Esti Hírlap, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
Tegnap délután a rádióban háromszor ismételték meg, s ma reggel újra leforgatták Szepesi György öttusaközvetítését. Nem véletlenül. Úgy véljük, riporter és hallgató egyaránt emlékezetes élményként őrzi majd ezt az egyórás izgalmat. Szepesi, aki anynyi nagy világverseny feszült pillanatáról tudósított már bennünket, ezúttal úgy közvetített, mintha nem is Balczónak, hanem neki kellett volna végigfutnia a távot, el-elcsuklott a hangja, erejét vesztette, majd új erőre kapott, azután a célbaérés, azaz az eredmény tudatában leroskadt. A hallgató önkéntelenül együtt izgult a versenyzőért és a riporterért. Gondolom, ez a szalag felkerül a kívánságműsorok repertoárjára. S meg kell említenünk Balczó András verseny utáni nyilatkozatát. Sokszor és sokan elmondták már e sportolóról, hogy rokonszenves, rendkívül szerény ember, talán elkopátottnak is tűnnek már ezek a jelzők, de az újdonsült olimpiai bajnok szavait hallgatva kiderült, hogy nem csupán mondogatják róla, ő valóban rendkívül rokonszenvesen szerény ember. ..Remek nap volt a tegnapi, pokoli izgalmakkal” — mondta Peterdi Pál egyik közvetítésében. S ez valóban így igaz, izgalmas pillanatokat éltünk át Gulyás Gyula visszafogott, elegáns vívóközvetítései és Peterdi Pál tárgyilagos, derűsen szellemes uszodai beszámolója során. A Magyar Rádió bravúros teljesítményére — úgy tudjuk, a világ rádióadói közül a hazai stúdió tudósít a legtöbbet, a leggyorsabban és a legpontosabban a mostani olimpiáról még visszatérünk. (harangozó) A RÁDIÓBAN A BOLGÁR KULTÚRA lilű Irodalmi műsorok, zenei összeállítások, hangjátékok köszöntik a Magyar Rádióban a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepét. A felszabadulási évforduló alkalmából rendezendő bolgár kulturális hét első adásaként mai bolgár költők versei hangzanak el a rádióban. Ezután népszerű énekesek műsorát sugározzák, majd beszámoló hangzik el az idei Arany Orfeusz fesztiválról, bolgár szerzők kamaraestjét sugározzák az egyik alkalommal, hangjáték, szimfonikus hangverseny, kórusfelvétel és a népi együttes műsora egészíti ki a szeptember 4-től 10-ig tartó gazdag programsorozatot. A SALGÓTARJÁNRÓL, az ötven éve városi rangra jutott, fejlődő megyeszékhelyről adott ki fényképkönyvet a Corvina Kiadó. A salgótarjáni városi tanács megbízásából készült kötet fotóit Gink Károly készítette. BIBLIOTERÁPIA Lemez, könyv a betegágyon Könyvtárosok Budakeszin Könyvet mindenki kezébe! A nemzetközi könyvév mottója összefoglalja az analfabetizmus elleni harcot, s azt is, hogy le kell győzni az elszigeteltség minden fajtáját, ideértve a betegségből, a rokkantságból eredőt is. Az IFLA keretében közel negyven éve működik a kórházi könyvtárak albizottsága. Most az IFLA kongreszszus szekcióülésein a Magyar Tudományos Akadémián több felszólaló foglalkozott a hátrányos helyzetű olvasók , a kórházban fekvő betegek, a szociális otthon lakók, a csökkent látásúak — könyvtári ellátásának problémáival. Kölcsönkazetta — Más-más országokból jöttünk — mondta Lisbet Höök, a stockholmi városi könyvtár kórházi és intézeti részlegének vezetője —, de közös feladatunk van: azoknak az embereknek a felkeresése és könyvtári ellátásának megoldása, akik a társadalom kellős közepén élnek elszigetelten, hiszen emberek milliói töltenek hosszú hónapokat kórházban. Orvosok, könyvtáros szakemberek foglalkoznak az olvasás gyógyító hatásával, illetve az olvasás felhasználásával a gyógyításban, a biblioterápiával. Gyakran nem a hagyományos könyvszolgáltatással, hanem speciálisan kórházi betegeknek megfelelő könyvekkel és más eszközökkel, zenével, képekkel kell a hátrányos helyzetű olvasókat ellátnunk. Egy stockholmi kórház könyvtárában a betegek a könyvtár egész nyitvatartási ideje alatt hallgathattak lemezeket. A zenehallgatás lehetőségével néhány hónap alatt 150-ről kétezerre nőtt a könyvtárlátogatók száma. Minthogy az egyéni zenehallgatást szeretik a betegek, most azt tervezzük, hogy a könyvszállító targoncán zenei kazettákat is elhelyezünk, amelyet kölcsönkaphatnak a betegek, kórházkönyvtárakat létesítsünk. Elképzeléseink szerint a kórházkönyvtárak fenntartásához szükséges összegről a kórházat fenntartók, például tanácsok költségvetésében kellene gondoskodni, a kórházkönyvtárat pedig egyegy közművelődési könyvtár működtetné. A költségek megoszlanának, s eddigi tájékozódásunk szerint a tanácsok vállalnák is ezt az áldozatot. Korányi rádió — Mintegy tízezer kötetes könyvtárunk kizárólag a betegeknek kölcsönöz — mondta Matavovszky Tiborné, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet könyvtárának vezetője, a kongresszuson részt vevő külföldi szakembereknek, akik közül többen meglátogatták az intézet könyvtárát. — Hány könyvet kölcsönöznek ki évente? — kérdezte egy küldött. — Átlagosan 90 ezret, amióta önálló stúdiónk van, a könyvtárunk is mind népszerűbb. Nő a rendszeresen kölcsönző betegek száma. — önálló műsort is sugároznak? — Hetente kétszer saját műsort adunk, általában ismeretterjesztő és kívánságműsorokat. Orvosaink és a betegek közösen szerkesztik, önálló szignálja is van már a „Korányi rádiónak”. Kócsag Piroska Közös költségek A kongresszus finn részvevője egy Helsinkiben végzett érdekes kísérletről számolt be, amely igazolta, hogy a fertőzésveszély megszűnik, ha a könyveket három órán át 90 fokos levegőn sterilizálják. Ezzel a kórházkönyvtárak egyik legsúlyosabb gondja is a megoldáshoz közeledik. — Magyarországon a szanatóriumokban és az ezekhez hasonló fekvőbeteg gyógyintézetekben van könyvtáruk a betegeknek — mondta Bereczky Lászlóné, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ tudományos munkatársa. — A kórházkönyvtárak fenntartása valóban költséges, mégis legfontosabb feladatunk, hogy a meglévő tízegynéhányat továbbfejlesszük, s új Gáli József népi hangvételű mesejátékából készült színes film a televízióban. A mesefilmet Pauló Lajos rendezte. Képünkön Venczel Vera, Bessenyei Ferenc és Gyenge Árpád a mese egyik jelenetében. Sodrásban, vikingek, olasz komédiák A GONDOLAT ÚJ KIADVÁNYAI A Gondolat Kiadó megjelentette Nemes Károly filmesztéta Sodrásban... című kis kötetét, amely a magyar film huszonöt éves fejlődésének történetét foglalja össze. Mint bevezetőjében írja: e negyedszázad alatt a film sokat változott, s átalakulása nem egyszer zavarba hozta a közönséget. A kötet fejezetei ezután először a felszabadulás első periódusát, majd az államosítás időszakát, aztán a sematizmus térhódítását, az átalakulás csíráit, a filmművészeti formanyelv gondolatait, majd a magyar „cinema direct” megjelenését, s a legújabb jelenségeket vizsgálják. Ugyancsak a Gondolat adta ki Helge Ingstad tollából Vikingek az Újvilágban című, tudományos igényű útleírását, amelyben arról számol be a szerző, hogyan járta végig a Norvégiából Izlandba, majd Grönlandra vándorolt vikingek útját, akik azután Észak-Amerika partjainál újabb települést hoztak létre 500 évvel Kolumbus előtt. A kötet legérdekesebb része, amikor az előzetes elméleti feltételezések nyomában a szerző valóban megtalálja egy viking település nyomait Észak-Amerikában. Olasz reneszánsz komédiák címmel négy, nálunk eddig kiadatlan komédiást adott közre a Gondolat Marx József szerkesztésében és bevezetőjével. A kötet szerzői és drámái: Lodovico Ariosto: Az elcseréltek, Niccolo Machiavelli: Clizia, Ruzante: A csapodás’ madárka, Giordano Bruno: A gyertyás. Végül: Tarle Napóleonjának hetedik kiadása jelent meg a minap. ÜZEM ÉS ISKOLA Félős kis elsősök, határozott kisdobosok, kamaszodó, lassan felnőtté növő gimnazisták népesítik be ma, a tanév első napján, az ország iskoláit. Budapesten szinte valamennyi tanintézetben frissen festett, frissen mázolt, természetesen, frissen takarított iskolák várják az új tanévet kezdő diákokat. A Budapesti Pártbizottság kezdeményezésére a fővárosi üzemek vállalkoztak rá, hogy „tisztába tegyék” az iskolákat, s ne kelljen málladozó vagy foltos falak között, pattogzó lakkozású ajtók mögött kezdeni a tanulást. Nem jelentéktelen a vállalkozás anyagi haszna, hiszen egy összegben számolva rendkívül tetemesnek mondható az a pénz, amennyit ezzel az iskolák költségvetésében megtakarítottak az üzemek. Az anyagiakon túl talán még jelentősebb a segítség azért, mert közismert, hogy éppen építőipari kapacitást, tehát elegendő szobafestőt és mázolót találni az építkezések főszezonjában a legnehezebb. Ügyeskedni kell az iskolák igazgatóinak, a tanácsoknak, hogy ezt a kapacitást időre megszerezzék, mert szeptember elsején akár esik, akár fúj — még akkor is, ha olimpia van —, el kell kezdeni a tanítást. Szólni kell azonban arról a várható sokkal nagyobb erkölcsi haszonról, amely e kezdeményezéssel együtt járhat. Nagyon sok üzem hivatalosan, tehát intézményében most fordított először megkülönböztetett figyelmet az iskolákra, a közoktatásra, ez alkalommal a budapesti közoktatásra. Technikailag ugyan ez az odafordulás néha nem több, mint néhány villamosmegálló, amelyet az üzemtől az iskoláig meg kell tenni, de a legfontosabb, hogy most belülről, munka közben, a tevékenység gondjaival együtt ismerkedtek meg az iskolákkal. Mondani sem kell talán, hogy ez az ismerkedés elsősorban az iskoláknak lehet hasznos. Nemcsak azért, mert az üzemek — a gazdasági szabályozók szigorú törvényszerűségei között — jobban megtanulták már a vezetés csínját-bínját, a szervezést, magyarán: több, szélesebb körű a tapasztalatuk. Mindenekelőtt azért, mert valószínűleg ez a nagy nyári festés-mázolás csak indulópont volt. Akadt ugyanis Budapesten már néhány üzem és néhány iskola között olyan kapcsolat, amely eddig is sokszínűbb, tartalmában gazdagabb. Bár igaz, néha ezeket a kapcsolatokat az üzemek munkaerőgondjainak megoldásáért ápolták. Bizonyos üzemi rendezvényekre rendszeresen meghívták az iskola vezetőit, az ifjúsági szervezetek képviselőit. Az üzem szakemberei részt vettek az iskolai értekezleteken, legalábbis azokon, amelyeken részvételük, véleményük, tanácsuk, esetleg segítségük hasznot hajtó lehetett. Természetesen, ezek az iskolák is igyekeztek viszonozni az üzemek segítségét: kisdiákok szavaltak, énekeltek üzemi ünnepségeken, családi szertartásokon, pedagógust, oktatót adtak bizonyos tanfolyamokhoz és így tovább. A hatvanas években meghirdetett iskolareform egyik alapgondolata az volt, hogy az iskolákat közelebb kell vinni az élethez. Ennek jegyében indult útjára az 5 plusz 1-es oktatási rendszer gondolata, és sok más kezdeményezés. Ma már tudjuk, hogy sokféle útja és módja van, miként lehet az iskolai oktatás-nevelést az élethez, az életszerű helyzetekhez, a tudományoknak az élettel leginkább kapcsolatot tartó részeihez jobban közelíteni. Úgy véljük azonban, a most megindult folyamat, amely a nyáron kezdődött, az egyik leginkább sikerrel kecsegtető próbálkozás, hiszen az üzemek és az iskolák ilyenfajta összekapcsolása szolgálhatja leginkább, hogy nemcsak korszerű tananyaggal, hanem korszerű életismerettel is gazdagodva hagyják el gyerekeink az iskolapadokat. Köszönet a kezdeményezésért. A lehetőségek még igen nagyok. Nagy várakozással tekintünk a folytatás elé. , Bernáth László Lenau-ülésszak Sárospatakon vel ezelőtt alakult meg Ausztriában ez a társaság, hogy felkutassa a Lenauemlékeket mindazokban az országokban, ahol a költő élt és alkotott. Az idei ülés azért lesz Magyarországon, mert Nickolaus Lenau gyermekéveit nevelőapjánál, Tokajban töltötte, középiskolai tanulmányai során az ötödik-hatodik osztály anyagából a sátoraljaújhelyi piarista főgimnáziumban vizsgázott. A költő a Tisza partján ismerkedett meg a pásztorok és halászok életével, a magyar népdalkinccsel és népművészettel. Hétfőn nyílik meg Sárospatakon a Nemzetközi Lenau Társaság tudományos ülésszaka. Nyolc év Hétezer éves település Az ogyesszai fekete-tengeri kikötőbe befutott — jelenti az APN — a Kooperáció motoros hajó. Szovjet tudósok leleteit hozta Bejrútból további tanulmányozásra. Az ásatások negyedik szakasza az Iraki Köztársaságban Mezopotámia egy kevésbé tanulmányozott északi vidékén folyt. A Szindzsar völgyében egy Tell-Lotto elnevezésű településre bukkantak, amely hét évezreddel ezelőtt keletkezhetett. A Nemzeti Színház Szervezési osztálya értesíti az üzemi, a hivatali és a vállalati közönségszervezőket, hogy az osztály új címe: IX., Ráday u. 9. Telefon: 187-715 A szeptemberi és az októberi jegyek fél 10 és 18 óra között átvehetők.