Esti Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

HÉTFŐTŐL: 19 f­orgalmi rend az Örs vezér téren A Földalatti Vasút köz­ponti megállóhelyeinek — az Astoria, az Emke és a Baross tér — építkezései után napirendre került az Örs vezér téri csomópont rendezése is. Ezzel kapcso­latban a közlekedési fő­igazgatóság és a közleke­désrendészet illetékesei tá­jékoztatták lapunk munka­társát. Elmondták, hogy az Örs vezér tér rendezése és átadása — a Baross térhez hasonlóan — szakaszosan történik: bár megindul a forgalom, június végéig a téren még dolgoznak.­­ E csomópont átépítése nagy terheket ró az építők­re, a forgalomszervezőkre és a közlekedőkre egy­aránt. Nem kisebb felada­tot kell megvalósítani: az egyik rendkívül fontos, or­szágos főközlekedési útvo­nalnak a fővárosba való csatlakozta­tását. E csomópont átadásával valósulnak meg mind­azok a forgalomszervezé­­si elképzelések, amelyek a Baross tértől kifelé, a 3-as főközlekedési út be­vezető szakaszainak kor­szerűsítésével kapcsolat­sak. Az Őrs vezér tér végleges forgalmi rendje rendkívül egyszerű lesz, s azok közé — tegyük mindjárt hozzá — a ritka csomópontok közé tartozik majd, ahol gyakorlatilag nincs forga­lomkorlátozás. A járművek minden irányból kanya­rodnak jobbra és balra — természetesen jelzőlámpa irányításával —, a gyalo­gosforgalom a föld alatt lesz. Az építkezések során ezen a területen a forgal­mi rend gyakran változott. Jelenleg a Nagy Lajos ki­rály út—Fehér úti irány enyhe ívben halad át a ke­reszteződésen, a Kerepesi úti forgalom viszont erős, elnyújtott ívben, a 13-as villamos végállomását megkerülve jut tovább az eredeti irányba. Március 2- án, hétfőn délelőtt tíz órától — előreláthatóan áp­rilis 2-ig — ismét megvál­tozik az Örs vezér tér for­galmi rendje. — Mi a változás lénye­ge? — A Kerepesi úton nem lesz kitérés, a forgalom a helyére kerül, de még nem minden forgalmi sávon. A Nagy Lajos király út— Fehér úti irányba a for­galom azon a kitérő út­vonalon halad majd, amelyet eddig a Kerepe­si úti elterelésre használ­tak. Az ideiglenes forgalmi rendben két lényeges tila­lom lesz a kereszteződés­ben. Az egyik: a Kerepesi úton kifelé haladva nem lehet balra kanyarodni a Nagy Lajos király út felé, a másik: a Kerepesi úton befelé jövet nem lehet bal­ra kanyarodni a Fehér út irányába. — Milyen útvonalon ha­ladjanak tehát azok a gép­­járművezetők, akiket a ti­lalmak érintenek? — Akik a Nagy Lajos ki­rály útra akarnak fordulni a Kerepesi útról, azoknak a Fogarasi útról kell eljut­­niuk a kívánt irányba. Akik viszont a Fehér út felé akarnak kanyarodni a Kerepesi útról, azoknak to­vább kell menniök és a Pongrác útról kanyarod­hatnak Kőbánya felé. Ez az útvonal egyébként meg­lehetősen forgalmas, ezért azt javasoljuk, már a Keresztúri útnál kanya­rodjanak balra, s a Jász­berényi úton bejutnak Kőbányára. A gépjárművezetőket még azzal kívánjuk segíteni, hogy mind a Nagy Lajos király út—Kerepesi út, mind pedig a Kerepesi út— Fehér úti kereszteződés ki­térő ágánál rendőrök irá­nyítják majd a forgalmat. (balogh) Megalakult a Tricotage Klub Követésre méltó kezde­ményezés ; a kereskedelem és az ipar vezető szakem­bereiből klub alakult a Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesület köt­­szövő szakosztályában. A Tricotage klub célja: a kötszövőipari termékek gyártásával és forgalma­zásával foglalkozó ipari és kereskedelmi szakem­bereknek közös fórumot teremteni. Létjogosultságát az indo­kolja, hogy az új gazdaság­­irányítási rendszerben az eddiginél szorosabb együtt­működésre van szükség a termelők és a forgalmazók között. Csak ennek felisme­résével és következetes fi­gyelembevételével képesek kielégíteni a lakosság igé­nyeit időben és a kívánt minőségben. A klub programja sze­rint megvitatják a kötött­árugyárak fejlesztési ter­veit, vizsgálnak új nyers­anyagokat és technológiá­kat. Pontos javaslatokat akarnak kidolgozni: mit kell és lehet tenni a gyárt­mányok jobb minőségéért, az ipar és a kereskede­lem gyümölcsözőbb együttműködéséért, a fo­gyasztói árszínvonal csökkentéséért. A klub vezetősége elhatá­rozta, hogy a megvitatott témákról rendszeresen rész­letes elemzést készít, s azt írásban az illetékes fóru­mok elé terjeszti. S mert a klubtagok általában az ipar és a kereskedelem vezető szakemberei, remélhető, hogy a jó javaslatok, ész­revételek gyakorlati meg­valósítása sem várat sokáig. A liga mi jS&fe&s.. * MÁRKA VOLIE* MAKRA MAIS A SIKKASZTÓ Gy­evermesi Ernő könyve-XV lő beállított az igaz­gatóhoz: — Be szeretném jelente­ni, hogy a múlt öt év alatt hárommillió forintot sik­kasztottam a vállalat pénz­tárából. — Jól tette — mondta nevetve az igazgató. — De én komolyan sik­kasztottam! És még min­dig sikkaszthatnék, de az idegeim, felmondták a szol­gálatot. Odahaza vala­mennyi szalmazsák dugig van pénzzel, mert költeni nem mertem, féltem, hogy feltűnik valakinek. Az igazgató behívatta a főkönyvelőt, aki hitetlenül csóválta a fejét: — Ez lehetetlen. Maga azt állítja, hogy ennyi pénzt el tudott sikkasztani, úgy, hogy mi észre sem vettük? Ez képtelenség! — Majd kiderül az igaz­ság — mondta, dacosan Ke­­vermesi. — Feljelentem magam a rendőrségen! Jön a vizsgálat és meglátják, hogy nem hazudtam ... Az igazgató és a főköny­velő sápadtan összenézett. — Lassan a testtel, Ke­­vermesském... Nem kell elsietni a dolgot. Mondjuk, igaza van. Sikkasztott há­rommilliót. Na és? Mit akar még? — Nyugalmat! — Maga telhetetlen. Sik­­kasztani, milliomosnak len­ni és még nyugalom is kel­lene! Szégyellje magát — dorgálta az igazgató. — A mi nyugalmunkra nem gondol? — kérdezte a főkönyvelő. — Velünk mi lesz? Mit fognak mondani az olyan vezetőkről, akik mellett ennyi pénzt lehetett ellopni? — Kiderül, hogy hamis volt a mérlegbeszámoló. Mi kétmillió nyereséget mutat­tunk ki... — dohogott az igazgató. — Ez a maguk dolga — mondta Kevermesi. — Én le akarom ülni azt a né­hány évet. Aztán kijövök és nyugodtan élek ... — Maga nagyon fáradt, Kevermesikém... — mondta az igazgató. — Nem volna kedve üdülni? Még jobb lenne, ha elvál­lalna egy külföldi tapasz­talatcserét. Párizs, Lon­don ... Nos? — Nem lenne egy nyu­godt percem sem ... — Van egy ötletem — ajánlotta a főkönyvelő. — Sikkassza vissza azt a pénzt... — Még mit nem! Köny­­nyen lebukhatok és elvesz­tem az egyetlen enyhítő körülményemet, azt, hogy önként jelentkeztem ... — Az emberi önzésnek nincsenek határai — so­pánkodott az igazgató. — A saját érdekeiért odadobná két tisztességes ember kar­rierjét. Becsületes dolognak tartja maga ezt? K­evermesi, aki sokat adott a becsületre, mintha megingott volna. Az igazgató megérezte ezt, s támadásba lendült: — Éppen mondani akar­tam, hogy megüresedik egy osztályvezetői állás ... Magára gondoltam. — Valóban! Hiszen ma­ga egy számszaki zseni! Aki úgy tud sikkasztani, hogy három vizsgálat és az időszaki ellenőrzés sem jön rá semmire, sőt, a mérleg sem mutatja ki a hiányt, arra nagy jövő vár... Kevermesi szerényen mosolygott: — Hát, tudok néhány adminisztratív fogást... — Akkor megegyeztünk. Új beosztásodat holnap reggel elfoglalhatod — üdí­tőüt­­egezésre az igazgató, s a főkönyvelő máris hozta a páncélszekrényből a ko­nyakot: — Szervusz, kérlek... — Szervusztok — koc­cintott Kevermesi és bele­­egyezően bólontott. Két üveg konyakot ittak meg az egészségére. És ez lett a veszte. A szesz a fe­jébe szállt: — Jól átvertelek benne­teket, komák... Én sik­kasztam­? Nevetnem kell... Csak kíváncsi voltam, mennyi vaj van a fejete­ken? És végre szerettem volna, ha egy kicsit odafi­gyeltek rám. Eddig a kö­szönésemet sem fogadtátok, pedig tizenöt éve lapítok a könyvelésben és ezalatt egyszer kaptam ötven fo­rint emelést... De lám, van itt ész! Most már a kezemben vagytok! Bűn­társak lettünk ... he-he-he — vigyorgott Kevermesi bamba-részegen... Másnap reggel azonnali hatállyal elbocsátották, a vállalat vezetőinek szándé­kos megtévesztése vádjá­val. De az igazgató és a fő­könyvelő azóta gyakran gondol a furcsa históriára. Hátha mégsem hazudott ez a Kevermesi... Ősz Ferenc Az utóbbi időben keresett és népszerű rusztikus bútorok Keszthelyen készülnek, a Balaton­felvidéki Erdő- és Fa­­feldolgozó Vállalat asztalosműhelyében. Az egyszerű for­májú, népies berendezési tárgyak elsősorban a Balaton­­parti éttermekbe és vendéglőkbe kerülnek. ­ ÜDÜLŐ A LŐVÉREKBEN Elkészült a soproni Lő­­vérekben a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének új üdülője. A kétágyas, köz­ponti fűtéses szobákban egyszerre 120 felnőtt és hat­van gyerek pihenhet. A győri bukósisak Keresett cikk a bukósi­sak. Ez adta az ötletet két győri kisipari szövetkezet­nek — a Műanyagfeldol­gozó és a Cipész Ktsz-nek — bukósisak gyártására. A győri bukósisakok poliész­terből készülnek. A gyártás már megkezdődött, már­ciusig — a motoridény kez­detéig — hétezer, az év vé­géig további nyolcvanezer bukósisakot adnak át a ke­reskedelemnek. Angliában karcolják, Velencében* csipkézik Ráeső fényben zöld ♦ Négyezer éves művészet ♦ Millefiori és Kleopátra Dr. Pantocsek Leó 1873- ban a bécsi világkiállításon háromszínű diatrétát mu­tatott be: színtelen üveg, rajta kék betűk, tejüveggel borított talp. A felirat: Pax Vivat Bellum Non (Éljen a béke, nem a háború). Az Iparművészeti Múzeumban ma is megcsodálható Pan­­toesek műremeke. A Nem­zeti Múzeumban is őriznek eredeti diatrétát, amelyet jóval előbb Szekszárdon találtak, de az színtelen. Az üveg művészete négy­ezer éves. A rómaiak kü­lönleges edényeket készí­tettek metszetdíszítéssel. Rátaláltak egy olyan po­hárra, amely ráeső fényben zöld, belülről világítva ru­binvörös. Forradalmasította az üvegművészetet az időszá­mítás előtti első században feltalált fúvópipa, amely meggyosította az üveggyár­tást. Kétezer évig, a gépek megjelenéséig a kézi fúvós változatlan maradt. Köln közelében is rábukkantak egy Millefiorira, amely a római üvegművészet tető­fokán, az időszámítás utáni 3. században készült. Színes virágokból összeállított al­kotás­, s az iparművészek szerint Kleopátrának is volt hasonló. MÁTYÁS SERLEGE Az üvegművészet a 13. századtól Európában is re­neszánszát élte. Velencében különleges óvintézkedése­ket tettek: az ipari kémke­dés megelőzésére Murano szigetére telepítették és szi­gorúan őrizték az üvegmű­vészeket. Itália másik vá­rosa, Altara is jelentős sze­repet játszik az üvegipar­történetében. Az innen szár­mazó művészek „kirajzot­tak” Európába, eljutottak Angliába, Svédországba, Franciaországba, terjesztve a velencei művészetet. E kor remeke — Mátyás király tulajdona volt — egy színtelen üvegből ké­szült serleg a második vi­lágháborúban megsemmi­sült. A wroclavi múzeum­ban őrzött példány külön­legessége­ az első olyan készlet darabja volt, ame­lyet Mátyás Itáliában ren­delt. Az üveget sokáig gyé­mánttal karcolták, főleg Angliában, Hollandiában. A kemény üveg feltalálása után az üvegmetszés első mestere a II. Rudolf udva­rában élő Lachmann Gás­pár volt, aki 1606-ban ké­szítette tábláját, arckép­metszettel. A cseh és a né­met mesterek olyan tökély­re vitték a metszést, hogy egy négyzetcentiméter nagyságú felületre tájképe­ket „varázsoltak”. AZ ÜVEG RENESZÁNSZA Ma, a 20. században, a négyezer év gyártásmúltjá­nak valamennyi érdekessé­gét művelik. Angliában a gyémántkarcolás, Velencé­ben a csipkeüveg, Cseh­szlovákiában a nagyplaszti­ka, sok helyütt a portré­metszés áll a középpont­ban.­­— Magyarországon? — Híres portrémetsző művészünk volt Pische Jó­zsef és Előd Zoltán — mondja Tasnádiné Marik Klára iparművész, aki ma délután a Szilikátipari Tu­dományos Egyesületben tart előadást az üveg négy­ezer éves művészetéről. — Jelenleg nincs megfelelő követőjük, de remélhető, hogy a reneszánszát élő üvegművészet hamarosan magyar mesterekkel is gaz­dagodik. Lantos Gábor SZOKOL RÁDIÓ eredeti Medicor töltővel REKLÁM ÁR: 600 FT f­iválon Vidékre csomagküldő szolgálat: Budapest, V., Kossuth Lajos u. 2.

Next