Esti Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
AZ ÁRVÍZKÁROK PÓTLÁSÁRA Szeptember közepéig 66 millió tégla kell Naponta 150 vagon ♦ Hosszabb műszakok a gyárakban ♦ Új üzem Fehérgyarmaton Az árvízkárok gondos felmérése alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium intézkedett, hogy a tégla- és cserépipar szeptember 15-ig. 66 millió égetett téglát szállítson az árvíz sújtotta területekre. Ez naponta 150 vagon, csaknem egymillió darab. Megbirkóznak-e ezzel a feladattal — kérdeztük Matejka Józsefet, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés ügyvezető igazgatóját. — Nyolc vállalat — hangzott a válasz , soron kívül megkezdte az újjáépítéshez nélkülözhetetlen anyagok szállítását. Sajnos, az árvízvédelem és a nyári mezőgazdasági munkák miatt, a gyárakból csak nehezen jut el az anyag a vasúthoz: kevés a szállítóeszköz, a teherautó és a rakodómunkás. Nehezíti a helyzetet, hogy az árvízi területek ellátása szempontjából fontos, helyileg közeli — nemrég korszerűsített — fehérgyarmati téglagyár is víz alá került. De a debreceni, a mezőtúri és a békéscsabai vállalatok néhány üzemében is szünetelt a termelés, részben az árvízveszély miatt, részben pedig azért, mert a gyárak munkásai a védelemben vettek, vagy vesznek részt. A munkaerőhiány és a rossz időjárás okozta termeléskiesések pótlására, a téglaipari vállalatok felajánlották, hogy a harmadik negyedévben 10—12 munkaszüneti napon is dolgoznak, a rendes műszakokat pedig meghosszabbítják. Akciójuk eddig 17 millió nyers és 6,7 millió égetett téglát eredményezett. Nagy segítség volna, ha a nyári termelési gyakorlatra jelentkező fiatalok egy része a téglagyárakban vállalhatna munkát, amely nehéz ugyan, de jó keresetet ad. A munkások átlagkeresete 2193 forint. A vállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a fehérgyarmati — évi negyven millió téglakapacitású — gyár árvízkárait gyorsan rendbehozzák. Különleges műszaki brigádokat küldtek, s ezek közreműködésével előreláthatólag augusztusban ismét megindulhat a termelés a gyárban. Sőt, ugyanitt gyorsított ütemben, új téglaközépblokk üzemet is létrehoznak, amelynek termékeivel meggyorsulhat a helyreállítás. S hogyan alakul a lakosság téglaellátása a nem árvízi területeken? — Most az árvíz sújtotta területek újjáépítése az elsőrendű feladat — mondja az igazgató. — Az ehhez szükséges többletmennyiség, a munkaerőhiány, a szállítási nehézségek és a kedvezőtlen időjárás okozta termeléskiesések miatt, sajnos helyenként lesznek hiányok. Országosan azonban, mindössze 5,5 százalék az a téglamennyiség, amely a lakossági építkezéseken hiányzik majd. Halmai György MEGJEGYEZI 1K Virsli és pingponglabda Sok idő telt már el azóta, hogy lapunkban először tettük szóvá: több ABC Áruházból lassan kiszorulnak az olcsóbb cikkek, helyüket részben értékesebb áruk, részben iparcikkek foglalják el. Akkor még dühös hangú levél volt a válasz. „A szerző nem ért a kereskedelemhez ... Ma jobban élünk, s a vevők is jobb, értékesebb árut keresnek.” S elhangzott olyan vád is: a sajtó azt kívánja, hogy az ÁBC Áruház csak lisztet és cukrot tartson. Talán mondanunk sem kell, egyetlen lap sem akarja, hogy az élelmiszerbolt csak lisztet és cukrot árusítson. De azt is! S jól tudjuk, hogy az igények nőnek, s a főzőkolbász mellett lángolt pecsenye, a Lánchíd brandy mellett Napóleon konyak is kell. De az furcsa, hogy több áruházban a vevő „csak addig” veszi a paradicsomot, amíg 60 vagy 20 forint, s amikor már olcsó, akkor „csökken a kereslet” és — nyilván — ezért nem tartják. Valóban kiváló jelszó: mindent egy helyen. Nagy öröm, ha a vevő a virslivel együtt megkapja a pingponglabdát is. Csak az bosszantó, ha a burgonyát és a hagymát másutt kell megvásárolnia... S nemcsak az élelmiszer-, hanem az iparcikk-kereskedelemben is láttuk, hogy túl gyorsan csökken az olcsóbb cikkek száma. Hosszú ideig folyt a vita a kereskedelem és a sajtó között. Reméljük, most végleg eldőlt. A minap három fórumon is foglalkoztak az említett jelenséggel, s mind a parlamenti ülés, mind a Fővárosi Tanács, mind a Fővárosi NEB egyöntetűen foglalt állást. „1969-ben, sajnos, az is előfordult, hogy nem volt elég választási lehetőség olcsóbb és drágább árucikkek között” — mondta a pénzügyminiszter. A legtermészetesebb, hogy ahogyan nőnek az igények, ugyanúgy nő az értékesebb, divatosabb áruk aránya. De az is a legtermészetesebb, hogy mindig kellő választékban legyenek különféle minőségű és különféle árú cikkek. Tavaly sok esetben a vásárló csak azért vett drágább holmit — állapította meg a Fővárosi Tanács —, mert nem volt olcsóbb. Ez viszont sérti a kisebb jövedelműek érdekeit. Közismert, hogy intézkedtek: nagyobb arányban gyártson az ipar olcsó, de jó árut. Hamarosan megvizsgálják, hogy a kereskedelemben hogyan valósul meg ez a határozat. Mert a vevő nemcsak értékesebb, hanem olcsóbb árut is keres. Aczél TÁPÉRA MENT A LAKODALOM KÉSZÜL A PAPRIKÁS ABROSZ Az ünnepet, a vasárnapot nem a kivarrt rózsák, paprikavirágok, pipacsok jelentik Szakmáron: ez a viselet. Hétköznap is, vasárnap is. Képek a Duna mellékéről, Szakmárról, Kalocsa mellől. Harminc fok árnyékban. Nagy Lajosné nyakig zárt, kivarrt ingben — virít az ingen a mezők virága — indul kapálni. A keserűtelki Béke Tsz óriási kukoricájából egy rész az övé. „Persze, hogy meleg az ing, de virágos, mondtam már tavaly, hogy jövőre nyári ruhát kell venni, de hogy tudnám eldobni ezt a sok kivarrt blúzt, amit az ember télen varr?! A férjem a kistényi állami gazdaságban Zetoros. Ő is dolgozik ma. Mondta, hogy holnap kéne nyaralni mennünk, a gazdaság besorolt minket, Egerbe mehetnénk. De nem lehet, hogy lehetne, permetezni kell, kapálni kell.” Nagy Lajosnénak tv-jük még nincs, Wartburgjuk már van, ősszel vették, s mikor kérdem, hová járnak vele, ez a válasz: hol Kalocsára, hol Keszthelyre, de már Kecskeméten is voltunk vele. Andrásék háza előtt indul meg vasárnap ebéd után a varrás. Andrásné, Magdolna, a lánya, Bolváriné, s szélén az öreg néni, Tóth Istvánná. „Csak most tudtunk kiülni, ebéd után varrni, mert délelőtt a lakodalmasokat búcsúztattuk, Szécsényi Rózsikát. Egy tápéi fiú veszi el (Tápén volt a Rózsika a csibenevelő iskolában, ott találkoztak), múlt héten volt idehaza Szakmáron az esküvő, most meg Tápén lesz. A vőlegény jött érte, meg egy teherautó, s egy luxusautó vitte a menyasszonyt. A teherautón szakmáriak voltak, a Petőfi Tsz tagjai, a személyutó Tápéról jött. Most Tápén lesz a zene, a múlt heti lakodalom folytatódik. Elmentek a lakodalmasok, hozzá lehet kezdeni a varráshoz, most paprikás abroszt varrunk, 230 forintjával fizeti ezt a kalocsai Népművészeti Szövetkezet, bizony, ha meg akarná ezt a boltban venni, 600-nál is többet kérnek érte...” k. gy. (Bozsán felv.) Divatos történet Szokványosán kezdődött. A nagy emberbarát, I dr. Tintahal Ferdinánd, az1970. sz. ügyvédi munkakö szösség volt tagja, jószívűségi rohamában hirdetést I tett közzé, hogy felebaráta- I im, pénzes pacákok, tüs- I tént jelentkezzetek a budai I Alpok sírnivalóan szépséges társasház építkezéséhez. Mert tizen adtak induló- pénzt, így perc műve voltmegszerezni Tintahal Veronika oki, körhintatervező ,beomlott kőbányáját a Bolondgomba utcában. A tíz- lakásos téglaparadicsom hézagmentes kivitelezését a „ Leszázalékolt Harangozok Nagyszüleiből Alakult Myárshegyező Kisipari Szövetkezet vállalta. Garancia az elnök, a humanizmusáról közismert dr. Tintahaly Ferdinánd személye lett. Ment is volna minden, mint a pontosan közlekedő kék buszok, ha időközben a szövetkezet nem vállal elsőfontosságú exportmunkát is: kártyazsírozást és köpönyegforgatást. Ferdinánd bátyánk így aztán önmagával keveredett pörbe, s hiába verte meg saját magát sötét utcasarkokon, csak akkor mozdult valamit a társasházépítkezés, ha az anyagokat felváltva őrizgető tulajdonosok megpillantották őt a kőbánya lejárójában, s irányába téglákat röpítettek épületes megjegyzések kíséretében. Nyár felé pedig ez történt: Hamuka Sándor, a kitüntetett kutyaugatásutánzó, a csalfa férj válópere főtárgyalásán csúfos vereséget szenvedett. Akkorát, hogy lakásából ki kellett költöznie. A művészlélek azonban nem tört le, hanem lécekből, verseskötetekből, kátránypapírból és, orvosságos üvegcsékből takaros kis nyomortanyát tá■ ‘ költ magának az idegen-'forgalmi főútvonal mentén, a Bolondgomba utcai Hil-ton Hotel szomszédságában." Példáját számosan követték. Elsősorban az örökös elő- legezgetésben tönkrement és még mindig csak lővén-időbeli társasház-tulajdono-sok. Aztán hozzájuk csapó-ódott számos csöves, meg kékfényes, meg volt albérlő. Jelenlegi helyzet: a villa- negra-egyveleg halászfalu-vá nyilvánítása folyamatból létetett. A világ egyetlen, víz nélküli halásztelepülésének létezése ellen mindössze az összes hatóság emelt kifogást. Az összes hatóságokhoz' intézett, alázatosan szem-, télen, kioktató beadványt< dr. Tintahal Ferdinánd] jogtudós írta meg 199 lakó, és természetesen, dr. Tintahal Ferdinánd társasházépítési ügyintéző nevében." Darázs Endre Műszak végén dudaszó Ózdon immár nyolc esztendeje működik, igen szép eredménnyel a honismereti szakkör. Tagjai számos gyártörténeti érdekességet is felkutattak. Ezek között van a gyári duda története. A múlt század végén a kohásztelepülésen az volt a szokás, hogy a munkáskolónián kolomppal jártak házról-házra, ébreszteni. A századforduló elején a harangozást gőzdudával váltották fel. Ezzel nemcsak a reggelt és a delet, hanem minden fontosabb időpontot jeleztek, így többek között reggel öt órakor az ébresztőt, este 6 órakor pedig a 12 órás munkaidő végét. Délután 2 órakor először a Tanácsköztársaság idején szólalt meg a duda Ózdon, hírül adva, hogy a kohászok munkaideje nyolc órára rövidült. A duda ma is pontosan jelzi a műszak kezdetét és befejezését. (MTI) Pákásztanya Szeghalmon Halász-vadász teremmel berendezett pákásztanya nyílt a Sárrét fővárosában Szeghalmon, a Szeged— Debrecen közötti országút mentén. A Sárrét őslakóinak foglalkozását a halászatot és vadászatot jól illusztráló pákásztanyán, ősi szerszámok, munkaeszközök, trófeák, kitömött madarak díszítik a falakat. A tölgyfaasztalok mellé nyárfatörzsből vájt kanapékat , kagylófoteleket helyeztek, amelyeket eredeti báránybőrökkel takartak le. ŐSSZEL NYIT A HUBERTUS Sütemények, levesek az automatákból egyik háromfajta szörpöt ad, a másik feketekávét, tejszínes kávét. Van kakaót és tejes kávét adó, van, amelyik leveseket szolgál fel, kalácsokat és brióssüteményeket lehet kapni egy másikból. Felállítanak egy olasz fagylaltadagoló gépet, s ennek kiszolgálója egyben az automaták kezelője. Remélik, hogy a Marx téri automatasornak éppen olyan sikere lesz, mint a Baross téri aluljáróban elhelyezett automatáknak. A VI. kerületi Vendéglátóipari Vállalat az idén csaknem tízmillió forintot költ üzletfelújításokra, átalakításokra. A volt Kairó kávéház helyén, a Lövölde téren augusztus 20-án bisztró nyílik. Az eddigi tapasztalat alapján korlát nélküli bisztrót terveztek. A korlát ugyanis lassítja az ételhez való hozzájutást. Az ősszel nyitják meg a Hajós utca és Dessewffy utca sarkán az átalakított Hubertus vendéglőt. Az Alkotmány kávéházat bővítik, jövő februárra készül el az új vendéglő. Szeptemberben bezárják a Bajcsy-Zsilinszky úti Kis Dóm eszpresszót, korszerűsítik. Bezár az Operettszínház melletti eszpreszszó is, amelyet ugyancsak átalakítanak. A Marx téren, a Jókai utca sarkán, augusztus közepére elkészül a VI. kerületi Vendéglátóipari Vállalat automata étel- és italsora, Dániában vásárolták az automata gépeket, az