Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-01 / 26. szám

• Az itt már alkonyat­ikor este van című műsor riportere szerencsére nem arra vállalkozott, amit az adás ismertetőjében olvas­hattunk. Mert akár egyet­len járás művelődési álla­potáról aligha lehetne hi­teles képet adni fél óra alatt. Ennél riportszerűbb feladatra vállalkozott Ko­­valik, a tanyavilág műve­lődési lehetőségeinek járt utána, arról tudósított, hogy az adottságokkal milyen mértékben élnek vagy nem élnek a művelődésért fele­lős emberek. • Elmondhatjuk, hogy Dür­renmatt rendezésében láthat­tunk egy Dürrenmatt-adaptálta Dürrenmartt-darabot. Az . V. Frank ennél nem sokkal több érdekességgel szolgált. Brecht Koldusoperáját meg sem köze­lítő felszínes társadalomba­.­­­la­tában­­ a darab nem jutott túl a közhelyeken, minden morbid ötlete és groteszk helyzete el­lenére sem. Az alapszituációt — egy gengiszterbanda, mirs­t ma­gánbank társaság — a kétórás já­ték csupán cssik variálta az utolsó jelenet csattanója érde­kében. Ez pedig, egy idő után fárasztóvá vált, noha a színé­szekről el kell mondanunk, hogy mindvégig becsülettel egységben tartották a játék­stílust. • A zenés produkciók­ról az utóbbi időben már annyi rossz leíródott, hogy reménytelennek tűnik az ismételt kritika. Mert bár­mily erős bírálat érte is a korábbi műsorokat, lám, semmi nem történt, tegnap este egy újabb szörnyszü­lött került a képernyőre A főúr a pokolban is főúr címmel. Most írjuk meg új­ra, hogy ez a történet is dühítően ostoba? Hogy a szituációi erőltetettek, szel­lemtelenek és semmitmon­dóak? Hogy a figurák nem bohózati, hanem inkább gyengeelméjű alakok? Hogy a zene csak idézőjel­ben zene? Hogy ez az egész produkció a néző leg­telje­sebb lenézése?­ Mindegy, hogy leírjuk vagy sem, mert ettől nem változik semmi. Marad csupán az a lehetőség, hogy ilyen alkat­­lommal, mi nézők, össze­nézzünk és hallgassunk. Mi tudjuk, hogy mi legyen a véleményünk az ilyen mű­sorokról. Legalább mi. • Vérbeli közérdekű té­mát tűzött műsorára a Hét a lakáskérdésről. Jó volt el­ső lépésnek egy riportmű­sorral összekötött informá­ció, és jó ötletnek, sőt, hasznosnak tartjuk a foly­tatásos téma módszerét eb­ben a hétvégi műsorban. Érdeklődéssel várjuk a jö­vő heti adást. (bársony) Nevelés a családban „A korszerű nevelés fel­tételei és lehetőségei a csa­ládban” címmel előadást rendez a budapesti nép­front bizottság szülő bi­zottsága az egyes iskolatí­pusok szülői munkaközös­ségi elnökei számára. Az első előadás­­ Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács oktatási főosztályának ve­zetője tartja ma délután a Fővárosi Tanács klubjában, az általános iskolák SZMK- elnökeinek. KI A NÉPSZERŰBB? Statisztika készült az NSZK- ban az 1989/70-es színházi évad­ban játszott operettekről. Ki­derült : tpehát a legnépszerű­b­b, 7 darabját 1159 előadáson lát­­­ták a nézők. A második hely­re kerül Johann Strauss, „mindössze” 714 előadással, majd Offenbach következett 1 67 és végül Kálmán Imre 531 előadással. Jóga és jegyszedés Amatőrök, hivatásos színészekkel Amatőrök és hivatásos színészek együtt, egyazon színpadon. Ezzel a — ná­lunk — ismeretlen újítással a Huszonötödik Színház lepte meg a budapesti kö­zönséget. Hogyan és miért alkalmazzák ezt a mód­szert? — erről beszélgetünk Mezei Éva rendezővel: Nem kitaposott úton — A Huszonötödik Szín­ház, megalakulása óta el­döntötte, hogy nem a tár­salgási darabok játékstílu­sának kitaposott útján akar haladni, hanem a színját­szás, ősi, elementáris, kul­tikus világában keresi a gyökereit, ezekből alakítja ki a stilizálás modernebb elemeit. — Mindehhez azonban olyan társulat kellene, amelynek összeszedé­se csak hivatásosokból semmi­képp sem volna lehetséges, hiszen különböző színészek különböző kialakult játék­stílusokat hoznak maguk­kal színházukból. Ez a munka egyébként is akko­ra testi-lelki készenlétet követel, aminek példáit el­sősorban az amatőr színját­szó mozgalomban lehet, megtalálni, olyan kiemelke­dő együttesekben, mint pél­dául az Universitas, a Ha­lász­­ Péterék kezdeménye, vagy a Szkéné, a műegye­temisták színpada. Az új színház mindjárt megala­kulásakor elkezdte toboroz­ni a maga stúdióját. Ezek a lelkes fiatalok hallatlan áldozatkészséggel végzik napi munkájuk mellett és önként a rájuk rótt, éppen eléggé nehéz gimnasztikai-, jóga- és más, koncentrációs­ra nevelő gyakorlatot. Egyelőre nem az a célunk velük, hogy afféle kis színé­szeket neveljünk belőlük. Ők a színpadon állandóan jelenlevő mozgó-változó vi­lág, ők az atmoszféra, a díszlet, a bútor, a résztve­vő vagy az ellenség. Emel­lett"" esténként ők tartanak ügyeletet, ők vezetik he­­lyü­kre a nézőket, ők a ru­határosok stb. Gondolkodj velünk ! Hogy ebben mi a jó? Nem véletlenül és nem pénzspórolásból alakultak ki ilyen hagyományok pél­dául, egyes angol színhá­zakban, ahol a szünetben a színészek szolgálják fel a nézőknek a teát, vagy Gro­­towski társulatában ahol a pénztárosoktól a jegysze­dőig mindenki a társulat tagja. Ha ugyanis azonos rangja van a színésznek, s annak, aki a díszletet a he­lyére teszi és aki a nézőt vezeti helyére,­­ a közön­ség sokkal inkább totális élményben részesül. Mindez segít sugallni a színháznak ezt a felhívását: légy együtt velünk, gondolkodj velünk. Ezek az elképzeléseink per­sze rugalmasabb színpadi­­nézőtéri lehetőségeket kö­vetelnek, mint amilyenek Rottenbiller utcai, ideigle­nes székházunkban rendel­kezésünkre állnak. Alig várjuk már a MÚOSZ székházban épülő színház­termet, amelyben a közön­ség körülveszi majd a színpadot; nem körszínház lesz ez, ám sokkal mozgé­konyabb, , változtathatóbb helyiség. — így, noha a színház­nak mindössze négy hivatá­sos színésze van, legköze­lebbi bemutatónknak 14 szereplője lesz. A darab szerzője Kuan Han-csing tizenharmadik századi kí­nai író, s a címe: Tou-O igaztalan halála. Komoly áldozatok és erőfeszítések között készül az előadás. Olyan nehézségekkel küz­dünk, hogy egyelőre még azért is boldogok és hálá­sak vagyunk, hogy a Ganz- MÁVAG ingyen kölcsönad­ta nekünk próbák céljaira a művelődési ház színpadát. A próbákat hárman irá­nyítjuk: Berek Kati, Szige­ti Károly és jómagam. A bemutató időpontja: feb­ruár 27. Amatőr a zeneszer­­zőnk­ is: Sebő Ferenc épí­tészmérnök-hallgató, aki­ről már írt az Esti Hírlap, s aki­­irodalmi estjein Be­rek Katit kísérte gitáron és József Attila-verseket zené­­sített meg, ő is adja elő majd egymaga a zenét, ci­­terán, dobon. A darab fő­szereplője Jobba Gabi. (f. f.) LEGYEN VENDÉGÜNK A ^Haldózbauter^a kupolatermében ! I., Vár, Halászbástya Kétrészes műsor, vasárnap kivételével minden este 11 órakor: Hermes +Shlow 71 Szécsi Pál, Magay Klementina, a Vári-ikrek, Ecsédi Márta, Varga Betty, Tauz János ^JJ^ennes C^ochtaif Kinga és Viktor, Tycho Marianne, Maurer Erika, Ecsédi Márta, Tauz Lajos, Nagy Margit, Gulyás Judit, Svéd Judit, Pelsőc­­y Tibor Zene: SOOL-TRIO Versenyzők a tanyáról KÖDVÁGÓ KUCSMA ♦ NINCSENEK MEGHATÓDVA * Már szombat délelőtt Pestre érkeztek. Négyen az ország négy tájáról, hogy a televízió ■ kamerája előtt matematikából versenyez­zenek. Négy tanyasi gye­rek, négy kollégiumból. Ha azt a két szót hall­juk: tanyasi gyerek, kép­zeletünkben kucsmás, csiz­más, hóban bukdácsoló, ta­risznyájában könyvet cipe­lő vagy éppen öt-hat éve­sen már az állatokkal bí­belődő kisfiú vagy kislány képe jelenik meg előttünk,­­ők négyen nem nagyon emlékeztetnek erre a kép­re. Egyiküknek divatos „ködvágó” kucsmája van, másikuk a legújabb fazo­nú, sliccelt zakós öltönyt hord, fehér ing, nyakken­dő, a kislányon rózsaszínű kardigán. S a többiek sem nagyon igazodnak a szab­ványelképzelésekhez, akik külön­ ülnek a székeken, hogy szurkoljanak, s ma­­guk is versenyezzenek. Kiskőrös határában az állami gazdaság gondozza Ban­kó Pista egykori házát, ahol most múzeumot rendeztek be, pincéjében pedig Bankó-csárdát nyitottak. Képün­kön: Dankó hegedűje a múzeumban. A VIRÁGNAK AGYARA VAN Válogatott nézeteltérések A Szépirodalmi Kiadó idei terveiben, több új pró­zai sorozat szerepel. A „Válogatott nézeteltéré­seink” például az elmúlt évek érdekes és jelentős vitáiban elhangzott véle­ményeket szembesíti, s át­tekintést ad a szóban forgó kérdésekről. 1971-ben há­rom kötet jelenik meg. Az első Herder jóslata címmel a népesedési vitát tekinti át. A modernizmusról A világnak agyara van, a provincializmusról A ma­gyar Ugaron című kötet lát napvilágot. Egy másik új sorozat a legkülönbö­zőbb művészetek képvise­lőit szólaltatja meg, mutat­ja be. Címe: Műhely, kö­tetei közt van Borsos Miklós önéletírása, Lend­­vai Ernő Bartók-tanulmá­­nyai, Illyés Gyula Tiszták című drámájának irodalmi „előtermékei”, a Kellér Dezsőt és a Kner Imrét be­mutató könyvek. Sorozat­ban jelennek meg Déry Ti­bor művei, idén kettő, az ítélet nincs és a kiközösí­tő. A klasszikus irodalom­ból válogató kiskönyvtár­sorozat kötetei a líra mel­lett a kispróza olyan mes­­tereinek­ műveiből is merít, mint Kosztolányi, Nagy Lajos, Sarkadi Imre. Négyezer új szám Több mint egyesztendei távollét után hazaérkezett a tengeren túlról Vécsey Ernő, a népszerű zeneszer­ző és felesége, Várady Zsu­zsa énekesnő. — Hat hónapig a New York-i Emke klubjában vendégszerepeltünk — mondják —, majd három hónapig New Yorktól 230 kilométerre, a Catskill­­hegység egyik gyönyörű üdülőhelyén léptünk fel esténként. Négy vastag al­bumban, négyezer új szá­mot hoztunk magunkkal, melyeket budapesti és vi­déki hangversenyeinken mutatunk majd be a hazai közönségnek. — Mi volt a legnépsze­rűbb száma odakint? — kérdezzük befejezésül Vé­csey Ernőt. — Vitathatatlanul ez: „Én mindig Pestről álmo­dom .. Katonadalok A magyar néphadse­reg művészegyüttese há­rom bemutatót tart feb­ruárban. A Zengjen a dalunk című összeállítás­ban a két világháború kö­zötti időszak és a felszaba­dulás utáni negyedszázad mozgalmi és katonadalai szerepelnek. Katonadalok címmel vidám, kétrészes, mai témájú darabot mu­tatnak be. A harmadik februári produkció: kato­natémájú táncdalcsokor. A LEGJOBBAK Igaz, ők a legjobbak. Legalábbis a matematiká­ból. Jobbágy Béla a gönci, Németh Sándor a kisújszál­lási, Sági Erika a dunave­­­csei, Török János a kondo­ros­­tanyasi­­kollégiumból. — Mit csináltatok Pes­ten szombaton ? — Mindent megnéztünk, amit lehetett, a hidakat, a múzeumot. Este moziba akartunk menni, de nem kaptunk jegyet ahhoz, amelyik nekünk való — vá­laszolják majdnem egybe­hangzóan. Németh Sándor még hozzáteszi: ő könyvet vásárolt. — Milyen könyvet? — Robin Hoodot. Nem tudhatta előre, hogy a halomnyi könyv a stú­dió asztalán rájuk vár. — Úgy gondoltuk, min­den más helyett inkább könyvet adunk — mondja Imrecze Zoltánná, aki a versenyt vezette. — Fény­képezőgépet meg minden mást vesznek a szülők. Nekünk könyvet kell ad­nunk. , VÉGE A BORSNAK A verseny .elött a négy gyereket levegőzni viszik a stúdió elé. Ismerkednek a Szabadság térrel. — Hol nézik a szüleitek a versenyt? — Anyukám testvéréhez mennek ... A ter-központ­­ban ... A szomavédék­­nál... Bemennek a falu­ba ... Félóra múlva kezdődik az adás. A gyerekek beül­nek a­ helyükre. Nincsenek különösebben megilletőd­­ve. Stúdiót ugyan először látnak belülről, de kiderül: ilyennek képzelték. Vagy még ilyenebbnek. Van olyan gyerek, amelyik azt mondja: még sokkal na­gyobb nyüzsgést várt. Itt alig szaladgálnak embe­rek. Vége a Bors-sorozat első, ismételt adásának. Kicsit sajnálkoznak, hogy nem nézhették végig. A stúdió­ban most nincs monitor, nehogy zavarja a gyereke­ket. Aztán elkezdődik a verseny. Előbb-utóbb át kellene alakítani elképze­léseinket, azokat, amelyek régi fogalmakhoz tapadnak. Hozzá kellene igazítani az új valósághoz. —bel— KÉTSZÁZ ÉVES FENNÁLLÁSÁT ünnepli 1972-ben a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium. A városi tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a jubileumi ünnepséget a Savaria 1972 rendezvényso­rozat keretében tartják. Könyvbár Garán Bács-Kiskun megyében tegnap több helyen rendeztek me­zőgazdasági könyvkiállítást. Öton voltak a művelődési autók, amelyek a kiskunsági tanyaközpontokba vitték a szakirodal­mat. A mezőgazdasági könyvhónap vasárnapi eseményei közül kiemelkedett a garai könyvünnep. A helyi könyvtár bemu­tatót tartott a legújabb mezőgazdasági könyvekből, majd a művelődési otthonban este nagyszabású könyvbárt és mező­­gazdasági könyvtombolát rendeztek.

Next