Esti Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

OTP-HÁZ Ottakringer, pázsittal a Margitszigeti Nagyszálló kertjében sört kérek. Mielőtt kitöltöm a háromdecis üveg tartalmát, megnézem, hogy mit iszom: OTTAKRINGER BIER. Osztrák sör. Amikor fizetek, a felszolgálóim 25 forintot kér. Bizonyosan té­vedés .. . — Csak egy kis üveg söröm volt. — Más is csodálkozik ezen az áron, de így kalkulálták. A Kinizsi nálunk 17 forint. «Sokkal drágább, mint az In­tercontinentalban. A felszolgálónő nem érti a szigeti árpolitikát, én igen. A sör, amely Bécsben 3 schil­­lingbe kerül, itt sem lenne drágább nyolc forintnál. No, de az igazgatóság bizonyo­san belekalkulálta az árba a környező zöld pázsitot. Ez két forint. Az ózondús levegő újabb két forint. Évszázados fák : minimum három fo­rint. Pompázó virágok: két forint. Idegen női vendégek a kertben, szép ruhákban, újabb három forint. Kettős zenedíj: a kertben jazz, a Nagyszálló előtti úton egy sétáló teljes hangerőre beál­lított tranzisztoros rádiója, összesen öt, íme, ezért kerül huszonöt forintba a három­decis üveg sör. Még jó, hogy az árfelelős nem vette észre: a hársfa vi­rágzik, és csodás illatot áraszt. Különben harminc fo­rintért adnák az Ottakringert. (palásti) Automata bisztró Füreden Automata bisztrót nyitott Balatonfüreden, a móló be­járata előtt az Utasellátó Vállalat. A víkendház nagyságú árusítóhelyen káv­én, tejes kávén, kakaón és szörpökön kívül hűtött ételeket lehet kapni érmék bedobása ellenében. Ezek­ben a napokban öt balato­ni kempingben állítottak fel nagy teljesítményű au­tomatákat. CSEPELIEK! HOLNAP NYÍLIK a csepeli SLÁGERBOLT XXI., Rákóczi Ferenc út 92. Sokféle olcsó és szép ruházati cikk 20—30—40 százalékos árengedménnyel EZ VALÓBAN SLÁGER! — JÖN A BENZOL A TOLUOL Jó üzlet a bitumen Új lelőhelyeket kutatnak ♦ Távvezetéken szállítják Az olaj- és gáziparnak világszerte mind nagyobb a feladata az energiaellá­tásban, így van ez hazánk­ban is. Sőt, a népgazda­ságunk egyik kiemelt ran­gú programja intézkedik fejlesztéséről. Magyarországon a rend­szeres, ipari méretű kő­olaj- és földgáztermelés in­duló dátuma: 1937. A fel­­szabadulás előtt a termelés 1943-ban érte el csúcs­pontját, 837 711 tonnával. Ettől kezdve a rétegener­gia kimerülése már érez­tette hatását, s 1944-ben a termelés 802 ezer tonnára csökkent. A felszabadulás után az olajtermelés azonnal megindult, s 1945-ben már sikerült 655 ezer 567 tonna olajat adni az or­szágnak. 1957-ben a magyar kőolaj­ipar egységes szervezetbe tömörült, megalakult az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt. A tudomá­nyos kutatás, a mélyfúrás, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés komplex irá­nyítása a jó eredmények alapvető feltétele volt. Az intenzív kutatás ered­ménye hamarosan megmu­tatkozott a termelésben. A felszabadulás előtt nyolc olaj- és földgázterület volt ismert, ám közülük csupán négy termelt rendszeresen. Számuk ma több mint hat­van, s huszonhét termel rendszeresen. Olajme­zőink világviszonylatban kicsinyek, s aránylag gyor­san kimerülnek. A kimerü­lő mezőket újabbak felku­tatásával kell pótolni. En­nek ellenére 1963 óta sike­rült az olajtermelést 1,7— 1,8 millió tonnás szinten tartani. Algyő teljes ter­melésbe állításával elérhe­tik a kétmillió tonnát. Magyarországon jelenleg öt kőolajfeldolgozó üzem működik, s ezekben tavaly 837 ezer tonna benzint, 1678 ezer tonna gázolajat, 2076 ezer ton­na fűtőolajat, 507 ezer tonna bitument és 162 eze­r tonna kenőolajat gyártottak. S míg az egy főre jutó kő­olajtermék-fogyasztás 1938-ban 20­­kilogramm volt, 1969-ben már 500 ki­logramm. A feldolgozó ipar legfőbb célja a világ­­színvonal megközelítése, s termékeinek jelentős része ezt már elérte. A magyar motorbenzin a közép-euró­pai szintnek minden tekin­tetben megfelel.­ A gázolaj minősége is kielégíti a kö­vetelményeket, s lépést tart a világfejlődéssel. Az idén például megvalósul a kén­mentes gázolajgyártás, amelynek alkalmazásával a Diesel-motorok élettarta­ma 30 százalékkal növelhe­tő. A bitumenek — a nagylengyeli nyersolaj ré­vén — Európa legneme­sebb fajtái, s a nemzetközi piacon igen könnyen érté­kesíthetők. A feldolgozó­­ipar — a mosószergyártást kivéve — eddig nem adott alapanyagot más iparágak­nak. Az idén azonban meg­kezdték a benzol és a to­luol szállítását. A negye­dik ötéves tervben pedig újabb értékes anyagokat szállítanak a vegyiparnak. Mint ismeretes, a kőola­jat távvezetékeken szál­lítják. A felszabadulás előtt 250 kilométer hosszú olajvezeték volt napi 2680 köbméter kapacitással. A jelenlegi 287 kilomé­teres vezeték kapacitása naponta 33 500 köbméter. Ebből legjelentősebb a Barátság I.. vezeték, amelyen évente 4 millió köbméter olaj érkezik Ma­gyarországra. Ennél is na­gyobb hatásfokú a 285 ki­lométeres Barátság II.. évi kapacitása 10 millió köb­méter.­­­Röviden a jövőről: 1975- ben 9, 1980-ban 12—13 millió tonna kőolajat kí­vánnak feldolgozni. Jelen­leg az energiahordozók megoszlása a magyar nép­gazdaságban a következő: szénfélék 50,7 százalék, szénhidrogének (olaj, gáz) 42,9 százalék, egyéb (tűzi­fa, villamos energia) 6,4 százalék. Ezzel szemben a szénhidrogén részaránya az ország energiaellátásában 1975-ben 55,7 százalék, s 1980-ban már 65,5 száza­lék lesz. Összehasonlításul: a felszabadulás előtt a szénhidrogének aránya nem érte el az öt százalé­kot. Halmai György Vannak a kagylóban Má N­emrég kaptam értesí­­tést a Postától, hogy ikresítve leszek, hacsak nem találok valami jó ki­fogást ellene. Töprengtem egy ideig, de nem találtam. Erre küldtek nekem sten­cilbiztatást, hogy a test­vérállomásom kis forgal­mú lesz. Tűnődve vettem tudomásul, hogy eme pati­nás közintézményünk jós­lással is foglalkozik, s olyanokat mondogattam magamban, hogy mégis­csak igénybe kellett volna vennem Elemért vagy Je­nő bácsit, hisz mindketten főatyaistenek az Illetékes Hivatalban. De ezt se so­káig cselekedtem, mert sorra rám csengettek mindketten, hogy mit szólsz, ikresítve vagyok, hát hogy mik vannak, cse­kélység. És azóta, ha felveszem, néha vannak a kagylóban. Legelőször például ez volt: — Ráadásul Anika nem akarja megenni a tökfőze­léket. Ebbe egyből belenyugod­tam, mert bár az én gye­rekeim teljesen minden­evők, de a tököt spéciéi ők is kivédhetetlenül utálják. És aztán — folyamatos telefonálási kísérleteim során — lassan megismer­tem az egész család meg­hitt, legbensőbb életét. — Képzeld, nem lehet a tojást a nyári konyhában tartani, mert lopja az Ar­túr. Ezt a dolgot persze hatá­rozottan helytelenítet­tem. Mi­ lesz a kis Artúr­­kából, ha felnő?! De a­mi­dőn megtudtam, hogy 86 éves a bácsi, és csak kettő­re volt szüksége, akkor rö­vid töprengés után meg­bocsátottam neki. (Figye­lembe vettem az olcsó to­jásárakat is!) — Elvira néni nem veszi át az almát. Elviszem Arankának. Úgyis ütődött. Itt bizonytalanságban maradtam afelől, hogy ki az ütődött, a gyümölcs, avagy új gazdája, de nem is érdekes, mert megtud­tam: — Cilike kismama! Nem­sokára megszaporodik a család! Izgatottan vártam, hogy mi lesz az utód, fiú, avagy leány. Végül is öt kis nős­tény lett, és három hím, és ezekből négy a cirmos, kettő fekete­ tarka, egy ha­muszín, a legszebb meg koromfekete. Ez utóbbit Elvira néni szerette volna, de nem kapta, örültem is neki, hisz nem állt pozití­ven az almához sem, s így valahogy nem volt nekem szimpatikus. És Anikóval az is adó­dott, hogy nehezen megy neki az angol. — Pedig vettünk mellé­je egy fiatalembert neki, az egyetemről. De mégse fejlődik, talán nem foglal­kozik rendesen vele? Ez ellen leg ott tiltakoz­tam volna, ha lenne visz­­szabeszélési lehetőség is, de nincs, így az én titkom marad, hogy milyen lelki­­ismeretesen tisztázták tele­fonon, hogy mit, meddig és hogyan, s azt is megfo­gadták: — Ha marad rá idő, utá­na az angolt is átvesszük. Aztán Elemér is beval­lotta nekem, hogy ő is óhatatlanul hallgatja időn­ként ikernője telefonjait, irtó csinos a bestia, úgy­hogy voltak is kezdetben szándékai vele, de momen­tán úgy néz ki a dolog, hogy az ikresítés inkább nősülést eredményez nála. Benő bácsi egy kisebb szövetkezettel került közös vonalra,é­s miként mondja, eleinte kissé lezseren men­tek a dolgok, de az elnök erősen fogja a jónépet, úgyhogy át is megy hozzá­juk főkönyvelőnek, mert nincs senki, aki Benő bá­csinál jobban ismerné leg­apróbb problémáikat is. Tehát kár akárkinek is bosszankodnia, mert két­ségtelen, hogy az ikresítés közelebb hozza az embere­ket egymáshoz. És úgy időnként azért még telefonálni is lehet. G. Szabó Judit AZ ELZETTBŐL Több evőeszköz, benzinkanna, lakat Az idén tovább javítja az áruk választékát az Elzett Fémlemezipari Művek. Az új beruházások és a vidéki ipartelepítések lehetővé te­szik, hogy rozsdamentes evőeszkö­zökből tíz százalékkal, alumínium evőeszközök­ből harminc százalék­kal több jut az üzletekbe, mint tavaly. A banzirakanna hazai for­galma megkétszereződik. A leggyakrabban emlegetett cikkekből, a zárakból, a kü­lönféle vasalási anyagokból csaknem negyven millió forinttal gyártanak több­értékűt, mint egy évvel ko­rábban, s már az első ne­gyedévben, 25 százalékkal több árut kapott a belke­reskedelem. Az Elzetfének jelentős exportfeladatai is vannak. Egyebek között ők gyártják a szovjet Fiat-gépkocsik­­jármű­­zárait, s a kiegészítő al­katrészeket. Az idén már ötvenezer autóhoz valót szállítanak, a cél az évi 300 ezer garnitú­ra. Az árucsereforgalom keretében a Szovjetunió az Elzett Cik­keiért gépkocsikat ad. NÉGYNYEL­VŰ DIÁKTÁBOR Ásatás az amfiteátrumban Helyreállítják a Fórumot * A Collegium Juventutis (Folytatás az 1. oldalról.) Évek óta folyik a mun­ka, hogy kétezer éves fővá­rosunk legrégibb építészeti emlékeit feltárják és hely­reállítsák. Ahol pedig erre mód van, a római kori ma­radványokat kiegészítik. A tudományos hitelességű ki­egészítés lehetővé teszi, hogy a látogató teljesebb képet kapjon Aquincum­­nak, Pannónia Inferior tartomány fővárosának épületeiről, városi életéről. A Budapesti Műszaki Egyetem építészettörténeti tanszékének segítségével támasztják fel a 2000 éves emlékeket. A munkát Haj­­nóczi Gyula egyetemi ta­nár és Istvánfi Gyula ta­nársegéd irányítja. A láto­gatók egyebek között meg­tekinthetik a kettős fürdő medencéit és a Collegium luventutis helyreállított maradványait. A Collegium luventutis mai szóval ifjú­sági egyesület volt, amely a római ifjak Sportolását, ne­velését segítette elő. Nagy­termében több római szob­rot állítottak ki. Padlóját kiásott mozaik, falát az összegyűjtött festett fal­maradványok díszítik. Az egyik legérdekesebb és leglátványosabb emlék a Collegium Juventutis kis fürdője. A hideg és meleg vizű medencéje közt bemu­tatott, birkózókat ábrázoló szép mozaikpadlót itt ásták ki. A polgárváros északi ré­szén, közvetlenül a Szent­endrei út mellett, meg­­kezdté­k az aquincumi Fer­rum helyreállítását. Az Aquincum, 1970. A Collegium Juventutis oszlopsora A kis fürdő, a birkózókat ábrázoló mozaikkal

Next