Esti Hírlap, 1973. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1973-09-01 / 205. szám
A KOMPLEX PROGRAM JEGYÉBEN Cellulózkombinát az Angara mentén kezdődnek az előkészületek • Korszerű gyáróriás épül A magyar papíripar fejlesztése szorosan összefügg a szocialista országok gazdasági integrációját szolgáló Komplex Program céljaival. Figyelembe véve az importforrásokat, valamint a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségeket. Magyarországon az egy lakosra jutó papírfelhasználást a jelenlegi mintegy 45 kilóról 1985-ig a duplájára, 90 kilóra kívánják emelni. Man fa, víz A népgazdaság már eddig is jelentős mennyiségű papírt és nyersanyagot importált a szocialista közösség országaiból, a legtöbbet a Szovjetunióból. Van termékcsere is, s ennek keretében 1971—75. között harmincmillió rubel értékű lesz az árucsere Nemrég a Szovjetunió, az NDK, Románia és Magyarország elhatározta, hogy a Szovjetunió területén évi ötszázezer tonna kiváló minőségű cellulózt gyártó kombinátot épít közös erővel. A szibériai Uszty-Ilimben — kapacitását tekintve — ez lesz a világ egyik legnagyobb fehérített szulfátcellulóz kombinátja. Elsők között lesz műszaki tekintetben is: a legkorszerűbb, nagy teljesítményű automata berendezésekkel szerelik fel. Az építésben részt vevő partnerek azért választották ezt a vidéket, mert világviszonylatban is egyedülállók, itt a fakészletek, s a közeli Angara-folyó vize — a vegyelemzések szerint — kiválóan alkalmas a papírtermeléshez. bratszki vízi erőmű és alumíniumkombinát. A rendkívül sürgető határidő szerint a kombinát első kétszázötvenezer tonna kapacitású részlegében 1977 nyarán kezdik meg a termelést, a második részben egy évvel később. A technológiai folyamatok tervezését és bevezetését, a bonyolult szerelési munkálatokat a résztvevő szocialista országok közösen végzik, ők küldik a legtöbb berendezést is. Rajtuk kívül ugyanis néhány tőkésország is szállít gépeket és műszereket, mindenekelőtt Finnország, Franciaország és Svédország. A francia cégek például tíz üzemrész felépítésére kaptak megbízást, s ők küldik — kétszázhatvan millió frank értékben — az ehhez szükséges gépeket és berendezéseket. A megbízást a francia partnerek 1974—76. között teljesítik, s ellenértékként a kombinátban gyártott cellulózt kapnak. Ez az első A nagy jelentőségű cellulóz-együttműködést a szocialista országok úttörő jellegűnek tartják, amely például szolgálhat a KGST-országok közös nagy ipari beruházásaihoz. Ez az első olyan egyezmény, amely a Komplex Program útmutatásainak megfelelően az új együttműködési tomák gyakorlati megvalósítását is szolgálja, s ezen a területen több évre meghatározza a jó eredményekkel kecsegtető együttműködést. Halmai György Gépért termék Az előkészítő munkákat már az idén megkezdik, " több mint tízmillió rubelt költenek" a beruházásokra. Az építést a szovjet Bratszkgosztroj végzi. Ez a mammutvállalat már megfelelő tapasztalatokra tett szert olyan óriás építkezéseken, mint az uszty-ilimi vízi erőmű, valamint a ÜNNEPI DÍSZBEN A VÁROS Színes házak Esztergomban Színes terv készült az ezeréves fennállását ünneplő városnak. Az idén is sok látogatót fogadott, a következő hetekben is népes vendégsereget vár Esztergom. A fogadtatásra, az ősi város szépségeinek bemutatására szinte tudományos alapossággal készültek fel a házigazdák. A város főterén, a Széchenyi téren a sokféle színben pompázó házak színskáláját is tudományos terv alapján állították öszsze. Az európai viszonylatban is ritkaságnak számító tervet a Műszaki Egyetem rajz- és formaismereti tanszéke készítette el. Az alkotók elsőként azt vették figyelembe, melyek a legjellegzetesebb, a legértékesebb épületek, amelyeket ki kell emelni, s melyek azok, amelyeket stílusuknál, megjelenésüknél fogva háttérbe kell szorítani. Korabeli leírásokból tanulmányozták a házak színezését. A színezési terv 50—55 házat érintett. Minden ház homlokzatát lerajzolták, s ezen számokkal tüntették fel, hogy hol milyen színeket használjanak. A színskálában a sötétsziennai vöröstől az aranyokkerig és a nápolyi-sárgáig sokféle árnyalat található. Október 1-től április 30-ig 20-40 %-OS ÁRKEDVEZMÉNY A BÜKI KASTÉLY SZÁLLÓBAN 33/0-os utazási kedvezmény Bükre, az ország egész területéről. Alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz. Három, különböző hőfokú medence. • Kádfürdő • Súlyfürdő • Masszázs Szakorvosi tanácsadás. Fizikotherápiás kezelések. Kérjen részletes felvilágosítást! SAVARIA TOURIST Vas megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala 9701 Szombathely, Mártírok tere 1. Új utca — Újpalotán. A tízemeletes mammutházak között gyorsan halad az útépítő brigád, munkájukat nyílegyenes új utak jelzik. VOLT SZÉLESEBB, MÉLYEBB Keskeny a Balaton vize... NÁROM ÉVEZRED TÓTÖRTÉNELEM Milyen volt a múlt századokban a Balaton? Dr. Bendefy László, a földtudományok doktora több száz- és több ezer éves sírokat, leleteket vizsgálva, kiderítette, hogy a múlt háromezer év alatt milyen változásokon ment át a tó felszíne. A Balaton szintje a harmadik század végéig legalább két-három méterrel volt magasabb, mint ma. A enek megfelelően a víz 30—50 százalékkal nagyobb területet borított. Az első Sió-csatornát, a hozzá tartozó zsilippel, Galerius római császár építtette, hogy új termőterülethez jusson, s a víz szintjét lesüllyessze. A római légiók távozása után a csatorna eltömődött, a zsilip tönkrement, s a vízszint újra megemelkedett néhány méterrel. A 150 éves török hódoltság idején még kedvezett is ez az állapot: Nagykanizsától Székesfehérvárig a mocsár rengeteg természetes határként húzódott a két szembenálló fél között. A Balaton megcsapolásának gondolata a XVIII. század végéről származik. Az elgondolás — amely szerint három-négy méterrel süllyesztették volna a tó szintjét — a birtokosok ellenállásán megbukott. Hosszas huzavona után végül 1815-ben két méterrel csökkentették a vízszintet, jelentős területet hódítva el ezzel a mezőgazdasági művelésnek. De még a múlt század elején is másfél méterrel magasabban hullámzott a tó vize, mint ma. A mai szint elérését a több mint száz éve megépített új zsilip tette lehetővé. Mára tehát már nem a szabályozási feladatok vannak hátra, hanem az, hogy a Balatont tisztán, egészségesen, természetes élővilágával együtt megőrizzük a következő évszázadoknak. Térdben őszülsz Vines, a tehetséges, kedves filmrendező bánatosan mondta: — Nem tudom, mi van velem. Már hetek óta indokolatlanul fáj a térdem. Gyapjú Gyuri, a nagy magyar gondolkodó végigsimított haján, amely olyan sűrű, hogy ágyúval sem lehet lelőni a fejéről, s imigyen szála: — Te térdben őszülsz. Ennyi az egész. A hajad fekete még, de a térded rozoga. Nem akarok előtted hízelegni a természetnek, de be kell vallanom, hogy okosan és tehetségesen van megszerkesztve az egész. — Mire célzol? — érdeklődött Bines. — A térdedről van szó. Arról beszéltünk eleinte. De figyelj tovább. Az ember megszületik, kap egy remek szerkezetet, ami kitűnően működik, a csecsemő hallása éles, szeme, mint a sólyomé, lába, térde kitűnő, rugalmas, fáradhatatlan. Figyeld meg, hogy egy gyerek, aki csendesen ül egy széken, többet izegmozog, egyszóval, többet dolgozik, mint egy napszámos. Tele van energiával, ifjúsággal. Aztán elkezd romlani. Kezd romlani a szeme. Legyint. Oda se neki, szemüveget vesz, s ugyanúgy lát, mint azelőtt. Aztán mind erősebb üveget kell venni, de még mindig semmi baj. Kezd hullani a haja. De még nem kopasz. Csak ritkul. Aztán már kezdi észrevenni, hogy mindenütt van haja, csak a fején nincs. Legyint. Annyi baj! Haja mindenkinek lehet, nem nagy ügy. — Az már idegesítő, amikor hatszor kell megkérdezni az illetőtől, akivel beszélget, mit mondott, mert kezd gyengülni a hallása. Nem süket, hol vagyunk még attól, de amikor a karóráját a füléhez teszi, s nem hallja a ketyegést, bár az óra jár, kissé elszomorodik, de legyint. Kissé gyengül a hallásom, de annyi baj legyen. Beszéljenek velem hangosabban! S ha már az sem segít, ma már olyan fejlett a tudomány, a hallókészüléket olyan ravaszul lehet elhelyezni, észre sem lehet venni. Ugyanúgy hall, mint azelőtt, ha a ketyegést nem is, de kit érdekel egy kis ketyegés. Monoton dolog, mindig ugyanaz. Beszélgetni tud, ha nem is ért meg mindent, de nem baj, hiszen még tiszta haszonnak is tekinthető, hiszen annyi hülyeséget beszélnek az emberek összevissza. Jobb, ha a felét nem is hallja. Aztán jön a hű, az angyalát, de belejött a fájás a fogamba. Ezt már nem lehet kibírni, itt csak a fogorvos segít. Segít is. Kihúzza. Az ember legyint. Annyi baj legyen. Harminckét fog úgyis sok egy kicsit. Egyrészt kinek hiányzik az az egy vagy ■ kettő, vagy három, meg az-'tán ma már olyan fejlett a tudomány, hogy a pótlás jobb, mint az eredeti. Egy , híres, nagyon-nagyon tehetséges színésznő mondta: — Csak harminchat éves korom óta vagyok boldog. Akkor húzták ki az utolsó fogamat. Addig állandóan gyötört a fogfájás, attól kezdve nem fájt soha semmi. A műfog általában szebb is, mint avalódi, s jobban lehet vele rágni. Na eddig eljutottunk. Aztán kezdenek jönni a belsőbb dolgok. Az, hogy ejnye na, hirtelen nem jut eszembe. Később sem, mert az emlékezőtehetség kezd romlani. Meg jönnek a még belsőbb bajok, hogy ejnye, de nehezen kapok levegőt, csak nem a szívemmel van valami■ zűri? De bizony, de nem baj, hiszen ma már olyan fejlett a tudomány, kap az ember egy kis orvosságot a szere, egy kicsikét a gyomorra, egy pirinyót erre, már lassan kint hét-nyolc féle orvosságra kell emlékezni, de semmi baj, így lesz jó a közérzet. Bines rosszkedvűen figyelt: — Csupa kínos dolgot mondtál Gyapjúkám. Mi ebben a természetben olyan nagyszerű? — Nem érted? Mire meghal az ember, már alig van mit veszítenie, mert a fontosabb részek már használat közben elfogytak. Királyhegyi Pál Laci a fronton Szenvedélyes naptárgyűjtő és -olvasó vagyok. A minap egy 1916-os Hölgyek Napjára került a kezembe. Azonkívül, hogy Kosztolányi Dezső és Molnár Ferenc egyegy írását is közli, nincs benne figyelemre méltó érdekességű szokványos kiadvány, amilyenből száz meg ezer látott napvilágot a kalendáriumokban és évkönyvekben oly gazdag Magyarországon. 1916 ... Megjelenésének sincs tehát kerek évfordulója, a szeptember hónap táblázatánál egy kicsit mégis elidőzöm, s eltűnődöm. Az ismeretlen, hajdani olvasó, illetőleg a naptár tulajdonosnője szeptember elsejét ceruzával megjelölte, s az oldal margóján még ma is könnyen olvasható, bár halványul a bejegyzés: „1-én ment Laci másodszor a harctérre”. Igen, igen — eszmélek föl —, akkor már harmadik éve rengett a föld Európában: 1914— 1918. Aztán 1939—1945. Ki tudná megmondani : sokat szenvedett földrészünkön, az Uraitól az Atlanti-óceánig — tucatnyi nyelven, de ugyanabból a szeretetből fakadó aggodalommal — anyák és feleségek, vajon hány Laciról jegyeztek be ilyen, vagy hasonló emlékeztetőt? ... S ha a múló idő a naptárakból kifakítja is a bejegyzéseket — Európa népei nem felejtenek! Sz. J. Zsiguliba ablaktörlő Várpalota & Dudar után most Tapolcára telepít új üzemet a Veszprémi Bakony Művek. Tervszerű ipartelepítésével elsősorban a bányásztelepüléseket segíti munkalehetőséggel. A tapolcai új üzem építését a Bakony Művek és a városi tanács közösen vállalta. Tapolcán a tervező szerint évente 1,3 millió ablaktörlő kart gyártanak majd a Zsiguli és a Polski Fiat gépkocsikhoz. A termelést még az idén megkezdik.