Esti Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
TELJES SEBESSÉGGEL Zöldség, gyümölcs megy a vagonokban Gyorsított vontatás Szabad út a TEEM-vonatnak Teljes sebességre kapcsolták a MÁV nemzetközi tehervonatjait, vagonokban fut Európa nagyvárosaiba az idei év legfrissebb zöldsége, gyümölcse. A Diesel és villamos vontatása újabb kiterjesztésével az idén is javították a tehervonatok közlekedését. A belföldi szállítási igények teljesítésében különös figyelmet fordítottak a romló áruk, az élelmiszerek, az élő állatok, a darabáru gyors továbbítására. A nemzetközi teherforgalom gerince a közismert TEEM hálózat. Ebben a forgalomban Magyarország tranzit, export és import szempontjából egyaránt érdekelt. Curtici— Budapest—Bad Schandau között az új menetrendben változatlanul naponta két TEEM-vonat közlekedik. Júniusi premier: szeptember végéig ugyancsak expressz tehervonat viszi az árukat Curtici—Budapest —Bécs és München között is. Ugyancsak zöld utat adtak a Szatmárnémetiből induló TEEM-vonatnak a főszezonban Budapestig. A mind jobban erősödő Dél—Észak irányú TEEM-forgalomnak Dragoman—Belgrád— Budapest és Sturovo között júniustól október végéig új TEEM összeköttetést teremt a MÁV. Jelentős változás az export szállításokban: az eddigi budapesti stockholmi és passaui, valamint salzburgi TEEM-vonatok egész éven át közlekednek, de a főidényben Bad Schandauig és Zebrzydowicéig egy-egy újabb TEEM- vonat csatlakozik melléjük Budapestről. Budapestről Stockholmba 48, Bad Schandauig 17, Schirndingig 20, Passauig 24, Münchenig 17 és Zebrzydowiceig 13 óra alatt jut el a friss áruval, elsősorban zöldséggel, gyümölccsel, élelmiszerrel megrakott tehervonat. (b. a.) EBBŐL LESZ AZ ÉDES MÉZ Megszámolták az akácvirágot TÖBB EZER VAGON ♦ KEVÉS A MÉHCSALÁD A hazai méhészkedés alapanyagát az akácerdők adják — s ez nem véletlen, hiszen Magyarországnak igen sok akácerdeje van. Azokban az években, amikor kedvező az akácvirágzás, az értékesített méz háromnegyed része akác eredetű. Az akácmézet nemcsak idehaza, hanem a nyugati piacokon is keresik. Ennek a rendkívüli közkedveltségnek tulajdonítható az a vizsgálat, amelyet az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ megbízásából az Erdészeti Tudományos Intézet végzett. A virágszámlálást tizenkét erdőgazdasági tájon különböző korú akácosokban végezték : huszonhét, egyenként egy hektár nagyságú területet választottak ki. Megállapították, hogy a hektáronkénti virágszám összefügg a faállomány korával. Adatokat gyűjtöttek egy-egy virág átlagos virágzási idejéről, s kiszámították, hogy az akácerdők évi virághozama 16 billió virág. Az adatokból arra következtettek, hogy évenként 8648 vagon méz érik meg Magyarországon. Jelenleg a begyűjtés országosan a lehetségesnek mintegy tizenöt százaléka. Megállapították azt is, hogy a lehetséges mézhozam kihasználásához hektáronként átlagosan nyolc méhcsalád telepítésére lenne szükség. Jelenleg az akácvirágzás idején egy-egy hektárra 2—4 méhcsalád jut. Több mint szélhámosság Nyolcelemis „doktornő” Sztetoszkópot, fecskendőt lopott ♦ Lebukott a bundákon Kuruzslással vádolják Kiss Lászlóné Szojka Ilona 23 éves foglalkozás nélkülit. Kissnát egy különös véletlen vezette arra, hogy orvosi diploma, sőt a legcsekélyebb egészségügyi képzettség nélkül, ellenszolgáltatásért betegeket „gyógyítson”. TÉVEDETT A PORTÁL Kiss Lászlóné valamikor maga is beteg volt, a Róbert Károly körúti kórház-ban ápolták. Tavaly november közepén egy este úgy gondolta, felkeresi volt kezelőorvosát. Amint belépett az épületbe, a portás tévedésből nagy „kezétcsókolom doktornő”-vel köszönt neki. Az asszonynak ettől támadt az ötlete, hogy „gyógyítani” fog. A kórház területén, nem messze a bejárattól a XIII. kerületi SZTK éjszakai orvosi ügyelete van. Ide nyitott be. Fiatal, szigorló orvosnő fogadta, akinek dr. Kiss Ilona néven bemutatkozott. Gyermekorvos az egyik kórházban — mondta —, s most tapasztalatcserére jött. Megérkezett az ügyeletes orvos. Kissné akkor már fehér köpenyben, magabiztosan társalgott a szigorló orvosnővel, aki bemutatta őt az ügyeletes orvosnak. A tapasztalatcserének semmi akadálya — mondta az ügyelet« és elindultak kettesben betegeket látogatni. Este 8-tól éjjel körülbelül 1 óráig nyolc helyen jártak. Kissné — mint „gyermekorvos” — az egyes lakásokban a gyerekekkel foglalkozott, amíg a kolléga vizsgált. HÍVATLAN LÁTOGATÓ Másnap reggel Kiss Lászlóné önállósította magát. Előző nap az ügyeleti szobából orvosi fecskendőt, sztetoszkópot, Rydol és Derhalgon injekciót lopott. Így felszerelve indult el, hogy betegeket látogasson. Benyitott egy házfelügyelői lakásba. Influenzajárvány lévén, a házfelügyelő éppen beteg volt. Kissné, orvosnak mondta magát, akit a kórházból ellenőrzésre küldtek. „Megvizsgálta” a beteget, majd retiküljéből elővette a Rydol injekciót, körömreszelőt kért, azzal az ampulla tetejét lereszelte és az injekciót beadta. Állt és várt, amíg 20 forint honoráriumot kapott. Egy másik házban megtudakolta, hol vannak gyerekek. Az útbaigazítás alapján becsöngetett egy családhoz, és két kisfiút vizsgált meg. „Nincs semmi bajuk” — szólt megnyugtatásul az anyához. Egy kávéra hívták meg. Egy másik lakásban is megvizsgált két gyereket. Utána várt egy kicsit, s a zsebében levő aprópénzt csörgette. De a célzásról nem vettek tudomást, nem fizettek neki. Találomra becsöngetett egy idős házaspárhoz. Ő az orvos — mondta —, sürgős hívást kapott. A háziasszony meglepődött: ő ugyan nem hívott orvost, de ha már itt a doktornő, vizsgálja meg, mert fáj a háta. És Kiss Lászlóné megvizsgálta. „Nyugodt lehet, nincs semmi baj” — mondta, s ötven forintot kért. A páciens fizetett. Egy fiatalembernek, az idős asszony unokájának, gyanús volt az „orvos” viselkedése. Barátjával együtt követte az utcán, majd megszólította. Kérte, igazolja magát. Kissné azonban fölényesen válaszolt: „Csak rendőr igazoltathat. Egyébként is, mit képzel, a zsebemben hordom a diplomámat?” TETTEN ÉRTÉK A két fiatalember a kórházig követte. Ott azonban minden kételyük eloszlott, mert a portás az asszonyt rendkívül udvariasan, „kezétcsókölom doktornő” megszólítással üdvözölte. Kiss Lászlóné — bár viselkedése több helyen gyanút keltett — nem a „gyógyító tevékenysége” miatt bukott le, hanem azért, mert a Lottó Áruházban többször bundákat, kabátokat lopott. Egyszer tetten érték, s akkor derült ki, hogy előzőleg már 5—10 ezer forintos értékeket vitt el, s a magabiztos „orvosnő” mindössze 8 általánost végzett. Ügyében a Központi Kerületi Bíróság ítélkezik majd. (k. a.) Kőbányai munkásszálló. Felépült a Venyige úti új munkásszálló, amelyben több százan kaphatnak helyet. A szép épültben a szobák háromszemélyesek: tévé- és moziterem, társalgók, éttermek szolgálják az ottlakók kényelmét. Foto: Bozsány elv. VEGY EGY LASERT... Fények, tükrök, titkok Ez a holográfia • Ismeretlen ismerős Csodálatos fényjelenség. Akik látták a televízióban bemutatott kisfilmet, ámulva nézték a térbeli figurát, amelyet akár körbe is járhatott a kamera, bár valójában csak az üres levegőt mutatta. Hetvenegy éves korában kapta meg azt a kitüntetést, amellyel a legnagyobb tudásokat, korszakalkotó felfedezések megteremtőit jutalmazzák: a Nobel-díjat. Az Angliában élő, magyar származású fizikus, Gábor Dénes volt a kitüntetett. CSAK HITTÜK Azt mondhatnánk, a Nobel-díjjal a svéd akadémikusok kissé elkéstek. Majdnem negyed századdal, pontosan huszonnégy évvel később jutalmazták azt a felfedezést, amely lényegében már 1947-ben megvolt. Akkor elektronmikroszkóppal kísérletezett Gábor Dénes, tulajdonképpen véletlenül jött rá arra a jelenségre, amit holográfiának, hologramnak nevezett el. (A szóösszetétel görög eredetű: holos — minden, graphos — írni, feljegyezni.) Aztán a találmány majdnem feledésbe merült. Csak az 1960-as években a laser feltalálása indította hódító útjára a hologramot. Évezredek után százezer esztendő is eltelt azóta, hogy az első fényjátékot felismerte az ember. A barlangjába besütő napsugárba tette a kezét, s a sziklafalon hatalmas árnyékmadarak, árnyalakok jelentek meg. Azt hittük, azóta megismertük a fényt. S ma mégis hitetlenül nézzük, kétkedve olvasunk az új csodáról, a hologramról. KÉSZ A KÉP A recept: végy egy lasert, párhuzamos sugárnyalábjába tegyél egy döntött, részben áteresztő tükröt, így két fény keletkezik, az egyik egyenesen, a másik fölfelé halad tovább. Ez utóbbi fénysugarat tükröztesd és gyűjtőlencsébe fogd össze. Majd kör alakú fényrekeszt, térszűrőt vegyél, amely kiszűri a zavaró mellékfényeket. Az ebből szétágazó fénysugár újabb tükör segítségével kerüljön filmlemezre. Ez az egyik fény útja. A másik, a részben áteresztő tükör után gyűjtőlencsébe, térszűrőbe kerül, s ennek a sugarába helyezik azt a tárgyat, amelyről a hologram készül. A tárgyról a fény visszaverődik a filmlemezre. Bekapcsolják a lasert, elkészül a felvétel. Csakhogy az előhívott kép élvezhetetlen, nem is hasonlít az eredetire. Ám ha ezt a lemezt ismét megvilágítják — körülbelül abból az irányból, ahonnan a felvétel készül —, akkor rajta átnézve megjelenik a tárgy pontos képe, mégpedig háromdimenziósan, körbejárhatóan, miközben nincs is ott semmi. Ilyen „egyszerű’. S ezzel még nincs vége. Szinte hihetetlen, de ha a hologramlemezt apró darabokra törik, akkor is, bármelyik részletéről az egész tárgy látható rajta. A VETÍTÉS ELMARADT A minap már a holográfia ipari felhasználásáról hangzott el előadás Budapesten. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület ülésén Dékány Sándor, a műszaki tudományok doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, a téma egyik legkiválóbb hazai szakértője ismertette a holográfia felhasználásának területeit. — Még messze vagyunk a hologramok általános elterjedésétől. De már vannak példák a világban, amelyek a holográfia nagyszerűségét bizonyítják. A Semperit gumigyárban például a futószalag végén így szűrik ki a selejtet. Általában az azonos tárgyak felismerésére alkalmas. Jól felhasználható adattárolásra is. Egyetlen, kisfilm nagyságú hologramra hatvan darab A 4-es teleírt papírt vagy rajzot lehet ráfényképezni. Hazánkban először a soproni egyetem vette programjába a holográfia gyakorlati alkalmazását : térképek tárolására használják majd. A világsajtót tavaly bejárta a hír: decemberben már a mozik műsorára tűzik az első holografikus, háromdimenziós filmet. A címe: Galilei élete. A vetítés egyelőre elmaradt. Bár nem kétséges, hogy hamarosan megvalósul ez is. S az új találmány, a 24 esztendős „újszülött” forradalmasítja majd a filmipart és sok más szakmát. Szűcs Gábor