Esti Hírlap, 1973. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-01 / 27. szám

INTERPELLÁCIÓK, FELSZÓLALÁSOK a választók képviseletében Beszélgetés dr. Vida Miklóssal, a budapesti képviselőcsoport vezetőjével Tegnap délután a Haza­fias Népfront Budapesti Bizottságának székházában ülést tartott az országgyű­lési képviselők budapesti csoportja. Megtárgyalták a képviselőcsoport múlt évi működéséről, az országgyű­lés testületi munkájában való részvételéről, a képvi­selők választókerületi mun­kájáról, valamint az inter­pellációkról szóló beszámo­lót és azt vita után, módo­sításokkal elfogadták. A ta­nácskozáson felszólalt Ká­dár János, a főváros XIII. kerülete 39. számú válasz­tókerületének képviselője, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára.­­é a választók, a választó­­kerületek képviselete, az ott folyó ügyek intézése. Fogadóórák ! Ezért kértük, hogy a képviselőcsoport kapjon előzetes információt Buda­pest távlati terveiről, hogy még az előkészítés közben tolmácsolhassák a képvise­lők választóik véleményét. Alaposabb és gyorsabb in­formációkat várnak a kép­viselők a kerületek gond­jairól és terveiről is, a he­lyi tanácsok még döntés előtt ismertessék velük el­képzeléseiket, mert így vá­lik eredményesebbé a kép­viselők és a tanács mun­kája is.­­ A képviselői fogadó­órákat sokan keresik fel. A választópolgárok többsége személyes gondjait mond­ja el, s ezekből kirajzolód­nak a főváros problémái is. Első helyen ma is a la­káshelyzet áll, ezt követik a közlekedés, a bölcsődei és óvodai helyzet, a kereske­delmi ellátás gondjai. Sok parlamenti interpelláció és felszólalás született úgy a múlt esztendőben is, hogy egyéni panasz nyomában indult el a képviselő. (d. k.) Eredményes munka Az ülés után dr. Vida Miklóst, a budapesti képvi­selőcsoport vezetőjét kér­deztük, milyen tapasztala­tokat hozott a vita. — A fővárosban 67 kép­viselőtársammal együtt dolgozom egyéni választó­kerületekben. Közös gond­jainkról, problémáinkról volt szó az ülésen. A kilenc felszólaló legfontosabb fel­adatainkat tette szóvá, hi­szen a képviselőmunka alapvetően a választópol­gároknak nyújtott segítség, a választókerület lakossá­gának jó tájékoztatása és ügyeinek országos képvise­lete a Parlamentben.­­ A képviselők két fel­­adatot látnak el, részt vesznek a törvényalkotó munkában, amely az or­szággyűlésben, a parlamen­ti bizottságokban folyik. A budapesti képviselők a bi­zottságokban hasznos, jó munkát végeztek. Teen­dőink másik fontos terület Kereskedelem a fejlődő országokkal 1 / •• • •• •• f rr •• • Kölcsönös Miért kereskedünk távoli világrészeken levő fejlődő országokkal ? Hasznosak-e ezek a kapcsolatok? — hangzanak el időnként ilyen vagy ehhez hasonló kérdések. — Politikánk internacio­nalizmusából fakad — mondják a Külkereskedel­mi Minisztérium vezetői —, hogy segítjük a gyarmati elnyomásból a fejlődés út­jára lépett népeket. Gaz­dasági kapcsolataink a po­litikai elkötelezettség és a gazdasági célszerűség egy­ségében valósulnak meg. Támogatásunk mindenkor összhangban van gazdasági lehetőségeinkkel, a kapcso­latok fejlesztése figyelembe veszi a népgazdaság jelen­legi és távolabbi igényeit, a kölcsönös előnyöket. GÉPET VESZNEK E távoli országok többsé­ge igyekszik kapcsolatait erősíteni a szocialista álla­mokkal. Fejlődésük ugyan ellentmondásos, de új tár­sadalmi rendjük szervezé­se, gazdaságuk építése köz­ben mind többen választják a nem kapitalista utat, s ehhez nagy segítség a szo­cialista országok tapaszta­latainak felhasználása. A társadalompolitikai vo­natkozásokon kívül igen fontos a gazdasági érde­keltség is. Hazánk és több fejlődő ország termelési és fogyasztási szerkezete pél­dául objektíve kölcsönös egymásrautaltságot és elő­nyöket hord magában. A magyar iparnak szüksége van a fejlődő országok pia­caira. Egyes termékeiből igen magas arányban érté­kesít ezekben az országok­ban, amelyek sokszor a leg­kedvezőbb eladási lehetősé­get kínálják. Mint vásár­lók, segítik a magyar gép­export fokozását, a Közös Piac diszkriminatív szabá­lyaival sújtott élelmiszer­­ipari termékek elhelyezé­sét. A kapitalizmustól való függőségük lazításán túl a harmadik világ országai azért is keresik a szocialis­ta országok piacait, mert itt az életszínvonal emelkedé­sének hatására előnyöseb­ben értékesíthetik termé­keiket, mint a világ más tájain. Mi több, áruikért — kedvező fizetési feltéte­lekkel — beruházási java­kat vásárolhatnak, s ezek révén csökkenthetik elma­radásukat. — Kapcsolataink — tá­jékoztatnak a külkereske­dők — 1972-ben tovább nö­vekedtek. A forgalom egy év alatt mintegy hét száza­lékkal nőtt, ezen belül a kivitel csaknem tíz száza­lékkal emelkedett. Iránnal, Kuvaittal foko­zódtak az államközi kap­csolatok, s aktivizálódtak a külkereskedelmi vállala­tok is. Tavaly építették ki a kapcsolatokat Bengáliá­­val, szélesebb körű szer­ződést kötöttek Ceylonnal, s többször is tárgyaltak Burmával. Sajnos, ezeket a fejlődő, s gyümölcsöző kapcsolato­kat néhány kedvezőtlen je­lenség is kísérte: zavarta az együttműködést a nyugati világ valutaválsága, a dol­lárdevalváció, majd az an­gol font lebegtetése. Az együttműködés egészét azonban a megértés, a köl­csönös hasznosság és ér­dekeltség jellemezte. Halmai György TÉLI VÁSÁR A CORSÓBAN január 29-től február 10-ig 40 gp-os árengedmény Divatos női, férfi- és gyermekcipők Corsó Cipő Áruház, VII., Baross tér 20—21. Corsó Cipőbolt, VII., Dohány u. 1. PERU, CHILE Néhány országgal — a többi között India, Egyip­tom, Szíria, Irán — a kap­csolatok már állandó jelle­gűvé váltak, s már ideszá­mítható Peru, Algéria és Irak is. Tovább növekedett Latin-Amerika jelentősége. Fontos partnerré vált Pe­ru, amellyel a forgalom 1969—1972 között megdup­lázódott. Élénkültek a kap­csolatok Chilével, kedve­zően fejlődnek a lehetősé­gek Argentínában, Brazí­liában és néhány más dél­­amerikai országban. Az afrikai földrészen ha­gyományos partnernek szá­mító északi országok közül tovább élénkültek a kap­csolatok Algériával és Lí­biával. Fokozza érdeklődé­sét Sierra Leone, Ghana, Nigéria, Guinea. Ázsiában ugyancsak jelentős a ha­ladás, Indiával, Irakkal. A tatai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában több, mint 150 diák tanulja az elméleti és gyakorlati ismereteket. Legtöbbjük kollégiumban lakik. Hetente két napot tölte­nek — gyakorlaton — a Tatai Állami Gazdaságban. Ké­pünkön, szakköri foglalkozáson ismerkednek a fiatalok leendő pályájukkal. CSAK CSUROG Évgyűrűk a vízcsövekben Tavaly és most • Sokba kerül a műtét Mikor volt utoljára Pes­ten vízkorlátozás? Nem oly rég: tavaly. A tavalyit a százöt éves­ Vízművek kró­nikája 1971-es dátummal jelöli. Ugyanis akkor kez­dődött, 1971 novemberében­­ a korlátozás, s 1972. ápri­lis 15-ig tartott.. Most ked­vezőbb a helyzet, mint ta­­valy­ tavalyelőtt volt. Ak­kor 80 centiméteres dunai vízállást is jegyeztek, most pedig — bár ez is nagyon alacsony­­— 95—100 centi­métert jelez a mérce. VÍZ BŐ-NAP A hétfő a vízbő nap, hisz vasárnap megtelnek a medencék, ötvenhét víztá­roló medencéje és tornya van a vízműnek. A víztor­nyok ugyan lassan műem­lékké válnak — eladók, ki veszi meg? —, ma már csak hat-hét torony műkö­dik. A medencékben 175 ezer köbméter vizet tudnak tárolni. Tavaly — a mostanihoz hasonló időben — hétfőn­ként 650 ezer köbméter vizet kapott Budapest. Pén­tekre azonban már csak 636 ezer köbméter víz folyt a város három és fél­ezer kilométeres esőér­­hálózatán. Most meg a hétfő majd 700 ezer köb­méterrel indul, s pénteken is 680 ezer köbméter vizet használhatunk fel. Vagyis most pénteken is több vi­zet kap a város, mint ta­valy ilyenkor hétfőn. DÍSZ A SZOBÁBAN De nemcsak a Duna ala­csony vízállása okoz gon­dot. Dr. Povázson Ferenc­­nének, a vízgazdálkodási osztály vezetőjének a szo­bájában szoborként, dísz­ként egy sok évgyűrűs fa­törzs áll. Csőfatör­zs. Mert nem fa, rozsdaálló évgyű­rűi befelé sötétlenek, egy bakelit termálvízcső. Nem a Vízművek „témája” — mondja, de beszédes, sokat mondó a megbámult cső­­fatörzs. Kétszáz milliméte­res volt az átmérője, s most a vaskos törzs a felére szűkült. Valamelyik ter­­málkútból ásták ki. Az idő, az időn átfolyó víz munkája, így van ez a régi pesti házak legtöbbjében is. Ér­szűkület. Az öreg, 50—80 milliméteres csövek a le­rakódástól annyira szűkül­tek, hogy gyakran éppen csak csurog bennük a víz. A vízigény nőtt, a ke­resztmetszet szűkült. „Ha ezeket a bekötő csöveket kicseréljük, nyomban javul a vízszolgáltatás. Hány helyről panaszolták, hogy nincs víz, s egy csőcsere egyszerre megszüntette a bajokat.” Csőcsere? Érszű­kület, operációs, érátülte­­tés és gyógyítása. TERVEK A termelési osztályon nem a máról, hanem a hol­napról érdeklődöm. Az oly sokszor tervbe vett gellért­hegyi nagy tárolómedence építését jövőre talán már megkezdik. Nyolcvan­ezer köbméteres medence lesz ez. Az idén Rákosszentmi­­hályon tízezres medence épül, s ez nemcsak a Rá­kosok és Mátyásföld víz­gondján enyhít, hanem az újpalotai lakótelep vízellá­tásához is hozzájárul. A Podolini utcában — az óbudai lakótelepnek —egy ötezer köbméteres medence munkálatai kezdődnek majd meg. k. gy.

Next