Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-03 / 101. szám
• Történelmünk hullámhosszán ... címmel a magyar televízió ünnepi műsorral tisztelgett „bátyjának”, a magyar rádiónak 25. évfordulója alkalmából. A felszabadult magyar rádió huszonöt évét köszöntötték: először — hangszórókon át — 1945 május elsején szólalt meg a magyar rádió. Írók és bemondók, riporterek és szerkesztők emlékeztek a huszonöt évre, s a híradófilmek archívumából néhány ma már történelmi érdekességű kép is előkerült. (Például Ortutay Gyula, amint huszonöt esztendővel ezelőtt a megnyitóbeszédet mondja.) Radványi Dezső és Mátray Mihály műsorának legfőbb érdeme az volt, hogy a kívülállónak is felidézte a rádiózás, a stúdiók sajátos világát. • Íme, ismét itt az esztrád. Lehet változtatni a nevét, lehet show-nak nevezni, verses műsornak, vagy Zenés elvonókúrának, mint péntek este, h a lényer marad: váltakozó színvonalú, rövid, tréfás jelenetek és zenés magánszámok, némi kerettel. A keret ez alkalommal kínosan érdektelen volt, a csak őszintén sajnálni tudjuk a színészeket, tiéry annyi nevetést kellett produkálniok. A betétszámok közül egyébként legjobban talán Csincsin kortársnak és szesztestvérének a jelenete tetszett. Alfonzo nomnásan megcsinálta az örökké italos logdmer-munkás figuráját. • Ráktérítő címmel Hámori Ottó forgatókönyvéből készült. Szőnyi G. Sándor rendezte televíziós filmet láthatták a nézők tegnap este. Hőse: „nehéz ember” — egyébként foglalkozását tekintve is emlékeztet a Zalotay-féle szalagházügyre —, akit családja is nehezen tud elviselni. Tulajdonképpen azt a szólásmondást példázza a film: „zsenikkel nehéz együtt élni”. A megállapításban sok az igazság, s a film ezt eléggé összetetten és árnyaltan igazolja. A hős féléves külföldi „önszáműzetése” ad alkalmat rá, hogy tisztázza magában emlékeit, s a filmnek alighanem éppen az a gyengéje, hogy ez a felidézett múlt inkább csak elbeszéli a történetet, semmint érzékelteti: most új rendbe állnak össze ezek a mozaikok hősünkben. Ezért ér némi meglepetésként bennünket a fordulat, amikor a fiatalember végül is visszaérkezik. A televízió egyébként nagy igénnyel és mindenekelőtt Dávid Kiss Ferenc személyében kitűnő színészi alakítással oldotta meg ezt a látványban is nagyigényű vállalkozást. — bel — □ JANCSÓ MIKLÓS— HERNÁDI GYULA Szegénylegények című filmjének forgatókönyvét angol nyelven kiadta a londoni Lorrimer Publishing Limited cég. □ A JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM KISZ-szervezete és ének-zene szakköre május 6-án délután 6 órakor mutatja be a gimnázium dísztermében Poldini Ede Hamupipőke című háromfelvonásos operáját, Horváth Árpád rendezésében. Interkoncert-mérleg A világ élmezőnyében A művészet exportja ♦ Pályakezdő bemutatkozások Szinte szünet nélkül kutitognak a telexgépek, érkeznek, indulnak a táviratok, s futnak be az interurbán-telefonok a Nemzetközi Koncertigazgatóság — vagy ahogy világszerte ismerik: az Interkoncert — Semmelweis utcai központjába. Kiváltképp most, amikor a szabadtéri évad vendégszerepléseinek utolsó részleteit tisztázzák egymás közt az Interkoncert és partnerei, a világ legnagyobb impresszáriós cégei, hangversenyügynökségei. Három cél — Most készült el a részletes felmérés a Koncertigazgatóság elmúlt 5 évi munkájáról — mondja Görög Péter igazgatóhelyettes. — Ebből kiderül: 1964-ben mindössze 1567 magyar művész vendégszerepelt külföldön, az elmúlt évben viszont már 6462. Bevételeink — melyek pusztán az impresszál- lással járó 8—10 százalékból adódnak — ezalatt 1 300 000 forintról több mint 2 000 000 forintra emelkedtek. Ez tette lehetővé a művészimport növelését is: hat évvel ezelőtt csupán 471 külföldi művész látogatott hazánkba, 1969-ben pedig éppen háromszor annyi. Exportforgalmunk ezalatt 18 millió forintról 176 millió forintra ugrott. Művészimpresszálási működésünket hármas cél irányítja: egyre tágabb körben igyekszünk megismertetni a legjobb magyar előadóművészeket a nagyvilágban, ugyanakkor levezetjük a hazai művésztúltermelés „feleslegét”. S nem utolsósorban: jelentős devizabevételt érünk el. Ebből fedezzük a hazai zenei, operai, és színházi életet gazdagító, színesítő világhírű külföldi művészek honoráriumát. Jő, amikor csupán Fischer Annie-t és Ferencsik Jánost tartották számon a zenei világ élmezőnyében, ma már ide tartozik és éppolyan keresett többek között a Bartók-kvartett, a Tátrai-vonósnégyes, Erdélyi Miklós, Koródi András, Lehel György, Kovács Dénes, Gabos Gábor, Szőnyi Olga és Róna Viktor. Ami még ennél is biztatóbb: megindult a nemzetközi karrier útján sok fiatal művészünk is, így Perényi Miklós, Szabó Csilla, Kiss Gyula, Sándor János, a Sebestyén vonósnégyes és a Madrigál kórus. De szép számmal vannak sajnos olyanok is, akik számára egyre nehezebb szerződést, turnét biztosítani. — Csak most jutottunk el odáig, hogy elkezdjük az impresszálás egyik legnehezebb részét: pályakezdő, külföldön még teljesen ismeretlen művészek bemutatását. A minap volt az első ilyen akciónk, a Périesi Magyar Intézetben szakmai bemutatót rendeztünk a 18 éves Ránki Dezső zongoraművész, a tavalyi Schumann-verseny győztese számára. Meghívtuk a legjelentősebb francia impresszáriókat, zenekritikusokat, s eredménnyel: egy jelentős francia ügynökség vállalta az ifjú művész állandó képviseletét, meghívást kapott egy álló koncertre a mentoni fesztiválon, és három lemezfelvételre. Piackutatás — Fontos területünk a piackutatás. Itt még sok a tenni-, és pótolnivalónk, mert a lehetőségeket távolról sem merítettük ki. Minimálisak a kapcsolataink Latin-Amerikával, Észak- Amerikával, Ázsiával és Afrikával, holott a lehetőségek óriásiak. c. T. Magasabb igények — Hogyan alakul az export és a komoly műfaj aránya? — Mindkét műfaj képviselői iránt fokozódik az érdeklődés. Örvendetes jelenség, hogy a komoly műfaj exportja ezen belül gyorsabban nőtt és jelenleg a teljes export több mint 25 százalékát teszi ki, annak ellenére, hogy világszerte évről évre magasabbak az igények. Olyan művészek, akik néhány évvel ezelőtt még az első vonalba tartoztak, de azóta nem fejlődtek, ma már úgyszólván „eladhatatlanok”. A magyar művészettársadalom zöme lépést tudott tartani az igénynövekedéssel. Volt Megfogalmazták az életüket ERZSÉBETI IFJÚSÁGI STÚDIÓ • FILM A BALATON PARTJÁN „A fater veri a muttert!” — így állított be egy kislány a színjátszók próbájára, mire a komikus keresztülugrott az asztalon, hogy hazarohanjon rendet csinálni. Húsz perc múlva visszajött, s folytatódott a színpadi próba. HELYZETGYAKORLAT Kertész Tivadar a Budapesti népművelő című lapban számolt be erről a tragikomikus epizódról. Második éve jár a pesterzsébeti ifjúsági klub színjátszó rendező- és filmklub tagozatához, mint vezető. Annak idején már a televízióban is szerepelt a klub, amit egyesek a hoszszú haj és a miniszoknya miatt meg akartak szüntetni. A tv ifjúsági adása kiállt mellettük, s nem érdemtelenül. Mint a csoport vezetője beszámol róla, az együttműködés rendkívül nagy nevelőerővel bír. Szokatlan módon kezdett a munkához. A jelentkezőknek először helyzetgyakorlatokat adott, s ugyanazt több fiú és leány is megpróbálta eljátszani, azonnal versengve, melyikük csinálja jobban. Ezután a közös bírálatnak is helyt adott, végül valamelyikük írásban rögzítette a szöveget, amelyet nemcsak helyesírási hibáival, hanem lélektani-dramaturgiai valószínűtlenségükben is ki kellett javítani, de végül mégiscsak ezekből lettek a színpadi előadások. Megfogalmazták az életüket, jó és rossz tulajdonságaikat és előadták a „haveroknak”. LEÁNYA GALERIBEN Az erzsébeti Építők Ifjúsági Stúdiójának az első évadban öt előadása volt. Egy-egy témakörben hónapokig tartó gyűjtés előzte meg a feldolgozást. Miután elkészül a forgatókönyv, az előadás szövege, következik az irodalmi vita. Az ifjúsági dokumentumműsor például fél évig készült, s amire a színpad valóságtükrözése nem volt alkalmas, azt megcsinálták a mozivásznon, így mutatták be például a galeribe kerülő leány sorsát, Szerelem? címmel. A nyári foglalkozásokat nemcsak a kedvező filmforgatási idő határozta meg, hanem a tagok közös kívánságai is, mert legtöbbjük nem iskolás, hanem dolgozó fiatal, kérték, ne tartsanak nyári szünetet. Kéthónapos filmkurzusra, nyári színpadi és filmes próbákra használták fel ezt a lelkesedést. Első évük után így készült egy filmjük két hónap alatt a Balaton partján. Mivel előzőleg a lapokban is felhívást tettek közzé, az író, rendező, operatőr és szereplők az ország különböző részeiből jöttek össze a forgatásra. Próbájuk bizonyítja, hogy az „utca nevelte” ifjúság alkotó vágyát, tehetségét hasznos időtöltésre lehet fordítani. A Fővárosi Tanács és a XIV. ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága szoborbemutató parkot nyitott a Városligetben. Képünkön a Népstadion út 115. szám alatti szabadtéri múzeum egyik műve látható. A pagodák hercege BRITTEN TÁNCJÁTÉKA A BÁBSZÍNPADON Lehet, hogy egy elsőrendűen zenés jellegű bábprodukciónak nem válik dicsőségére, ha először a képzőművészeti élményért rajong a néző. De hát Britten táncjátéka az Állami Bábszínház előadásában elsősorban a látvány erejével maradt — legalábbis a kritikus — emlékezetében. Mindenekelőtt dekoratív ez a látvány, színeiben, arányaiban, harmonikus, illetve... éppen ott és úgy tér el a harmóniáktól, ahol ez a legcélszerűbb. A bábok és a díszletek világa első pillantásra a legstilizáltabb, absztrakt formákat idézi, de ahogy halad előre a játék, Tüske hercegnő, Rózsa királykisasszony, meg a szalamandrává változtatott indiai herceg históriája, úgy válnak jelentőssé a részletek, s ezekből egy keleti mesevilág népi motívumai bontakoznak ki a látványban is. A modern formáknak és a keleties művészet, de általában a népművészet motívumainak ilyen harmonizálása nagyon illik ehhez a magját tekintve keleti mesét őrző játékhoz, amely egyúttal — részleteiben legalább is — a világ szinte valamennyi népének mesekincsében megtalálható elemeket tartalmaz. Legfeljebb a Tüske máshol Boszorkány, s a királyfit nem szalamandrává, hanem békává varázsolják. (Kísérete itt is békává, méghozzá szárnyas békává változik.) Mindenkinek természetesen a Britten-muzsika adja az alapját, amely ugyanilyen módon harmonizálja a keleti motívumokat és a huszadik század hangzásformáit. Hogy a muzsikát mégsem annyira önálló, meghatározó jellegű élménynek érezzük, hanem kicsit a mese hangillusztrációjának, annak talán két oka van. Az egyik: Szilágyi Dezső, aki a művet bábszínpadra alkalmazta és Szőnyi Kató, a rendező szándékában állhatott a történet mesejellegének hangsúlyozása, hiszen nem véletlenül hangzanak el az egyes jelenetek előtt magyarázó mondatok: a produkciót nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is szánták. (Akik egyébként nagy élvezettel és megértéssel fogadják az előadást.) A másik ok: a bábmozgatás nem tapad olyan szorosan a zenéhez, mint egy balettkoreográfia. Természetesen nem a zenétől független bábkoreográfia ez, csak elsőrendűen a történet eljátszását, megértetését célozza. A bábmozgatás egyébként a bábszínház méreteihez, adottságaihoz mérten, virtuóz. A pálcás bábuk és a fekete színpad jóvoltából kötetlenebbül mozgó figurák talán még egy produkcióban sem változtak át oda - vissza olyan természetes magától értetődöttséggel, a mozgások olyan természetes folytatásaként, mint ebben az előadásban. Bernáth László GEORGE-EMANNUEL CLANCIER francia költő, a magyar nyelven is kiadott „Keserű kenyér” és a közelmúltban megjelentetett „Tétova szeretők” című könyv szerzője holnap délben találkozik olvasóival az Európa könyvesboltban, ahol dedikálja műveit. TÖBB SZOCIALISTA ORSZÁG filmszakemberei megvásárolták a 0416-os szökevény című tv-filmsorozatot, amelyet a magyar televízió folyattásokban sugároz. A Szovjetunióban és az NDK-ban a mozikban vetítik majd, Bulgáriában és Lengyelországban pedig a televízió mutatja be. MARGITSZIGET, BUDAI PARK, VÁROSMAJOR, SZABADTÉRI SZÍNRABOK 1970. június 30-tól augusztus 26-ig Jegyek válthatók május 4-től: Budapesti Szabadtéri Színpadok Szervezési Irodája (Sportjegyiroda) VI. , Népköztársaság útja 4. T.: 123—974; VIII., Rákóczi út 57/1. T.: 143— 468; Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság V., Roosevelt tér 57. T.: 181—109; IBUSZ-iroda, VII. , Lenin krt. 6. T.: 227—467; Express Ifjúsági Iroda V. , Szabadság tér 16. T.: 317—777; Volán Főiroda, VI., Lenin krt. 98. T.: 123—171; Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal VI. , Bajcsy-Zsilinszky út 17. T.: 314—533 Május 13-tól: Színházak Jegyirodája VI. , Népköztársaság útja 18. T.: 120—000; VII. , Lenin krt. 31/33. T.: 224—256; II., Moszkva tér 3. T : 359—136; XXI., (Csepel) II. Rákóczi F. út 117. T.: 479—356 Üzemi közönségszervezőknek a SZAKMAI JEGYIRODÁKBAN VIDÉKEN AZ IBUSZ ÉS AZ EXPRESS UTAZÁSI IRODÁKBAN