Esti Hírlap, 1972. április (17. évfolyam, 78-100. szám)
1972-04-29 / 100. szám
Változó, fejlődő Budapest ÚJ VÁROSRÉSZEK ÉPÜLNEK Tízezrek költöznek • Kellenek a kisboltok • Közel a munkahelyhez Budapesten öt év alatt 250- 350 ezer ember költözhet új lakásba. Egész városrészek épülnek, s a már elkezdett nagy munkák nemcsak a főváros arculatát újítják meg, hanem megváltoztatják belső szerkezetét is. A minden eddiginél nagyobb építkezések minden eddiginél nagyobb feladatokat rónak a tervezőkre, a beruházókra és az építőkig. A legtöbb új negyed távol a Belvárostól készül. Hogyan lehet megoldani, hogy az itt lakók mégse érezzék azt: messze kerültek a főváros szívétől. Tíz- és tízezren hagyják el régi lakásukat és az óbudai munkás Kelenföldön, az erzsébeti pedig Újpalotán kap új otthont. Hogyan lehetne csökkenteni ezt a vándorlást? S hogyan érhető el, hogy a lakásokkal együtt megnyissák a KÖZÉRT-boltot, sőt a Patyolatot is? Az új negyedek beruházója a Fővárosi Tanács. Meghatározza az építkezés helyét és megszabja — egyebek között — azt is, hány és milyen lakás készüljön, hol építsenek bölcsődét, óvodát, áruházat. A tervezőknek és az építőknek a megbízást a tanács beruházási vállalata adja, majd összefogja, ellenőrzi a munkát. Az új lakás mindig nagy öröm. De mennyivel nagyobb lenne, ha a lakó a beköltözés után nem várna hónapokig a bölcsődére, az első boltra. Mikor jön el az idő, amikor már a lakásokkal együtt készül el mindaz, ami várossá teszi az új negyedet? — Sokáig az építési szemléletben a lakás volt a központ — mondja Sallai Mihály, a FŐBER igazgatója. — Az építők is úgy vélték, legfontosabb a lakások átadása, s ha ezt megtették, a többi beruházás elhúzódása megbocsátható. Ma a tervezésben a központ a lakó, vagy, úgy is mondhatjuk: lakás helyett, otthont kívánunk építtetni. A lakás pedig akkor lesz igazi otthon, ha a beköltözés után azonnal megnyitják a bölcsődét, az óvodát, az élelmiszerboltot, megindulnak a buszok és így tovább. Már az idén javul a helyzet az új negyedekben és 1973-ban jelentősen gyorsul a fejlődés. Úgy számítjuk, hogy 1974-től a lakásokkal arányosan épülnek meg a bölcsődék, óvodák, 1975-től pedig a boltok és a szolgáltató fiókok is. — Megalapozott ez a reménykedés? — Igen. Bővült az ipari háttér, s több vállalatot kapcsolhattunk be az építkezésbe. S érezhető már a központi intézkedések hatása is. Hogy mást ne mondjak: eddig több beruházáshoz csak nehezen találtunk építőket. Most az Óbudai Áruházhoz két vállalkozó is jelentkezett. Nem titok, az kapja majd a megbízást, amelyik előbb és a fővárosnak jobb áron építi meg a kereskedelem új, nagy központját. S ha a múltban a beruházók között volt a verseny, reméljük, a következő időben mind többször az építők versengenek majd a megbízásért. Lapunkban helyt adtunk olyan véleménynek: az új negyedekben szükség van ideiglenes megoldásokra. Aligha épülhet meg például elsőnek az áruház. Sokan támadták ezt az álláspontot, mondván, a faház, a pavilon elcsúfítja a városképet. „S, ha végleg ott maradnak?” Ön, hogy látja ezt a kérdést? — Nem lehet, ma nem szabad ideiglenes megoldások nélkül építkezni. S, ha elkészülnek az áruházak, lebontjuk a faházat és a pavilont. De lehet más úton is megkönnyíteni a bevásárlást. Újpalotán terven kívül csarnok épül, ahol kisebb árudák kapnak helyet. A megbízást kiadtuk, 1973-ban kívánjuk megnyitni. S ha létrejön a kereskedelem tervezett hálózata, a piac csak erősíti majd a versenyt. — Beváltak-e az Óbudán berendezett kisboltok? — Általános tapasztalat, hogy szükség van rájuk. Ezért Békásmegyeren és másutt is a főutak mentén, a házak földszintjén kisboltokat építtetünk. B Hol épül a legtöbb lakás a következő években? — Újpalotán, Óbudán, Dél-Zuglóban, Kelenföldön, s nagy építkezés helye lesz Csepel, Pesterzsébet, Őrmező, Józsefváros és később Békásmegyer is. Sokan aggódnak, hogy Békás távol esik. Nem lehetne több lakást építtetni a város belsejében, akár nagyobb bontások árán is? — Voltak, akik féltek, hogy Óbuda is messze lesz. S ma ki nem örül, ha Óbudán kaphat új lakást? Különben is Békás csak térben, és nem időben van távol. A gyorsvasúttal könnyen elérhetik a békásiak a Belvárost. Más feladat: meg kell oldani, hogy Újpalotán, Békáson, s a többi új negyedben az itt lakók érezzék: ez is Pest. Ezért építjük meg a helyi és a városrészi központokat, ahol sok bolt, áruházak és szórakozóhelyek várják a lakókat. Bejelenthetem: 1972—73-ban Dél-Zuglóban három ABC- áruházat s egy kisebb bevásárlóközpontot, Újpalotán pedig ez idő alatt öt üzlet- és szolgáltatóházat adunk át. I Sok óbudai munkás Kelenföldön, sok kelenföldi pedig Óbudán kapott lakást. De nagy a mozgás Pesten is. Ezért gyorsan nő a zsúfoltság a forgalomban és több dolgozó elhagyta régi munkahelyét. Nem lehetne megállítani, vagy lassítani ezt a vándorlást? — Sajnos, az idén Óbudán még több lakást bontunk le, mint ahány épül. 1973-ban enyhül a helyzet, s ahogy több, nagy új építkezés megkezdődik, könnyebb lesz a munkahelyhez közel kiutalni a lakást. Vagyis a megoldás: több és több lakást kell építeni. A mennyiségi feladatok megvalósítása nem rontja-e majd a lakások minőségét, felszereltségét? — A készülő lakások száma valóban évről évre gyorsan nő. 1966-ban 4330- at adtunk át, 1970-ben már 6800-at. Az idén tízezret kívánunk megépíttetni. De közben a lakások alapterülete is nőtt. És sokat mond az is: 1971-ben a lakások 17 százaléka volt egyszobás, 67 százaléka másfél, két és fél szobás, a többi pedig háromszobás, vagy ennél nagyobb. És minden új otthon fürdőszobás, s már az is „a legtermészetesebb”, hogy mindegyik ház a legkorszerűbb fűtést kapja. Aczél Kovách Tamás Május varázsa Sokasodnak az ünnepek. A vasár- és ünnepnapok, a munka hagyományos szünnapjai szabad szombatokkal bővülnek. Régen elérhetetlennek tűnő vágyak teljesülnek, a legtitkosabb remények valóra válnak. A századelő három „8”-as jelszava, a két háború közötti korszak alapkövetelménye a „munkát, kenyeret” alkotmányban rögzített joga ma már minden állampolgárnak hazánkban. Milyen természetesen hát napjainkban a teljes társadalombiztosítás, a korszerű nyugdíjrendszer és a Munka Törvénykönyvével védett szabad munkavállalás létrejötte! Nyolc évtized májusi ünnepei mérföldkövei a munkásosztály öntudatra ébredésének, a megvívott osztályharc kibontakozásának, a munkáshatalom megteremtésének és a köztulajdon megvalósításának. Az emberiség munkával megküzdött útját ünnepekkel tette emlékezetessé. A téli napforduló ősi ünnepi szokását a karácsony bensőséges családi ünnepévé, a tavaszra fordulás hagyományát húsvéti szomszédolássá alakította át. A világ népeinek legátfogóbb ünnepévé május elseje fejlődött, ahogy a történelem legújabb korának főszereplőjévé a munkásosztály lett. Május elseje az idő megállíthatatlan folyamatában a visszatekintés, az elért eredmények, a kiharcolt vívmányok számba vételének napja. Az összesítés földünk minden táján a haladás térhódítását regisztrálja. A szocialista világrendszer fokozatosan küzdi le a történelemben elszenvedett tempóhátrányát. Évről évre növeli termelékenységét, s megteremti az ember kibontakozásának legjobban kedvező társadalmat, a szocializmust. A kapitalista rend országaiban a munkásosztály öntudata számbeli növekedésének, a javak megteremtésében vállalt mind nagyobb részének arányában nő. A munkásság sikeres sztrájkharcai és politikai állásfoglalásai komoly gondokat okoznak a burzsoá kormányoknak. A harmadik világban az imperializmus járma alól felszabadult népek lépésről lépésre úrrá lesznek gyengeségeiken, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás sikeres útját járják. Május reggelén a budapesti dolgozók az üzemek, az intézmények gyülekezőhelyein találkoznak. Varázslatos hangulatú, örömteli üdvözlések, csipkelődő évődések, dalok és menetközbeni viták adják szét-tartalmát a tudatos és egyszerre játékos emberi közösségeknek. Az évközi gondokat legyűrő, az eredményesen dolgozó, az egymás sorsával törődő munkakollektívák alkotják a felvonulás sokszázezres csapatát. A seregszemle a szocialista vívmányok szenvedélyes védelmének demonstrációja. De május varázslata a forradalmi gondolatok és tettek megújulását is ösztönzi. A mai kor forradalmára az elért eredményeket új célok kiindulópontjának tekinti. A szocialista építés a fegyelmezett, pontos munkát és a nyugtalan útkeresést egyaránt igényli. A magasabb célokat a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatai programszerűen kijelölik. Ezt a programot mindnyájunk érdekében a szocialista rendet munkával gyarapító, szóval és cselekedettel óvó, szenvedélyesen gondolkodó forradalmi magatartással valósíthatjuk meg. A Hazafias Népfront V. kongresszusa az ünnep előtti napokban társadalmi aktivitásra szólította fel a hazájukat szerető embereket. S az idei májusi ünnepségek méltóan fogják kifejezni a közjó szolgálatára kész, az emberiség békéjét és haladását hőn óhajtó magyar dolgozók akaratát. Kelen Béla EDDIG NEM ADOTT HÍRT Rejtélyes évmillió KÜLÖNLEGES LELETEK ♦ ŐSI CICKÁNY MARADVÁNYA Van olyan egymillió éves korszak, amely eddig sem Magyarországon, sem másutt nem szolgáltatott leleteket a régészeknek. Kerültek elő csontok a korábbi és későbbi korszakokból egyaránt, de ebből az öt-hatmillió évvel ezelőtti időszakból eddig egyetlen csontszilánkot sem sikerült találni. Most a budapesti Természettudományi Múzeum paleontológusai eredményt értek el az észak-magyarországi Tornaszentandrás környéki feltárásokon. Az Esztramos-hegy egyik hasadékában több mint hatvan ősi állatfaj csontmaradványainak óriási tömegét találták meg, köztük olyan leleteket, amelyek önmagukban is szenzációk a tudományos világban. Előkerültek például annak az ősi cickánynak a maradványai, amely szinte kétszer akkora volt, mint mai európai utódai. A másik szenzáció egy hatalmas, már kihalt földi kutya. Ebből a méretből mindeddig ez az egyetlen lelet. Az úgynevezett „baranyai egér” eddig ismert formájánál ősibb típust találtak, ez is egyetlen példány. A leletek egyértelműen bizonyítják, hogy ez a réteg és a benne talált maradványok annak a kritikus évmilliónak az emlékét őrzik, amely eddig nem adott hírt magáról. SEGÍT A GYÁR Tanuló munkások Az Egyesült Izzó többféle módon támogatja dolgozóinak továbbtanulását. A gyárban esti iskolák működnek, a továbbtanulók kedvezményeket kaphatnak. Jelentős összeget költenek az egyetemeken, a technikumokon tanuló fiatalok ösztöndíjaira. 1971-ben az Egyesült Izzó 90 ezer forintot adott tanulmányi ösztöndíjakra, hogy elősegítse a műszaki szakembergárda megerősítését. HÁROM DÍJ A VÁROSÉRT Kitüntetés a kecskemétieknek Három díjat alapított Kecskemét városa a település életében kiemelkedő munkásságot folytató polgárok elismerésére. A Kodálykultusz ápolásában, a város zenei életének gazdagításában kiemelkedő eredményeket elérők a „Kodály Zoltán emlékérmet” kaphatják. A tudományok és művészetek terén kiváló eredményeket felmutatókat a „Kecskemét művészetéért" emlékéremmel jutalmazhatják. A „Kecskemétért” emlékéremmel azokat tüntetik ki, akik a város felemelkedéséért, a lakosság életkörülményeinek javításáért dolgoznak eredményesen.