Esti Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
Komputer a könyvtárban Új igények tisztázása ♦ Több és jobb szakirodalom kell a vidéknek Ma délelőtt az országos könyvtáros konferencia előkészületeiről tartott tájékoztatót a Művelődésügyi Minisztériumban Kondor Istvánné, a könyvtári osztály vezetője. A sajtóértekezlet előtt beszélgettünk. Áprilisban kezdték — Az első könyvtárügyi kongresszus — mondta — 1952-ben volt. 1955-ben, a második kongresszuson, a könyvtárügy fejlesztéséről, szakmai egységesítéséről volt szó. Azóta olyan gazdasági-társadalmi változások mentek végbe, amelyek szükségessé tették, hogy a könyvtárak messzemenően kövessék, illetve segítsék elő ezeket a változásokat, Így tehát a decemberben megrendezendő harmadik kongreszszus a könyvtárakkal szemben állított új igényeket kívánja meghatározni. Az előkészítés — szekcióülések formájában — már áprilisban megkezdődött. — Miben állt ezek munkája? Eltérő várakozás — Az oktatás, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány területén jelentkező igények, sajátos problémák feltárásában, megvitatásában. Az oktatási szekció munkabizottsága például olyan témákat vitatott meg a pedagógus szakemberekkel, mint az irodalom beépítése az iskolai nevelőmunkába, a könyvhasználatra, önálló tájékozódásra tanítás. A mezőgazdasági szekció az agrárértelmiség továbbképzését tükröző kérdőíves vizsgálat alapján elemezte a terület helyzetét. Az ipari szekció is tartott előzetes ankétot. A vezetésben, az oktatásban, a kutatásban dolgozók igényei magasan a szervezés, a termelés területén dolgozókéi felett állnak. A termelésben dolgozók elégedettek a rendelkezésükre álló szakirodalommal, bár csak magyarul olvasnak. A vezetők viszont elégedetlenek, s kérik, hogy könnyítsék meg számukra a külföldi kiadványok szelektálását. Szinte minden szekcióülésen bírálták a vidék rosszabb ellátását. Megoldásra vár új típusú könyvtári szolgáltatások — kutatási tervek, disszertáció, prospektusok, szabadalmak —szervezése. A DALOLÓ KÖZSÉG Két és fél kupa az énekeseknek A poros dűlőút nekiszalad a domboldalnak, s a túloldalon felvillannak az apró házacskákból kiszűrődő fények. — Alig száz meg egynéhány ház*— mondja kísérőnk, a marosvásárhelyi Népművészetek Háza igazgatója —, mégis Erdély egyik legérdekesebb települése. Az alig 600 lakosú Szászcsávásnak ugyanis minden második felnőtt és minden negyedik gyermeklakója énekkari tag. 135 ÉVE s kórus 135 éves. A róla szóló első hiteles dokumentum is több mint százharminc esztendős, 1837-ből való. A göttingai egyetemen végzett Kiss Sámuel, korának neves zeneesztétája írta a szerkesztésében megjelent Énekeskönyvben : „ ... Annyira gyakorlottak pedig a csávási apróbb és nagyobb legények, sőt, némely ifjú házasok is, az oskolamester által, hogy a halotti és más szomorú és víg énekeket a legszebb harmóniában éneklik. Mindez alapját pedig megvetette a derék tanítómester ...” A derék tanítót Belle Józsefnek hívták. Mikor 1844-ben meghalt, örökét a kórus élén fia, ifjú Belle József vette át, aki 1895-ig irányította a község öntevékeny énekeseit. Utánuk Pethő Mihály, Tall Árpád, Pethő Gyula és Keszeg János következett. Valamenynyien a község tanítói voltak, csakúgy, mint Szász Béla, a jelenlegi karnagy. Működése nyomán Szászcsávás Erdély „daloló községévé” vált. — Való igaz, hogy a faluban mindenki zenét szerető ember, az ének legkedvesebb időtöltésük — mondja Szász Béla. — Négyféle karunk van: két férfi-, egy vegyes- és egy gyermekkórus. Műsorunkon mintegy hatvan dal szerepel: négyszólamú énekek, reneszánsz madrigálok, klasszikus kánonok és a középkor derekáról származó régi magyar népdalok. KODÁLY DALLAMAIVAL A kórusok hetenként háromszor gyakorolnak. Ilyenkor a falucskában szinte kihalnak a házak, mindenki a kultúrházban gyűlik össze. Fellépésük a megyei és országos fesztiválokon különleges „csemege”. Sűrűn szerepelnek azonban a falu „rendezvényein”: esküvőkön, keresztelőkön, temetéseken is. Egy 1851-ből származó számadási könyv tanúsága szerint ilyen esetekben „az énekeseknek ital két és fél kupa, 4 máriás forint értékben jár”. Ez a szokás mostanra elavult, de született helyébe új: akórus nemcsak énekel, hanem verses köszöntőket is mond. Turi T. András Gépesítési program — Tervezzük a vállalati könyvtárak információs és szakkönyvtárakká alakítását, a vidéki szakirodalom hálózatának megjavítását. Fejleszteni kívánjuk a könyvtárakat. Kidolgoztunk egy 15 éves gépesítési programot , fokozatosan szeretnénk bevezetni a modern számítástechnika vívmányait, a komputereket. Ez forradalmasítani fogja a könyvtári gyakorlatot. Célunk: úgynevezett kooperációs körök alakítása egyegy téma kutatására, élükön egy vezető könyvtárral. v. s. Kulturális politikánk néhány kérdése Aczél György, az MSZMP KB titkára 1969-ben egy előadásában ideológiai és kulturális életünk néhány fontos problémájával foglalkozott. Mivel az érintett kérdések közérdekűek, a Kossuth Kiadó Kulturális politikánk néhány kérdése címmel megjelentette Aczél György előadását. A háromíves tanulmány fejezetei: A párt általános politikája és a kultúrpolitika; Kulturális politikánk alapelveiről; Eredményekről és fogyatékosságokról; Értelmiségi politikánkról; Ideológiai kérdésekről. A csodagyerekből nemzetközi tekintéllyé komolyodott Roberto Renzi vezényelte tegnap este a Magyar Állami Hangversenyzenekar Károlyi-kerti hangversenyét. Nem adták ki a díjakat •ÉLSIKER EGY KÖNYVMŰVÉSZETI PÁLYÁZATON Illyés Gyula, Kassák Lajos, Tersánszky J. Jenő, Kosztolányi Dezső és Veres Péter műveinek illusztrálását jelölte meg feladatul az a bizottság, amely — a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályával közösen — pályázatot hirdetett, hogy előkészítse az 1971 tavaszán Lipcsében megrendezendő nemzetközi könyvművészeti kiállítás magyar anyagát. A pályázatra, amely nyilvános volt, néhány művész személy szerint kapott meghívást. A beküldött műveket elbíráló zsűri javaslatára a nyilvános pályázat díjait nem osztották ki. A meghívott művészek alkotásaiból — Hincz Gyula, Kass János, Martyn Ferenc, Reich Károly, Stettner Béla, Pető János és Wirtz Ádám művei közül — a minisztérium 27 illusztrációt vásárolt meg. Ezek az alkotások szerepelnek majd a lipcsei kiállításon. Tipográfusok részére is írt ki pályázatot a bizottság. A beküldött anyag értékelésekor a zsűri úgy döntött, hogy a kiírt díjakat nem adja ki. Ugyanakkor elismerésre méltónak tartotta és díjazásban részesítette több művész alkotását. Abban a kategóriában, ahol Lenin valamelyik művének két oldalát, címoldalát és egy Lenin-idézet egyoldalas tipográfiai megformálását kellett elkészíteniük a pályázóknak. Makouf Sidsel 2000, Felvidéki András, Virág Györgyi és Gécs Béla 1000—1000 forintot kapott. Mátyás Tamás 2000, Pölöskei Józsefné és Árendás József 1500—1500 forintos díjban részesült a szépirodalmi és ismeretterjesztő művek illusztrálására kiírt pályázaton. (MTI) Számolózseni Villámgyors karriert futott be egy romániai fűrésztelep segédmunkása, Vasile Sitaru. Alighogy az üzembe került, észrevették, hogy kiváló fejszámoló, s remekül használható az épületfa bonyolult méreteinek meghatározására. Ezután a szakértők is felfigyeltek Sitarura, alaposan megvizsgálták képességeit. A segédmunkás a hétszámjegyes összegek szorzását hamarább végezte el, mint a számológép. Sitaru egyébként juhászlegényként kezdte pályafutását, mielőtt a fűrésztelepre került. EGY ÉV REGÉNYE A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata, az Irodalomtörténet, új számában, több érdekes tanulmányt közöl. Köpeczi Béla 25 év irodalomtudományának eredményeit és problémáit tekinti át. Mezei József Egy év regénye című tanulmánya az 1968 májusa és 1969 tavasza közötti időszak szépprózájáról ad tanulságos, gondolatokban gazdag elemzést. A Társaság munkájából című rovat Szauder József előadását közli a felvilágosodáskori irodalom kutatásának néhány kérdéséről. A dokumentumanyagból kiemelkedik Szerb Antal pohárköszöntője, amelyet a harmincas években alakultIrodalomtudományi Társaság tagjai előtt mondott el. Legutóbb írtunk már az uborkaszezon közeledtének jeleiről, nem hiába vártunk, az igazi bizonyíték is megérkezett. Szombaton, harmincegynéhány fokos bőségben BUÉK 1964-et köszönthettük a Rádió szórakoztató osztálya jóvoltából. Mi tagadás: kitűnően szórakoztunk ezen a fürdőruhás szilveszteren. A magnószalag megőrizte azóta már elhunyt nagy nevettetek hangját is. S akik nem hallgatták ezt a műsort, aligalig hihetik, hogy nem is olyan régen még virágzott Pesten az a műfaj, amit politikai kabarénak — s egyáltalán humornak — nevezünk. Egyébként a következő hetekben egészen 1970-ig szilveszterezhetünk a rádió mellett — csak győzzük pezsgővel! Hétfő délutánonként rendszeresen jelentkezik programjával a kettőtől hatig, a rádió népszerű kívánságműsora. Az adás nem leplezi szándékát: közvetlen kapcsolatot kíván teremteni a hallgatókkal, ha úgy adódik, szívküldit ad, s könnyed, szórakoztató, az utcán ellesett friss riportokat fűz csokorba, oldott hangú konferálással. Ám úgy tűnik, — ezt több adás tapasztalata alapján mondjuk —, a műsor vezetői és riporterei megfeledkeztek arról, hogy közvetlenséggel és nem aranyoskodó kellemkedéssel lehet elérni a kívánt hatást. Kell az oldottság, de az utóbbi időben tapasztalható hangnem ahhoz hasonlít, ahogyan oktalan felnőtt gügyög a csacska gyermekhez. S ez mindenképpen a hallgatók ellenszenvét váltja ki. Még szerencse, hogy tegnap két bájolgás között egy olyan produkciót is hallhattunk, amely emlékezetes marad: Lalinovits Zoltán előadásában József Attila Kései sirató című költeméntjét sugározták. A költő, a vers és az előadó kitűnő találkozásának példája volt. Tiszteletre méltó törekvés: százezrekkel kívánja megismertetni klasszikusok remekeit a rádió. A múlt héten Balzac regényét, a Goriot apót hallhattuk folytatásos hangjáték-feldolgozásban, tegnap új adaptációsorozat indult, a reneszánszát élő Krúdy kevésbé ismert művét, a Három királyt sugározzák. Az első részben a Mohácsot dolgozták fel, úgy, hogy a rádiójáték megőrizte az eredeti mű valamennyi szépségét, csodás nyelvezetét. A második részt pénteken hallhatjuk. (harangozó) A nád művészei A „nád művészei”, két iparművész, a fonás mesterségét, családi hagyományt művészetté fejlesztő Kocsis Béla és tanítványa, Vámosi Mária az afrikai nádból készült apróbútor munkáival készül kiállításra. július 30-tól augusztus 13-ig ENGEDMÉNYEK : # _____napszemüvegvásár