Esti Hírlap, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

PÉLDÁUL KUWAIt Fejlődő kapcsolatok a fejlődő országokkal Közös vállalat ♦ Irán, Irak ♦ Jó piac a gépiparnak Magyarország egyik je­lentős kereskedelmi partnere a fejlődő országok közül Kuwait. Az árucsere­forgalom állandóan emel­kedik, az export az utóbbi években többszörösére nőtt, s az idén előreláthatóan meghaladja az ötmillió dollárt. Gyógyszergyárat javasolnak — októberben, közel-ke­leti látogatásán — tájékoz­tatnak a Külkereskedelmi Minisztériumban — a d­r. Bíró József vezette magyar küldöttség elsőként ezt az országot kereste fel, s az árucsere-forgalom fejlesz­tésén kívül megvizsgálták, miként lehetne a gazdasági kapcsolatokat új formák­kal bővíteni. Több javaslat hangzott el, például: léte­süljön magyar—kuwaiti kooperációban gyógyszer­­gyár, amelynek termékeit nemcsak Kuwaitban, ha­nem a szomszédos orszá­gokban is értékesíthetik. Szóba került az is, hogyan vehetnénk részt Kuwait távlati fejlesztési program­jának megvalósításában. Elsősorban az elektrifiká­­ciós, a kikötő- és a jármű­fejlesztési programban lá­tunk erre lehetőséget, s ja­vaslatainkat a kuwaiti fél kedvezően fogadta. Az első kuwaiti—magyar vegyes vállalat — a Hun­­garotex érdekeltségével — nemrég megalakult, s már eddig is kedvező tapaszta­latokkal szolgált. Ennek alapján jelenleg egy teher­gépkocsi-összeszerelő üzem és egy szállítmányozási vál­lalat alapítását tervezik. A kuwaiti állattenyésztési program keretében lehető­ség nyílhat mezőgazdasági és élelmiszeripari feldolgo­zó üzemek, esetleg keres­kedelmi vegyes vállalatok létesítésére is. dési megállapodást kötött, most a továbbfejlesztés le­hetőségeit keresték. Meg­beszéléseket folytattak ró­la, hogy hazánk szállítson kórházi berendezéseket, ok­tatási műszereket, élelmi­­szeripari gépeket, híradás­­technikai és elektromos be­rendezéseket, mezőgazdasá­gi termékeket feldolgozó üzemeket. Iránban a múlt években megvalósított iparosítási program eredményeként mind több ipari fogyasztási cikk válik exportra alkal­massá. Ezért az irániak ar­ra törekszenek, hogy növel­jék késztermék-kivitelüket Magyarországra. Hazánk már eddig is aránylag sok fogyasztási cikket vásárolt tőlük, a legkedveltebbek: a kötöttáruk, az alsóruházati cikkek és a szőnyegek. Megállapodtak, hogy ma­gyar gépek és berendezé­sek szállításával olyan kooperációkat teremtenek, amelyek termékeit részben nálunk, részben más orszá­gok piacain értékesíthetik. Ilyen lehet például a pa­mutfonalak, a hyerspamut szövetek, a cipőér, illetve az orvosi berendezések közös gyártása­­riumban —, az államközi egyezmények, a magas­­szintű látogatások segítsé­gével nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy kedvező ala­pokat, megfelelő légkört te­remtsünk, az üzleti kap­csolatok fejlesztéséhez. A tárgyalások után — mind­három országra vonat­kozóan — intézkedési ter­vet készítettünk. Valóra váltása most már a külke­reskedelmi vállalatok fel­adata, amelyek egyébként lehetőségeket kaptak arra is, hogy ipari kooperáció­kat, illetve vegyes vállala­tokat létesítsenek. Igen fontos, hogy a három közel­­keleti ország külön­öisen a magyar gépiparnak kedve­ző felvevőpiac. Halmai György Készterméket veszünk A következő állomás Irán volt Irán és Magyar­­ország már eddig is több gazdasági és együttműkö­ További lehetőségek Az utóbbi időben gyorsan fejlődtek a magyar—iraki gazdasági kapcsolatok is: a magyar exportforgalom évente több m­int hétmillió dollár értékű. Augusztus második felében iraki de­legáció járt Magyarorszá­gon. Az akkori megállapo­dás — amely az olajipar­ban tervez kooperációt — jelentősen hozzájárul a kapcsolatok további kiter­jesztéséhez. Most áttekin­tették, mi történt a buda­pesti tárgyalás óta, s meg­állapodtak, hogy meggyor­sítják a pénzügyi, az ad­minisztratív és az üzleti műveleteket. A jövőben ha­zánk az import nagyarányú növekedésével számol: a magyar nyersolaj-szükség­let egy részét ugyanis Irak­ban akarja megvásárolni. — A tárgyalások bizo­nyítják — mondják a Kül­kereskedelmi Miniszté­ A londoni Rank Xerox-cég kiállításán, a Gellért Szálló teaszalonjában, november 4-ig, szombatig, naponta 9 és 18 óra között a szakemberek­ megtekinthetik a legújabb xerografiku­s másoló-sokszorosító gépeket mikrofilm-krendezéseket A magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény ju­bileuma alkalmából ma kiállítás nyílt a XIII. kerület, Pozsonyi út 56. szám alatt. A kiállítás — amely két hétig várja a szakembereket és az érdeklődőket — be­mutatja a magyar alumíniumipar fejlődését, s a látoga­tók képet alkothatnak róla, milyen gazdasági előnyök­kel járt a tíz évvel ezelőtt megkötött magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény. Fotó: Bozsán ferv. MODERN DIVAT? Csak jó kérdésre felel a csodagyerek A fiatalasszony hangja éles és szemrehányó volt: — Hagyjátok már abba! Szombat este van, s ti már harmadik órája csak arról a gépről beszéltek. Az­ érdekeltek elhallgat­tak egy ideig, majd sem­mitmondó megjegyzések, félszellemes mondatok után azzal folytatták, amivel abbahagyták: az utóbbi év­tized látványos ipari fellen­dülésének csodagyerekével, a számítógéppel. Vagy aho­gyan George Eglezy köny­vének címében jellemzi: ,A káoszteremtő”-vel. Me­részen és okosan fogalmaz­tak, nem volt bennük gát­lás, sem elhallgatás. Ne­kem a Falak című film egy részletét juttatták eszembe, amelyben fiatal értelmisé­giek vitatkoztak, s Gábor Miklós azt mondta róluk: — Milyen tehetségesek! Vajon ilyen bátrak is? ■ Mert a számítógép meg­érkezett Magyarországra is, vele­ általa elkezdődött va­­lami új, s arr­a kell töre­kednünk, hogy értelmesen vészeljük át az indulás za­varait. Mivel a számítógép a népgazdaság valamennyi fontos területére bevonult, meg kell tanulnunk, hogy az okos technikai „csodát” céljaink szolgálatába állít­suk. Erről beszélgettem Szép­laki Ágnes vegyészmérnök­kel, a VEGYTERV progra­mozójával. — Kezdjük az alapokkal. Mit adhat a gép? A mérnöknő rövid hall­gatás után válaszol. — A számítástechnika más szemléletet kíván. A gép precíz, következetes és logikus. Az ember egy gon­dolat kifejtésekor vészkijá­ratokat hagyhat, a gép nem ismer kibúvókat. Nem le­het valaki élelmes, jó szó­kincsű, de ezzel visszaélő, tanuló. Az adat a fontos. És még valami: a gép nyel­vén pontosan kell megfo­galmazni, amire választ vá­runk. Nem tudok mást mondani, csak azt, hogy a gép nem isten, s a jó prog­ramok nélkül nem hasz­nálhatjuk ki óriási lehető­ségeit. — Tapasztalata szerint mennyiben élnek ezekkel a lehetőségekkel? A mérnöknő arcán keser­nyés mosoly. — Nekem a munkámról az egyik barátnőm nagy­mamája jut eszembe. A néni kilencvenéves, s ki­jelentette, nem hagyja ma­gát eltartani, munkával szeretné megkeresni a ke­nyerét Vettek neki fásli­­kat, s az a dolga, hogy azo­kat szép rendben felteker­je. Amikor elkészül vele, megdicsérik, a fáslikat ki­viszik, s ha a néni nem látja letekerik. Aztán vi­szik vissza, mint „új fel­adatot”. És a fáslitekerés kezdődik élőlről... — Nem túlzottan opti­mista történet. — A számítógép dolgában nem ismerem a teljes ma­gyarországi helyzetet, amit tehát mondok, az valószí­nűleg nem általános, csak az én tapasztalatom. Há­rom éve csinálom, imádok a géppel dolgozni, de té­vedhetek. A fáslitörténet azonban nyomaszt, mert úgy érzem, jól jellemzi a mai számítógépesek bajait. Arról van szó, hogy divat gépet venni, mert sokak szerint ettől „korszerű” egy vállalat vagy egy intéz­mény. Használni, sajnos, még nem tudjuk. S itt nemcsak a magyarokról van szó, ez a hiba, érzésem szerint, világjelenség. Csak egy példa. Amikor részt vettem egy japán számítás­technikai bemutatón, meg­ütötte a fülemet egy mon­dat: „Végzünk időnként műszaki számításokat is”. Ők, akik az élvonalban vannak, csak időnként vé­geznek műszaki számítá­sokat is! Amikor ennek szinkronban és harmóniá­ban kellene történnie a gé­pi munkával. — Az összehangoltság hiánya hogy érződik az ön munkájában? — Kénytelen vagyok az általam jónak tartott mód­szerrel megoldani a prob­lémát, s eszerint progra­mozni a gépet, pedig a ter­vezőkkel, a technológusok­kal kellene együtt dolgoz­nom, hogy hasznosan és pontosan kérdezzünk a géptől. Tőlük hallhatnám meg, hogy az eredményt mennyire igazolja a gyakor­lat. De így csak gyűlnek a kék dobozok, rajtuk piros feliratok jelzik a vizsgált témákat. Senki se kíváncsi rájuk. Munkánk jó része nem egyéb, mint költséges szórakozás. Ne felejtse el, hogy két gépen dolgozunk, az egyikért 2250-et, a mási­kért tizenkétezer forintot fizetünk óránként. A mérnöknő szavaiban féltés és aggodalom. A technikai fejlődés egy cso­dagyerekét akarja még hasznosabbá tenni, meg­fosztani értetlenségtől, kö­zönytől, mítosztól. S a fé­lelemtől és a fenntartások­tól is. Jól tudja, hogy a gép pontos és gyors segítő­társa az embernek a fel­gyorsult időben. Azt mond­ja: — Van bennünk egy kis pánik, amelyen mielőbb úrrá kell lennünk. Ha majd megtanultunk a géppel bánni, s jó programokat adunk neki, akkor nem lesznek ilyen panaszaink. Gondolom, valamikor az első kerékpárost is hóbor­tosnak tartották, s ma a gépkocsi se csoda . .. Hankóczi Sándor Öröm, aggodalom Pontos társ a felgyorsult időben XII. KERÜLET Tájékoztató­­iroda nyílik A XII. kerületi Taná­csot évente mintegy száz­ezer ügyfél keresi fel, so­kan egyszerű igazolásokat kérnek, néha csak felvilá­gosítást. A félfogadási idő alatt igen nagy a forgalom. Ennek megszüntetésére, ebben a kerületben is tá­jékoztató irodát nyitnak, amely január 2-tól műkö­dik majd. A félfogadási időt úgy állapítják meg, hogy az ügyfelek munka­időn kívül is megoldhat­ják ügyeik intézését­ a kora reggeli és a késő dél­utáni órákban. Az iroda működéséről, tevékenységi köréről ötvenezer röplap­pal tájékoztatják a kerület lakóit. PLUSZ HÁROM NAP Lassabban költöznek A Fővárosi Tanács már korábban elrendelte, hogy ha az újonnan megépült lakásoka­t műszakilag át­vette a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat, akkor harminc napon belül meg kell történnie a beköltözés­nek. Az első félévben az átlag 25 nap volt. A har­madik negyedév végéig vi­szont huszonnyolc na­pra növekedett az átlag. Gyor­sítani lehetne a beköltö­zést, ha a lakásszövetkeze­tek korábban megalakul­nának. Jelenleg a beköltö­zés csak akkor kezdődhet meg, ha a tagság ötven százalékát már kijelölték. HŰTŐHÁZBÓL INDUL Gombóc megy a vagonokban A székesfehérvári hűtő­házban novemberben is­mét megkezdődik a szilvás­­gombóc-idény. A közked­velt mirelite-ételből tíz va­gonnal gyorsfagyasztanak az idei télen. A gombóco­kat a balatonfüredi Anna­bel­la Szállóban készítik, óriási tálcákra rakják és gépkocsikon szállítják a hű­tőház gyorsfagyasztó kam­ráiba.

Next