Esti Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Pártértekezlet után a kongresszus előtt Újpesti változások Most lesz új ♦ Korszerű centrum ♦ Húszezer lakás Az újpestiek közül so­kan járnak Óbudára, s az itt látott nagy építkezés, a testvérkerület rohamos megújulása őszinte elis­merést vált ki mindenki­ben. Mondják is: „Óbuda megérdemelné az Újbuda nevet. De Újpest is az­ Ópest nevet." Nem kell azonban elsiet­ni a névcserét. Óbuda több száz év alatt meg­szokta, hogy így hívják, s Újpesten is nagy válto­zá­sokat érlelt az idő. Metró A Városházán az építé­szek most vázolják fel a régi előváros új arculatát. A készülő javaslat sze­rint a Váci út, a Dózsa György út, a vasút és a Chinoin között, vagyis Új­pest szívében az elavult kis házak helyén húszezer új lakás épül. Az Árpád úton nyolc-tíz emeletes há­zak emelkednek majd, emögött négy-tíz emelete­sek épülnek. Dél felől nagy zöld terület védi majd a lakott negyedeket. Készül a kultúrközpont terve is. Az Árpád út és a Rózsa utca között ifjú­sági házat, művelődési otthont és uszodát javasol­nak. Az új elképzelések leg­jelentősebb vonása: a már épülő észak-déli metró a Váci út felől eléri majd Újpestet is. Állomás ké­szül az István téren és az Árpád út—Rózsa ut­ca sarkán. Később a pá­lyát esetleg meghosszab­bítják Újpalotáig. Mind­ez lehetővé teszi, hogy az István tér körül sok-sok új boltot és több áruhá­zat építsenek, s kibonta­kozzék az észak-pesti vá­rosrészi központ, amely­nek vonzásköre kiterjed Palotára, Angyalföldre, Káposztásmegyerre és több környező helységre. — Mit tesz Újpest la­kossága, hogyan járul hoz­zá a kerületi ipar, hogy a nagy tervek minél előbb megvalósuljanak? Mert itt nem túlzás a nagy jelző. Újpest megfiatalodó szí­vében az egész kerület lakossága otthont kaphat — pedig máshol is lesz építkezés —, s csak a húsz­ezer lakás hatmilliárd fo­rintba kerül. — Újpest a főváros egyik legnagyobb ipari negyede — mondja Somo­gyi Imre, a IV. kerületi Pártbizottság első titkára. — ötvennyolcezer ember talál itt munkát. A gyá­rak — a termelt áru ér­tékét számítva — éven­ként tizenkétmilliárdot adnak a népgazdaságnak. Ezért a legfontosabb: a több és jobb munka. Nem jelentéktelen a legutóbbi öt év eredménye: az Iz­zó hatvan, a Chinoin öt­ven, a Pannónia huszon­nyolc és a Duna Cipőgyár is huszonnyolc százalékkal növelte termelését. Az idén sok szép sikert ho­zott a kongresszusi ver­seny. A Chinoin már befe­jezte ötéves tervét, s több gyárban javult a termelé­kenység és a minőség. Áruház a bútorgyárban — A Budapesti Párt­­bizottság kérte, hogy a gyárak közvetlenül segít­sék a város fejlesztését. A gyorsan elterjedt moz­galom alapja egyebek közt több újpesti kezdeménye­zés volt. Történtek-e újabb felajánlások? — Az Izzó ötszáz lakást épített. A következő öt évben újabb ötszáz otthon átadását vállalták. A Chi­noin új a’oc-áruházhoz já­rul hozzá. A gyárnak is fontos, hogy a munkások az üzem közelében gyor­san és könnyen megvásá­rolják a napi élelmiszert. Ezenkívül még három abc­áruház is épül helyi forrásokból.­­ Az Árpád úton meg­nyílt jól felszerelt abc­­áruházat megirigyelheti sok belső kerület is. Az ipari áruház választéka sem marad el a körútitól. De felkészül-e a helyi ke­reskedelem, hogy az új lakásokba sok új bútor kell? — Javasolták, hogy az Újpesti Bútorgyárban az ipar és a kereskedelem együtt nyisson bútoráru­házat. A helyben gyár-­­tott bútort a lakók hely-í­ben megvásárolhatják.­­ — Vannak-e más tarta­­­­ékok a fejlesztésben? — A munka nagyobb­ becsülete. A kerületi párt­i értekezleten és a gyári ta­­­nácskozáson sok vita folyt,­ hogy megkapja-e a jó­ munka a kellő elismerést,­ tegyenek-e nagyobb kü­­­lönbséget teljesítmény és­­ teljesítmény között. A­ nagy többség úgy foglalt­ állást: aki többet ad, töb­bet is kapjon. És sürget­ték azt is, hogy minde­nütt és minden szinten kívánják meg a jobb, a felelősebb munkát. A gyár­ban, a munkapadnál csak­úgy, mint a kereskede­lemben, az építkezésen, a tanácsban, vagy bárhol másutt. Megkezdődött az átalakulás — Mikor valósulnak meg a tervek? — Valójában már el­kezdődött a kerület meg­újulása. A Pozsonyi út mentén állnak a tízeme­letes toronyházak, s épül­nek az új lakások az Ár­pád úton is. A következő öt évben háromezer—há­romezerötszáz lakás ké­szülhet az Árpád út és a Chinoin között. Reméljük, a gyárak is segítenek, hogy megkezdjük a mű­velődési központ építését. A pártbizottság és a ta­nács másik régi vágya az újpesti lido rendezése. A Palota-sziget Újpest és több más pesti munkás­­negyed sport- és üdülőte­rülete lehet.­­ Megvalósul az észak­pesti városrészi központ terve is. Épül az új nagy piac, s az Árpád úti ipari és élelmiszer áruházba ma is sok vevő érkezik Palo­táról és a környékről. A kerületben dolgozók kö­zül sokan jönnek Duna­kesziről, Fótról, Gödről, Zuglóból, Angyalföldről, Óbudáról, sőt még Lágy­mányosról is. Ezért Újpest fejlesztését nemcsak a ke­rület, hanem az egész fő­város érdeklődése kíséri majd. Aczél Kovách Tamás Befejezetlenül Magyar tudományos-lélektani dráma Rendezte*: VAS JUDIT BEFEJEZETLENÜL, Film — színészek nélkül Délután a HÍRADÓ mozi műsorán! SIKER A HÍRADÓBAN: S­zínekké varázsolt haragfeszültség Magyar szabadalmak alapján készült, Dynalux elneve­zésű hangvezérelt automata színorgonát mutatott be a RÁVISZ Ktsz. A készülék — tetszőleges hangforráshoz kapcsolva — a hangszín, a hangmagasság és a ritmus hatására különféle színekbe öltözteti a szórakozóhelyek színpadát, vagy az egész helyiséget. Képünkön: a két fel­találó, Scheidl Antal és Kuthy Antal a Dynaluxot vezérli Másfél millióval több utas sz­ívzáró a vonatokon Minőségi csere: kevesebb ülőhely Utastájékoztató­t Takarít a Tornádó Év végi számvetésre ké­szül a MÁV Budapesti Igazgatósága is. Az eddigi adatok szerint az idén a tervezettnél másfél millió­val több utast szállítottak, a múlt év hasonló idő­szakához képest 300 ezer­rel többet. • Csupa „több**. Ám több a panasz is. A vonatok zsú­foltabbak, különösen a nemzetközi járatok. Mi az oka? — Különös, de így van: azért van még zsúfoltság, mert minőségi csere tör­tént a kocsiparkban — mondja Tóth János, a MÁV Budapesti Igazgató­ságának vezetője. — A régi kéttengelyes személyko­csik helyére négytengelyes kocsikat, összesen 125-öt rendeltünk a Dunakeszi Járműjavítótól. Eddig ill­et­ kaptunk, még 14 hiány­zik. Az új kocsik jobbak, korszerűbek, szebbek a ré­ginél, csak­ kevesebb most az ülőhely. Ezen már csak jövőre segíthetünk: újabb 150 kocsit kapunk a bel­földi vonalakra. • Az új kocsikkal más baj is van. Este sötétek. Miért?­­ A 111 kocsiból szá­zat úgy vettünk át, hogy hiányzik a dinamó meg­hajtóműve, mert a Cse­peli Hajtóműgyár nem szállított belőle eleget a Dunakeszi Vagongyárnak. A személykocsikat még így is át kellett vennünk, mert erre kényszerített a nagy nyári forgalom. Nincs más megoldás: kérjük a Csepeli Hajtóműgyárat, mielőbb pótolja az elmara­dást.­­ Ami a menetrendet illeti: több helyen lefé­kezi a vonatot az elren­delt vágányzár, a sok las­sító jel. Az ok: a vasút nagy rekonstrukciója. Kor­szerűsítjük, villamosítjuk, gyorsabb közlekedésűre építjük át a budapest—vác —szobi vonalat, dolgozunk Budapest—Cegléd—Szolnok között, a hatvani, az új­­szászi és más fontos vas­útszakaszon. • Előfordult, hogy rossz, bi­zonytalan üzemképességű mozdonyt indítottak el, s a vonal nehezebb szaka­szán felmondta a szolgála­tot. Megtörtént, hogy a for­galmista teherszerelvényt irányított a személyvonat elé. Mit tesznek az effajta hibák megszüntetésére? — Sok bosszúságot el­kerülhetnénk, ha jobb len­ne az utastájékoztatás. Ahol párhuzamos a közlekedés, például Budapest és elő­városai között, a vasútál­lomáson esetenként infor­málni kellene a munká­ba induló utasokat: ne várjanak az „X” vonatra, mert technikai okok miatt késik, kimarad, vegyék igénybe az autóbuszokat. Természetesen ez csak ott lehetséges, ahol — például Budapest és Rákoscsaba között — fejlett a közúti autóbuszközlekedés. • A budapesti nagy pályaud­varokon is szükség volna korsz­erű, megbízható infor­mációs rendszerre. — A Keleti pályaud­var még az év végéig új, modern, vizuális utastájé­koztató berendezést kap. A csarnokban minden vá­gány végén fénybetűk jel­zik a vonatok indulási ide­jét. Az állomás különböző helyein jól látható, világí­tó táblák közlik majd az érkező vonatok idejét és helyét. Mindezt egy hely­ről irányítjuk, de meg­tartjuk az eddigi hangos­beszélőket is. • Az utasok gyakran kifogá­solják: nem tiszták a vona­tok.­­ Valami javulás azért van. A Nyugatiban és a Déliben új, nagy teljesít­ményű kocsimosó műkö­dik. Valamelyest javult a belső tisztítás is. Természe­tesen, még sok a tenniva­ló. Gyakran nincs elég idő a kocsik tisztítására, mert a vonatnak indulnia kell más vonalra. A meg­oldás: több kis takarító­gép. A nemrég vásárolt nagy teljesítményű Tor­nádó porszívókat újabbak követik. Természetesen bár­mennyire gépesítünk is, a kézi tisztítás megmarad. Ehhez azonban munka­erő-gondjaink vannak. A MÁV Budapesti Igaz­gatósága most az ünnepi forgalomra készül. Jó vol­na, ha már a következő hetekben érződne a hatása a vasúti közlekedés kultu­ráltságára tervezett intéz­kedéseknek. Békés Attila SZÁRCSA ELEK ■».jest, hogy már mások k­i is észrevették, fülem tövénél az ősz hajszálakat, bevallhatom, hogy hajda­­nában­ danában, életemben egyetlenegyszer huligán­­kodtam én is. Volt nálunk egy Szárcsa Elek nevezetű férfiszabó, akit gyűlölt a fél falu. Ki ezért, ki azért. Harmadik szomszédunk, Bordás bácsi például azért gyűlölte Szárcsa Eleket, mert a mester állítólag használt öltönyből kiszerelt bélést varrt az ünnepi ruhájába, Vas Jani pedig azért, mert Bordás bácsinak a kereszt­fia volt, s egy keresztapá­val, ugyebár, illik szolida­ritást vállalni. Vas Jani Kapás Ilonkát vette el fe­leségül, ennek következté­ben Szárcsa Eleket meg­gyűlölte az egész Kapás fa­mília. Vas Jani és Kapás Ilonk­a házasságának gyü­mölcseként született egy pici lány, annak Vas Jani legénykori cimborája, Pan­dur Feri lett a keresztapja. És Pandur Feri, bár erre senki sem biztatta, pusztán jóízlésből, a keresztelő nap­jától kezdve szívből gyű­lölte Szárcsa Eleket. A Vas Jani és Kapás Ilonka házasságából szüle­tett pici lány serdült-ser­­­ült. Egy szép napon azt vette észre, hogy az elemi iskola harmadik osztályá­nak padjában ül, mégpedig mellettem. És egy osztály­ban nőttünk-növekedtünk, egészen a nyolcadikig, amikor is Irénke — így hív­ták a pici lányt — felvilá­gosított arról, hogy volta­képpen egy gaz lókötő, az egész falu ellensége, sőt a világ szégyene Szárcsa Elek férfiszabó. A kis hölgy iránt érzett vonzal­mam felkeltette bennem a vad gyűlöletet Szárcsa Elek iránt. S úgy­ gyűlöltem őt, úristen, úgy gyűlöltem, hogy egy éjszaka végrehaj­tottam gaztettemet, mész­szel teli vederrel osontam Szárcsa Elek gyönyörű cégtáblája alá, s azon ak­kurátusan átmázoltam a szabó szót, a férfi után pedig odarajzoltam a világ legnagyobb kérdőjelét. Túlzás nélkül mondhatom, hogy három hétig ezen de­rült a falu. Az én örömö­met pedig még fokoz­ta, hogy az öreg Bor­dás bácsi fülem hallatára így hízelgett a gaz Szárcsa Eleknek: — Mester úr, ha tudnám még volt az a kapcabetyár, isten uccse kitaposnám a lelkét... Simon Lajos HOLNAP DÉLELŐTT KRESZ-vetélkedé­s Sportcsarnolon­ A Fővárosi Közúti Bal­esetelhárítási Tanács meg­alakulásának tizedik évfor­dulója alkalmából indítot­ta meg a „budapesti jubi­leumi elméleti KRESZ­­- vetélkedőt". A vállalatok­­­­nál, intézményeknél és a­­ Magyar Autóklubban ed­dig lezajlott selejtezőkön mintegy 40 ezer hivatásos­­ és m­agángépjármű-vezető vett részt. Külön vállalati döntőket is rendeztek, nyil­vános versenyen, döntötték el, kik jutnak tovább. Az FKBT elődöntője után — tíz forduló, 460 részt vevő — a legtöbb pontszámot elért 54­0 versenyző került a középdöntőbe, majd tízen a jövő év elején rendezen­dő döntőbe. A budapesti jubileumi elméleti KRESZ- vetél­kedő­ középdöntőjét holnap délelőtt 10 órától rendezik a Sportcsarnok­ban. November 29-e és 28-a között 20 százalékos árengedménnyel VÁSÁROLHAT SZOVJET MELÓDIA­HANGLEMEZEKET az Erkel zeneműboltban: Bp. VII., Lenin krt. 52.

Next