Esti Hírlap, 1971. október (16. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-01 / 231. szám

KŐBÁNYÁN Bentlakásos intézet épü­l Évről évre emelkedik a kőbányai óvodás- és isko­láskorú gyerekek száma. Éppen ezért a X. kerületi Tanács elhatározta, hogy tovább bővítik a gyermek­intézmények hálózatát. El­sősorban az óvodai helyek számát növelik. A tervek­ szerint a kerület központ­jában, valamint a kőbányai üzemek környékén hozzák tető alá az új óvodákat, együttvéve mintegy 300 hellyel. A Rottenbiller parkban úszómedencét lé­tesítenek, ahol elsősorban az általános iskolásokat ta­nítják úszni. A Maglódi úti nyári napközi tábor te­rületén egészhetes, bentla­kásos intézet kap helyet. Itt 200 kőbányai kisfiút és kislányt helyeznek majd el. Kiürült a halastó Az egész halastavat ki­lakoltatták Verpeléten. A Dózsa Termelőszövetke­zet halastavából három és fél vagon pontyot és sül­lőt telepítenek át egy szükségtóba, ahonnan majd eladásra szállítják a hala­kat. A halastó lakóinak ki­telepítésére azért volt szükség, mert a 70 hold­­nyi tó vizét levezetik, med­rét kikotorják és tavasszal pontyokat telepítenek ide. limiurdo a pulykának A múlt években sokat fejlődött a Nyírbogdányi Kőolajfeldolgozó Válla­latnál a különböző vazeli­nek, viaszok, kozmetikai alapanyagok gyártása. Ki­alakították a parafinüze­­met is, amely a jövőben a gyár egyik legfontosabb üzemrésze lesz. A nyírbog­­dányiak új termékei közül sikert aratott az egyik viaszféle, amely megköny­­nyíti a szárnyasok tisztítá­sát. A kis melegítés után folyékonnyá váló szerbe bele kell mártani a levá­gott kacsát, libát, pulykát, és a tollazat leválik a bőr­ről. A viaszkészítmény iránt érdeklődést mutat a Baromfiipari Országos Vállalat is, hiszen a szer nagyüzemi módon különö­sen gyorsítja a szárnyasok feldolgozását. FIGYELMEZTETŐ ADATOK Veszélyes csütörtök A balesetek okai • Gyorshajtás, szabálytalanság, alkohol Közlekedési balesetek miatt öt év alatt több em­ber vesztette életét, szenve­dett súlyosabb-könnyebb sérülést, mint amennyi Sze­ged város lakossága. Ez a megdöbbentő adat a Közúti Balesetelhárítási Tanács most megjelent tájékoztató jelentésében olvasható. A tanulmány szerint 1866—70-ben csaknem százezer személyi sérülés­sel és több mint százöt­ezer anyagi kárral végző­dő közlekedési baleset történt az országban. Meghalt 6416 ember, meg­sérült 127 655­­, az ország lakosságának mintegy 1,3 százaléka. A balesetek köz­vetlen anyagi kára megha­ladta az 520 millió forintot. A közúti közlekedés há­rom fő tényezője (jármű, ember, pálya) közül a gép­járműállomány fejlődött leggyorsabban. Öt év alatt csak a személyautók száma több mint 240 ezerre növe­kedett, a harmadik ötéves terv jelentős közúti fejlesz­tésének ellenére— öt év alatt 930 kilométer új út épült, mintegy 2300 kilomé­ternyi utat korszerűsítettek — a pálya tényezőjének fej­lődése elmaradt a forgalom követelményeitől. A legna­gyobb „elmaradás” az em­berrel, a közlekedési maga­tartással, a közlekedési mo­rállal kapcsolatos. A jár­művezetők nagy részében nem vált tudatossá, hogy a gépjármű ,,veszélyes üzem”, hogy­ a közlekedési szabá­lyok megszegése súlyos kö­vetkezményekkel járhat, nem alakult ki a fejlett közúti forgalom elengedhe­tetlen feltétele: a kölcsönös megértés, az udvariasság sem a járművezetők között, sem a gyalogosok iránt. Az 1966—70-es években­­a személyi sérüléssel vég­ződő balesetek száma évenként átlagosan 9,6 százalékkal emelkedett. A halálos áldozatok száma ennél is nagyobb mérték­ben. A vasúti-közúti keresz­teződések — közút felőli — biztosításának hibái gyak­ran okoztak súlyos, olykor tömeges szerencsétlenséget, öt év alatt 1200, többségé­ben halálos, súlyos sérülé­­ses baleset történt vasúti­közúti kereszteződéseknél, ebből 454 sorompó nélküli helyeken. A balesetek szá­mának növekedése a múlt öt­­ évben Győr-Sopron, Tolna és Szabolcs-Szatmár megyében volt a legna­gyobb. Különösen szem­betűnő Szabolcs-Szatmár megye baleseteinek alaku­lása. Bár a gépjárműállo­mány ebben a megyében a legalacsonyabb, a baleseti gyakoriság mégis itt­­volt a legmagasabb. Ennek egyik oka a kiemelkedően nagy kerékpár-, illetve motorke­rékpár-forgalom, a másik és ez a döntő ok, az alkoholiz­mus. 1970-ben a személyi sérüléses balesetek 26,6 szá­zalékánál — minden negye­dik balesetnél — a karam­bolt előidéző gépjárműveze­tő, gyalogos vagy utas — ittas volt! A jelentés egyik figye­lemre méltó megállapítása, hogy a múlt öt évben a kijelölt gyalogos átkelőhelyeken történt gázolások száma­­ rendkívül megnőtt. 1970-ben már több mint há­romszor annyi gyalogost ütöttek el járművek kijelölt átkelőhelyen, mint 1965- ben. Az ilyen jellegű bal­esetek döntő oka a közleke­dési fegyelem lazulása: a járművezetők egy­­része egyáltalán nem veszi figye­lembe a gyalogosok elsőbb­ségét. Tény azonban, az is, hogy a jelenlegi forgalmi­ viszonyok mellett a gyalog­­átkelőhelyek előjelzése már­ nem kielégítő. A gépjárművezetők által előidézett balesetek leggya­koribb oka a gyorshajtás és a szabálytalan előzés: a gyalogosoknál az úttesten való szabálytalan áthaladás és a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása volt. A múlt évi statisztikai adatok alap­ján megállapítható, hogy a hét napjai közül Budapes­ten csütörtökön történt a legtöbb (22) és vasárnap a legkevesebb (12) baleset. Vidéken a szombati nap a legveszélyesebb: 52 baleset történt. A fővárosban a leg­több baleset 14—15, illetve 16—17 óra között követke­zett be, vidéken délután 5— 6 óra között. (balogh­) MELUZIN ÉS LAKK NŐI KALAPOK, DIVATSAPKÁK 70 Ft-tól 250 Ft-ig. 1972-TŐL KÉT­ÉVENKÉNT Gyermekszínjátszók fesztiválja Pécsett Pécs újabb fesztivállal gazdagodik: a jövőben két­évenként itt tartják a gyermekszínjátszók orszá­gos találkozóját. Az ama­tőr színjátszásnak talán a legmostohább területe ez hazánkban, holott a gyer­mekek ezrei vesznek részt évről évre az iskolai szí­nielőadásokon. Míg a felső­fokú oktatási intézmények és a középfokú iskolák diákszínjátszói rendszeres előadói fórummal rendel­keznek, az általános isko­lák tanulói számára eddig nem volt meg ez a lehető­ség. A Magyar­ Úttörők Szövetsége ezért határozott úgy, hogy a jövőben megrendezik az általános iskolák szín­játszóinak járási és me­gyei versenyét, s a legjobb együttesek Pé­csett találkoznak majd egymással. Ily módon ki­alakul az ifjúsági amatőr színjátszás harmadik foko­zatának szervezeti kerete is. Az első fesztivál — a terv szerint — 1972 nya­rán lesz, s azt követően minden második évben lépnek ma­jd fel az úttö­rő színjátszók a mecsek­­aljai városban. A fesztivál egyúttal lehe­tőséget nyújt arra is, hogy az ország színházai bemu­tassák Pécsett a gyerme­kek számára készült és rendezett darabjaikat. (MTI) Szobrok — fehérben. Végleges helyükre kerültek a Közgazdaságtudományi Egyetem homlokzatát díszítő új szobrok. A hatalmas, egyenként két és fél tonnás alako­kat bolgár mészkőfajtából faragták ki, ez az anyag sok­kal jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak. (MTI fotó : Csikós felv.) KÉT ÚJ CSILLAGRENDSZER Kék fényben láthatatlan A Galaxison kívül ♦ Társakat keresnek ♦ Égi nyomozás Paulo Maffei, az olaszor­szági Asiago obszervatóriu­mának munkatársa két új csillagrendszert, népszerűbb nevén: világszigetet fede­zett fel, amely ideiglenesen a Maffei 1 és 2 nevet kapta. SPIRÁLIS SZERKEZET A világegyetem ismert részének anyaga a­­ csilla­gokban sűrűsödik, ezek pe­dig csillagrendszerekben tö­mörülnek. Anyag és sugár­zás tölti be a csillagok és a csillagrendszerek közötti te­ret, s bolygók milliárdjai keringenek a csillagok kö­rül, ám ezek tömege elenyé­szően csekély a csillagok billióinak anyagához ké­pest. Eddig több mint százmil­lió csillagrendszert — csil­lagvárost — fényképeztek le, mind kívül vannak a Tejútrendszerünk határain. A Tejútrendszer — a Ga­laxis — maga is óriási, spi­rális szerkezetű világ­sziget, amely legalább százmilliárd csillagból áll. A Galaxison kívüli csillagrendszerek — extragalaxisok — távolság­­ának és méreteinek meg­határozása roppant nehéz. Éppen ezért a gyakorlati kutatások két fő csoportba sorolhatók. Először: melyek vannak közelebb vagy tá­volabb? Másodszor: milyen típusúak a külső tejútrend­szerek, hogyan helyezked­nek el az égbolton, van­nak-e bennük egyedi csilla­gok, s milyen általános fizi­kai tulajdonságok jellem­zők rájuk? Valószínűleg Olbers bré­mai orvos, amatőr csilla­gász lehetett az első, aki még a múlt század elején — kezdetleges formában — felismerte a világegyetem úgynevezett hierarchikus szerkezetét. Szerinte a csil­lagok csillagrendszerekbe tömörülnek, a csillagrend­szerek galaxishalmazokat alkotnak, ezek pedig még magasabb egységek — pél­dául: szuper- vagy metaga­­laxisok — tartozékai. A va­lóság, az eddigi megfigyelé­sek Olberst látszanak iga­zolni. Az első és legfonto­sabb probléma: a mi hatal­mas csillagrendszerünknek vannak-e társai? Roppant nehézségek árán 10—12 is­mert és közelinek vélt csil­lagrendszer mozgását ana­lizálták. Kiderült: mind a Tejútrendszer társa. Ilyen például a híres Androméda köd, amelyet 1672-ben fede­zett fel Simon Marius. A Galaxisnak két „szputnyik­­ja” is van a két Magellán felhő, amelyet portugál ha­jósok látták meg először a Föld körülhajózása közben. Ezek a fényes csillagfelhők csak a déli félteke égboltján világítanak. Az Androméda köd távolsága 2,5 millió fényév, a Magellán felhők aránylag közel vannak, tá­volságuk körülbelül 200— 300 ezer fényév. FONTOS FELFEDEZÉS Ezek a roppant távoli ob­jektumok nehezen árulják el igazi tulajdonságaikat. Mindenesetre megállapítha­tó, hogy egy lokális — helyi — galaxishalmaz létezik, de van egy szupergalaxis is, amelynek körvonalait Vau­­couleur francia csillagász fedezte fel. Bennünket első­sorban a lokális rendszer érdekel. Érdekes ellentmon­dás, hogy az igazán közelie­ket igen nehéz felismerni, mert ha egyáltalában lát­szanak, csillagszerűeknek tűnnek. Ha az égboltot kék színre érzékeny fényképező lemezzel fényképezzük, rendszerint sikertelen ma­rad a próbálkozás. A termé­szet ugyanis elrejti a közeli extragalaxisok zömét, vagy egyszerűen csillagnak, mu­tatja őket. Paulo Maffei, valamint a meudoni,­­Párizs melletti obszervatórium munkatár­sai vörösre érzékeny fény­képező lemezzel fotografál­­ták a Cassiopeia csillagké­pet a Tejút sávja irányá­ban, s a képen felfedezték a Maffei 1 és 2 jelzésű, való­színűleg több százmillió csillagból álló galaxist. Tá­volságuk 9—10 millió fény­év és— a kutatók szerint — a lokális galaxishalmaz­hoz tartoznak. A helyi ext­­ragalaxis-csoportosulás te­hát mintegy 19—20 világszi­­getből áll. Valószínű, hogy a két Maffei-galaxison kívül más, még fel nem fedezett csil­lagrendszerek is rejtőznek a tér sötétjében. Az olasz— francia felfedezés igen ér­dekes, mert lassan így ala­kul ki galaxis-környezetünk ■képe. Ez pedig alapvető fontosságú mindenféle koz­mológiai kutatásban, amely végeredményben a világ­­egyetem tényleges­ szerke­zetét igyekszik felderíteni. Gauser Károly EGYNAPOS EMLÉKTÚRA Éjféli tábortűz • Kongresszusi emléktúrát szervezett holnapra és va­sárnapra a BKV KISZ-bi­­zottsága. Csaknem kétszá­zan indulnak holnap dél­után fél 3-kor különvonat­­tal a Nyugati pályaudvar­ról Nógrádverőcére, ahol este divatbemutatóval, tom­bolával, szalonnasütéssel egybekötött szüreti bált tartanak, utána pedig éj­félkor tábortűz lesz. A kongresszusi nagygyűlést vasárnap délelőtt fél 10-kor rendezik, aztán következik a kongresszusi járőrver­seny, s este indulnak visz­­sza. Kozmetikus találkozó Országos kozmetikus ta­lálkozó lesz október 17-én a Kisiparos Klubban, a KIOSZ egészségügyi osz­tályának kezdeményezésé­re. A kiadott napirend sze­rint kiváló orvosok tarta­nak előadást a szeplőtlení­­tésről, a kozmetikai műté­tekről és a hormonváltozás kozmetológiai vonatkozá­sairól. A találkozón szak­mai bemutatók is lesznek. Pompázik a Pampasfű őszi köntöst öltött a vi­lághírű szarvasi arborétum. A természetvédelmi kert­ben vérvörös ruhában pompázik a Varázsfa néven ismert bokor. A kert leg­szebb ékessége: a Dél- Amerikából származó Pam­pasfű, amely három méter magasan díszült. Megkez­dődött a mogyorószüret is. Bő termést hozott az idén a törökmogyoró: nem rit­ka az olyan fa, amelyről 100 kilót is leszedhettek. Az új termésből néhány év alatt több tízezer mogyoró­­fa-csemetét nevelnek.

Next