Esti Hírlap, 1971. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
KÖRNYEZETÜNKRŐL VAN SZÓ Tisztább a Balaton Duna-kutató állomás ♦ Vall a talajtakaró Mit tehet a tudomány a természet biológiai egységét fenyegető veszélyek ellen, milyen kutatási programon dolgoznak a tudósok,hogy jobban védjék környezetünket az urbanizáció, az iparosodás káros kísérő jelenségeitől? — E kérdések alapján kezdtük a beszélgetést Láng Istvánnal, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesével. Most első kérdésünk: — Milyen tudományos tevékenységet végeznek nagyobb vizeink szennyeződésének meggátlására ? A TURIZMUS HATÁSA — Duna-kutató állomásunk a maga szerény keretei között részt vesz a nagy folyamunk szennyeződésével kapcsolatos hidrobiológiai vizsgálatokban —■ mondja a főtitkár-helyettes. — Bécsben van a Dunakutató Nemzetközi Munkaközösség központja, ez a szervezet — a társállomások munkájának koordinálásával — azóta regisztráljaa Duna hidrobiológiai változásait, amióta a folyam medencéje környékén kialakultak a nagyobb ipari települések, s megvalósulóban vannak a mind átfogóbb városfejlesztési tervek. A Balaton szintén sokféle feladatot ad a tudománynak. Környékén a főidényben sokszorozódik az ott lakók száma, s ilyenkor különösen nagy figyelmet kell fordítani a környezet védelmére, a nagy szennyeződési veszély ellensúlyozására. Mindez hatással lehet a Balaton vizének minőségére, a benne levő állat- és növényvilág alakulására — mondja Láng István. — Az 1965-ös nagy halpusztulás figyelmeztető volt: drámai módon jelezte, hogy összehangolt akciók kellenek gyönyörű tavunk és környéke tisztaságának megőrzésére. Azóta a helyzet nagyon sokat javult, a tihanyi Biológiai Kutatóintézet hidrobiológiai osztálya mind teljesebben megtalálja a hatásos védekezés lehetőségeit. S fontos, hogy szigorú rendelkezés tiltja a Balaton környékén a klórozott szénhidrogének — DDT és hasonló anyagok — felhasználását. SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Folytatni lehetne a sort, hogy a tudománynak milyen feladatokat kell megoldania a közös kutatási program sikeréért. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete — a többi között — azt is vizsgálja, hogy az ember okozta hatások milyen módon változtatják egyes tájak talajtakaróját, s milyen intézkedések szükségesek, hogy megfelelő legyen a tájrendezési koncepció. A szociológiai problémák gazdája az MTA szociológiai kutatócsoportja, amely összehasonlító módon vizsgálja a környezetvédelem témakörében a lengyel és a magyarkomplex eljárásokat. — Hogyan változhat Európa lakosságának élete a következő két évtizedben? — Földrészünkön még a mai generáció életében az emberiség mintegy 40 százaléka városlakó lesz. Ez az arány a következő húsz évben nyilván tovább nő a mesterséges környezet javára. S ez nemcsak sok és sokféle egészségszervezési feladatot ad, hanem olyan tennivalókat is, amelyek alapvetően befolyásolhatják Európában csakúgy, mint más földrészeken a lakosság életét a következő évtizedekben. FEHÉRJEHIÁNY? Néhány hónapja a romániai Sinaiában rendezték az idei Pugwash-konferenciát. Előzménye: 24 évvel ezelőtt az USA-beli Pugwashban volt a nyugati és a keleti országok képviselőinek részvételével az a tanácskozás, amelyen a küldöttek felemelték szavukat a béke védelmében, s tiltakoztak az atomfegyverek felhasználása ellen. Ez a konferencia indította útjára a Pugwash-mozgalmat, amelynek azóta egyik fontos feladata a környezetvédelem. Erre utalt a romániai konferencia is, amely felhívta figyelmünket, hogy a fehérjehiány, a növekvő népesség és a környezetszennyeződés alapvetően befolyásolhatja az emberiség sorsát a következő két évtizedben. . Általánosan ismert realitás, hogy az emberiség létszáma 2000-re megkétszereződik. Óriási, fehérje — általában táplálék — többletre lesz szükség a világon. Úgyszólván minden ország ezért fejleszti iparát, mezőgazdaságát; a fejlődés a természetes környezet romlásával együtt jár. Mindezt figyelembe véve kell majd kielégíteni az új igényeket, gondolva arra is, hogy a levegő, a víz és a növényzet szennyeződése ne növekedjék. Maros László Budapesti vállalat FELAJÁNLJA háromszintes, a centrumban fekvő SZÉKHÁZÁT összesen 690 m2 irodahelyiséggel és 300 m2 egyéb helyiséggel, továbbá a város különböző kerületeiben levő irodahelyiségeit (830 m2), üzlethelyiségeit (1270 m2), üzemi helyiségeit (1080 m2) és raktárhelyiségeit (860 m2). Ajánlatokat „Kártalanítás ellenében 318” jeligére kérjük, a Felszabadulás téri Magyar Hirdetőbe. Hangtompító az elszívó berendezésekhez A lakóházak tetejére felszerelt elszívó berendezések zajossága miatt sok volt a panasz. Egy magyar szabadalom alapján gyártott hangtompító berendezést — amelyet több ipartelepen már használnak — kísérletképpen tíz lakótelepi házban most felszereltek. Ha a kísérlet beváltja a hozzá fűzött reményeket, megszüntethetik a ventillátor zajt valamenynyi házban, a szellőztetés nem háborgatja tovább a lakókat. RECETELELO A1 sízőikoknál élénkebb a fehértói rezervátum „idegenforgalma’.’. A legváltozatosabb récefajok verődtek össze ...szinte feketénk tőlük a víz. A kanalas-, búvár-, cigány-, fütyülő-, kerceg és egyéb récék csaknem mind északeurópai országokból jöttek. Számuk mintegy húszezerre tehető. Az Országos Természetvédelmi Hivatal a régi gyakorlatot megváltoztatva, a Fehér-tó területére nem adott ki vadászati engedélyt, ezentúl teljes védettség fogadja a levegő vándorait SE PÉNZ, SE KÁLYHA AZ beszerző rabruhában Megbízhatónak látszott* Nem épül a társasház A férfi, aki a bíróság előtt áll, rabruhát visel, jogerős börtönbüntetését tölti. Csalás miatt. Hasonlóért korábban már többször elítélték. A 37 éves Somos Károly tsz-üzletkötő volt. Zömök, jó külsejű, kellemes arcú ember. Sohasem dolgozott sokat. Ügyeskedett. Jó fizetése volt, de annál sokkal többet költött. Az első csalás: sürgős adósságot kellett kifizetnie. A többi már szinte jött magától. Lassan „rutinmunka” lett. Legutóbb egy építkezési irodában az építésvezetővel, régi ismerősével beszélgetett. Ekkor jött be a pufajkakabátos. A vezetővel váltott néhány szót. Hivatalos mondatokat. Aztán búcsúzott. Már az ajtónál volt, amikor visszaszólt: — Főnök, nem tud eladó olajkályhát? Az építésvezető nem tudott. Vendége azonban igen. — Árubeszerző vagyok — közölte —, ha nagyon szépen megkér... — és mosolygott. Mindnyájan mosolyogtak. Az építésvezető semmit sem gyanított. A pufajkás néhány perc múlva hozta a 3000 forintot. Gondolkodás nélkül átadta. Talán azért, mert úgy hitte, az építésvezető vendége csak megbízható ember lehet. S talán, mert soha nem találkozott még csalóval. A kályhát soha nem kapta, meg. Mint ahogy nem készült el — legalábbis a csaló jóvoltából — az a társasház sem, amelynek építését busás összegért — azonnali készpénzfizetés is— elvállalta. A vádlott az olajkályhaügyet — a kisebb ügyet — elismeri, a társasház-építkezést tagadja. A bizonyítékok azonban ellene szólnak. A kárvallottak hosszan, bőbeszédűen mesélnek. S elmondják, hogy mindjárt gyanús volt a dolog. De azért fizettek. Leszámolták a bankókat. Gyanútlan, naiv, meggondolatlan emberek. Habozás nélkül tesznek le ezreket, tízezreket idegeneknek. Hol lehet a hiszékenység határa? A tárgyalást elnapolták. A csaló kezére feltették a bilincset. Amikor felnézett, pillantása találkozott azzal az emberével, akinek az olajkályhát ígérte. Ránézett, egykedvűen vállatvont. Aztán kiment. Az olajkályhás szomorúan nézett utána. Most már talán lenne kályha, de pénz, sajnos, ■nincs. Csak tapasztalat és tanulság. Bende Ibolya AZ ÜZEMEK PÉNZÉBŐL Három óvoda épül Kőbányán A VÉGLEGES MEGOLDÁS: TÖBB ÉVES PROGRAM Kőbányán az idén hatszáz gyermeknek nem jutott hely az óvodákban — ennyi édesanya kérését kellett visszautasítani, enynyi családban okoz gondot a gyerek gondozása, a mama munkába állása. A kicsinyekkel való törődés közös gond, ezért fogtak össze a kőbányai nagyüzemek a helyzet javítására. Az ipari vállalatok kerületfejlesztési felajánlásait a tanács egészében az óvodai férőhelyek számának gyarapítására fordítja. A megajánlott 15 millió forintból három új óvoda épül, háromszáz gyermeknek. A tervdokumentációk már elkészültek, a kivitelezés határideje: 1972. ősze. A Kőbányai út és a Gép utca sarkán a KIPSZER, a Mádi utca 4—6. szám alatt — itt már el is kezdték az alapozást — a X. kerületi Építőipari Ktsz, a Mádi utca 94. alatt a BULAV építi az új óvodát. Mind a három kőbányai építőipari vállalat tervén felül vállalta a gyermekintézmények kivitelezését. Az X. kerületi Tanács átmenetileg azzal igyekszik enyhíteni a gondokon, hogy hozzájárult az óvodák 130 százalékos feltöltéséhez. Várható, hogy a jövő év végén azok a gyermekek is helyet kapjanak az óvodákban, akik az idén nem juthattak be. A végleges megoldás több éves program, amelyben a kerületi tanács a jövőben is számíthat a társadalmi összefogásra. Csendesebb üzemet! Nagy gondot okoznak ?A könynyűiparian a különféle zajforrások, különösen a textiliparban dolgozók szenvednek sokat. Ezen akarnak segíteni a Lenfonó és Szövőipari Vállalat és"Sü" hegyi szövőgyárában: a szakemberek évek óta kísérleteznek a zaj csökkentésével. KANCSALSÁG ELLEN: Dió átfúrt héja KÉTSZÁZÉVES INTELMEK Kétszáz éve jelent meg az első magyar nyelvű gyermekorvosi szakkönyv. Szerzője, Csapó József, Győrött született, s több mint 30 évig Debrecen város „physicus”-a volt. Könyvének az orvostudomány e területén úttörő érdeme van: száznál több gyermekbetegséget ír le. A könyv néhány érdekes tanácsát idézzük. Mivel gyógyítható például a bandzsító gyerek szeme? A könyv azt mondja, hogy dió átfúrt héját kell a gyerek szeme elé erősíteni oly módon, hogy csak a lyukon tudjon kinézni: megszokja a helyes szemállást. A béli ergességre ez a tanács vonatkozik: „A szegény ember fokhagymát főz édes tejben, s azt itattya gyermekével’. (A Csapó-könyv általában más-más gyógyszert javasol a szegény szülők gyermekének, s megint mást a tehetősebbek gyermekeinek.) Külön hangsúlyozza a szerző az újszülöttekkel való helyes bánásmódot. A nagyobbacskákkal kapcsolatban megjegyzi, hogy „bort adni ártalmas nékijek, pálinkát vagy égetett bort még ártalmasabb, úgymint medlyek nem tsak nevelkedésben megakadályoztattyák, de elméjének megtompulása is következik ezekből, ésannyira, hogy ember korokra is ostobák maradnak". FORR A BOR HA MEGÉRIK, SZAMORODNI Befejeződött a szüret Tokajhegyalján, Sátoraljaújhelytől Tállyáig a Tokajhegyaljai borkombinát több száz éves pincéiben ezer és ezer hordóban forr az idei új bor. A 110 ezer hektoliterből 50 ezer a borkombinát saját termése, a többit a termelőszövetkezetektől, a szakszövetkezetektől és az egyéni termelőktől vásárolták fel. A 113 ezer hektó 96,1 százaléka 1A osztályú, s eszerint az idei termés legnagyobb része szárazszanorodnivá érlelhető. Aszú kevesebb termett a vártnál.