Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

ELKÖLTÖZÖTT AZ ALUGRAFIKA Csak a név más Engedély nélkül • Új társulások ,­em—tsz együttműködés Budafokon nincsenek tsz-ek, két más kerületbe­linek, a Sasadnak és a Du­nának működik itt egy-egy kisegítő üzeme, az előírá­soknak megfelelően, a bu­dafokiak szolgálatában. E kettővel nincs is gond — annál több jó néhány ha­sonló vállalkozással. Több vidéki tsz úgyneve­zett kihelyezett brigádja „kiegészítő"­­ tevékenysé­get folytat a kerület üze­meiben. A népi ellenőrzés megvizs­gálta ezt az ügyet, s a bri­gádok működésében egy sor lazaságot szabálytalansá­got derített fel. Megállapí­tották, hogy gyakran az üzemek is vétkesek voltak a rendellenességekben: nem kérdezték, milyen működési engedélyük van — s van-e egyáltalán — a tsz-brigá­­doknak, hanem örültek, hogy munkavállalóra talál­tak. A Szeszipari­ Vállalat új élesztőcsomagolóját is tsz­­brigád építette, bár nem volt hozzá megfelelő enge­délye. A martonvásári tsz — engedély nélkül — úgy­nevezett alugrafikai segéd­üzemet létesített a kerület­ben, később megbízottai ad­dig jártak egyik hivatalból a másikba, amíg utólag megkapták az engedélyt. A munkát, az anyagforgalmat és a bérezést azonban senki sem ellenőrizte. Csak a környező gyárak dolgo­zóinak észrevételei nyo­mán figyeltek fel jobban az illetékesek az üzem munkájára. Ugyancsak a tanács enge­délye nélkül dolgozott, a Metallochemiában az egyik vidéki tsz­pesti brigádja. S ha még csak formai hibákról lett volna szó! En­nél sokkal több ,és komo­lyabb gondot okozott az üzemeknek és a kerület ve­zetőinek, hogy a vidéki tsz-ek brigádjainak tagjai — többségük budapesti la­kos — jóval több fizetést kaptak ugyanazért a mun­káért, mint a gyárak mun­kásai. Ez érthetően bérfe­szültségekhez vezetett, nö­velte a kilépéseket, rontot­ta a hangulatot. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről szóló kormányhatározat végrehajtásával — mint ezt a, kerületi­­ pártbizottság vizsgálata is megállapítot­ta —, a tanács és az üze­mek vezetői nagyrészt meg­szüntették a visszásságokat. A Szeszipari Vállalat pél­dául felmondta a vecsési tsz-szel kötött megállapo­dást, csakúgy, mint a Hun­gária Műanyagfeldolgozó Vállalat. A hosszas huzavo­na után a tanács is elérte, hogy búcsút mondott a kerü­letnek az alugrafikai üzem. A Budapesti Falemezművek és a Metallochemia­ Válla­lat, a régiektől elköszönve, olyan tsz-szel kötött szer­ződést, amely legális és ren­dezett körülmények között dolgozhat pesti üzemekben. Előfordult, hogy a régi, szabályellenesen működött tsz-brigádokból új társulá­sok keletkeztek, s most ezek vállalják a munkát. A Szeszipari Vállalat foglal­koztat ilyen brigádot, s a Délbudai Általános Fo­gyasztási és Értesítő Szö­vetkezet is átvett egy nyolcvan tagú csoportot. A brigád nevének átkereszte­lése és gazdájának cseréje azonban nem minden eset­ben szüntette meg a bér­­aránytalanságokat. Továbbra is gond, hogy kis munkára nem találnak embert az üzemek. A Hun­gária Műanyagfeldolgozó Vállalatot dicséri a legsze­rencsésebb megoldás: nemcsak a tsz-brigádok munkáját mondta fel, ha­nem a belső lazaságok okait is igyekezett meg­keresni. Azóta jobban megkövetelik a fegyelmet, s következete­sebb az anyagi ösztönzés. A többi üzem is igyekszik bel­ső erőkkel elvégezni a javí­tásokat, a kisebb felújításo­kat, de az átmenet gyakran okoz még gondot és zökke­nőket. Legutóbb a kerületi párt­­bizottság vezetői és az ér­dekelt vállalatok igazgatói vizsgálták a tsz-ek mellék­üzemági tevékenységét sza­bályozó kormányrendelet végrehajtásának tapaszta­latait. Megállapították: leg­célszerűbb, ha állandóan keresik az üzemek és a tsz-ek egészséges kapcsola­tának, közhasznú együtt­működésének új lehetősé­geit, formáit. Dániel Mária Gólyavárás Debrecenben A debreceni állatker­t or­nitológusai gólyákat vár­nak Afrikából. Mégpedig azokat a mesterségesen felnevelt gólyákat, ame­lyeket megfigyelés céljából engedtek el távoli útjukra. A múlt év nyarán Hajdú - viden hatalmas szélvihar ledöntötte az egyik kémé­nyen levő gólyafészket, benne három fiókával. Is­kolás gyermekek hozták a pelyhes gólyákat a debre­ceni állatkertbe, ahol mes­terségesen nevelték fel őket. Ösztönük mindig, szinte percnyi pontosság­gal visszahozta a gólyákat az állatkerti mesterséges fészekbe, ahol szabadon nevelkedtek. Az őszi vo­nulás idején meggyűrűzték őket és most várják: a mesterségesen nevelt gó­lyák visszatérnek-e régi otthonukba. (MTI) HÍRADÁS AZ ÜZEMEKBŐL Nagyhatású mosószer, műszálas szövetek Ezekben a napokban fel­­szabadulási heteket, jubi­leumi műszakokat tarta­nak az ország ipari üze­meiben. A munkafelajánlá­sok összhangban vannak az idei népgazdasági és válla­lati tervekkel. A Magyar Posztógyárban a szövők vállalták, hogy a munkaerőhiány miatt több gép kezelését látják el. Hasonló felajánlást tettek a fonoda dolgozói is: ígérik, hogy tovább bőví­tik a korszerű, műszálas keverésű szövetek választé­kát. A Növényolaj és Mosó­szergyártó Vállalatnál nagy hatású, enzimes mosószerek gyártását készítették elő, s bár ezek még nincsenek a kereskedelmi forgalomban, a gyár már elfogad meg­rendeléseket. A Baromfiipari Országos Vállalat a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 127 százalékra teljesítette, 27 százalékkal növelte a to­jásfelvásárlást. A Posta Központi Járműtelepén a szocialista brigádok négy gépkocsi javításával ké­szültek el határidő előtt, ezzel is hozzájárulva a hús­véti csúcsforgalom enyhí­téséhez. A Híradástechnikai Gép­gyárban vállalták, hogy megvizsgálják a vállalat szubvencionált termékeit és javaslatokat tesznek az állami támogatás csökken­tésére. Fiú a galeriből Snecit (csak a gúnynevét írhatom, mert még fiatalkorú) tulajdonképpen a divat buktatta le. Váltig érő, gubancos haja, maxi­kabátja, fekete kemény­­kalapja. Még január­ végén történt, hogy az Abbázia előtt nyolc-tíz főnyi társa­ság leütött egy gimnazis­tát, majd a segítségére siető fiatalembert. A vere­kedés, (ha egyáltalán vere­kedésnek lehet nevezni azt a brutalitást, ahogyan a galeri véresre verte a diá­kot és a szó szoros értel­mében a járdára taposta az egyetlen embert, aki közbeavatkozott), pillana­tok­ alatt lezajlott: a szem­tanúk csak a fekete ke­ménykalapra emlékeztek. Pontosabban arra a hosszú hajú, maxikabátos suhanc­­ra ak­i a társaság hangadó­ja volt és fekete kemény­kalapot viselt. Hetekig tartott, amíg a nyomozók megtalálták azt a bizonyos keménykalapot, alatta egy 16 esztendős, csenevész gyerkőcöt — Snecit —, majd a galerit. Snecit letartóztatták (il­letve­ őt is letartóztatták), s most, hogy kihallgatásra felhozták a fogdából, lát­hatóan kellemetlenül érzi magát. Galambszürke cső­nadrágba bújtatott vékony lábait keresztbe vetve, gör­­nyedten ül a széken, s bo­zontos sörénye mögül, amely egyébként nagy műgonddal leu­tán­zott mása ismert beat-zené­szeink hajkölteményeinek, gyanakodva pislog a nyo­mozókra. Hogy stílszerűen fogalmazzak: nem tetszik neki a szitu. Először tör­tént meg vele, hogy „szóló­ban" maradt. Nemcsak a maxit és a keménykalapot kénytelen nélkülözni, ha­nem „Belmondót", „Bu­nyóst”, a galerit is; már­pedig a maxi és a kemény­­kalap, „Belmondó", „Bu­nyós és a galeri nélkül, csak az — aki: vézna if­jonc, akit kétszer kell meg­nézni, hogy észrevegyék, s akit bármelyik leütött, összerúgdosott áldozatuk — ha csak vele áll szem­ben — taccsvonalról kapu­ra fejel... Ne rázd a lábad", „Ülj tisztességesen!” — mondják ... időnként a nyo­­­mozók és Sneci sunyi alá­zattal engedelmeskedik. Most. Néhány nappal ez­­­előtt még keservesen meg­bánta volna bárki, ha Sne­­cinek ilyesmit mond. Mond? Ha csak a galeri útjába kerül... Ütések, rú­gások zápora zúdult volna rá, s a földön fetrengve esetleg még láthatta volna, amint a többieket szétlök­­dösve, vézna, kemény­kalapos alak hajol fölé, s vigyorogva az arcába tapos. Mert Sneci önérzetes volt. Nem tudta elviselni, hogy a galeri gyávának vagy gyengének tartsa, ezért minden verekedésben — hogy összesen hány volt, azt a vizsgálat dönti el — besegített. Igaz, már csak akkor, ha Belmondó vagy Bunyós leterítette az illetőt. Ez volt az ő pillanata Spiccel vagy cipősarokkal rúgdo­s­ta — hogy szó sze­rint idézzem: „jól feli­­merte” — az áldozat fejét. Hallom egyébként, hogy egy-két nappal letartózta­tása előtt már önálló, ga­leri nélküli akciója is volt: hajánál fogva lerántotta anyját. A vizsgálótiszt újabb pa­pírt rak a gépbe és Sneci kezd megnyugodni. „És ak­kor Belmondo egyből ütött” — mondja zavarta­lanul, még csak a szeme sem rebben. Tűnődöm, ki lehetett az az ember, aki egy este vérző arccal, té­pett ruhával, porig alázva támolygott haza, mert Bel­­mondónak, Snecinek és tár­sainak bunyózni támadt kedvük? Nem tudom és Sneci sem tudja. Sneci egyébként is csak időpon­tokat tud­ meg utcaneveket. „Úgy este fél tíz körül...” és „Azt hiszem, a­­ Volán­klub előtt..Az viszont nem lep meg, hogy­ jó ga­­leriezokás szerint Belmon­dó Bunyósra, Bunyós Bel­­mondóra és kivétel nélkül mindegyik a másikra húz­ná a vizes lepedőt. Van miért rettegni. Az a fiatalember, aki­t az Abbá­zia előtt a gimnazistával együtt leütöttek, súlyosan megsérült. Tudja ezt Sneci is. Nyilván ezért bizonygató­ja, hogy higgyék el neki. Belmondó volt a főnök. Ő pedig tulajdon­képpen sen­ki , semmi. Csak egy fiú a galeriből. Balogh László Meggyorsult a Vörös­marty téri kultúrközpont építkezése. A tervek sze­rint a jövő év közepére kell befejezni az építke­zést, de remény van rá, hogy esetleg már az idén, az év végén átadják az Országos Rendező Iroda, a Hanglemezgyártó Válla­lat és a többi kulturális in­tézmény új irodaházát. Rákóczinak készült a maxihordó Közép-Európa legna­gyobb boroshordóját az Ál­lami Pincegazdaság baji pincéjében őrzik. Sárospa­takról vitték oda az ötvenes évek végén. A mai kifeje­zéssel maxihordót a le­genda szerint II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek ké­szítették ajándékként job­bágyai. A hatvankét dongá­ból álló óriáshordó minden dongájához egy-egy szálfát használtak fel. Súlyuk egyenként másfél mázsa. A hordót tizennyolc abroncs öleli körül, a legvastagabb három és fél mázsánál is nehezebb. Néhány éve a bognárok újjávarázsolták Rákóczi hordóját, azóta tökéletesen tölthető, eszten­­dőről-esztendőre benne ér­lelik a kiváló ezerjókat. Ta­lán ezer lakodalom­ vendég­serege sem tudná kiinni be­lőle a 74 ezer 830 litert. NÉPI ELLENŐRÖK VIZSGÁLATA Vastagon fogott a vállalati ceruza BOJLEREK, FŰTŐTESTEK - FELÁRRAL BÜNTETÉS A ROZSDÁS HŰTŐSZEKRÉNYÉRT A zuglói Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról tár­gyaltak ma délelőtt a XIV. kerületi Tanács ülésén. A népi ellenőrzéshez érkezett bejelentések és panaszok többsége közügyekkel, a társadalmi tulajdon védel­mével volt kapcsolatos. Közérdekű bejelentés alap­ján állapították meg pél­dául a népi ellenőrök, hogy a Fővárosi Javító-Szerelő Vállalat a szabályosnál többet számolt a bojlerek és fűtőtestek szerelésé­ért. A vizsgálat után, mintegy húszezer forin­tot fizetett vissza a vál­lalat a megrendelőknek. Vizsgálatot tartottak a vendéglátóiparban is. Meg­állapították: hiányoznak az étlapokról a zónaételek. A NER kifogásai alapján uta­sították a zuglói vendéglő­ket, hogy zónaételeket is tartsanak. Ugyancsak a NEB vizsgálata alapján megbüntették az Észak­pesti Vendéglátóipari Vál­lalat hidegkonyháját, mert alkalmazottai meleg víz nélkül mosogattak, s a hű­tőszekrények belülről rozs­dásak voltak. A kereskedelmi vizsgá­latokon azt állapították meg, hogy előzékenyebb, udvaria­sabb, gyorsabb lett a ki­szolgálás. Kifogásolták­­ azonban, hogy az üvegek visszaváltása nem min­den boltban történik az üzleti szabályzat szerint. A hét valamennyi napján,­­minden napszakban vissza kell váltani az üvegeket, sok boltban azonban szombaton és ünnepek előtti napokon megtagad­ják a visszaváltást. Azt­ is kifogásolták a népi ellenő­rök, hogy egyetlen zuglói boltban sem függesztették ki az egyes üvegfajták visszaváltási árát. A kerü­leti KÖZÉRT Vállalat igaz­gatója a vizsgálatot köve­tően intézkedett, hogy minden üzletiben jól látha­tó helyen függesszék ki a hiányzó árjegyzékeket. SZÍNES ÉS FEHÉR fürdőszoba-berendezések­­ FÜRDŐKÁD, WC, MOSDÓ EGY- ÉS KÉTRÉSZES MOSOGATÓ,­­ CSAPTELEPEK ÉS EGYÉB VÍZ­VEZETÉK - SZERELÉSI CIKKEK NAGY VÁLASZTÉKBAN A­­ FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN: 1. sz. Vasáruház VI., Lenin körút 86. 16. sz. bolt II., Batthyány tér 5. 20. sz. bolt VII., Majakovszkij u. 49.­­ 25. sz. bolt VII., Dohány u. 28. 55. sz. Bolt IV. (Újpest), Kemény Gusztáv utca 3. 96. sz. bolt VI., Váci út 1.

Next