ahol nem taníta­nak szerelési technológiát!) Kevés a művelettervező, kevés a technológus-mér­nök, s ezen változtatni nem annyira pénzkérdés, mint inkább szervezés és munka­erő-átcsoportosítás kérdése. számból feleslegesen impor­tált, nagy berendezések fel­emésztik a devizakeretet, s nem jut a valóban szüksé­ges kisgépek vásárlására. A célszerűtlen nagyvonalúság, a kedvező lehetőségek ki­­arpnázatlansága így vezet végül is kicsinyességhez. A szerelőszalag elterjesz­tése is sokat segíthet a te­her­foltok felszámolásában. Sokan emlékeznek még Chaplin „Modern idők" cí­mű, nagy sikerű filmjére, amelyben a világhírű szí­nész egy gyári szalagon dolgozó munkást alakított. Nincs más feladata egész nap, mint egyetlen mozdu­lattal az eléje érkező ter­mek egyik csavarját meg­húzni. A mozdulat annyira beléidegződött, hogy gyáron kívül is hatalmába keríti a főhőst, s ebből több kényel­metlen helyzet kerekedik. A modern szalagrendszerben a gyártmány valamely al­katrészét megkapja a szere­lő, s a szaktudásától fü­g­­gően maga állítja össze. A szalag ezután viszi tovább az összeszerelt terméket. Könnyebb az ellenőrzés, s a munkás is bizonyíthatja szaktudását, alkotókészsé­gét. Horváth István MIT, HONNAN? Az­ arán­yok javításában sokat segíthet a kisgépesí­­tés. Vessünk egy pillantást a gépvásárlás kulisszái mö­gé. A magyar gépipar az egész világnak jó vevője: hatalmas berendezéseket vásárol nyugati valutáért. Pedig nem mindig indokolt a nyugatra tekintés (vagy utazás). Hosszú éveken ke­resztül megszoktuk, hogy olcsón importálunk szovjet alapanyagokat, s közben nem vesszük észre, hogy ma már a Szovjetunióban olyan korszerű gépeket gyárta­nak, amelyek egyrészt el­adók, másrészt pedig para­métereikben, teljesítőké­pességükben megfelelnek a hazai kívánalmaknak; az sem közömbös, hogy ugyan-­­annyit produkáló berende­zéseket előnyösebb árfo­lyammal hozathatunk a Szovjetunióból, mint a tő­kés államokból. SZABAD ÜTEM A SZALAGON Más a helyzet a szerelő­­műveletek kisgépesí­tésénél. A kéziszerszámok alapvető követelménye, hogy köny­­nyűek legyenek, s e köve­telménynek inkább megfe­lelnek a nyugati cégek ter­mékei. A bosszantó az csu­pán, hogy néha a tőkés or­ Lengyel napok Miskolc testvérvárosa, a lengyelországi Katowicze az őszi hónapokban ünnep­li felszabadulásának 25. év­fordulóját. A jubileumot a magyar iparvárosban is megünneplik: szeptember 21. és október 6. között katowiczei napokat rendez­nek. A miskolci galériában lengyel grafikai kiállítás nyílik, a Rónai Sándor Művelődési Házban lengyel iparművészeti bemutatót és vásárt rendeznek. A Bar­tók Béla Zeneiskola nagy­termében lengyel karmes­ter vezényletével a miskol­ci szimfonikusok adnak hangversenyt. A szentpéte­­ri-kapui lakótelepen meg­nyílt Katowieze-étterem­­ben fellép a lengyel város 15 tagú művészegyüttese. Háromezer éves Réva lakógödrök Borsod megyében Köröm és Girincs község határá­ban az­ ottani Rákóczi­­dombon levő homokbányá­ban kora vaskori település nyomaira­­ bukkantak. A feltárt lakógödrökben igen sok leletanyagot: agyag­­tapasztású tűzhelyeket, szö­vésre és fonásra utaló orsógombokat, különböző edénytöredéket, vala­mint szarvasagancsból ké­szült földművelő eszközö­ket találtak. A régészek szerint a hely a háromezer évvel ezelőtt,az úgyneve­zett gáva kultúra népének egyik települése volt. HÚSZÉVES AZ OKJO Piros lámpa a méregnek VILÁGVISSZHANG ♦ FERTŐZÖTT TOJÁS Az Országos Élelm­űves­és Táplálkozástudományi Intézet dolgozói éberen őr­ködnek egészségünk felett. A most húszéves intézet egyik legfontosabb felada­ta az ételmérgezések elleni küzdelem. Dr. Tarján Róbert, az or­vostudományok doktora, az intézet igazgatója egyebek között elmondotta, hogy ki­fejlesztették az úgynevezett élelmiszeranalitikai mun­kát: ma már aligha akad Magyarországon olyan ter­melt élelm­i­szer- al­apanya­g­kész- vagy félkész termék, amelynek tápanyagértékét ne ismernék, felfigyelt az Egészségügyi Viilágszervezet is és több szakembert küldött a kísér­leteit tanulmányozására. HAZÁNKBAN ELSŐKÉNT Különösen nagy gonddal Vizsgálják a növényvédő szerek használatát A ku­tatók megtalálják a növé­nyeket szennyező anyagok­ból a gramm ezred-, száz­ezred-, sőt, milliomodré­­sz­ét is. A DDT káros hatá­sát például a kísérleti álla­tokon öt generáción keresz­tül vizsgálták. A mérgező hatás már a harmadik ge­nerációban kimutatható volt, s a negyedik-ötödik­ben fokozódott. A kísérlet eredményeként elsőként ha­zánkban, majd ezt követő­en más államokban is be­tiltották az említett nö­­vényvédősz­er használatát. A magyar eredményekre KNEB JELENTÉS a zajártalomról A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság megvizs­gálta az ipari üzemek egészségügyi helyzetét. A munkahelyek egész­ségügyi körülményeivel kapcsolatban a népi ellen­őrök egyebek között meg­állapították: a hazai iparban jelenleg a legtöbb figyelmet a neurózisra és a zajárta­lomra kell fordítani. A neurózis jellegű megbe­tegedések száma az elmúlt években ugrásszerűen meg­nőtt. Bár ezeket nem lehet egyértelműen foglalkozási betegségeknek tekinteni, kétségtelen, hogy a munka­­körülmények jelentős sze­repet játszanak a Számsze­­­­rű növekedésnél. A vizsgálat szerint a vállalatok egy része az utóbbi években jelentős összegeket fordított az orvo­si rendelők felújítá­sára, modern egészségügyi felszerelésekre és az első­segély-nyújtó helyek be­rendezésére. Az üzemorvosi vizsgála­tok száma tavaly már meghaladta a 10 milliót. A­z KNEB indítványozta, hogy a jövőben a „komfor­tos” munkakörülmények megteremtése érdekében szorosabban működjék együtt a vállalati gazda­sági, műszaki és szakszer­vezeti vezetés az üzemor­vosi vizsgálattal. (MTI) A BURKOLAT BALESET ELLEN s Gumiszőnyeget helyeznek el a Baross téri metróállomás peronjának szélén az Or­szágos Szakipari Vállalat burkolni. A szerelvények­ből kilépő vitások a 10 cen­timéter széles gumibul­ko­­laton „érnek földet”. HOL A PEMPŐ? Az­ intézet ma már min­den olyan anyaggal foglal­kozik, amelyek károsan szennyezhetik táplálékun­kat, a növényeket, a ter­ményeket. Kozmetikai sze­rek sem kerülhetnek addig forgalomba, míg át nem ju­tottak az­ alapos szűrön. Megvizsgálják, hogy a ké­szítmények nem tartalmaz­nak-e olyan anyagot, amely a bőrön át felszívód­va a szervezetre esetleg ár­talmas lehet. Volt olyan kozmetikai szer, amelynek forgalomba hozatalát nem engedélyezték, és olyan vizsgálati eredmény is akadt, amely megálla­pította, hogy a méhpem­­pősnek­­nevezett krémben nem volt méhpempő. A ta­vaszi száraztészta-hiányban is ők vallják magukat —jó értelemben — ludasnak: a készletről ugyanis alapos vizsgálat után kiderült, hogy a tészta fertőzött, to­jásból készült. Az intézet nem akadályozhatja meg ugyan egyetlen termék gyártását sem, viszont er­ről vizsgálataik alapján mi­niszteri és kormányrende­letek intézkednek. Cs. E. Új (lliífjVlijlóL A Műszaki Egyetem ve­gyi tanszéke újfajta calor­­alágyújtóst állított össze. Gyártására a szombathelyi Vegyi Ktsz vállalkozott. A szappan zselébe épített petróleum és perlit kövé­rekből álló, durvább felüle­tű szappanra emlékeztető alágyújtás 10—30 percig ég és mentes az alágyújtások­ra jellemző kellemetlen szagoktól. Polyetilén cso­magolásban­ hozzák majd forgalomba. (MTI) Bérfizetési folyószámla NEGYEDÉVI ELŐLEG ♦ PLUSZ ÉS MÍNUSZ RÁADÁSUL PRÉMIUM Újfajta bérezési mód­szert vezetett be három tervezőiroda: az Általános Épülettervező Intézet, a M­ÉLT­ÉPTERV és a Mis­kolci Tervezőintézet. Az AÉTI minden dolgozójának egy meghatározott ösz­­szegű folyószámlát nyit,­ azon egy-egy negyedévre előlegezi dolgozóinak a normának megfelelő munkáért járó bérössze­gek A dolgozók a folyószámla tetejére havonta rendszere­sen felvehetik fizetésüket. Amikor egy-egy tervet el­készítenek, a végzett mun­ka arányában kiszámítják, hány forintot kapnának érte és ezt az összeget a folyószámlájukra utalvá­nyozzák.­­ Negyedévenként min­den folyószámlát ellenőr­zünk, megnézzük, mennyi fizetést vettek fel annak terhére, s ugy­antikkor mennyit utaltak hozzá a teljesített munka alapján- Akinek a negyedévenkén­­ti összesítéskor többlete marad, a plusz összeget prémiumként megkapja. Aki kevesebb teljesítményt nyújt, annak adóssága a folyószámlán marad és át­megy a következő negyed­évre. Ha­ valaki hosszabb időn keresztül nem teljesí­ti az előírt munkát, meg­vizsgálják az elmaradás okát; ha saját hibájából dolgo­zott kevesebbet, adóssága arányában csökkentik a részére előlegezhető havi fizetést. Amennyiben egyik-másik tervezőmérnök vagy tech­nikus hosszabb időn ke­resztül az előírtnál többet teljesít, a plusz teljesít­ménnyel arányosan emelik a fizetését — mondja Mi­­hálfi Lóránd főmérnök. Az érdekes megoldásokat, újításokat, új módszereket és a kiváló minőségű mun­kákat a vállalaton belül egy minősítő bizottság kü­lön prémiummal jutalmaz­za. A folyószámlarendszer kísérleti időszakában a ter­vezők átlag 30—35, a szer­kesztők 20—22, a rajzolók 100 százalékkal növelték munkabérüket. A legmaga­sabb béremelkedés 200 szá­zalékos volt. Mindössze két-három esetben kellett csökkenteni egy-egy fize­tést. Előfordult olyan eset is, amikor a mérnökök — hogy több munkát vállal­hassanak — megrendelőket sz­erez­tek az intézetnek, s részt vettek a tervezésben, s így jutottak nagyobb összegű folyószámla-több­lethez. (1) JUGOTON PÉCSETT A TIT Baranya megyei szervezete, az 6. ■ folyamán Pécsett tartja az első or­szágos audiovizuális nyelv­­konferenciát. Az idegen nyelvek tanításának egyik igen korszerű módszerét a jugoszláv szakember dr. Petar Guberimi, a zágrábi egyetem professzora kísér­letezte ki és ennek nyomán kapta a JUGOTON nevet. A TIT felkérésére a jugosz­láv professzor is részt vesz és előadást tart a pécsi konferencián. SZERETI A TERMÉSZETET A CSENDET A JÓ LEVEGŐT, ISMERJE MEG AZ ŐSZI BAKONY SZÉPSÉGEIT! Szeptemberben és októberben 1­6 napos bakonyi üdülésen vehet részt Cseszneken, Zircen, Bakonybélben és Bakonyszentlászlón Részvételi díj: 59l Ft Ebben az összegben benne van a szállás, a napi háromszori étkezés, az autóbusz-kirándulás és az ismeretterjesztő elő­adás díja Jelentkezés: a Veszprém megyei idegenfor­galmi Hivatalnál, Veszprém, Lenin tér 2., telefon: 12-350, valamint az IBUSZ, az Express- és a Volán-irodákban, az idegen­­forgalmi hivatalok kirendeltségein

Next