Esti Hírlap, 1970. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
VEVŐJÜK HARMINCÖT ORSZÁG Iparművész tervezi a kardigánt A fiatalok gyára ♦ Több termék belföldre is A fiatalok gyárának is nevezhető a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár, népszerű nevén a HÓDI- KÖT. Dolgozóinak átlagos életkora mindössze 30 év, s a vezetőké sem haladja meg a 35-öt. Tésik József iparművész szerint (a gyár egyetlen férfi iparművésze, a többi nő), a főiskolát végzettek első kívánsága, hogy a vásárhelyi gyárba kerülhessenek. — Itt a fiatal mérnök — hangzik az indoklás — a tervezéstől a készáruig végigvezetheti elképzeléseit. A jó gondolatok megvalósítását a gyár vezetősége segíti, szorgalmazza. SKANDINÁVIÁTÓL KUVAITIG A gyárnak immár 6-8 éve önálló tervezőgárdája van. Korábban rendelték és vásárolták a modelleket. A házi tervezők azonban jobban ismerik a lehetőségeket, a műszaki adottságokat, ehhez alakítják a kollekciót. Szerintük a jó tervező műszakilag is tud gondolkodni, ismeri a gépek teljesítményét, a gyártási technológiát, ért a gazdaságossági számításokhoz. A HÓDIKÖT évi termelési értéke eléri a félmilliárd forintot. Évente ötszáz féle cikket készít, csaknem kétezer fazonban, 35 színben. Újabban mind népszerűbbek a vasalást egyáltalán nem igénylő, könnyen mosható, gyorsan száradó, formatartó Trevira pulóverek, kardigánok, ruhák és nadrágkosztümök. A HÓDIKÖT 35 országba exportál. Termékei ismertek és keresettek — a többi közt — a skandináv államokban, a Közel-Keleten, Franciaországban, az NSZK-ban, Kuwaitban, Angliában. millió forintos beruházással 34 százalékkal több árut adunk majd a negyedik ötéves tervben, mint a harmadikban. Új üzemet építünk Tiszalökön: a konfekciógyár átadását 1971 augusztusára tervezzük. Továbbfejlesztik vidéki telepeiket is. Bővítik a két vásárhelyi, a csongrádi, a makói, a békéssámsoni és a csorvási részleget. Ezáltal, több termék jut majd belföldre is, külföldre is. Már 1971-től a jelenleginél lényegesen több olcsó árut adnak a hazai vásárlóknak, főként gyermek kötött pulóvereket és ruhákat. Növelik az eddig viszonylag kis mennyiségben készült bábiruhák, kocsikabátok, hálózsákok mennyiségét, mények további javítását tervezik, fokozzák az automatizálást, bővítik a szociális létesítményeket, korszerűsítik az anyagmozgatást, felújítják az üzemi bölcsőde és napközi berendezéseit, a városi tanáccsal közösen új napközi otthont építenek. Cs. Benkő Judit FEJLŐDŐ TELEPEK A következő években — mondja Árvai Jenő igazgató — nagyarányú fejlesztést tervezünk. Ha hitelkérelmünket jóváhagyják, 275 VÉDJEGY, AMELY MÁRKÁS MINŐSÉGET JELEZ Puha fogású, szellős, mérettartó, könnyen mosható, vasalást nem igényel a FÉKONFIX SZINTETIKUS PUPLINING MEGKÉRDEZTÉK AZ ASSZONYOKAT Az év elején a HÓDIKÖT-ben széles körű vizsgálatot végeztek az üzemben a nők — ők vannak többségben —, gazdasági és szociális helyzetéről. Több mint 800 lányt és asszonyt — többségük fizikai munkás — hallgattak meg, a női dolgozók 30 százalékát. A tapasztalatok alapján a negyedik ötéves tervben — az anyagi lehetőségektől függően — a munka körül- RENDSZERESEN ELLENŐRZIK, MIT ESZNEK AZ ÓVODÁSOK ÚJ KONYHÁK * TÍZÓRAIRA TEJ, KAKAÓ A Gyermekélelmezési Vállalat jelentése szerint a III. kerületi óvodások valamennyien közétkeztetésben részesülnek, az általános iskolások közül pedig a tanulók 32 százaléka kap napközis ellátást, s ez az arány magasabb a fővárosi átlagnál. A jelentés közli, hogy a negyedik ötéves tervben a csillaghegyi Dózsa György úton 500 adagos konyha kezdi meg munkáját, átadása körülbelül egy év múlva várható. Építenek továbbá egy 3000 adagos konyhát, s az egyéb fejlesztésekkel a kerületben a Gyermekélelmezési Vállalat teljesítőképessége a napi 4740-ről 9340 adagra emelkedik. A vállalat törekvése, hogy mind tökéletesebb élelmezést adjon. Minden hónapban megállapítják az ételek élettani értékét, s elemzik az üzem szolgáltatását. A vizsgálat eredményének megfelelően figyelmeztetik az üzemeket az ételek minőségének, tápértékének javítására. Gondot fordítanak a gyermekek tízóraival való ellátására is. Lehetővé tették, hogy az iskolás gyermekek előfizethessenek a tízórai csomagokra, bár erre az idei tanévben mind kevésbé lesz szükség, mert megszervezték a flakonos tej és kakaó eladását. T í zper cenként ♦.. Szeged határában új olajtöltőállomás épült. Gyorsul a szénhidrogénmedence termékeinek elszállítása. Az új állomáson tízpercenként töltenek meg egy-egy tartályvagont. (MTI-fotó : Tóth felv.) PEST-BUDA SZERELMESEI Az egyszemélyes stáb Éppen pécsi forgatásról érkezik vissza, amikor elérem a telefonon. Késő este van. Meglepi a hívás: ő, aki annyi ember arcát, beszédét rögzítette gépével, s vitte vászonra a közönség ítélőszéke elé, most egy notesz és egy toll segítségével portré alanya lesz maga is. Az Emke legcsendesebb zugában találom másnap délután: asztalán fekete határidőnapló — jegyzetelget valamit —, az egyszerű hajviselet, a barnakeretes szemüveg, a feltűnés nélküli öltözködés sokkal kevésbé emlékeztet filmesre, mint inkább kimutatásokba merülő pénzügyi előadóra. — Tessék, kérdezz — mondja, s kissé talán meg is lepi a helyzet, hogy ezennel a párbeszédben ő foglalhatja el a kényelmesebb állást: annyit kérdezett életében különféle emberektől, hogy szokatlan a válaszadói szerepkör. Elmondom, hogy láttam a moziban kisfilmjét, a Pest-Buda szerelmeseit, s elhatároztam, hogy megkeresem a kilenc szereplőt, próbálom megrajzolni őket. Tizedikként azonban őt, Knoll Istvánt is ennek a városnak elszánt és hű szerelmeseihez sorolom. — Igaz — bólint —, Budapest naponta lenyűgöz. Bár dunántúli vagyok, mintha szülővárosomnak érezném. Bejártam a fél világot, egyetlen helyütt találtam hozzá hasonló gyöngysizemet. Ez Rio de Janeiro. Afrikai, amerikai, ázsiai útjairól hazatérve elsőként a Lánchidat nézi meg. Azután a Halászbástyát. Nem azért, mert szépek, vagy mert nem lehet rájuk unni — minél többször látja őket, annál varázslatosabb erő húzza vissza hozzájuk. Eszembe jut: hány híradót is láttam a Halászbástya fehér tornyairól,a Lánchíd őrködő oroszlánjairól, s mindig újabbnak, érdekesebbnek találtam őket. Knoll István gépe járhatott arra. Vajon milyen apró, de csak sokára megtudható titkok segítették ezeken az utakon a filmest, hogy mindig fészkelődni kezdtünk a székünkön, mintha egy ismeretlen, csodákkal teli tájra vezettek volna bennünket? — Később már mosolyogtak rajtam, forgatásra menet a gépkocsivezető szó nélkül a Lánchídnak vette az irányt. Ha tehetem, Budáról Pestre, vagy fordítva, csak a Lánchídon megyek át. Hosszú évekig a Híradónál dolgozott. Három éve áttért a kisfilmekre: rendezőoperatőrként alkot. Maga írja filmjei szövegét. Egy kis stáb: egymaga. Voltak, akik munkatempóját látva, egy hajnaltól estig járó felhúzott órához hasonlították. — Szeretem az iramot — mondja. Kérdem: hogyan kezd egy-egy új filmhez? — Először is hallgatni, észrevenni, felfigyelni, kell. Mindenre, ami az életünkhöz tartozik. Aztán kutatok, vállalatokhoz, tanácsokhoz járok érdekes címekért, majd szelektálom az anyagot. Így született — a kerületek televíziós vetélkedőjére járva — a Pest-Buda szerelmesei. „Azok az emberek izgattak, akiknek hivatalból semmi közük a városhoz, akiket a szenvedély hajt.” És a budapesti kisfilmek sora. Az Aquincum, a várbeli Zsigmond bástya rendbehozataláról, megújhodásáról, a Krúdy-évfordulóról, a Vendéglátóipari Múzeumról. „Egyébként is: törzstag vagyok a fővárosi múzeumokban.” Film a Lánchídról. Szalagra került a 75 éves HÉV, az 50 éves taxi, a pesti busz. Feldolgozta a gázlámpák történetét. Kijárt az Állatkertbe, s jött a Titkok a rács mögött. Máskor meg fogja a felvevőgépet, kimegy valamelyik sportversenyre. Órákig lesben áll egy mosolyért, egy fintorért, egy mozdulatért. „Engem nem a végső eredmény érdekel. Az ember küzdelme, a sportoló erőfeszítése a győzelemért, s mindaz, ami a siker és a vereség mögött meghúzódik. Néha egyetlen szemvillanás, ölelés, észrevétlen elvonulás mindent elárul. Ezekre a pillanatokra vadászom.” A Pest-Buda szerelmesed kilenc szereplőjét száz névből választotta ki. Száz Budapestet szerető közül a neki legérdekesebb kilencet. — Megesik, hogy valaki első látásra nem örül a felvevőgépnek Ilyenkor egy valamit kérek: üljön le és beszélgessünk. Ha a beszélgetés után is megmarad az idegenkedés, esetleg fájó szívvel, de lemondok róla. Most én bólintok: tudom, az ilyesmi is a szakmához tartozik. — Néha viszont egy-egy telefon érkezik. Sokan tudják, milyen témák érdekelnek, felhívják valamilyen érdekességre a figyelmemet, így jutottam el Budára, a Ganzrégi-régi műhelyébe. Mesevilág volt: kék lángok, vén gépek; a munkások olyan technikával dolgoztak, mint a múlt század végén. Az utolsó héten mentem ki: már meghozták a bontási határozatot. Két hétig futkosott a tanácsoknál, a minisztériumban, amíg megváltoztatták a döntést. Ebből a műhelyből lett az öntödei Múzeum. A Körút sarkán — mi-előtt tovább indulna egy újabb délutáni megbeszélésre — még érdeklődöm: a következő hetekben merre vezet az útja? Pécsre és Tanzániába. Kósa Csaba KIVÉTELES ESET Ott lesznek Londonban A londoni fizikai társaság 60 esztendeje évről-évre megrendezi az angol kutató- és fejlesztő laboratóriumok új mérőműszereinek kiállítását, ahová kivételes esetekben külföldi jelentkezéseket is elfogadnak. A Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium most értesítést kapott, hogy a kiállítás zsűrije, több magyar mérőműszert is elfogadott, s ily módon a következő londoni bemutatón felsorakoztatják többek között az USA-ban is, szabadalommal védett tenzicel elnevezésű erőmérő-cellát, valamint a magyar iparban már több helyen alkalmazott oldott oxigénmérőt, az újonnan kifejlesztett kalibráló berendezéssel együtt. (MTI) TÁJÉKOZTAT A MÉREGKÖZPONT Vegyszerekre vigyázzatok Megalakult az országos toxikológiai tájékoztató szolgálat — tájékoztatott ma délelőtt dr. Kátay Aladár, az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi-járványügyi főosztályának vezetője és dr. Tímár Miklós egyetemi tanár, az Országos Munkaegészségügyi Intézet igazgatója. A világon mindenütt — hazánkban is — erőteljes ütemben növekszik a kémiai anyagok száma. S mert mind jobban terjed a kemizálódás, s az emberek napról napra különféle vegyi anyagokkal dolgoznak, ismerni kell ezek állandó hatásait, az esetleges mérgezési tüneteket, s azok hatékony ellensúlyozásának módját. Ezért világszerte megalakultak az úgynevezett „méregközpontok’, a toxikológiai centrumok. Most hazánkban is megszervezik a toxikológiai tájékoztató szolgálatot. A mérgező hatású anyagok és készítmények bejelentése kötelező, s ezzel mód van a különféle anyagok toxikológiai adatainak gyűjtésére és feldolgozására. Ez az első lépés, amelyre az Országos Munkaegészségügyi Intézetben létrejött új szerv vállalkozott, s ezt országos hatósugarú információs rendszer megteremtése követi majd. Igen fontos ez a munka a mérgezések megelőzésében. Egy-egy vegyianyagról mintegy negyven adatot rögzítenek, s ez a dokumentáció segíti majd a közegészségügyijárványügyi szervek munkáját; a SZOT munkavédelmi felügyeletének és a növényvédelmi szakigazgatási szerveknek segít a foglalkozási mérgezések megelőzésében, a bíróságoknak, az ügyészségeknek, a nyomozó hatóságoknak és az igazságügyi szakértői irodáknak, ugyanakkor felvilágosítást ad a mérgezettek elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzőknek.