Esti Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-02 / 257. szám
VÉGET ÉRT A BUDAPESTI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás az 1. oldalról.) Mű folytatása — fogalmazták meg — elképzelhetetlen általában a szocialista demokrácia, s különösen az üzemi demokrácia magasabb szintre emelése nélkül. A vállalatoknak a gazdasági reform révén megnövekedett önállósága is azt követeli, hogy a közügyek iránt érdeklődő, segíteni akaró munkásokat az eddiginél jobban vonják be az üzemvezetés gondjainak megoldásába. Sok helyütt azonban az üzemi demokráciát leszűkítik a termelési tanácskozásokra, amelyek gyakran formálisak, s nem eléggé közérthetően ismertetik még a vállalat általános feladatait sem. A munka megbecsülése Az is többször szóba került a vitában: az eredményesebb politikai és gazdasági tevékenység nagyon fontos feltétele, hogy az eddiginél jobban adják meg minden szinten a munka rangját és becsületét, többet törődjenek a jó munkahelyi légkör megteremtésével, ugyanakkor azonban határozottabban lépjenek fel mindenütt a munkafegyelem lazítóival, a hanyagokkal szemben, mert régi tapasztalat, hogy az elnéző szemlélet csak ideig-óráig tartó sikereket hozhat. A munkafegyelem lazulását több felszólaló össze- függésbe hozta a túltengő munkaerőmozgással, ami nagy károkat okoz a népgazdaságnak. Jogosan sérti a becsületesen dolgozó munkások önérzetét, ha az üzemről üzemre házalók több fizetést kapnak, mint a gyárukhoz ragaszkodók. A bérezés, a helyes jövedelempolitika torzulásait, fogyatékosságait is sok bíráló megjegyzés érte, a pártértekezleten. A felszólalók állásfoglalása megerősítette, hogy fontos a jövedelmek differenciálása — ebben még további lépésekre is szükség van —, de a helyes törekvésekkel együtt olyan aránytalanságok is kialakultak egyes területeken, amelyek nem fejezik ki a végzett munka értékét, ellentétesek a párt és a kormány jövedelempolitikájával. Elmondták például, hogy a kisipari és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben indokolatlanul magasabbak a keresetek, mint a jóval termelékenyebben dolgozó állami iparban. Több felszólaló foglalkozott a főváros, az egyes kerületek fejlesztésének problémáival. Elismeréssel méltatták, hogy a következő öt esztendőben minden eddiginél több pénz jut a főváros fejlesztésére, elsősorban a lakásgondok és a közlekedés zsúfoltságának enyhítésére. A pártértekezlet küldöttei elismeréssel fogadták a bejelentést, hogy a főváros üzemei, intézményei az eddiginél jobban segítik a városfejlesztő munkát: eddig 650 millió forint értékű munkát és pénzt ajánlottak fel óvodák, bölcsődék, parkok, úttörőházak és más fontos létesítmények terven felüli építéséhez a negyedik ötéves terv éveire. A fővárosi építőipari vállalatoktól azt kérték a felszólalók, kövessenek el mindent, hogy az új lakótelepeken a lakásokkal együtt, időben építsék fel a bölcsődéket, az óvodákat, az iskolákat, az üzletházakat is. A metró Jó hírt hallottak a pártértekezlet küldöttei a metróról. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa a Fővárosi Tanács vezetőivel együtt közölte a metróépítőkkel a Budapesti Pártbizottság írásos beszámolójának azt a megállapítását, hogy a fővárosi közlekedés javításáért szükséges lenne a határidőnél hamarabb, 1972 végére befejezni a kelet—nyugati metróvonal második szakaszának építését. Az építők megvizsgálták a lehetőségeket, s kérték, jelentsék be a budapesti pártértekezleten: az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére vállalják, hogy egy évvel korábban, 1972. december 31-re befejezik a Deák tér és a Déli pályaudvar közötti metrószakasz építési-szerelési munkálatait. Sokan beszéltek a pártértekezleten a nők helyzetéről. Elismeréssel szóltak a nők üzemi, hivatali és otthoni munkájának megkönnyítésére tett eddigi intézkedésekről, de sok példát hoztak fel annak bizonyítására, hogy még nem mindenütt valósult meg a gyakorlatban is a nők egyenjogúsága. A Beloiannisz Gyárban például a dolgozók 64 százaléka nő, a 130 művezető között csak tíz nő akad, s az ő fizetésük is 500—600 forinttal alacsonyabb, mint az ugyanolyan beosztású férfiaké. Többen érintették felszólalásukban a közoktatás, az ifjúság nevelésének problémáit Hangsúlyozták, hogy a közoktatás gondjait, elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását közüggyé kell tenni. Szóvá tették, hogy az oktatási reform megvalósítása lassan halad, a pedagógusok túlterheltsége gátolja a hatékonyabb nevelőmunkát, amely pedig az oktatási reform egyik fő törekvése. Az ideológiai és a kulturális élet kérdéseivel foglalkozó felszólalók elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a közvélemény hatékonyabb munkát vár az ideológiai és a kultúrpolitikai életben dolgozóktól, magasabb szintre kell emelni az eszmei-politikai nevelőmunkát. Bírálták az irodalomkritika gyengeségeit, a nyugati eszmeáramlatok elvtelen átplántálását, azt kérték a könyvkiadóktól, hogy olyan műveket adjanak ki, amelyek nemcsak igényeket elégítenek ki, hanem igényeket ébresztenek is. város kommunistái helyeslik, támogatják ezt a politikát, tudnak és akarnak is érte dolgozni. Hangsúlyozta, hogy az üzemi demokrácia szélesítését, a helyi tájékoztatás javítását sürgető felszólalók jogosan támasztották azt az igényt, hogy a vezetők ne csak együttérezzenek, hanem együtt is gondolkozzanak, együtt is cselekedjenek azzal a kollektívával, amelynek a tevékenységét irányítják. Elsősorban arra hívta fel az üzemi, vállalati vezetőket, hogy éljenek jobban a megnövekedett önállósággal, merjenek dönteni, felelősséget vállalni. Az igán intenzív munkaerőmozgással kapcsolatban a Budapesti Pártbizottság első titkára hangsúlyozta: jogos az igény, hogy határozottabban lépjenek fel a munkaerő-csábítókkal, a munkahelyek változtatásából sportot űzőkkel, a közösség megkárosítóival szemben. Jogos az az igény — mondta —, hogy olyan legyen a légkör, amelyben anyagi, erkölcsi és társadalmi vonatkozásban egyaránt nagyobb megbecsülést kapnak a becsületesen dolgozók, s ne érezze jól magát társadalmunkban az olyan ember, aki csak magával törődik, s nem a becsületesen végzett munkája alapján, hanem mások rovására akar boldogulni. Németh Károly egyetértését fejezte ki azokkal a felszólalókkal, akik határozottabb fellépést sürgettek az anyagiasság, az egoizmus, a szocialista céloktól idegen magatartás jelenségeivel szemben. Mint mondta, a leghatározottabban vissza kell utasítani azokat a nézeteket, amelyek szerint az öntudatos, áldozatos munka és magatartás igénye valamiféle szektás követelmény, mint ahogy vissza kell utasítani az olyan nézeteket is, amelyek szerint az anyagi ösztönzés következetes alkalmazása valamiféle liberalizmus. A zárszó után a pártértekezlet egyhangú határozattal elfogadta a Budapesti Pártbizottság írásos és szóbeli beszámolóját, a vita összefoglalóját, valamint a kongresszusi irányelvekre és a szervezeti szabályzat tervezetére vonatkozó állásfoglalást. főrendezője, Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője, Keszei Károly, a Magyar Horgász Szövetség főtitkára, Kiss Dezső, KPM-miniszterhelyettes, Kiss Gyuláné, a Budapesti Harisnyagyár munkása, • Kisvári János, a 43. számú Építőipari Vállalat vezérigazgatója, Kiss P. László, a Duna Tsz elnöke, dr. Kocsis Magda, a János Kórház helyettes területi igazgatója, Konyi Gyula, Lakatos Dezső nyugdíjas, Lányi Nándorné, a Gyapjúmosó és Szövőgyár mintaszövője, Lengyel Imre, a Fővárosi Kiegészítő Parancsnokság parancsnoka, özv. Majláth Bálintné, a CSVM gépmunkása, Mantics Lászlóné, a Fegyver- és Gázkészülékgyár szb-titkára, dr. Maros Mária, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, Megyeri Károly, a TV főszerkesztője, Mezei Pál, a Vörös Csillag Traktorgyár hegesztője, özv. Mező Imréné nyugdíjas, Molnár Ágnes, az Újpesti Áruház szakmunkása, Molnár Endre, a XIX. kerületi PB első titkára, Molnár Ernő, az ELZETT vezérigazgatója, dr. Nagy Károly, az ELTE rektora, Nagy Richard, a VIII. kerületi PB első titkára, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Pandurovics József, a SZOT Budapesti Tanácsának vezető titkára, Parnicsán László, a 43. számú Fpítőipari Vállalat brigádvezetője, dr. Patkós Lajos, a Fővárosi Bíróság elnöke, dr. Pál Lénárd, a KFKI igazgatója, dr. Perényi Imre, a Műszaki Bevetem rektora, dr. Péter János, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője, dr. Réti Lajosné, a Habselyem Kötöttárugyár igazgatója. Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Révész Ferenc, a Szabó Ervin Könyvtár igazgatója. Ruzsbatzky László, a Munkásőrség budapesti parancsnoka. Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke. Somogyi Imre, a IV. kerületi PB első titkára, Somogyi Sándor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, dr. Sós György, a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője, Sóvári Gyula, a Láng Gépgyár csoportvezetője, Schumeth János, a XIV. kerületi PB első titkára, Szabó Jánosné, az Egyesült Izzó szakmunkása, Szabó Piroska nyugdíjas, Szakali József, a X. kerületi PB első titkára, Szegedi Andor, a Fővárosi Tanács főosztályvezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára, Szilágyi Lajos, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese, Szlovák Györgyné, a Pamutfonó élőmunkába, dr. Udvarit Károlyné, az Országos Gumiipari Vállat pb-titkára, Vágvölgyi Tibor, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója és Venéczi János. A választás után a pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a Budapesti Pártbizottság titkárait, a tizenöt tagú végrehajtó bizottságot. A Budapesti Pártbizottság első titkára Németh Károly, a pártbizottság titkárai: Katona Imre, Somogyi Sándor, Szépvölgyi Zoltán. A VB további tagjai: Baranyai György, Borbély Sándor, Csillik András, Dienes Béla, Kelen Béla, Nagy Richard, Parnicsán László, dr. Pál Lénárd, Sarlós István, Szabó Piroska, dr. Udvardi Károlyné. A fegyelmi bizottság elnökévé Szegedi Andort választották. A pártbizottság ezután megválasztotta a munkabizottságokat — a pártépítési munkabizottság elnökévé Somogyi Sándort, a gazdaságpolitikai munkabizottság elnökévé Szépvölgyi Zoltánt, a propagandáés művelődési bizottság elnökévé Katona Imrét választották, s megerősítette tisztségükben a pártbizottság osztályvezetőit, dr. Péter Jánost a párt- és tömegszervezetek osztályának, Peják Emilt, a propaganda- és művelődési osztály, Gérnyi Kálmánt, a gazdaságpolitikai osztály, Vida Kálmánt, a közigazgatási és adminisztratív osztály, Uzsoki Istvánt, a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetőjét. Ugyancsak megerősítette a pártbizottság tisztségében Kelen Bélát, az Esti Hírlap főszerkesztőjét. A választás után a pártbizottság új tagjai nevében Németh Károly mondott köszönetet a bizalomért. Megköszönte azoknak a munkáját, akiket más, fontos beosztásuk miatt most nem választottak be a pártbizottságba, s külön szólt Venéczi János tevékenységéről, aki hosszú időn át látta el a Budapesti Pártbizottság titkári tisztjét. Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára A rámo A vitát összegező Németh Károly kiemelte, hogy a felszólalásokban alapvető egyetértés jutott kifejezésre a főváros pártszervezeteinek négyéves tevékenységét illetően, a pártértekezlet minden felszólalója hitet tett a párt fő politikai irányvonalának támogatása mellett. A pártértekezleten kifejezésre jutott: a fő A pártbizottság tagjai A pártértekezlet megválasztotta a Budapesti Pártbizottságot. A pártbizottság tagjai: Bakó Ágnes, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese, Baranyai György, a BM főcsoportfőnökhelyettese, Berger Antalné, a KELTEX pb-titkára, Bíró Jánosné, a Leőwey Klára Gimnázium tanára, Bodonyi Pálné, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára, Borbély Sándor, a Csepel Művek pb első titkára, Bubla Gyula, a Ganz Villamossági Művek csoportvezetője, dr. Bük Imre, a Corvin Áruház igazgatója, dr. Csendes Károly, a legfőbb ügyész helyettese, Csikesz Józsefné, a Fővárosi Tanács VB- elnökhelyettese, Csillik András, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára, Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, Domozi János, a CSVM hengerésze, Éger János, az Öntödei Vállalat csoport vezetője, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács pb-titkára, Fábián Jánosr.á, a Május 1. Ruhagyár szabómunkása, dr. Fekete Károly, a Központi Döntőbizottság elnöke, Fekete Józsefné, a Ganz Műszer Művek minőségi ellenőre, Gallai Lajos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, dr. Ganczer Sándor, a Tervgazdasági Intézet igazgatója, György Gyula, KGM- miniszterhelyettes, Hajtun Irén, a Magyar Posztógyár pb-titkára, özv. Hampel Henrikné, a Hazai Fésűsfonó csoportvezetője, Hantos János, a Fővárosi Tanács VB-elnökhelyettese,Ivanics István, a Ganz- MÁVAG csoportvezetője, Jovanovics Miklós, az Új írás főszerkesztője, Kakuk Józsefné, a II. kerületi PB titkára, Kamhal József, az EMG esztergályosa, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság titkára, Kazimir Károly, a Thália Színház Milliók nézik a televíziót Érdemes hirdetni a televízióban Változatos reklámadási időpontok Havonta egy alkalommal szórakoztató éjszakai reklámrevü! Felvilágosítás és rendelésfelvétel: MRT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ IRODA Budapest VIII., Bródy Sándor u. 5—7. Telefon: 143—057