Esti Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

TELJES SEBESSÉGGEL Zöldség, gyümölcs megy a vagonokban Gyorsított vontatás Szabad út a TEEM-vonatnak Teljes sebességre kap­csolták a MÁV nemzet­közi tehervonatjait, vago­nokban fut Európa nagyvá­rosaiba az idei év legfris­sebb zöldsége, gyümölcse. A Diesel és villamos von­tatása újabb kiterjesztésé­vel az idén is javították a tehervonatok közlekedé­sét. A belföldi szállítási igé­nyek teljesítésében külö­nös figyelmet fordítottak a romló áruk, az élelmisze­rek, az élő állatok, a da­rabáru gyors továbbítására. A nemzetközi teherforga­lom gerince a közismert TEEM hálózat. Ebben a forgalomban Magyaror­szág tranzit, export és import szempontjából egy­aránt érdekelt. Curtici— Budapest—Bad Schandau között az új menetrendben változatlanul naponta két TEEM-vonat közlekedik. Júniusi premier: szeptem­ber végéig ugyancsak ex­pressz tehervonat viszi az árukat Curtici—Budapest —Bécs és München kö­zött is. Ugyancsak zöld utat adtak a Szatmárnéme­tiből induló TEEM-vonat­nak a főszezonban Bu­dapestig. A mind jobban erősödő Dél—Észak irá­nyú TEEM-forgalomnak Dragoman—Belgrád— Budapest és Sturovo kö­zött júniustól október végéig új TEEM össze­köttetést teremt a MÁV. Jelentős változás az export szállításokban: az eddigi budapesti stock­holmi és passaui, valamint salzburgi TEEM-vonatok­ egész éven át közleked­nek, de a főidényben Bad Schandauig és Zebrzydowi­­céig egy-egy újabb TEEM- vonat csatlakozik melléjük Budapestről. Budapestről Stockholm­ba 48, Bad Schandauig 17, Schirndingig 20, Pas­­sauig 24, Münchenig 17 és Zebrzydowiceig 13 óra alatt jut el a friss áru­val, elsősorban zöldség­gel, gyümölccsel, élelmi­szerrel megrakott tehervo­nat. (b. a.) EBBŐL LESZ AZ ÉDES MÉZ Megszámolták az akácvirágot TÖBB EZER VAGON ♦ KEVÉS A MÉHCSALÁD A hazai méhészkedés alapanyagát az akácerdők adják — s ez nem véletlen, hiszen Magyarországnak igen sok akácerdeje van. Azokban az években, amikor kedvező az akác­virágzás, az értékesített méz háromnegyed része akác eredetű. Az akácmézet nemcsak idehaza, hanem a nyugati piacokon is keresik. Ennek a rendkívüli közkedvelt­ségnek tulajdonítható az a vizsgálat, amelyet az Or­szágos Méhészeti Szövetke­zeti Központ megbízásából az Erdészeti Tudományos Intézet végzett. A virág­számlálást tizenkét­­ erdő­­gazdasági tájon különböző korú akácosokban végez­ték : huszonhét, egyenként egy hektár nagyságú te­rületet választottak ki. Megállapították, hogy a hektáronkénti virágszám összefügg a faállomány ko­rával. Adatokat gyűjtöttek egy-egy virág átlagos vi­­rágzási idejéről, s kiszámí­tották, hogy az akácerdők évi virághozama 16 billió virág. Az adatokból arra következtettek, hogy évenként 8648 vagon méz érik meg Magyarorszá­gon. Jelenleg a begyűjtés orszá­gosan a lehetségesnek mintegy tizenöt százaléka. Megállapították azt is, hogy a lehetséges mézhozam ki­használásához hektáron­ként átlagosan nyolc méh­család telepítésére lenne szükség. Jelenleg az akác­virágzás idején egy-egy hektárra 2—4 méhcsalád jut. Több mint szélhámosság Nyolcelemis „doktornő” Sztetoszkópot, fecskendőt lopott ♦ Lebukott a bundákon Kuruzslással vádolják Kiss Lászlóné Szojka Ilona 23 éves foglalkozás nélkü­lit. Kissnát egy különös véletlen vezette arra, hogy orvosi diploma, sőt a leg­csekélyebb egészségügyi képzettség nélkül, ellen­szolgáltatásért betegeket „gyógyítson”. TÉVEDETT A PORTÁL Kiss Lászlóné valamikor maga is beteg volt, a Ró­bert Károly körúti kórház-­­­ban ápolták. Tavaly no­vember közepén egy­ este úgy gondolta, felkeresi volt kezelőorvosát. Amint belépett az épületbe, a por­tás tévedésből nagy „kezét­­csókolom doktornő”-vel köszönt neki. Az asszony­nak ettől támadt az ötlete, hogy „gyógyítani” fog. A kórház területén, nem messze a bejárattól a XIII. kerületi SZTK éjszakai or­vosi ügyelete van. Ide nyi­tott be. Fiatal, szigorló or­vosnő fogadta, akinek dr. Kiss Ilona néven bemutat­kozott. Gyermekorvos az egyik kórházban — mondta —, s most tapasztalatcse­rére jött. Megérkezett az ügyeletes orvos. Kissné ak­kor már fehér köpenyben, magabiztosan társalgott a szigorló orvosnővel, aki be­mutatta őt az ügyeletes or­vosnak. A tapasztalatcserének semmi akadálya — mondta az ügyelet« és elindultak kettesben betegeket láto­gatni. Este­ 8-tól éjjel kö­rülbelül 1 óráig nyolc he­lyen jártak­­. Kissné — mint „gyermekorvos” — az egyes lakásokban a gyere­kekkel foglalkozott, amíg a kolléga vizsgált. HÍVATLAN LÁTOGATÓ Másnap reggel Kiss Lászlóné önállósította ma­gát. Előző nap az ügyeleti szobából orvosi fecskendőt, sztetoszkópot, Rydol és De­­rhalgon injekciót lopott. Így felszerelve indult el, hogy betegeket látogasson. Benyitott egy házfelügyelői lakásba. Influenzajárvány lévén, a házfelügyelő ép­pen beteg volt. Kissné, or­vosnak mondta magát, akit a kórházból ellenőrzésre küldtek. „Megvizsgálta” a beteget, majd retiküljéből elővette a Rydol injekciót, körömreszelőt kért, azzal az ampulla tetejét lere­szelte és az injekciót be­adta. Állt és várt, amíg 20 forint honoráriumot ka­pott. Egy másik házban meg­tudakolta, hol vannak gye­rekek. Az útbaigazítás alapján becsöngetett egy családhoz, és két kisfiút vizsgált meg. „Nincs semmi bajuk” — szólt megnyug­tatásul az anyához. Egy kávéra hívták meg. Egy másik lakásban is megvizs­gált két gyereket. Utána várt egy kicsit, s a zsebé­ben levő aprópénzt csör­gette. De a célzásról nem vettek tudomást, nem fizet­tek neki. Találomra becsöngetett egy idős házaspárhoz. Ő az orvos — mondta —, sür­gős hívást kapott. A házi­asszony meglepődött: ő ugyan nem hívott orvost, de ha már itt a doktornő, vizsgálja meg, mert fáj a háta. És Kiss Lászlóné megvizsgálta. „Nyugodt le­het, nincs semmi baj” — mondta, s ötven forintot kért. A páciens fizetett. Egy fiatalembernek, az idős asszony unokájának, gyanús volt az „orvos” vi­selkedése. Barátjával együtt követte az utcán, majd megszólította. Kér­te, igazolja magát. Kissné azonban fölényesen vála­szolt: „Csak rendőr igazol­tathat. Egyébként is, mit képzel, a zsebemben hor­dom a diplomámat?” TETTEN ÉRTÉK A két fiatalember a kór­házig követte. Ott azonban minden kételyük eloszlott, mert a portás az asszonyt rendkívül udvariasan, „ke­­zétcsókölom doktornő” megszólítással üdvözölte. Kiss Lászlóné — bár visel­kedése több helyen gyanút keltett — nem a „gyógyító tevékenysége” miatt bu­kott le, hanem azért, mert a Lottó Áruházban több­ször bundákat, kabátokat lopott. Egyszer tetten érték, s akkor derült ki, hogy előzőleg már 5—10 ezer fo­rintos értékeket vitt el, s a magabiztos „orvosnő” mindössze 8 általánost vég­zett. Ügyében a Központi Ke­rületi Bíróság ítélkezik majd. (k. a.) Kőbányai munkásszálló. Felépült a Venyige úti új mun­kásszálló, amelyben több százan kaphatnak helyet. A szép épültben a szobák háromszemélyesek: tévé- és moziterem, társalgók, éttermek szolgálják az ottlakók kényelmét. Foto: Bozsán­y elv. VEGY EGY LASERT... Fények, tükrök, titkok Ez a holográfia • Ismeretlen ismerős Csodálatos fényjelen­ség. Akik látták a televí­zióban bemutatott kisfil­­met, ámulva nézték a térbeli figurát, amelyet akár körbe is járhatott a kamera, bár valójában csak az üres levegőt mu­tatta. Hetvenegy éves korában kapta meg azt a kitünte­tést, amellyel a legnagyobb tudásokat, korszakalkotó felfedezések megteremtőit jutalmazzák: a Nobel-díjat. Az Angliában élő, magyar származású fizikus, Gábor Dénes volt a kitüntetett. CSAK HITTÜK Azt mondhatnánk, a No­­bel-díjjal a svéd akadémi­kusok kissé elkéstek. Majd­nem negyed századdal, pontosan huszonnégy év­vel később jutalmazták azt a felfedezést, amely lénye­gében már 1947-ben meg­volt. Akkor elektronmik­roszkóppal kísérletezett Gábor Dénes, tulajdonkép­pen véletlenül jött rá arra a jelenségre, amit holográ­fiának, hologramnak neve­zett el. (A szóösszetétel gö­rög eredetű: holos — min­den, graphos — írni, felje­gyezni.) Aztán a találmány majd­nem feledésbe merült. Csak az 1960-as években a laser feltalálása indította hódító útjára a hologramot. Évezredek u­tán százezer esztendő is eltelt azóta, hogy az első fényjátékot felismerte az ember. A bar­langjába besütő napsugár­ba tette a kezét, s a szikla­falon hatalmas árnyék­madarak, árnyalakok je­lentek meg. Azt hittük, az­óta megismertük a fényt. S ma mégis hitetlenül néz­zük, kétkedve olvasunk az új csodáról, a hologramról. KÉSZ A KÉP A recept: végy egy lasert, párhuzamos sugárnyaláb­jába tegyél egy döntött, részben áteresztő tükröt, így két fény keletkezik, az egyik egyenesen, a másik fölfelé halad tovább. Ez utóbbi fénysugarat tükröz­­tesd és gyűjtőlencsébe fogd össze. Majd kör alakú fény­rekeszt, térszűrőt vegyél, amely kiszűri a zavaró mellékfényeket. Az ebből szétágazó fénysugár újabb tükör segítségével kerüljön filmlemezre. Ez az egyik fény útja. A másik, a részben áteresztő tükör után gyűjtőlencsébe, térszűrőbe kerül, s ennek a sugarába helyezik azt a tárgyat, amelyről a holo­gram készül. A tárgyról a fény visszaverődik a film­lemezre. Bekapcsolják a lasert, el­készül a felvétel. Csakhogy az előhívott kép élvezhetet­len, nem is hasonlít az ere­detire. Ám ha ezt a lemezt ismét megvilágítják — kö­rülbelül abból az irányból, ahonnan a felvétel készül —, akkor rajta átnézve megjelenik a tárgy pontos képe, mégpedig háromdi­menziósan, körbejárhatóan, miközben nincs is ott sem­mi. Ilyen „egyszerű’. S ezzel még nincs vége. Szinte hihetetlen, de ha a hologramlemezt apró da­rabokra törik, akkor is, bármelyik részletéről az egész tárgy látható­ rajta. A VETÍTÉS ELMARADT A minap már a holográ­fia ipari felhasználásáról hangzott el előadás Buda­pesten. Az Optikai, Akusz­tikai és Filmtechnikai Egyesület ülésén Dékány Sándor, a műszaki tudo­mányok doktora, nyugal­mazott egyetemi tanár, a téma egyik legkiválóbb ha­zai szakértője ismertette a holográfia felhasználásá­nak területeit. — Még messze vagyunk a hologramok általános el­terjedésétől. De már van­nak példák a világban, amelyek a holográfia nagy­­szerűségét bizonyítják. A Semperit gumigyárban például a futószalag végén így szűrik ki a selejtet. Ál­talában az azonos tárgyak felismerésére alkalmas. Jól felhasználható adattárolás­ra is. Egyetlen, kisfilm nagyságú hologramra hat­van darab A 4-es teleírt papírt vagy rajzot lehet rá­fényképezni. Hazánkban először a soproni egyetem vette programjába a holo­gráfia gyakorlati alkalma­zását : térképek tárolására használják majd. A világsajtót tavaly be­járta a hír: decemberben már a mozik műsorára tű­zik az első holografikus, há­­romdimenziós filmet. A cí­me: Galilei élete. A vetítés egyelőre elma­radt. Bár nem kétséges, hogy hamarosan megvaló­sul ez is. S az új találmány, a 24 esztendős „újszülött” forradalmasítja majd a filmipart és sok más szak­mát. Szűcs Gábor

Next