Esti Hírlap, 1971. november (16. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-01 / 257. szám

FŐVÁROSI KÖRKÉP Milyen lakások épüljenek Változás kell az IKV munkájában Buszok a semmiből A Fővárosi Tanács jóvá­hagyta a végrehajtó bizott­ság beszámolóját a lakás­rendelkezések megvalósítá­sáról. Az elfogadott határo­zat megjelöli az építési­ és elosztási feladatokat a kö­vetkező négy évre. A leg­fontosabb a munkások és az ifjú házaspárok lakáshely­zetének javítása — erősítet­ték meg a tanácstagok a végrehajtó bizottság állás­pontját. Több esere A kért adat egyezése — öt év alatt át ezer lakást kell építeni, s az igénylők szá­ma 93 ezer — sok embert megzavar. Ha így van — mondják —, öt-hét év alatt megszüntethetők a mai gon­dok. Ez tévedés. A valóságban jóval töb­ben vannak, akik új otthont szeretnének. De sokan nem a tanácshoz fordultak, ha­nem vagy építkeznek, vagy pénzért vesznek lakást. Szá­molni kell a temérdek bon­tással is. Ezért — ha ugyan csökkent is az igénylők szá­ma — nem szabad lassítani az építkezést. Tanulságos, hogy minden öt igénylő közül egy cserél­ni kíván, a mainál na­gyobb, jobban felszerelt la­kást kér. Még tavaly is megjelent a lapokban olyan vélemény: elsősorban egy­másfél szobás lakásokat kell építeni. Most ismét kiderült, hogy a tanács helyesen fog­lalt állást, amikor nagyobb területű, jobban megosztott lakások tervezését határoz­ta el. Igaz, szükség van új egyszobás lakásokra is, hi­szen lehetetlen, hogy Óbu­dán vagy Újpalotán nyug­díjas, magányos személy ne kapjon lakást. A többség azonban nagyobb otthont kíván. Gyorsabb javítást A tanácstagok egyetértet­tek : változást kell elérni az IKV tevékenységében. Az új rendelkezések jelentősen növelik az IKV feladatát, felelősségét. Sok tekintet­ben új kapcsolatot teremte­nek bérlő és bérbeadó kö­zött. Az emelt bérért­­minő­ségben jobbat, mennyiség­ben többet kell adnia az IKV-nak. Gyorsan meg kell vizsgálni a javítási igénye­ket, főként gyorsan meg kell javítani a hibákat. Ez viszont megkívánja, hogy gyorsítsák a műszaki fejlesztést és sok kiváló szakmunkással erősítsék meg az IKV-t. A végrehaj­tó bizottság szükségesnek tartja, hogy a házkezelés­ben új eljárási és lebonyolí­tási rendszert dolgozzanak ki. Következik a 112-es Ma elindultak a 106-os buszok. A BKV szerint a gyorsítás révén annyival nő a férőhelyek száma, mintha öt új buszt állítottak volna forgalomba. Vagyis: öt busz a semmiből. Az óbudai t­anács azt ja­vasolta, hogy a 106-os a Ma­dách téren forduljon meg. Sajnos, ezt nem tudták megoldani a tér rendkívü­li zsúfoltsága miatt. Ha megindul a metró, akkor mentesítik a Madách teret és csak idáig jár majd a Flórián térről a 8/a. Sokan kérdik: miért nem előbb — esetleg már két­­három­ évvel ezelőtt — gyor­sítottak? Ennek két oka van. Az egyik szemléleti. A közlekedés vezetői attól tar­tottak, hogy a lakosság nem érti ,meg a gyorsítás fon­tosságát, csak azt látja, hogy ritkítják a megálló­kat. A gyorsjáratok bevál­tak a fővárosban, s a hoz­zánk érkezett levelek el­árulják, sokan a még bát­rabb gyorsítás hívei. De van tárgyi oka is, hogy ké­sett a gyorsítás. Ehhez új busz is kell. Mert különben csak félmegoldás, ha több 6-os csuklósra ráírják: 106-os. Következik a 112-es. A BKV a héten újabb tárgya­lást kezd, hogy az Ikarus a 112-eshez és több vonalon a sűrítéshez még a tél előtt szállítsa az 1971-re rendelt csuklósokat. Aczél Kovách Tamás Migrén és kusz­kusz T­r­égé a TV-híradónak,­­ már eltűnt a képer­nyőről a meteorológiai áb­rákkal tarkított országtér­kép is, helyette megjelenik a francia tévé­filmgyártás hárombetűs, szikár emblé­mája. Erzsi még sebbel-lábbal behoz egy párnát, a háta mögé gyömöszöli, majd megszólal: — Itt a Migrén felügyelő! A pillanat ünnepi, de mindnyájan másképp rea­gálunk rá. Anyu legyint: — Már megint egy hülyeség, a nagymama bizonykodik: — Te, ez jó szokott lenni! Én cinikusan hallgatok, Erzsi a legföldobottabb. — Ne bántsátok a Mig­rént! Az egy humán kopo­nya. Ami azt illeti, van benne valami. Mert most is, mi történik kérem? A párizsi szolid polgári otthonokban mindenki aludni készül, az a szegény, megviselt arcú felügyelőnő is, de mire be­jelentené, hogy megvetve a hitvesi ágy, urának már csak hűlt helyét találja? Bánatosan néz az imént kívülről becsukódott elő­­szobaajtó felé, majd gyors vágás, s már Torrance lát­ható, a lompos-gigerli Torrance. Ám ettől a pilla­nattól kezdve fölgyorsulnak az események. Valaki megölte a nőt! Ez tény. Láttuk a körvo­nalait szegénykének, vas­tag, fekete viaszkrétával a padlóra rajzolva, s az előz­ményekben már fölvillant a majdani borzongató tra­gédia előszele. A gyanú nyílegyenesen terelődik a férjre; sima ügy, kissé pszichopata az ipse, de épp ezért vallomásban van, s az expozíció elején már benn csücsül szegény a si­ralomházban. Csakhogy! Ki evett itt kusz­kuszt­! A­nyut nem érdekli, sze­­rinte a franciák min­den marhaságot össze­esznek. Nagymama ebben a pillanatban aludt el, hogy majd a film végén megkér­dezze: — Ki volt a gyilkos? Erzsi minden gyűlölete egy durvaképű zsigoló ellen irányul, csak én jegyzem meg sejtelmesen: — A helyzet kulcsa a szobalány kezében van! Az ezredes konok. O minden percet és eseményt regisztrált — tökéletesen­­ megbízható katonaember ■ — tévedés kizárva, kezdőd­het a kivégzés. A felügye­lő is föladja a kilátástalan küzdelmet, amikor meg­látja a második tányér kusz­kuszt. Ó, a bestiális! — nyög föl Erzsi, én meg ráduplá­zok. — Igen, ez a csirkefo­gó ezredes le akarta tagad­ni a pásztorórát. Anyu semmit sem ért, ő hajnalban kel, a csarnokba is be kell ugornia mielőtt munkába megy. A nagy­mama épp ébredezik. — Ugye az volt, az a lapos­orrú? — kérdi, de már csak­­ azt látja, hogy Migrén fel­ügyelő hazatért, arca fá­radtan is diadalmas, neje pedig — mint mindig —­ most is megértő. — Győzött az igazság — nyögöm letaroltan, Erzsi, cinkosan rámcsimpaszko­dik. — Mint a mesében! — vihogja, anyu meg lassan elindul ágyazni, — A tudjatok jól ti is, de­­rék, tévénézők! Bár még messze a karácsony,­­ de hamarosan jön az An­gyal, s akinek ez sem elég,­ arra a jövő héten vijjogó­ szirénával, fékcsikorgással­­ és forgóbúrás lámpásával­ ráköszönt a Kék fény. Demény Ottó VIR­ÁGNYÍLÁS MEGRENDELÉSRE Szegfűből doktorált • *üvegpalota a határban ♦ Budapest peremén Néhány napos bárányok ügyetlenkednek anyjuk kö­rül, szénával púposan meg­rakott teherautók térülnek­­fordulnak, viszik az élel­met az Állatkertbe: fatelep és csomagoló, virágüzlet és növényház — meglehetősen széles skálájú gazdaság mindennapjait mutatják be a filmszalagok. Pontosab­ban ez még csupán afféle „előfilm", hiszen majd a most próbateremben leve­tített kockákból válogatják ki, öntik végső formába az Óbuda Termelőszövetkeze­tet bemutató dokumentum­filmet. S mivel a szövet­kezet sok árut visz külföld­re is, érthető, hogy Varga Ferenc elnök néhány beve­zetőjének szánt általános képsort kér arról: merre is van ez az Óbuda, melyik részén található meg a ma­gyar fővárosnak? Mi más lenne a legalkalmasabb, mint egy-két légifelvétel ennek érzékeltetésére? Onnan, a magasból biz­o­­nyára impozáns látvány lesz az a növényházsor, amely 120 millió forintba került, s amelynek belső birodalmát üvegajtók zárják el a kül­világtól. Virágok minde­nütt: szegfű, rózsa, muskát­li. Van, ahol villany ég a virágok fölött, illetve ahol fekete lepelt bontanak-terí­­tenek szét föléjük, attól függően, hogy késleltetni, avagy siettetni kívánják ki­nyílásukat. Mert itt időre, már-már naprakész pontos­sággal kell termelni, egy­­egy névnap meghatározója e munkának. Dr. Kokas György a bé­kásmegyeri telep vezetője; mindössze húsz-valahány esztendős. Szegfűből dokto­rált. — Mennyi érték van együtt a növényházakban? — Átlagosan 15—20 mil­lió forint télen-nyáron meg­van a virágokból. Az egyik házban csupa­­csupa zöld, finom szárait messzire nyújtó növény fo­gad : aszparágusz, díszíte­nek. Egymillió tő egyetlen fedél alatt! Kell a fővá­rosba, a saját üzletekbe, meg a külföldre küldött vi­lághoz. Repülőgép viszi az árut Berlinbe, Münchenbe. De meg kell vallani, az ex­portjuk ráfizetés. Mégis: miért csinálják? Kötele­zettséget vállalt a tsz erre, hiszen különben nem ka­pott volna lehetőséget a külföldi technológia, a bel­ga konstrukció megvásárlá­sára. — Azóta a Fémmunkás Vállalat a belga céggel kooperációt hozott létre: harmadik piacon, magyar alumíniumból adják el a növényházakat. S már ugyancsak a mi vételünk után láttam Csehszlovákiá­ban, Dunaszerdahelyen, hogy hasonló berendezést vásárolt az ottani szövet­kezeti közös vállalkozás. Zombori Antal, a tsz fő­­mezőgazdásza mondja ezt, akitől megtudjuk, hogy szinte példátlan arányban növekedett az utóbbi évek­ben az Óbuda Termelőszö­vetkezet termelése. 1965- ben még csak 15 millió volt — most már 250 millió fo­rintra rúg a termelési ér­tékük! A virágkombinát például egymaga évi 30—35 millió forintot forgalmaz, s ezenfölül még százezer dol­lárt és 100—150 ezer rubelt is.­­ Mi tagadás, előbb indult meg a termelés, mintsem egyes járulékos beruházá­sok elkészültek volna, de novemberre meglesz a für­dő, az év végéig a 100 sze­mélyes öltöző. Ugyanitt, a 6,5 millió forintból fölépülő házban kap helyet három laboratórium, s az étkezde.­­ Jövőre a solymárvöl­­gyi telepen akarunk étter­met, öltözőt építeni, azt kö­vetően a segédüzemben, a traktorok, gépkocsik javí­tóinak — magyarázta Zom­bori Antal. Ez a segédüzem a tsz új irodaépülete mellett talál­ható. Szerény, emeletes ház Óbudán, de már nagyon kellett, hiszen a régebbi központot lebontásra ítél­ték. Az új iroda, s a segéd­üzem góca várhatóan kite­rebélyesedik. Ugyanis ezen a környéken épül föl jövőre egy személyautószerviz, szintén a tsz beruházása­ként. A lakosságnak végzett szolgáltatás ez, amit dotá­cióval ösztönöz a Fővárosi Tanács, K. N. járó Legyező alakú vasbeton te­teje lesz a földalatti Moszkva téri lejárójának.. Az érdekes formájú épület tetejének most készítik az alátámasztó állványát. Magyar konzervek sikere A magyar konyha hírét ma már nemcsak a világ­járó mesterszakácsok és a külföldön gyakori magyar éttermek öregbítik, mind több országban ismerik és kedvelik meg a jellegze­tes magyaros konzerveket. Jelenleg a Német Szövet­ségi Köztársaság egyik leg­nagyobb áruházi konszern­­je, a Hertie­ cég 67 szuper­marketjében tartanak ma­gyar élelmiszer-bemuta­tókat. A bemutatók nyo­mán az idén jelentősen nőtt az export. A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat a világ félszáz országába szállít magyaros ételkon­­zerveket. (MTI) Lehel­ hűtőláncok külföldi ABC-kben TÍZ ÉVRE SZÓLÓ SZERZŐDÉS Még meg sem indult a termelés, máris nagy az ér­deklődés a jászberényi hű­tőgépgyár jövő év elején piacra kerülő új terméke, az amerikai licenc alapján készülő Tyler hűtőláncok iránt. A Transelektro Kül­kereskedelmi Vállalat több őszi kiállításon mu­tatta be az élelmiszer­áruházaknak készülő új hűtőberendezéseket, a tetszés szerint elrendez­hető hűtött és hűtet­­len elemeket. Brnóban nemrég zárult Inte­­co 71 kiállításon cseh­szlovák partnervállalatok­kal állapodtak meg, hogy a Prágában épülő két új szupermarketet Lehel— Tyler hűtőláncokkal ren­dezik be. Bolgár cégek is nagyobb szupermarket-be­rendezések megrendelését tervezik. Lengyelország­ból ugyancsak hűtőszekré­nyeket és Cola-hűtőládá­­kat rendeltek. A Transelektro Vállalat a Lehel—Tyler hűtőláncok iránti nagy külföldi ér­deklődést figyelembe véve, tíz évre szóló szerződést kötött a jászberényi hűtőgép­gyárral. (MTI)

Next