Esti Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
Egy jó műsorötlet kapcsán ismét szólnunk kell a rádió egyik leghallgatottabb adásáról, az Esti Krónikáról. Munkatársai immár a harmadik szomszédos ország fővárosából jelentkeznek nap mint nap. Tegnap este Mester Ákos belgrádi tudósítását hallhattuk. Színes csokrot nyújtott át a hallgatóknak és néhány fontos, jellegzetes, a miénkkel kapcsolatos gondot is megemlített. Az Esti Krónika új sorozata főként azért nyeri meg a hallgatók tetszését, mert a riporter nem az unos untig ismert útikalauzok egy-egy lapját eleveníti meg, hanem valóban megpróbál bekapcsolódni az adott főváros mindennapjaiba. * A fantasztikum valóság lett, miközben a valóság egyre fantasztikusabbá vált. Lényegében ezt a kettősséget ragadta meg a tegnap esti rádióműsor, a Tudomány a fantázia tükrében. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői — író, csillagász, orvos — a napjainkban mind divatosabb tudományos-fantasztikus művekről, ismertebb nevén a sci-firől vitatkoztak. Megállapították, hasznos fantasztikus regény nincs tudományos alap nélkül, de írói képzelet és művészi teremtés nélkül sem létezik. Verne utópiáját, hihetetlen technikai szülötteit már éljük. Ma viszont a tudomány a gén szerkezetének leírásával, a mérhetetlen messziségű tejutak felderítésével sokszor a legvakmerőbb képzeletet is túlhaladja. És ezeknek emberközpontú, népszerű művészi ábrázolása a fantasztikus regények lehetősége és feladata. Várjuk a folytatást. (harangozó) Egyenesen Salzburgból Több maradandó élményt ígérő koncertet és operaelőadást közvetít majd a rádió a salzburgi ünnepi játékok programjából. Négy hangversenyt és operaelőadást egyenes adásban sugároznak, több mint tízest műsora pedig felvételről hangzik majd el. Először augusztus 9-én jelentkezik a rádió Salzburgból. Ekkor kerül sor a hagyományos Mozart-matinéra. Közvetítik Verdi Otello című operáját, amelyet ez alkalommal Herbert von Karajan vezényel és rendez. Augusztus 15-én ismét kapcsolja a rádió Salzburgot; a berlini filharmonikusok koncertjét sugározzák, amelyen Kari Böhm vezényel és Emil Gilelsz a szólista. Augusztus 26-án Verdi Requiemjét hallhatják. Siófoki program A Somogy megyei Tanács és a Művelődésügyi Minisztérium július 5—8-a között Siófokon rendezi meg a közművelődési lapok tanácskozását. A városi tanács nagytermében rendezett eszmecserén Ács Ferencné a Népművelés, Páldy Róbert, a Könyvtáros és dr. Kassai Károly, a Népművelési Értesítő szerkesztője mond referátumot. A tanácskozást Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes zárja be. Július 9— 11-e között ugyancsak Siófokon tartják a helytörténeti bizottságok országos tanácskozását. Két Aida között Trópusi légkör ♦ Szigeti szereposztás ♦ Beszélgetés Mikó András főrendezővel Az Erkel Színházban ismeretlen fiataloké délelőtt a színpad, csak a rendező hangja ismerős. Mikó András főrendező a főiskolások operavizsgáját állítja színpadra. Délután tervezőkkel tárgyal, készül a szegedi Parasztbecsület—Bajazzók produkcióra, s természetesen az Operaház jövő szezonjára, mindenekelőtt Bartók balladaoperájának új megformálására. Mindezzel, két Aida között foglalkozik. — Május 30-án volt Helsinki hatalmas, fedett jégcsarnokában a finn főváros fesztiváljának leglátványosabb előadása. Verdi monumentális művét, az Aidát egyetlen este szólaltatta meg a nemzetközi együttes, a produkció rendezésével engem bíztak meg. Pesti és szegedi előzmények után, ötödször rendeztem ezt az operát. Ötödször győződtem meg róla, hogy a legünnepélyesebb és leglátványosabb fesztiválprodukcióra nyújt lehetőséget. — S remélem, a legsikerültebb. Hisz mindig a soron következő a legfontosabb és a legkedvesebb ... Forrai Gáborral olyan színpadot képzeltünk el, amely nem zsúfolt kuliszszatömeg, hanem engedi „játszani” a pompás környezete. Trópusi hangulatú buja, zöld keretbe, folyóparti antik várost építünk. — Itt is lesz olyan impozáns diadalmenet, mint Helsinkiben? — Aidát másképp nem szabad szabadtérre vinni. Hitelesített világsztárok — A szereplők? — Margaret Tynes párducszerű Aidáját augusztusban felváltja a Scala vezető szopránjának, Rita Orlandi-Malaspinának budapesti bemutatkozása. Ő ma a legnépszerűbb Aida, tavaly Veronában alakította állandó partnerével, Carlo Bergonzival. Nálunk Bruno Prevedi lesz a partnere, míg Tynes társaságában Ludovic Spiess lesz Radames, aki ugyancsak tavaly énekelt Varsóban, majd Bernstein és Birgit Nilson produkciókban lépett a „hitelesített világsztárok” élvonalába. Vendég lesz a premier Amnerise is: Maria Luisa Nave, akitől aztán Komlóssy Erzsébet veszi át a szerepet. A magyar szereplők és a kórus is olasz nyelven énekli szólamát. Ennek valószínűleg Radnay György örül a legjobban. A basszusszerepekben Bódy József és Begányi Ferenc lép fel. S a legfontosabb szereplő, a karmester, Komor Vilmos lesz. (-) Jégcsarnokban — Jégcsarnokról lévén szó, gondolom, nélkülözni kellett egész sor színpadtechnikai felszerelést. Nem nehezítette a látvány és a játék kialakítását a süllyesztők, a forgószínpad, a zsinórpadlás hiánya? — A majdnem négyszögletes csarnok egyik végén zajlott a játék. Száztagú kórus, nyolcvan balettáncos vett részt az előadásban és 210 remek, fegyelmezett katona statisztált, öröm volt velük beállítani a nagy bevonulási jelenetet. — Ha hozzászámítjuk a díszletet, meg a tekintélyes zenekart, nehéz elképzelni, hogy még közönségnek is jutott hely. — Hatalmas csarnok ez. Kekkonen elnökkel, a fesztivál védnökével az élen 9000 néző volt jelen. — A szereplők? — Grace Bumbry énekelte Amneris szerepét — nagyszerűen. Rendkívül jó vele dolgozni, mindig maximális intenzitással próbál, bármit mondtam, vagy csak felvetettem, mint lehetőséget, ő nyomban indult kipróbálni, nem ragaszkodik saját sablonjaihoz. Művész a javából... A férfiszerepekre a világ különböző tájain működő finn énekesek közül a tenorista Timo Kallio (Radames) és Tom Krause (Amonasto) vállalkozott a nálunk ismert nevűek közül. Ramphis főpapot Matti Salminen szólaltatta meg, aki Petrovics Emil operájának, a Bűn és bűnhődésnek szeptemberi premierjén Raszkolnyikov szerepét énekli. Két betegség — Aida szerepében Galina Visnyevszkaját hirdették a plakátok. Ő azonban megbetegedett, helyette Tamara Milaskina érkezett Moszkvából. Az első próba után ő is beteg lett. Ekkor a stockholmi és müncheni operaházak új, kitűnő szopránja, Gunilla of Malmborg lépett a helyükbe komoly sikerrel. Róla még bizonyára sok szépet fogunk hallani... De hát ez az előadás is a múlté már. Most a Margitsziget természetképébe készülünk állítani Aidát. — Ez lesz tehát a hatodik? Negyvenöt népviseletbe öltözött gyerese és felnőtt mutatta be a rábaközi napok keretében a Csornai lakodalmast. Száz év előtti népszokást, a leánykérést és az esküvőt elevenítették fel Csorna utcáin. GYOHSINTERJU Romeo: Sztankay István Julia: Törőcsik Mari Tamás. — Rómeót Sztankay István, Júliát Törőcsik Mari alakítja. Közben eljátszom Bulgakov Moliére című darabjának főszerepét. Ezt a művet Iglódi István állítja színpadra. A Szíművészeti Főiskolán a Shakespeare-vizsgaelőadást rendezek, a Téli regét , amelyet Kolozsvárott is rendeztem, vendégként. A főiskolán érdekes kísérletbe is fogtunk Iglódi Istvánnal: Gogol Orr című elbeszélésének dramatizált, zenei elemekkel bővített feldolgozását tűzzük vizsgaelőadás formájában műsorra. S amennyiben időm engedi, Kolozsvárott újra rendezek — megint Shakespeare-t. — Januárban a Nemzetiben rendezem a Romeo és Júliát — mondja Major Kirándulás a kőkorszakba A kutya, amely látta az Istent ♦ Sikkaszt a fekete-fehér A Prágai fesztiváltapasztalatok A négy földrészről összesereglett 52 tv-produkció a prágai televízió nemzetközi fesztiválján alig-alig szerzett művészi meglepetéseket. A VÍZ ELMEGY A román dokumentumfilm kivétel volt. A címe: A víz elmegy — az emberek maradnak, az árvízről szólt. A képek nyelvén. Légi, vízi és földi felvételekkel. Vadul zúduló vizeket, térdre rogyott házakat, tengerré vált tájat, menekülő csoportokat láttunk, és a vízzel szembeszálló embereket."Szó nem hangzott el, az információkat olykor egy telexgép kopogta elénk: hol, mekkora területeket öntött el a víz, hányan váltak hajléktalanná, mennyi az anyagi kár. Atöbbi: drámai tett és harc. A kamera tényszerű közvetítésével. Az alig félórás film nem a szánandóan kiszolgáltatott, hanem a bármilyen nagy erővel szembeszálló, küzdő embert láttatta. A néző nem maradt passzív sajnálkozó, hanem az emberség — a küzdeni akarás és küzdeni tudás — aktív tudatának részese lett. A II. kategóriában, a dokumentum- és kalandfilmek sorában el is vitte a pálmát, azaz az Arany Prágát, s még a nemzetközi újságírózsűri díját is. Ebben a kategóriában egyébként a dokumentumfilmek „verték” a kalandfilmeket. Ez utóbbi műfajban említésre méltót nem láttam a fesztiválon, pedig a televízi világszerte nagy kalandfilm-éhsége közismert. A feltálalt menü után bizony kalandéhes maradt az ember, bár a történetek érzelmessége annál inkább megfeküdhette a gyomrát. Igazi kalandot nyújtott viszont két dokumentumfilm. Az egyik — BBC produkció — a történelem előtti időkbe vitt — ma. Ausztráliában egy napjainkban is a kőkorszak fokán élő embercsoport életéről, szerszámairól, élelemszerző munkájáról mutatott be izgalmas filmfelvételeket. A másik tudományos érdekességű produkció nem időben, hanem földrajzilag vitt szokatlan távolságokba. Hamburgi tévések nyolc afrikai országon át kísértek egy csoport egyetemistát, akik expedíciójuk során Kelet-Afrika állatvilágát kutatták. Mindez színes felvételeken. MÉRHETŐ KÜLÖNBSÉG A színek. Néhány színes tévéjáték is szerepelt a fesztiválon. Ezek a vetítések érdekes összehasonlításra adtak alkalmat. A fesztivál színhelyén, a Waldstein-palota boxokra osztott termeiben egy-egy kis csoport külön-külön készüléken nézhette a programot. (Az otthoni tévénézés lélektanilag nem elhanyagolható körülményeit szándékoztak ezzel megteremteni.) A BBC Arany Prága-díjas tévéfilmjét, a Devoni ibolyákat például színesben láttam, de át-átpillantva a másik boxba, lemérhettem a fekete-fehér és a színes változat közti különbséget. A hatás meglepett. Ami eddig ugyanis nem volt számomra túlságosan izgalmas, a színes tévé most megnyert magának. Nem pusztán a látvány frissebb, élénkebb, tehát vonzóbb volta — ami egy könnyűzenei show, vagy egy revü esetében elegendő —, hanem főként az, hogy olyan ábrázolásbeli finomságokat láttatott meg a színes változat, amik a fekete-fehéren elsikkadtak. A színek már önmagukban is sokféle információt nyújtottak a figurákról, a hangulatok árnyaltságának, a szituációk tartalmi gazdagításának eszközei lettek az érzékeny művész kezében. Ez utóbbi nagyon fontos feltétel. A franciák versenyfilmje, A kutya, amely látta az Istent, szebb, tisztább színei ellenére is egyszerűen csak színes változata maradt a fekete-fehérnek. A VÁGÓOLLÓ Tv-betegség. Tünetei, úgy látszik, nemzetköziek. Van benne részünk itthon is, elegendő. Ez pedig a tévéfilmek végtelen terjengőssége. Mintha a hossza adná a televíziódrámák súlyát, olyan ráérősen, komótosan cammogtak a történetek. Szóban és képben fárasztó bőbeszédűséggel. Tucatnyi tévéjátékon figyelhettem meg, hogy mire kibontakozna a dráma, a bíbelődő körülményeskedésbe beletompul a néző. Mintha a képernyő hosszadalmasságra csábítaná az alkotókat, a jó ritmusú, összefogott, sűrű drámai ábrázolás fehér holló volt a fesztiválon. Ettől a sajátos betegségtől nem volt mentes még a legjobb forgatókönyv díjával kitüntetett produkció, az előbb említett francia filmszatíra sem, amely egy vallási hiedelmein felsülő kis városról szellemes, de a kelleténél hosszadalmasabb történetet mondott el. Akárcsak a rendezés díjával jutalmazott szovjet produkció, Marlen Hucijev filmje, a Május volt, amelyben az egyébként szépen kidolgozott lírai részek majd kétórássá oldották az egy órában robbanó feszültségű drámát. Ennek a fesztiválnak az egyik tanulsága lehet: bátrabban élni a képi sűrítéssel és a vágóollóval. Bársony Éva □ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM július 3-án nyitja A barokktól a szecesszióig című kiállítását. A múzeum dísztermében rendezett kiállítást Weiner Mihályné, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója nyitja meg. □ BESSENYEI GYÖRGYNEK, A filozófus című, 1777-ben írt komédiáját mai színpadra alkalmazta Dániel Ferenc a Színjátszók kiskönyvtára új füzetében. □ KÉPES GÉZA Víztükör címmel adta közre válogatott verseit, amelyeket 1928 és 1970 között írt. Élet a parkban Az Ifjúsági parkban tegnap este megtartották az évad első könnyűzenei koncertjét. A nagy sikerű esten több ezer fiatal fiú és leány hallgatta meg a Hungária-együttes hangversenyét. A kibővített és korszerűsített Ifjúsági parkban az idén is a könynyű műfaj legjobbjai szórakoztatják a vakációzó diákokat. A fiatalok júliusban hetenként hatszor találkozhatnak a parkban. A hét meghatározott napjain ugyanazok a zenekarok játszanak. Keddi napokon a Syconor, szerdán az Olimpia, csütörtökön a Gemini, pénteken a Rex, szombaton a Fenn és vasárnap a Neoton együttes lép fel. Keddi napokon mutatkoznak be az Express ifjúsági hajóversenyén feltűnt amatőr együttesek, csütörtök estéken fiatal, kezdő énekesek adnak műsort.