Esti Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
írók a könyvsátrakban A Liszt Ferenc téren délután 5—6 óra között Bihari Klára dedikál. A Blaha Lujza téren 1—2 óra között Császár István, 2—fél 4 óra között Fehér Klára és Nemes László, a Kálvin téren 3 órakor Szalay Lenke, 5 órakor Szécsi Katalin és Tóth Eszter, a Felszabadulás téren az Egyetem presszó előtt Hárs László dedikál. Holnap, szerda délelőtt 11 órakor a Liszt Ferenc téren Hárs László, 12—1 óra között Hegedűs Géza, a Vörösmarty téri könyvsátorban 11—12 óra között Császár István dedikál; a Kálvin téren 11 órakor Szeges Mária. Szép Szó Katiné A Népszava irodalmi mellékletének, a Szép Szónak 1970. évi java írásait, a legjobb verseket, elbeszéléseket, jegyzeteket és kritikákat antológiában jelentette meg a Táncsics Kiadó. Az ünnepi könyvhét e kiadványát mutatják be a Szép Szó szerkesztői: Gerő János és Szalontay Mihály csütörtök délután a Ganz- MÁVAG Művelődési Központban. A matinén közreműködik: Bertha Bulcsu, Béres Ilona, a Ganz-MÁVAG Művelődési Központ gyermekkórusa és Rapcsányi László. □ SÁGVÁRI ENDRE életútjáról írt könyvet Hollós Ervin Harminckét nevem volt címmel. □ KAMPIS ANTAL Van Eyckről szóló tanulmánya a Művészlét Kiskönyvtárának 56. kötete. □ RÁTONYI RÓBERT Ne vegyék komolyan címmel ír könyvet amerikai útjáról és színészekkel való találkozásairól a világ minden táján. Jól akar szórakozni? Keresse fel a BÚSULÓ JUHÁSZ FOLKLÓRBÁRJÁT! Minden este 23.30-tól 01 óráig MAGYAROS MŰSOR, ZENE, TÁNC. FELLÉP: Mozsár Imre, Kercsis Anka, Orosz Katalin, Világyi Erzsébet (énekesek) és a Demján táncospár. A cím: XI., Kelenhegyi út 58. Telefon: 251—481. Rigó és apostol Hosszú sor a Váci utcában • Beszélgetés Sütő Andrással Naivan úgy képzeltem el, hogy majd beülök a könyvsátorba Sütő András mellé, s dedikálás közben elbeszélgetünk. A valóságban a meghirdetett idő kezdetén már hosszú sor kígyózott a Váci utcában, a romániai magyar kiadó könyvsátra előtt, s jóval elmúlt már a záróra, amikor az író felemelhette fejét az eléje tett könyvekből. Sorra vették az Anyám könynyű álmot ígér harmadik kiadásának köteteit, s az új könyvéből, a Rigó és apostoltól érkezett kevés példányt. Legtöbben hazulról hozták az Anyám könynyű álmot ígér köteteit, volt, aki kettőt-hármat is, egy fiatalember hat példányt tett az író elé: egy kollégiumi hálóterem diákjaiét. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy egy évvel ezelőtt, Sütő András nevét Pesten, néhány száz erdélyi származású beavatotton kívül alig ismerték, még tisztább a kép: egy nagyszerű magyar írót és könyvet ünnepeltek a pestiek. Számított-e erre a visszhangra az író, Sütő András? Jégzajlás — Ekkorára, bevallom, nem. De azt jó ideje örömmel látom, milyen sokat változott a helyzet, menynyivel nagyobb figyelemmel fordul a magyar sajtó és a kritika figyelme például Kányádi, Bálint Tibor, Páskándi írásai felé. Mindez új napokat jelez: ez már nem a szegény rokonnak járó figyelem. S az új kritikai felmérés nem,csak önmagában, hanem a magyar irodalom egészében méri ezeket az írásokat. .. Mit lehetne tenni a romániai magyar irodalom színe-javának még jobb megismertetéséért? — Sok a jó kezdeményezés. A román kritikai körök is fölfedezték a magyar irodalmat. Az előző időszakkal szemben , amikor helyi költők elosztották maguk között a klasszikusok székeit, fejükbe csapták a klasszikusok kalapját — most igényesebb légkör kezd kialakulni. Jégzajlás állott be a kölcsönös érdeklődésben. És ezt már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az én könyvem első kiadásából elsőre nyolcszáz példányt rendeltek Budapesten, ezt hamarosan kétezerre változtatták, az utánnyomásból négyezret kértek, a mostani harmadikból már nyolcezerötszázat. — Utánnyomás... Sok magyar író szeretné, ha kifogyott könyvéből utánnyomás készülhetne. Ezt azonban az ismert nyomdai viszonyok nem engedik meg. Önöknél nincsenek ilyen gondok? — A nyomdaipar szerencsére nem a könnyűipar, hanem a művelődésügy hatáskörébe tartozik. Kriterion kiadó létrejötte és együttműködése a Szépirodalmival máris gyümölcsöző. De térjünk vissza ismét Sütő András munkásságára. Gyönyörű nyelv — Advent címmel írom könyvem folytatását. Anyám azt mondta, elolvasva a könyvet: „Ezek igaz dolgok, fiam, de sok mindent nem tudhatsz még.” Gondoltam, hátha mégis tudhatom. Ezt írom most, hogyan jut el nemzedékem a számvetéshez, a valóságra ébredéshez. E két könyv közé ékelődött a Rigó és apostol, amely most itt, a pesti könyvsátorban is megjelent. Ebben „úti tűnődéseimet” adom közre, az állomások: Pusztakamarás és Róma, Segesvár és Velence, Kisbacon és Varsó, Marosvécs és Naumburg, Sóskút és Auschwitz, Síráz és Weimar. Az Anyám könnyű álmot ígér sikerének okát én abban látom, hogy viszonylag kevés volt az olyan irodalom, amely vizsgálta volna, mi történik a parasztsággal az utóbbi évtizedekben, így a puszta ténybeli igazság kimondása is a nagy lírai versek erejével hat. — Túl e tartalmi értékeken nálunk a könyv nyelve keltett elragadtatást. Hogyan képesek megőrizni és fejleszteni ezt a tömör, nagy erejű nyelvet? — Nálunk, a Mezőségben az emberek úgy figyelik a másik nyelvét, beszédét, akár az egészségét, megvan-e még épségben? Mifelénk annak is gondja a nyelv, aki nem nyelvész, tanár vagy diák. A nyelv nálunk: a lélek köntöse. Fencsik Flóra Advent Elmondja, hogy Illyés Gyula, Németh László, Juhász Ferenc könyveiből hatalmas példányszám fogyna el, ha kapnának belőlük. De igény van esszékötetekre, szakmai könyvekre, lexikonokra és Rejtő Jenőre ... Itt is, ott is ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a jó könyv iránt. A Velence életéért Zürichben bemutatták Luchino Visconti új filmjét, amely Thomas Mann Halál Velencében című művéből készült. Velence, a vizekre épült város, mint ismeretes, mind veszélyesebb helyzetbe kerül. A házakat alámossa a tenger, a laguna-város elpusztul, ha nem érkezik sürgős segítség. Ezért rendezett most Svájcban filmbemutatót a Pro Venezia (Velencéért) bizottság. Zürich legnagyobb mozijában, 30 frankos helyárakkal vetítették a filmet, az előadás teljes jövedelmét a Velence megmentésére alakult bizottság folyószámlájára utalták át. Hatvan francia festmény Párizs múzeumai 60 festményt állítanak ki Romániában és Magyarországon. A műveket Petit Palaisban mutatták be útnak indításuk előtt. A tárlat június 25-től október 10-ig Romániában, utána Budapesten ad ízelítőt a francia festészetből. A Párizs múzeumainak híres festményei című kiállításon Boucher, Fragonard, Ingres, Delacroix, Coubert, Daumier, Toulouse-Lautrec, Monet, Signac, Bonnard, Picasso és Braque képeiben gyönyörködhet a francia művészetet kedvelő közönség. Öt év alatt nemzetközi díj A HANGLEMEZGYÁRTÓ VÁLLALAT JUBILEUMA Vállalat igazgatója tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a vállalat műsorpolitikája 1964 —1965-ben alakult ki. Olyan módot kellett választani, amely beleillik a nemzetközi munkamegosztásba. A világ nagy hanglemezcégei a klasszikus műveket évente adják ki újabb és újabb szuperprodukciókban. A magyar hanglemezgyártás ezért elsősorban Liszt, Bartók és Kodály művei és zenetörténeti ritkaságok kiadására összpontosította munkáját. Ezzel sikerült a nemzetközi zenei közvélemény figyelmét felhívni a magyar lemezmárkára, s fellendíteni a hanglemezexportot. A múlt öt évben a magyar lemezek kilenc nemzetközi díjat nyertek. 1970- ben kezdődött meg a lassú áttérés olyan kiadási politikára, amely közvetlenebbül irányul népművelési feladatokra. A magyar művészlemezek kereskedelmi forgalma a múlt évben 45 százalékkal emelkedett, a teljes belföldi hanglemezforgalom öt év alatt másfélszeresére nőtt. Produktumaikból kiemelkedik a Bartók-összkiadás eddigi 22 lemeze, Kodály és Liszt művei, a Musica Rinata sorozat, ötven lemezen jelent meg a magyar költészet színe-java. A rádió-televízióval együtt erőfeszítéseket tettek a magyar szórakoztató zene fejlesztésére, a vállalat a hagyományos tánczenán túl a beat és más modern irányzatok ápolásával kapcsolódik a könnyűzenei életbe. Húsz évvel ezelőtt jelent meg a Népgazdasági Tanács határozata, amely az állami hanglemezgyártás megszervezését rendelte el. Az évforduló alkalmából ma délelőtt Bors Jenő, a magyar Hanglemezgyártó A Magyar Állami Operaház Mikó András rendezésében felújította Wagner Siegfriedjét. Képünkön Kishegyi Árpád és Csányi János az előadás egyik jelenetében. ÍRÓSZEMMEL, 1970 Riportgyűjtemény hétköznapjainkról Csaknem harminc riportot és szociográfiai tanulmányt tartalmaz az Írószemmel 1970 című gyűjtemény. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent válogatás a múlt év eseményeit, változásait, gondjait ábrázolja úgy, ahogy az írók látják a mai magyar valóságot. A kötetben Darvas József, Erdei Ferenc, Balázs Árpád, Csontos Gábor, Mesterházi Lajos, Galgóczi Erzsébet, Cseres Tibor, Galambos Lajos, Varga Domonkos, Moldova György, Sulyok Katalin, Csák Gyula, Mándi Éva, Szüts Dénes, Gulyás Mihály, Bajor Nagy Ernő, Thurzó Gábor, Csőregh Éva, Kántor Zsuzsa, Hatvani Dániel, Bába Mihály, Gondos Ernő, Szekulity Péter, Fekete Gyula, Módos Péter, Simonffy András és Csurka István írásait kapja az olvasó. MINDEN NEMZEDÉK Az írószemmel 1970 anyagát Nemes György válogatta. — Ez a gyűjtemény — írta a szerkesztő — a felszabadulás 25. évfordulójára megjelent riportkötet, az Életünk tükörben folytatása. Felvetődött a gondolat, hogy ezentúl évente adjunk ki riportválogatást. Hiszen a riport, az irodalmi szociográfia és általában a szociografikus irodalom az utóbbi időben, mintha új erőre kapott volna. A valóság kutatása, mai életünk fölfedezése s a szerzett tapasztalatok irodalmi szintű feldolgozása mind több írót foglalkoztat. A most megjelent gyűjteményben nagy tapasztalatú idősebb írók éppúgy találhatók, mint középkorú, fiatalabb és egészen fiatal prózaírók. Formai, műfaji és tematikai szempontból egyaránt változatos ez a kötet. Néhányoldalas tárcaszerű írástól másfél nyomdai íves szociográfiai tanulmányig különböző terjedelmű írásokat tartalmaz. HOZZÁJÁRULÁS A MEGISMERÉSHEZ — A válogatásban arra törekedtem, hogy ha 1970 eseményeire, változásaira, hazai gondjaira és erőfeszítéseire gondolunk, a magyar társadalom életének állandó, változásban levő problémái kapjanak visszfényt az újra kinyomott írásokban. Olyasmikre gondolok például, mint az új gazdaságirányítási rendszer teremtette kérdések, az üzemi és a falusi élet mai gondjai és összeütközései, a cigánykérdés, a gyermekek nevelési és erkölcsi problémái vagy maga a népesedés nagy problematikája. Abban reménykedem, hogy ez a riportkötet is hozzájárul a feladatok jobb felismeréséhez, s ami ennek alapja: a mai Magyarország megismeréséhez. Tüsszolt Szinkron Végéhez közeledik a 26 részes Forsyte Saga, amelynek szinkronrendezői puskáját Márkus Éva végezte. Tomanek Nándor kitűnő Somes volt. Kállai Ferenc (Jo) és Szegedi Erika (Irene) még külsőben is hasonlít kicsit Kenneth Moore-ra, illetve Nyree Dawn Porterre. Mások meg, köztük kiváltképp Képessy József, Egri István, Schubert Éva, Tábori Nóra (Jolyon, James, Winifred, Jamesné) e külső hasonlóság nélkül is, belülről alakultak át Forsyte-á. Papp Éva egyáltalán nem hasonlít Susan Hampshire-re (Fleur), belső alkatában sem, mégis remekül tolmácsolja. Harsányi Gábor kiváló Michael Mont. SF HÍRADÓ A Magyar Írók Szövetségének tudományos-fantasztikus irodalmi munkabizottsága a minap jelentette meg SF Híradójának első számát, Kuczka Péter szerkesztésében. A magyar science fiction — SF — írók ötnyelvű közlönye arról is hírt ad, hogy ősszel, előreláthatóan októberben a Magyar Írók Szövetsége Budapesten rendezi meg a szocialista országok SF íróinak és esztétáinak első megbeszélését. Több ország könyvkiadója fordult kéréssel a magyar SF irodalmi munkabizottsághoz : antológiákban felhasználható tudományos-fantasztikus novellákat kérnek a Szovjetunió, Kanada, Spanyolország, Románia és Ausztria kiadóvállalatai.