Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-24 / 46. szám

Március (n­) befejezik a választók összeírását Kerületi választási csoportok alakultak Budapesten ♦ Egyszerűsítik az adminisztrációt Több mint másfél millió szavazásra jogosult 11 tonna nyomtatvány ♦ Pót­jegyzék is készül a főváros kerületeiben megalakultak A VÁLASZTÁSI CSOPORTOK. FELADATUK A VÁ­LASZTÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZES TECHNIKAI — TÚLNYOMÓAN ADMINISZTRÁCIÓS — FELADAT ELVÉGZÉSE, AZ ÖSSZEÍRÓLAPOK SZÉTOSZTÁSA, AZ ÖSSZEÍRÓ BIZTOSOK MUNKÁJÁNAK MEGSZER­VEZÉSE, A BEGYŰJTÖTT ADATLAPOK ÁTVÉTELE, RENDEZÉSE, A VÁLASZTÓK NÉVJEGYZÉKÉNEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, LEGÉPELTETÉSE, ÉRTISZTÓLA­­POK KITÖLTÉSE, SZÉTKÜLDÉSE. Később segítséget nyúj­tanak majd a Hazafias Népfront bizottságainak a jelölőgyűlések megszer­vezésében, s egészen­­a sza­vazás napjáig az illetékes szervek rendelkezésére állanak, hogy a szavazással kapcsolatos feladataikat rendben, határidőre elvégezhessék. Az adminisztrációt egy­szerűsíti, hogy a szavazás­ra jogosultak névjegyzékét — amely a legutóbbi vá­lasztásnál csaknem másfél millió budapesti lakos leg­fontosabb adatait tartal­mazta — a korábbi kétsze­ri leírás helyett csak egy­szer kell összeállítani. Az eddigiekben ugyanis a listából kimaradt vá­lasztók reklamációja alapján a névjegyzéket helyesbítették és újból teljes egészében sokszoro­sították. Most pótjegyzék készül a kifogások alapján. Az ész­szerűbb adminisztráció el­lenére az összeíráshoz és a névjegyzékhez körülbelül 11 tonnányi nyomtatványt használnak fel. A budapesti választók összeírását március 6-ig fejezik be. Előfordulhat, hogy valaki az összeírás napjaiban csa­ládjával együtt vidéken tartózkodik, s emiatt kima­rad a listából. A fővárosi választási csoportnál ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet: ajánlatos, hogy ilyen esetben az érdekelt vá­lasztók — a fővárosba való visszatérésük után — jelentkezzenek a kerü­leti tanács választási cso­portjánál, ahol pótlólag kitölthetik az összeírólapot, illetve gon­doskodnak a névjegyzékbe való felvételükről. FEJLESZTÉSRE: 90 MILLIÓ Korszerűbb gyár — jobb cipők Mintegy 90 millió forin­tot költ új gépekre, beren­dezésekre, műhelyek és szociális létesítmények korszerűsítésére 1975-ig a Duna Cipőgyár. Jelentősen javulnak a dolgozók szo­ciális és munkakörülmé­nyei. Ezt már az idén több üzemrészben tapasztalhat­ják,­­ új gépek és eszközök munkába állításával kor­szerűsítik a belső anyag­­mozgatást, központi el­szívó berendezésekkel ve­zetik el az egészségre ár­talmas gázokat. A fejlesztést célzó intéz­kedések várhatóan hozzá­járulnak majd ahhoz, hogy a Duna Cipőgyárban jó minőségben készülhessen el az idénre tervezett több mint 4 millió pár cipő. A vállalat — amely eredmé­nyesen zárta harmadik öt­éves tervét — nagyot lé­pett előre gyártmányfej­lesztésben is. Új technoló­giákat vezetett be, új ter­mékekkel jelentkezett, s újdonsággal készül az idei tavaszra is. Egyébként a Duna Cipő­gyárban általában javult a ter­melő- és az előkészítő­­munka, s nem kis rész­ben ennek köszönhető, hogy az első osztályú ter­mékek részaránya az 1969. évi 88,5 százalékról tavaly 90,1 százalékra emelkedett. Ezt a minőségi szintet sze­retnék tartani, illetve to­vábbfejleszteni, s a követ­kező öt évben feladatul tűzték maguk elé, hogy je­lenlegi cipőtermelésüket — jórészt a termelékeny­ség emelésével — 1975-ig kétmillió párral növelik. TUDOMÁNYOS ANKÉT a növényvédelemről Kétnapos előadássoroza­tot rendez a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Növényvédelmi Társasá­ga ma és holnap a Tech­nika Házában. Az alkal­mazott növénykórtani szim­póziumot dr. Gergely Ist­ván mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes nyitja meg. Hu­szonegy előadás foglalko­zik majd a fontosabb kul­túrnövényeket — a gyü­mölcsfélét, a búzát, a kuko­ricát, a dohányt — leg­inkább veszélyeztető be­tegségekkel, az egyes be­tegségek előrejelzésével, valamint az eredményes védekezés újabb módsze­reivel. Az előadások tájé­koztatást adnak a leg­újabb gombaölőszerekkel elért eredményekről és be­számoló hangzik el a kon­zerviparban használatos gombaölőszerek marad­ványainak vizsgálatairól is. A múlt év kedvezőtlen, csapadékos időjárása mi­att a különböző járványos megbetegedések nagy ká­rokat okoztak a növények­ben. Az ismertetésre kerü­lő kísérleti és vizsgálati eredmények, gyakorlati ta­pasztalatok jelentősen segí­tik a növénybetegségek eredményesebb megelő­zését és a járványveszély elhárítását. Szezonkezdés a Dunán A Duna budapesti szaka­szán megkezdték a kikötő­­pontonok felállítását. Az át­festett, felújított pontonok a tavasz előhírnökei. A Sportuszoda melletti he­lyére vontatták már a Vi­­segrád nevű üdülőhajó ki­­kötőhídját is, amelynél le is horganyzott a hajó. A héten újabb hajóhidat szereltek fel a Duna-part Petőfi téri szakaszán. Eh­hez áll be — előrelátható­lag szombaton — a Buda­pest és a „Szocialista for­radalom" üdülőhajó, ame­lyek — a „Felszabadulás"­­sal együtt — 14 ezer dolgo­zót visznek május elejétől október közepéig a Duna felső és alsó szakaszára pi­henni. A Lánchíd melletti Disc- Jockey Klub pontonját ugyancsak helyére­ vontat­ták. Mivel a Száva — amely tavaly otthont adott a bárnak —, nagyjavítás alatt áll, ideiglenesen a Petőfi személyhajót rende­zik be e célra. Ma , a központi hajóállo­más pontonját erősítik a parthoz, ezután következ­nek a vidéki és más fővá­rosi hajóállomások kikötő­pontonjai, ahonnan először március, illetve április ele­jén indulnak az első hajók. A­­ Beton- és Vasbetonipari Művek 364 millió forintos költ­séggel újította fel szentendrei gyárát. A hatalmas csarnok­ban egy hónap múlva kezdik az üzemi próbákat. T­ámogatás és cselekvés Az Elnöki Tanács rendelete alapján országgyűlési és tanácsi választásra készül az ország. A választás, politikai életünk ismétlődő aktusa, amely társadalmunk mindig megújuló, kezdeményező lényegét is kifejezi. Négy évvel ezelőtt már nem listára szavaztak az állam­polgárok, első ízben egyéni választókerületenként küld­ték képviselőiket az országgyűlésbe. Az elmúlt négy év tapasztalata, hogy a képviselők szorosabban kötődtek választóikhoz, ismétlődően beszámoltak tevékenységük­ről és az országgyűlés munkájáról. Növekedett a fogadó­órák száma, a választók többször fordultak közérdekű javaslataikkal, személyes panaszaikkal képviselőikhez, választott tanácstagjaikhoz. A budapesti képviselőcso­­­port tagjai az elmúlt két évben tizenkét helyszíni láto­gatást tettek különböző építkezéseken, közművek és gyá­rak munkáját tanulmányozták, erkölcsi és anyagi támo­gatást kértek és adtak a közösségnek. Az országgyűlés négyéves­,ciklusa tartalmasabb, élén­­kebb volt a korábbi időszakoknál — a helyi érdekeket markánsabban fogalmazták meg a képviselők. A tudósí­tásokban gyakrabban olvashattuk: a képviselő kezdemé­nyezte . .. nagyobb felelősséget követelt... javasolt... gyorsabb intézkedést kért... interpellált. Ugyanebben az időszakban az országgyűlés törvényalkotó munkája számszerűleg is növekedett és az egész ország ügyét elő­re vitte a népgazdaságot fejlesztő, a szocialista demok­ráciát szélesítő, a kultúrát és jogrendet gazdagító dön­téseivel. Az­ 1971. évi választások is több új elemet tartalmaz­nak. Az új tanácsi törvény nagyobb hatáskört biztosít a helyi tanácsoknak. A választások egyszerűsítésével na­gyobb szerepet kapnak a helyi jelöltek. Tanácstagi tiszt­ségük mellett új jogi tisztet is betöltenek; ők választ­ják a megyei és fővárosi tanácstagokat. A választójogi törvény­ módosítása is új elemmel gazdagítja a válasz­tást: a Hazafias Népfront jelölőgyűléseire bízza a je­lölés jogát, sőt, a kettős jelölést is, ha a választókörzet lakossága közéleti tevékenységük alapján e feladatokra érdemes jelölteket állít. A választási időszak minden bizonnyal kedvezően hat állami és közéletünk jó légkörére. A beszámolók a le­hetőségeinket pontosan felmérő program megvalósításá­ról, a dolgozó társadalom közösen, elért eredményeiről szólhatnak. Tett és eredmény, lehetőség és megoldásra váró gond fölmérése kötelességünk. Töprengés és alkotó nyugtalanság a további helyes cselekvés kiindulópont­ja. A társadalmi demokratizmus fejlesztésének kezde­­ményezője a párt­ céljának vallja, hogy a társadalom széles tömegei váljanak a történelem tudatos alkotói­vá, ismerjék fel jogaikat és kötelességeiket. A válasz­tók aktivitása meggyorsítja a problémák cseréjét — a helyi és csoportérdekek felelős szembesítését a népgaz­dasági érdekekkel, mindnyájunk közös gondjaival. A történelmileg adott lehetőségeink ismerete és reális al­kotókészségünk az az alap, amelyre népünk, nemzetünk­­felemelkedését építhetjük. A Hazafias Népfront országos tanácskozásán a párt és a kormány vezetői támogatást kértek politikánk folytatásához az április 25-i választásokon. A lakosság aktív cselekvését várják a választások előkészítésében, a a jelölő- és a választási gyűléseken. A választási idő­szak, remélhetőleg, hozzájárul a legszélesebb népréte­gek tájékozódásához, hogy a ma embere értse korát, amelyben él és aktív részvételével alakítsa ezt a jövőt. Kelen Béla TA­VA­SZ Egy kutya állt elém. Hát ismét találkoztunk: ^ jónapot, kutya! § Vagy Pajtás, vagy Cirok, vagy Móki, vagy Gyémánt, — ha ismerném a nevét, amit ennek a fekete, fehér kócos, derekán sima szőrű kutyának valamikor egy jégtavaszon ajándékozott egy kisfiú, megtisztelném­­ vele. Vagy ha tudnám, a « két év előtti őszön milyen X néven szólongatta az éjjeli­ X őr, amikor ezek a házak 5. épültek, s kicsi időre gaz­­­­dája volt ennek a kutyá­­­­nak, úgy szólítanám. De ne­­­­vét nem tudom, csak is­­merjük egymást, hát csak ^ így: jónapot, kutya! ^ Eső ver, megyek a házak X tövében, az ereszek alatt, X szemben vélem, tempósan ^ üget felfelé, a Lágymányo­­­­si úton, a falhoz simulva a ^ kutya. Nem tért ki, szoro­­­­san, szemben egymással, ^ megállunk. Nem vicsorít — S ha mérges lenne legalább, X valamiféle indulat fűtené! § —, csak áll, bölcs közöm­­­ bösséggel; alázat, félelem,­­ tisztelet messzi tőle már. ^ Hát mi lesz, ki adjon utat!? § Jó, magyarázkodnom kell, ^ szólnom hozzá, mert X mozdulatlan némasága be­­­ismerésre, vallomásra kész­tet. Megértem e jogos, szo­morú önérzetet. Ismerjük mi egymást. Amikor egészen kicsi volt, amikor még csak kis szőr­gombóc volt, amikor még nem nyurgult meg — hosz­­szú lábak, kurta törzs —, még­­tisztátlan származása nem volt szálka a fajtiszta­ságra ügyelő állatbarátok szemében, a gyerekek a grundon egy nyáron át egy­más karjából kapkodták ki. A kedvenc volt, napfényes gomolyog, vidám volt, bol­dog, csaholó, még­ neve is volt, valakié is volt, jaj, hogy is hívták? Ősszel, mikor eleredt az eső, már nem engedték be a házakba. De még akadt egy-egy kisfiú, aki hazavit­te, ám a konyhaküszöbnél beljebb soha nem került. Akkor kezdtek itt, a grun­don építkezni. Az éjjeliőr magához vette, azon a télen még valami fedél is hajolt föléje. Eljött a tavasz, s emlékszem, hogyan kerge­­tőztek a környék kutyáival, airdale- terrierjeivel, foxi­­jáival, ideges vizsláival. Volt ebben a kutyában va­lami friss, patakzó, a mező­kön kószáló szélből, jó­kedvből, talán falusi hu­morból, amolyan utcai jó­­pofaságból. Ezek a budai pedigrések mind vele akar­tak játszani, barátkozni. A felnőtt gazdák már ekkor tiltották tőle kutyáikat és gyerekeiket. De ezt még nem vette komolyan. Az igazán fontosak — így hit­te — a kutyák és a gyere­kek ... Rövidre fogom. A következő tavaszon már el­hangzott ez: „kóbor korcs", s már a gyerekek közül is többen megdobálták, elhaj­tották kutyáiktól. (Őt, aki­vel végigjátszottak egyszer egy nyarat!) A házak fel­épültek. Az éjjeliőr is itt­hagyta. Nehéz volt a tél. Egy éjjel, mikor későn jöt­tem haza, akkor is talál­koztam vele egyszer: egy kapumélyedésbe húzódva, karikában, reszketve aludt, avagy csak hajnalt, kapu­nyitást, az újabb loholást várta. Nem gondoltam ak­kor, hogy ezt a telet is, ki­bírja. Esik, s a kutya szorosan, közömbösen áll szemben velem az eresz alatt. Ő nem tér ki. Megértem, mi­től féljen, kitől mit re­mél­jen, miért engedjen? Ki­lépek én az esőre, szabad az út. Tempósan üget felfelé a Lágymányosi úton az ereszek alatt — vissza sem néz, ismer bennünket —, dolga van, eljött az ideje, a tavasz. Utána kiáltok tisz­telettel: jó napot, kutya. Kőbányai György

Next