Esti Hírlap, 1973. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-02 / 101. szám

„ Legyen a Honthynál ma Budán! — invitált a kelle­mes műsorvezető-riporter, Ráday Imre, s több millió néző elfogadta a meghí­vást. Ebbe a vendégségbe érdemes volt elmenni. A kecses mozgású, örökifjú primadonna-háziasszony, Honthy Hanna, fiatalos vi­dámsággal, anekdotázó öt­letességgel, élvezetes szel­lemességgel fogadta láto­gatóit. Életrajzi vallomás, rövid operetthangverseny, rögtönzött statisztika, meg­hitt beszélgetés váltotta egymást, hogy színháztör­ténetté­­ álljon össze ez a hatvanötperces születésna­pi vendéglátás. Ami a vál­tozatos képet összefogta, egységbe ötvözte, az Honthy Hanna lénye, művészi va­rázsa, önirónikus humora. Nyolcvanadik születésnap­ján is ugyanaz, aki volt egész életében: vonzó, hi­vatásának élő, csillogó te­hetségű — primadonna. A trónörökös című tévé­játék tipikus példája volt annak, amikor egy egy­perces Tasziló-vicc önálló életet kezd élni, s egy óra tízpercesre terjed. A szerző — Kolozsvári Grandpierre Emil — bátran és keményen megmondta a letűnt úri osztály egyik tagjáról, hogy nem érdeklődik a szebbik nem iránt. En­nek kimondása terjen­gős, hosszadalmas volt. De még ez lett volna a kiseb­bik baj, a nagyobb az, hogy ráadásul szellemtelen is. A kikamlós, ámbár egyébként jó alapötletet nem építette tovább az író, csupán kör­­be-körbe járta. A színészek sem tudták, hogy pontosan mit is kellene eljátszaniuk. Talán egyedül a fanyar humorú Tahi Tóth László szerzett kellemesebb pilla­natokat. Az ünnep estéjén mara­toni vetélkedő töltötte be a képernyőt. Soproni, győri és csepeli középiskolások versengtek a Májusfa című programban. Kedves, kel­lemes, hangulatos — bár együttérző izgalmunkat, drukkoló kedvünket nem túlságosan igénybe vevő­­ műsorban volt részünk. S ez a versengő fiatalokon és a tehetséges alkalmi riportereken túl Vitray Ta­más műsorvezetésének kö­szönhető. (harangozó) □ A CSEPEL MŰVEK MUNKÁSOTTHONA és a Kossuth Könyvkiadó poli­tikai könyvkiállítást ren­dez. A kiállítást, május 9- én fél 4-kor nyitja meg Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Csepel Vas­as Fémművek pártbizottsá­gának első titkára. Mindenkié, aki szereti a mesét JÁNOS VITÉZ Először is azt kellene tisztázni, hogy hű­ nem ez a másfél órás János vitéz, a magyar rajszfilmgyártás történetében az első ilyen terjedelmű alkotás. Ez nem Kacsóh Pongrác János vi­téze, nincs benne Bagó és Kék tó, tiszta tó, nincs ben­ne árvalányhaj, vitézkötés és nemzetiszínű pántlika. Nincs falvédőről ismerős rajzolat, fakanál és bölcs mondások társaságában. Nincs benne álérzelmesség és álhazafiság. Petőfi van benne. Petőfi úgy, ahogy azt mai művé­szek elképzelik. Bajosan, kedvesen elmesél­ve a János vitéz utánozhatatlan — s vitathatatlanul magyar — történetei, kicsit Háry Já­nos modorában is, kicsit a nemzetközi meseirodalom fordulataival is, hol tiszta érzelmekkel, hol groteszk iróniával, hol aranyos rajz­­filmötletekkel. Ez a sokfé­leség bizonyosan onnan is adódik, hogy a hazai rajz­­filmművészek ma már nemzetközi rangú fiatal gárdájának mintegy a fele részt vett a János vitéz létrehozásában. A forgató­­könyvírásban Szabó Sípos Tamás és Szoboszlay Péter, a mozdul­attervezésben Népp József és Ternovszky Béla, a háttér­tervező Richly Zsolt, s a munka min­den fázisában, a szöveg­könyv, majd a képes forgatókönyv elkészítésé­ben, a mozdulattervezésben és film egész munkálatá­nak vezetésében karmester Jankovics Marcell. A film meglepő módon képes helyet adni a benne résztvevő rajzfilmrendezők különböző egyéniségének; felfedezhetjük benne a stú­dió olyan művészeinek ha­lását­ is, akik konkréten nem vettek részt ennek a filmnek az elkészítésében. Kovásznay György Gémes József, Dargay Attila. Szin­te antológiája a János vi­téz a Pannónia Filmstúdió ifjú rajzfilmművész gene­rációjának. Vajon a sokféle egyéni­ség, a stílusok többfélesége, nem veszélyezteti-e a film egységét? A válasz egyér­telmű: nem. Két okból. Egyrészt a János vitéz anyaga kínálja a különféle elemeket, a művészek eze­ket a különbözőségeket na­gyon erősen kihasználták, szinte megnövelték. Csak a végletek példájaként: Jan­csi és Hulk­a szerelmes ket­tőse a patakparton a kez­deti naturálisabb pillana­tok után színek és formák olyan ritmusú váltakozását hozza, amely szinte elvont szimfóniája lesz a szere­lemnek. Viszont mikor a huszárok Franciaországba érkeznek,­­ megjelenik a határsorompónál a király, attól kezdve a feje fölött — mint egynémely fest­ményen — két kis szárnyas angyal tartja a koronát, s röpdös végig, idegesen, ide­­oda, hogy az ideges királyt követni tudják a koroná­val. Ha úgy tetszik, hagyo­mányos, bár nagyon eredeti rajzfilmötlet ez, amely mu­latságos és bájosan ironi­kus. A sokféleséget egy alap­vető rajzstílus fogja egy­be, amit felületesen talán a szecesszió mai változatá­nak tarthatnánk, s ami vi­tathatatlanul rokonságot mutat a Sárga tengeralatt­járóval: a múlt évtizedben alighanem ez volt a leg­eredetibb kísérlet ilyen hosszú rajzfilmmel. Sokan bizonyára e rokonságot vádnak érzik, vagy gondol­ják, pedig egyáltalán nem az. A rajzfilm — valószí­nűleg a hosszabb lélegze­tű — a jelek szerint öröm­mel vonzódik a vonalnak és a foltnak ahhoz a külön­leges felhasználásához, amely a szecesszió sajátja volt, főként ha konkrét történetet, mesét kívánnak elmondani vele. A grafiku­­sabb, a karikatúrához kö­zelebbi stílus valóószínűleg a rövidebb, a filozofiku­sa­bb filmtípusokban hasz­nálhatóbb. Ez a mostani, mondjuk így, divatosabb alapstílus Jankovics Marcell kezé­ben mégis sajátosan ma­gyar lett, nemcsak részle­teiben, hanem egészében is képviselve egy, a múlt szá­zad második felének sajá­tosan magyar grafikai stí­lusát. Mindezt nagyszerűen szervezi egységgé Gyulai Gaál János zenéje, amely alapanyagában ugyancsak felhasznál magyar népdal­­mozívum­okat, de karakte­rében mai, a beatre emlé­keztető népszerű hangsze­relésben szolgáltatja a film nagyon­ fontos zenei kötő­szövetét. Ezekből és még fel nem so­rolt részletekből­­ áll össze úgy ez a János vitéz-film, hogy büszkék lehetünk rá. Tegyük hozzá: elsősorban nem a kisgyerekek filmje, ámbár 7—9 éves kortól él­vezhető, igazában az ifjúsá­gé és a felnőtteké, minden­kié, aki szereti a mesét, az iróniát és a­ költészetet. Ta­lán nem túlzás arra is gon­dolni, hogy első hosszú rajzfilmünk messze hatá­rainkon túl is híveket, esetleg rajongókat szerez Petőfinek és a mai magyar rajzfilmművészetnek. Bernáth László Jancsi beáll huszárnak. ( TELEVÍZIÓ ) " SZÍNHÁZ" SZERDA 16.58: Bulgária—Portugália labdarúgó világbajnoki selejte­ző mérkőzés közvetítése Szófiá­ból. (Színes.) — 18.45: Hírek. — 18.50: Sanzonról — sanzonra. — 15.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Majomparádé. Vígjá­ték. — 20.55: Kék fény. — 21.55: A festészet kalandja. A látás is­kolája Képzőművészeti filmso­rozat. Vili. rész: Mozgás, rit­mus, idő. (Színes.1 — 22.30: Tv­­híradó — 2 kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 20.00: A nagy láng. — Angol tévéfilm. — 21.25: Kossuth-díj 1973. sánta Ferenc: Erkel Színház. Don Carlos (7) — Nemzeti Színház: Testvé­rek (7) — Katona József Szín­ház: Bölcsek a fán (7) — Ma­dách Színház: Kurázsi mámia (C-bérl., 7) — Madách Kamara­­színház: A szembesítés ered­ménytelen (7) — Vígszínház: Angyali történetek (C-bérlet, 5. előadás, 7) — Pesti Színház: A hirdetés (III. kernet, 3. előadás, 7) — József Attila Színház: A kutya testamentuma (7) — Vi­dám Színpad: Hippy End (fél 8) — Mikroszkóp Színpad: A versenyló halála ,7) — Zene­­akadémia: Mozart kvintettjei, HL, a Tátrai vonósnégyes (dal 8). POEZIS S­.OSIÓS JÁNOS FAFARAGÓ NÉPMŰVÉSZ M­UNKÁJÁRÓL SZÓL TÓTH JÁNOS SZÍ­NES DO­KUM­E­NT­UM FI­LM JF ♦ BEMUTATÓ V. 1*. ­ PIT M PONT Shakespeare Szentivánéji álom című darabját mu­tatta be a szczecini Vár­színház Jozef Gruda ren­dezésében. Aachenben mutatták be Roz Wolf futballparódiáját A pont az pont címmel. A huszonegy jelenetből álló, egyórás időtartamú darab futballistákról, szurkolók­ról, sportriporterekről és a sport körüli reklámról szól ironikus hanggal. KI VOLT P. R.­ Holtnak hitt költő „P. R. sem ír egy éve már, talán halott egy holt gyö­kér alatt” — írta 1979 máju­sában Radnóti Miklós, Csü­törtök című versében. Kit rejtett e két kezdőbe­tű? „Költő volt és Hispániá­ba ment” — olvassuk a kö­vetkező sorban P. R.-ról, azaz Pierre Robin-ról, aki­nek nevével Radnóti mű­fordításai között is talál­kozunk. Pierre Robin néhány nap­ja hazánkba érkezett. A provence-i egyetem iroda­­lomprofesszora — a Kul­­túrkapcsolatok Intézetének vendégeként — fővárosi és szegedi egyetemistákkal ta­lálkozott. — 19­'­6-ban — emlékezik — az Aragon szerkesztésé­ben megjelenő De Soire munkatársa voltam. La­punk a politikailag elköte­lezett, kommunista költő­ket, írókat, újságírókat tö­mörítette. A spanyol polgár­­háború kitörésekor többen elhatározták, hogy részt veszünk a nemzetközi bri­gádok harcaiban. Akkor még aktív költőként, Pablo Neruda kiadványaiban til­takoztam a spanyol fasiz­mus ellen. Ebben az időben, ebben a körben ismert meg Radnóti. Az­ általa lefordí­tott Ma'aga című versem is ekkor íródott. Egy hónapig volt Párizsban, s nagyon hamar megbarátkoztunk, ő szerettette meg velem a magyar irodalmat, párizsi tartózkodása alatt együtt próbáltuk Adyt franciául megszólaltatni. A fordítási kísérleteket hűen őrző dossziéból elő­bukkan egy képeslap; 1937. december 22-én keltezték Budapesten. Radnóti azon­ban — ma már nem re­konstruálható körülmények miatt — nem kapott vá­laszt. (hegedűs) MÁJUSBAN7: A harmadik nekifutás Három új alkotással je­lentkezik májusban a ma­gyar filmművészet. Bacsó Péter ismét munkás témá­jú filmet készített. A har­madik nekifutás, főszerep­lője, Jakus István vezér- ■ igazgató úgy érzi, nem ké­pes tovább ellátni felada­tát: beadja lemondását, s eredeti szakmájában, he­gesztőként helyezkedik el. Ez a film magja, amelyet a rendező Zimre Péterrel együtt írt; operatőr: Zsom­bolyai János, zenéjét Vit­kár­ György szerezte. Fősze­replők: A­var István, Kas­sai Ilona, Bodor Tibor, Ma­daras József, Molnár Pi­roska és Matza Alice. Szövőnő a főhőse Mészá­ros Márta Szabad lélegzet című alkotásának. A film operatőre Koltai Lajos, ze­néjét Szörényi Levente sze­rezte. Főszereplői Kútvöl­gyi Erzsébet, Nagy Gábor, Moór Mariann, M­áriáss Melinda, Kállai Ferenc, Szemes Mari, Földi Teri és Szabó Lajos. Tersánszky Józsi Jenő kedves csavargó regényhő­sének, Kakuk Marcinak a kalandjai elevenednek meg a hasonló című filmben. A színes magyar filmm­usicalt a regényből Révész György írta és rendezte; az opera­tőr Ragályi Elemér, zene­szerző Vukán György. A versek Vargha Balázs és Weöres Sándor nevéhez fűződnek. A címszereplő Harsányi Gábor. SZÍNHÁZI HETEK Don Quijote Kaposvárott KATAJEV ŐSBEMUTATÓ • PÁSZTORÓRA, PARASZTBECSÜLET szonötödik Színház Gyurkó László: Don Quijote, a bús­képű lovag című darabját, az Irodalmi Színpad Ör­kény István Egyperces novelláit mutatja be. A szomszéd pécsiek két­szer vendégszerepelnek, az operatársulat Ravel Pász­toróráját és Mascagni Pa­rasztbecsület című egyfel­­vonásos operáját mutatja be. A Pécsi Balett Egyszer volt című műsorát hozza Kaposvárra. Az Alföldről is várnak vendégeket, a szolnoki színház Moliere Dandín György című művét mu­tatja be A színházi hetek egyik látványos műsorának ígérkezik a Román Nép­hadsereg Művészegyüttesé­nek fellépése. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház hazai ősbe­mutatóra vállalkozott. Valentin Katajev: A mű­veltség netovábbja című vígjátéka kerül színre. A darabot Szőke István főis­kolai hallgató rendezi, ez lesz a diplomamunkája. A május végéig tartó színházi heteken színész- néző találkozókat is ren­deznek, a színház közmű­velődési küldetéséről ta­nácskoznak a népművelők­kel, a munkásnézők a szo­cialista brigádvezetők klubjában és a TIT székhá­zában is elmondhatják vé­leményüket a látottakról. T. Jelentős eseményéhez érkezik májusban a kapos­­vári centenáriumi ünnep­ségsorozat. A hagyomá­nyoktól eltérően ezúttal nem a dunántúli színházak találkozója lesz, hanar színházi he­teket rendeznek. Két fővárosi színházat várnak Somogyba. A Hu- A LEGRÉGIBB A lengyelországi Duszniki Zdrój helységben áll Kö­­zép-Európa legrégibb fennmaradt papírmalma. A fából épült barokk papírmalom 1605-ből származik és a maga idején a legkorszerűbb gépekkel és berendezésekkel volt felszerelve. Az állandóan korszerűsített kis papírüzem­ egészen 1938-ig működött. Ma ebben az épületben van Lengyelország egyetlen Papírgyártási Múzeuma. □ TOLNAI KLÁRI nyit­ja meg szombaton déli 12 órakor a Nagytétényi Kas­tély Múzeumban az Ipar­­művészeti Múzeum Női viselet a XIX. században című kiállítását. □ AZ EURÓPAI EL­LENÁLLÁSI MOZGAL­MAK irodalmának biblio­gráfiája jelent meg a He­ves megyei könyvtár füze­tei című sorozatban. Az összeállítás Markovits Györgyi munkája. Jékely-est Jékely Zoltán szerzői estjét holnap rendezi a Kossuth Klubban a TIT irodalmi-nyelvi szakosz­tálya. Bevezetőt Rába György mond, közreműkö­dik Jancsó Adrienne, Má­ra­ Enikő, Faragó Laura, Deák B. Ferenc és Orbán Tibor.

Next