Esti Hírlap, 1973. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-01 / 127. szám

Vegyenek jegyet Néhány napja lakat csat­­tartásáról tudósítottunk: a Pálvölgyi cseppkőbarlang — a világ nagyvárosaiban e páratlan természeti je­lenség — beláthatatlan időre zárva a nagyközön­ség előtt. Elektromos sze­relési munkák... de pénze a fenntartó vállalatnak, a Turista Ellátónak nincs, s reménnyel is alig kecseg­tetik őket. Mozdul-e segítő kéz, együttérző szándék vala­honnan? — kérdeztük a barlangsirató utolsó mon­dataiban, avagy a véletlen szeszélyeire bízzuk Pál­­völgy további sorsát? Nos, jó szándékról, se­gítőkészségről máris tudó­síthatunk. Igaz, nem hi­vatalos szervtől érkezett­­— amiről hírt adni igazán öröm lenne —, egy olvasó­tól csupán, egy szocialista brigád tagjától, Nyíri Fe­­renctől, aki nem akar be­lenyugodni a vasajtó be­csapódásába. Mentési tervét papírra vetette — érdemes odafi­­gyelni rá, elgondolkozni fö­lötte. ..Úg­y vélem — írja —, a barlang megnyitása nemzeti ügy. Ha ez így van, azzá is tehetnénk.” Elgondolása szerint ki kellene nyomtatni több tízezer belépőjegyet, s fel­szólítani a turistaegyesüle­teket, az IBUSZ-t, a Ter­­mészetvédelmi Tanácsot, a közvéleményt, hogy egy meghatározott csekkszám­lára ajánljanak fel néhány forintot a felújítási mun­kákra. Az adakozók aján­dékként egy-egy belépője­gyet kapnának, amellyel nyitás után elsőként láto­gathatnák meg a barlan­got. „Ígérem — írja Nyíri Ferenc —, a mi brigádunk a jegyigénylők között lesz.” Az utószóban azt kéri, hogy a Pálvölgyi barlang­gal foglalkozó következő írásunkban a számla szá­mát is közöljük. T­ többit szívesen meg­tesszük. Ehhez csak az kell, hogy az illetékesek tetszését is megnyerje a terv, vagyis másutt is meg-­­­mozduljanak azok a segítő kezek. (k. cs.) Szilikát Ma délelőtt a Szilikátipa­ri Tudományos Egyesület tájékoztatóján bejelentet­ték: június 4—9. között rendezik meg a XI. szili­kátipari konferenciát. A ta­nácskozáson — nemzetközi részvétellel — a szilikát­­ipar aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseit tár­gyalják meg. Olaszországból Spanyolországból importált //////////////////, ////////////// NAPSZEMÜVEG­////////////// //////////////////// különlegességek érkeztek boltjainkba Aratási ügyelet a Nagykunságban MEGKEZDŐDTEK A NYÁRI BETAKARÍTÁS ELŐKÉSZÜLETEI Szolnok megyében meg­kezdődtek a nagy nyári be­takarítás közvetlen előké­születei. 150 000 hektár szé­pen fejlett, dúsan kalászai­ gabona aratása előreláthatóan június 20. táján kezdődhet az őszi árpa vágásával. A nagy munkát teljesen gé­pesítik, ezeregyszáz kom­bájn áll majd rajthoz. A Mezőgépellátó Vállalat Szolnok megyei központja száztíz új, szovjet SZK 4- es, illetve NDK E 512-es típusú­­arató-cséplő gépet szállított a tsz-eknek. Folyamatosnak és zavar­talannak ígérkezik az al­katrészellátás is. A vállalat máris megszer­vezte a központi telep ara­tási ügyeletét. VESZÉLYES UTAK, UTCÁK BIZTONSÁGOT A ZEBRÁN Elsőbbségi jog • Vigyázatlanság • A tilosban A tavalyi statisztika alap­ján a közlekedési szakembe­rek megvizsgálták: a fővá­ros huszonkét kerületében mely útvonalakon, kereszte­ződéseken és csomóponto­kon történt tavaly a legtöbb baleset. A tanulmány hat­vannyolc veszélyes útvona­lat, utcát, teret ismertet, fel­tüntetve a karambolok szá­mát, a sérülések súlyosságát és a baleseteket előidéző okokat. Fő utca, Attila utca Az I. kerületben a Fő utca a listavezető, negyvenhat balesettel, egy halálos, ti­zennégy súlyos, huszonhét könnyű sérüléssel. Jellemző, hogy a járművezetők és a gyalogosok csaknem azonos arányban voltak előidézői a baleseteknek: a járműveze­tők az elsőbbségi jog meg nem adásával tizenhárom balesetet okoztak, a gyalo­gosok ugyanennyit az úttes­ten való szabálytalan átha­ladással. A kerület másik veszélyes útszakasza az At­tila utca harminckilenc bal­esettel: itt csaknem vala­mennyi baleset a járműve­zetők hibájából, szabálysér­téséből — elsőbbségi jog meg nem adása, gyorshaj­tás, a jelzés figyelmen kívül hagyása — következett be. Külön figyelmet érdemel a Fő utca—Batthyány utca kereszteződése, ahol ismét­lődően hat baleset történt, ebből öt azért, mert a jár­művezetők nem adták meg a gyalogosoknak az elsőbb­séget, három gyalogost pél­dául a kijelölt átkelőhelyen ütöttek el. Kritikus kereszteződés A II—XII. kerületben a legtöbb baleset a Mártírok útján és a Szilágyi Erzsébet fasorban volt. A Mártírok útján történt 95 karambol­­ból harminchat csak anya­gi kárral végződött, viszont meghalt négy ember, tizen­három súlyos, ötvenkilenc könnyebb sérülést szenve­dett. A járművezetői sza­bálysértések közül az el­sőbbségi jog megsértése húsz, a követési távolság meg nem tartása tizenöt, a gyorshajtás tizenhárom, a gyalogosok szabálytalan, il­letve tilos jelzésben való át­haladása tizennégy balese­tet okozott. A Szilágyi Er­zsébet fasor is veszélyes út­vonal — hatvan baleset, két halott, tizennégy súlyos, harminchat könnyű sérült — és különösen kritikus a Szilágyi Erzsébet fasor— Nyúl utca kereszteződése. A járművezetők figyelmetlen­ségét, gondatlanságát egy­értelműen kommentálja az alábbi adat: ebben a keresz­teződésben tavaly kilenc baleset történt a kijelölt át­kelőhelyen. Négy gyalogos súlyos, kilenc könnyű sérü­léssel került kórházba, mert a járművezetők a zebrán sem adták meg az elsőbbsé­get. A balesetek elemzéséből kiderült, hogy a tizenhárom gyalogost akkor érte a bal­eset, amikor a fogaskerekű végállomása felől a Nyúl ut­ca felé haladva keresztezte a Szilágyi Erzsébet fasort, és­­ biztonságosnak hitte a zebrát,­letve tilos jelzésben való át­haladással. A Báthory— Honvéd, a Markó—Honvéd, a Pálffy György—Honvéd, a Szemere—Markó, az Arany János—A­lpári Gyu­­­­la és a Szabadsajtó utca— Váci utca kereszteződésé­ben — ismételten — har­minchét baleset történt (há­rom halott, nyolc súlyos, harmincnyolc könnyű sé­rült), csaknem kizárólag az elsőbbségi jog meg nem adása miatt. A Szabadsajtó utca—Váci utca keresztező­désében hat karambol volt, valamennyi kijelölt gya­logátkelőhelyen, illetve a járdasziget és a járda kö­zött, ahol az , Erzsébet-híd felé haladó villamosok meg­állója volt. Vagyis olyan he­lyen, ahol az elsőbbség a gyalogosoké. (balogh) Óbuda, Újpest Óbudán a­­Szentendrei és a Bécsi út a két legforgal­masabb és leginkább veszé­lyes főútvonal. A Szentend­rei út múlt évi statisztikája: kilencvennégy baleset, nyolc halálos, negyvenhá­rom súlyos, hatvanhét könnyű sérülés. A legtöbb baleset, huszonkilenc oka a gyalogosok szabálytalan át­haladása, soké, mint a leg­gyakoribb gépjárművezetői szabálysértés, az elsőbbségi jog meg nem adása. A Szentendrei út—Mátyás ki­rály út kereszteződésében történt kilenc balesetből nyolcat a járművezetők idéztek elő — valameny­­nyit a kijelölt gyalogátkelő­helyen. A IV. kerületben balese­tek helyi ismétlődése nem fordult elő, kivéve a Váci utat, amelyet a XIII. kerü­leti szakasszal értékeltek. A V. kerületben a Bajcsy- Zsilinszky út, valamint hat útkereszteződés baleseti adatai és okai sokatmon­­dóak. A Bajcsy-Zsilinszky úton történt ötvenöt bal-­­­eset túlnyomó többsége . járművezetői szabálysértés­­ miatt következett be, mind-­­­össze kilenc karambolt­ okoztak gyalogosok, az út-­j­testen való szabálytalan, 11- 1 Fémhengerben gabona. A makói t­ ,mban új, 480 vago­­nos gabonatároló készült el. A kor­­ánálló fémlemezekből szerelt cellákat folyamatosan töltő fel. Az idei termés egy része már ezekbe a fémtárolókba kerül. (MTI fotó : Tóth felv.) NE LEGYEN GÉPMŰHELY A KÖZELBEN Fogyaszt a zaj ÉRDEKES MEGFIGYELÉST VÉGEZTEK A JÓSZÁGTELEPEKEN Nemcsak az emberre, az állatokra is káros hatást gyakorol a zaj. A szegedi Élelmiszeripari Főiskola állattenyésztési karának megfigyelései szerint a jó­szágtelepeken jelentős súlycsökkentést okozhat a zajártalom. Nemrég pél­dául a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére új technológiát dolgoztak ki több mint száz gazdaság­ban. Az új módszer csak azokban a mezőgazdasági üzemekben nem járt kellő eredménnyel, ahol gépmű­hely vagy egyéb­­zajforrás van a közelben. Az érzéke­nyebb i­degrendszerű álla­tok nyugtalanná váltak, zaklatták társaikat, ideges­ségük az egész állatállo­mányra átterjedt. A hízásra fogott szarvasmarhák súly­­gyarapodása naponta 10 százalékkal maradt el a tervezettől. A telep áthe­lyezése, a jobb körülmé­nyek megteremtése után igazolódott a szaktanács­­adó tudományos kutatók álláspontjának helyessége: a fejlődés szinte egyik napról a másikra meggyor­sult, a súlygyarapodás el­érte a kívánt szintet. | KERESZTEL | S^siribi-csiribá­­s máris | ^ modern bútorokkal | berendezett, ízléses ifjúsági | klub varázsolódot a régi­­ raktár helyére. Öt hét alatt | készült el a pici paradi­­­­csom. Mindent a gyár fia- 5 tagjai csináltak, a festéstől 1 a világításig. Százötvenen | dolgoztak rajta, huszonöt­és harmincas csoportokban,­­ nemegyszer teljes éjszakán­­ át. Az öregek először gya-­­ nakodva nézték a sürgölő-­­­dést: újabb bűn- és zajbar­­­ lánggá­ leszünk gazdagab­­­­bak! Ám amikor csinosad­és­ni kezdett a komor raktár­os helyiség, egy-két idős szaki­­ csak odasompolygott a­­ KISZ-titkárhoz, s nagy za­jt vartan előadta, hogy a­­ KISZ jelvényét sajátkezű­­­­leg szeretné a falra felfesz­í­teni, merthogy egyikük­­ sem akar kimaradni a bu­li libál. Az ízléses színárnya­­­­latok között talán furán­­ hat a rikító, kicsi otrombá­it­ra sikeredett jelvény, de­­ szívvel van az odamázolva,­­ kérem! S ezért néhány em­­­­bernek fontosabb, mint a­­ legsikerültebb Rembrandt­­repre. Az új klubban azóta is pezseg az élet. Előadások, táncos összejövetelek, ve­télkedők és tanfolyamok tar­­tják a programját, de a névadó ünnepség sem rit­ka benne. Egy ilyen „KISZ- keresztelő” végén fejcsó­­válva­ fordult egy galamb­ősz nénike a KISZ-titk­ár­­hoz: — Tudod, fiam, valami mégiscsak hiányzott nekem ezen a névadó ünnepségen. A KISZ-titkár szemében már éppen ecseri lakodal­mast táncolt a vidámság. Hogyne, hiszen egyszerre négy pufók emberpalánta kapott nevet a vadonatúj if­júsági klubban, a hozzátar­tozók és a brigádtagok csa­ládi körében. Az ünnepron­­tónak induló búcsúmondat sem szegte kedvét, sejtette, miről van szó: a nagyma­mának bizonyosan a szen­teltvíz hiányzott. — Mi hiányzott néni­kém? — Hát, az, hogy egyik szülő sem állt fel, hogy megköszönje ezt a szép ün­nepséget. Puff neki! Puff lett a KISZ-titkár ugyancsak. Azt hitte ... Mert az idősektől szinte elvárjuk a konzerva­tív véleményt, öregség és maradiság — Összenőtt fo­galmak a tudatunkban. Ép­pen ezért rettenetesen meg­lepődünk, ha egy-egy koro­sabb ember nem felel meg az öregekről rajzolt általá­nos képünknek, ha olyas­mit mond vagy cselekszik, ami egy húszévesnek is di­cséretére válna. A fiatalok jogosan dohog­nak, amikor méltánytalan­nak érzik a felnőttek elsie­tett ítéleteit, ám — szintúgy méltánytalan módon — egy-kettőre beskatulyázzák­­ ők is az időseket. Ezért történik meg, hogy gyakran kölcsönösen meg-­­ lepődünk.­­ Baranyi Ferenc A TEXTILIPARBAN Műszaki konferencia Június 4—10. között ren­dezik meg a XX. textilipari műszaki konferenciát. A háromévenkénti nemzet­közi összejövetelen ezúttal hatszáz hazai és 140 kül­földi szakember vesz részt. A plenáris ülésen elhang­zó előadást követően szek­cióüléseken 19 magyar és 51 külföldi textilipari mű­szaki előadáson számolnak be a legújabb technikai és technológiai eredmények­ről, az automatizálás és ki­bernetika alkalmazási le­hetőségeiről. Óvodaépítő üzemek Baja az egyike azoknak a Bács-Kiskun megyei tele­püléseknek, ahol viszonylag gyorsan sikerült óvodaépí­tési kooperációkat szervez­ni. A helyi gazdálkodószer­vek közül elsőként a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára kapcsolódott be az óvodai gondok megol­dásába. A gyár területén létesített 75 személyes nap­közis gyermekintézményt 100 személyesre bővítették. Most a városi és az Alsó­­dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság együttműködésével a vajai gyermekkórház mel­lett épül újabb korszerű, 75 személyes óvoda. Szeptem­­berben átadják. Készül az építési és működési terve egy újabb 50 személyes óvodának is. Ennek felépí­tését a bajai kismotor- és gépgyár vállalta. (MTI)

Next