Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)
1969-12-04 / 283. szám
• Az est várva várt fénypontjának a Magyarország— Csehszlovákia világbajnoki selejtező mérkőzés ígérkezett, de hát... • Még délután 6-kor nyugodt kedéllyel tudtuk figyelni a Zenei Figyelő legújabb kiadását. Változatos, jó műsort láttunk újra. Különösen tetszettek a tömör, tartalmas művészinterjúk, amint Karl Böhm Mozart zenéjéről vallott, Emster Dezső a hazai fellépések emlékét elevenítette fel, Horváth Ádám rendező és Seregi László koreográfus A fából faragott királyfi tévéfelvételei kapcsán „Bartók legyőzhetetlen zenéjéről” és az alkotás mozzanatairól beszélt. Jó ritmusban következtek a zenei újság szokásos beszámolói a hónap jelentős zenei eseményeiről és bizonyára sokan hálásak voltak azért, hogyízelítőt adott a műsor a nemrég nálunk járt Szvjatoszlav Richter játékából is . A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 25. évfordulója alkalmából érdekes műsort sugárzott a televízió Szegedi megemlékezés címmel. A részvevők a történelem tanúinak megszólaltatásával közvetlen kapcsolatot teremtettek a múlt eseményei és a tévénézők között. Emberközelbe hozták a munkásmozgalom egy jelentős fegyvertényének hőseit, s a mai Szegedről készült felvételekkel mintegy a történetem folyamatosságát is ügyesen érzékeltették. A program a műfaj sikerült produkciója volt. (bársony) Gáz-szív Nemrég hírt adtunk annak az előadássorozatnak az első műsoráról, amelyben Hegedűs Tibor, Tiszay Andor, Palasovszky Ödön és Boross Elemér mutatta be a két háború közti avangard színházi kísérletek néhány darabját. Második előadásuk holnap este lesz, ugyancsak a Fészek Klubban. Ezen többek közt a Vajda János Társaság egy régi előadásáról, egy amerikai parlando-groteszkről, Tzara 1921-ben bemutatott, Gáz-szív című dadaista szatírájáról és Jevremov híres monodrámájáról lesz szó. Bemutatnak egy ismeretlen Ady—Reinitz dalt, amely csak kéziratban maradt fenn, és annak idején egyetlen alkalommal énekelte Basilides Mária. Bemutatják az első jazzopera néhány részletét is. Az előadáson az egykori rendezők, előadóművészek és szemtanúk mellett dr. Szedő Miklós is szerepel. □ ÁLTALÁNOS ISKOLAI rajzkiállítást nyitnak meg vasárnap délelőtt Vácott, a múzeumban. □ A NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET december 9- én, kedden tudományos ülésszakot tart, megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ülésszakon könyvkiállítást is rendeznek az intézet munkatársainak húsz év alatt megjelent tudományos munkáiból. □ MISTER BARDOT, azaz a milliomos Günther Sachs, Brigitte Bardot után újabb feleséget vezetett oltár elé. A választott ezúttal Mirja Larsson svéd fotómodell. Vidlt a mozikban SIROKKÓ Egy horvát nacionalistát — utolsó merénylete után — átküldenek pihenni Magyarországra. A határmenti erdőben meghúzódó vadászkastélyban, az usztasák kiképzőtáborában, a jeles harcosnak kijáró tisztelettel fogadják a merénylő Marko Lázárt. Csak a körülmények gyanúsak kissé: embereit, akikkel együtt jött át a határon, azonnal eltüntetik. Mindig a nyomában van valaki pisztollyal, vagy kutyával. Végül követelik, hogy esküdjön fel a titkos szervezetre. Marko azonban szabad farkas szeretne maradni, úgy gondolja, harcol, gyilkol, aztán, ha győz az ügy, akkor eltűnik, neki, az orgyilkosnak, nincs helye a társadalomban. Bizalmatlansága indokolt, végül is nem menekülhet: a szervezet, amelynek ideálja volt, most elteszi láb alól, hogy azután gátlástalanul hőssé avathassa. Ennyi a film meséje. El kell ezt mondani, mert sokan talán úgy vélik: nem egészen érthető a cselekmény. Ennyit mindenképpen lehet érteni belőle, s a számtalan apróságnak, mellékszálnak nincs több jelentősége, mint hogy egy miliőt és egy atmoszférát érzékeltessen. Mert ha csak az eseményeket óhajtotta volna Jancsó Miklós elmondani, akkor bízvást elegendő lett volna forgatókönyvírója, Hernádi Gyula regényét elolvastatni, vagy egy szerb-horvát történeti tanulmányt közreadni a valódi janka-pusztai kiképzőtáborról, ahol Sándor cár és Barthu francia külügyminiszter gyilkosait annak idején kiképezték. Miről szól hát még a Sirokkó a szavakkal leírható eseményeken túl? Mindenekelőtt a bizalmatlanság atmoszférájáról. Arról, mit jelent az, amikor két, látszólag azonos csoporthoz tartozó ember nem mer hátat fordítani egymásnak, mert fél, hogy azonnal pisztolyt nyomnak az oldalába. Arról, hogy mit jelent, mikor minden bezárt ajtó, minden váratlan zaj az ideges feszültség forrása. Idegesítőbb feszültségé, mint amit az üldözött érez, hiszen az tudja: menekülnie kell, lapulni, bújni. De itt „barátok”, „tisztelők” között kell átélni az üldöztetés minden stációját, s ez hallatlanul bizonytalan, kényelmetlen, kínos érzés. Ezt fejezi ki a film minden kockája Jancsó eszköztárának közismert, de itt is teljesen indokolt arzenáljával. A kamera és a szereplők állandó mozgása, a végtelenül hosszú beállítások idézik elő, hogy olyan idegesítőnek érezzük ezt a helyzetet. S mert az időegységek a filmben azonosak a reális idővel, egyben valósághűek is ezek a jelenetek. Külön bravúrja a filmnek és Kende János operatőrnek, ahogy a külső és belső helyszínek között mozog a kamerával. Ez a kafkai kastély szobáról szobára tárulkozik fel, pincéjével, padlásával és udvarával egyetemben a néző előtt. Együtt szinte soha nem látjuk az egészet, és ez azzal a következménnyel jár, hogy a néző is úgy ismerkedik meg a környezettel, mint Marko Lazar, akinek kisebb gondja is nagyobb annál, semhogy megvizitálja, hová hozták. A színészek, mint a korábbi Jancsó-filmekben, itt is olyan kifejezőeszközök, akik egy-egy magatartás típusául szolgálnak. (Talán Madaras József játékára lehet külön is emlékezni, mint színészi teljesítményre.) A magatartásformák jelképes típusairól esett szó és itt meg kell állni. Jancsó Miklós szinte valamennyi filmjében ilyen elvont, absztrakt típusokkal találkozunk. Filmjeinek átütőerejét azonban az adta, hogy ezeket a típusokat többnyire sorsfordító, reális történelmi pillanatokban ábrázolta. Vagy ha a pillanat nem is volt jelentős, azzá tette a történelmi mozgás. (Csillagosok, katonák, Fényes szelek). Ezek a magatartástípusok szerencsésen hordozták a történelmi pillanat jellegzetességeit is. Ezért válthattak ki olyan heves indulatokat, rokon- és ellenszenvet. Talán éppen ez Jancsó Miklós művészi tevékenységének nemzetközileg is legjelentősebb, legegyénibb vonása; a magatartások mikromozgását — eddig sok más művész is eljutott — ő éppen a történelem legnagyobb, legfontosabb mozgástörvényeivel szembesítette. A Sirokkóban nem ezt teszi. (Nem kell nagy jóstehetség annak megállapításához : ez a film nem is fog heves indulatokat kiváltani.) Az usztasa tábor, a horvát nacionalisták ügye nem olyan horderejű történelmi esemény, vagy történelmi mozgásforma, amely alkalmas lenne friss és eredeti gondolatok ébresztésére. Marad a magatartásformák szenzációsan precíz és vitathatatlanul bravúros rajza. De az absztrakció — mert nem párosul ezzel a történelmiséggel — kívül rekeszti a nézőt az azonosuláson, vagy akár csak azon, hogy külső megfigyelőként indulatai szerint állást foglaljon. Bernáth László Jacques Charrier, Marina Vlady és Éva Swan MA NYÍLIK Bolyongás a könyvutcákban ÖNKISZOLGÁLÓ BOLT A RÁKÓCZI ÚTON Ha nem lenne kezében a takaros sárga műanyagkosár, akárcsak ha kiállításon sétálgatna az ember. Körülnézni a teremben, végigböngészni egyik polcot a másik után, élvezni a színek játékát — már maga ez gyönyörűség, ráadásul itt szinte becsületbeli kötelesség megszegni a kiállítások örök szabályát: Mindent a szemnek, semmit a kéznek! — Tessék, nézze meg, lapozzon bele, csodálatos — mutat egy német nyelvű kötetet az antik művészetről Bucsán Gábor, az ország első önkiszolgáló könyvesboltjának vezetője. SZOKATLAN SZÍNREND Nem kell a biztatás, a kéz szinte pillanatonként önkéntelenül mozdul a polcok felé, csábítják a szép rendben egymáshoz simuló könyvek színes gerincei; a sorokat ritmikusan megszakító kihajtott borítók játékos formái együttesen szinte képzőművészeti, hatást nyújtanak, esztétikai örömöt keltenek, s ebben a szokatlan színrendben még az ismert könyvek külső képe is valahogy más, izgalmas, csábító. Ma délután 3 órától bárki saját szemével győződhet meg arról, hogy a szokványos nyelvi fordulat ez esetben szó szerint igaz: új színfolttal gazdagodott a Rákóczi út, a 14. szám alatt megnyílt Könyváruházzal? HATFÉLE FÖLDGOMB Mindenfajta könyv megtalálható itt — szak- és alfabetikus sorrendben —, ami hazai kiadónál napvilágot lát, a szépirodalomtól a képzőművészeten át a szakirodalomig, sőt, polcokat kaptak az idegen nyelvű kiadványok, szótárak, nyelvkönyvek is. Az egyik könyvutca mentén — mert valósággal utcák kanyarognak a polcok között — gazdag választékban sorakoznak a hanglemezek és akár hatféle földgömb között válogathat a vásárló. Mindez pedig hazai boltokban még nem látott rendkívül ízléses, ötletes elrendezésben. — Az egész üzlet egyetlen kirakat legyen, ez volt elrendezkedésünk alapja, és az a korszerű üzleti jelszó, hogy minden könyvet kéz- és látótávolságba! — mondja Bucsán Gábor. Macskák és színészek Tárlat a Szigeten ♦ Láng Rudolf grafikái A széken egy nagy, szürkecsíkos macska áll és szakértő szemmel nézi az asztalra kirakott grafikákat. — Pedig, higgye el, nem is ért hozzájuk igazán — mondja a gazdája, míg lezavarja a székről Szibilla macskát; persze, csak halkan mondja, hogy Szibilla meg ne sértődjék. (A humor is, meg a macska is, meg a varázsos régiségekkel teli otthon is. Láng Rudolfra jellemző, a művészvilágnak erre az egyik, legkedvesebb alakjára, akinek bája, finomsága, kulturáltsága annyi embert, tett barátjává és tisztelőjévé; jelmez- és díszlettervezői tehetsége és biztos stílusérzéke pedig annyi színielőadás külső arcát tette harmonikussá.) Négyezer vázlatból A valóságos macska eltűnt a székről, az egymásra rakott grafikákon viszont újra meg újra föltűnik alakja. Macskák, tigrisek, párducok, furcsa brazil madák, egy nemesi bikafelvonulás emléke, kecses diana-majom, röpdöső tollú kakasok viadala. Azután látomásosan valamennyien együtt egy képen, mintha Muszorgszkij „kopár hegyén” gyűltek volna össze a Hold fényénél az állatok. Devecseri Gábor így ír Láng Rudolf „madarainak, ragadozóinak röppenő és életfogyasztó színházi vízióinak” világáról: „Hányszor gondoltam arra, ha valaki olyan verset tudna írni, amiben benne van egy macska ezer versnyi mozdulata! Láng Rudolf meg tudta tenni.” Mennyi vázlat, kroki, rögzített hirtelen mozdulattöredék lehet e 28 lap mögött! — Körülbelül négyezer vázlatból gyűlt össze ez a huszonnyolc lap — meséli a művész. — Anghi Csabával való negyvenéves barátságom eredete is: állandó törzsvendég mi voltam az állatkertben. Mindig izgattak az állatok, féltem tőlük, és kíváncsi voltam rájuk. Sohasem csak amozgásukat, a lelküket is meg akartam fogni. Holnap délben — Mi az igazi szerelme: a festészet, a grafika vagy a színház? — Festőnek indultam 1937-ben. Később úgy alakult az életem, hogy színházhoz kerültem; lassan korelnök leszek a Vígszínházban : húsz éve vagyok a tagja. A grafika, a rajz is mindig vonzott. Mindez öszszefügg. A színpadi tervezőnek úgy, olyan félreérthetetlenül kell megrajzolnia a figurát, hogy a rajz informálja a rendezőt, inspirálja a színészt és instruálja a kivitelezőt. Egy évvel ezelőtt pedig Barcsay és Szinte Gábor rábeszéltek a hidegtűtechnikára. Beleszerettem, szenvedélyemmé vált. S most összeállt egy kiállításra való grafika, köztük rézkarc, linómetszet, monotípia is. — Hol lesz a kiállítás? — A Margitszigeti Nagyszálló halljában. — Mikor nyílik?— Holnap délben. Megnyitó beszéd nem lesz, anélkül várok szeretettel mindenkit, akit érdekel. (fencsik) A LEGNAGYOBB Három hét alatt rendezték el az egyetlen hatalmas terem 703 folyóméter hosszú polcain a 28 120 darab könyvet. És még egy adat a könyváruházról : 398 négyzetméteres területével ez az ország legnagyobb könyvüzlete. (Ezzel szemben: „A liftünk néhány órás használat után leállt. A kislányok a hátukon hordták az emeleten levő raktárba a több ezer tartalékkönyvet.”) Az üzletvezető sok mindent tervez, például a rádióhallgatók baráti körének megszervezését, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy az egész országból várják a kívánságokat, s aki időben megrendeli tőlük a még csak beharangozott köteteket, annak a könyváruház biztosítja a mégoly kapós kiadványokat is, sőt, bizonyos kedvezményeket ad. Itt is bevezetik a „könyvet postás-akciót és a részletfizetési rendszert. És mit várnak a bolt dolgozói? — Délelőtt 10-től este 7-ig a vásárlókat, akik közül, reméljük, mind többen lesznek törzsvevőink. (—sonya) Aradi Mária a siker útján címmel dr. Dienes Gedeon tánckritikus folytat beszélgetést az Operaház tehetséges balett-táncosnőjével, a Budapesti Balettbarátok Klubjában december 7-én délelőtt 10 órától. Aradi Mária a nyári moszkvai nemzetközi balettverseny különdíját nyerte el. Budapesten két év alatt többi között a Giselle, Undine, Diótörő című balettek főszerepeiben nyújtott magasszínvonalú művészetével vonta magára figyelmet. A klub Péter Zoltán ifjú balettművészt is meghívta vasárnapi klubnapjára, melynek záróprogramja az „Egy amerikai Párizsban” c. film vetítése.