Esti Hírlap, 1973. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-01 / 230. szám

A jelölőgyűléseken hangzott el Kérték a lakók, intézkedett a tanács 470 javaslat sorsa . Tavasszal a tanács­tag-választásokat megelő­ző jelölő gyűléseken nagyon sokan elmondták gond­jaikat, javaslataikat. A jegyzőkönyvek négyszáz­hetven­ felszólalást rögzí­tettek, túlnyomó többség­ben közérdekű témákról — kezdi beszélgetésünket Kelly Lajosné, a II. ke­rületi Tanács V. B. elnök­­helyettese. — Ez is bizo­ny­ít­ja, hogy a lakosság javaslataival, észrevételeivel mindin­kább részt vesz a tanács, közvetve az államigaz-,­gatás munkájában. A négyszázhetven felszó­lalásból tükröződik: bíz­nak benne, hogy a véle­mény, a javaslat meghall­gatásra talál, s az intézke­dés sem marad el. — Mi történt a jelölő gyűlések óta? — A felszólalások inté­zését politikai jelentőségű feladatnak tekintettük. A szakigazgatási szervek so­ron kívül hozzákezdtek a válaszadáshoz. A négyszáz­hetven felszólalás nehéz feladat elé állította az osz­tályokat. Áprilisban ötta­gú munkabizottságot jelöl­tünk ki, ez a testület a szakigazgatási szervek ve­zetőinek meghallgatása után rangsorolta a javas­latokat. Megvizsgálták, javasolták: mit lehet azon­nal elintézni, mit lehet még az idén megoldani, mit kell 1974—75-re elten­ni, milyen feladatok hú­zódnak át a következő öt­éves tervre, s mi az, ami irreális, megvalósíthatat­lan. A válaszokat megküld­tük a hozzászólókon kí­vül a tanácstagoknak is, mert fontos, hogy a ja­vaslattevőkkel szemé­lyesen beszéljenek. Az elhangzottak főként a műszaki osztály és az IKV munkáját érintették. So­kan kifogásolták az utak rossz állapotát, a közvilá­gítás elégtelenségét. Fog­lalkoztak a víz- és a gáz­vezetékhálózat elavultsá­gával. Kérték a 39-es és az 5-ös busz útvonalának módosítását. Szóvá tették a 84-es, az 56-os és a 11-es autóbusz zsúfoltságát, az Újlakot a Moszkva térrel összekötő 18-as villamos eredeti útvonalának meg­változtatását. Több helyre kértek várócsarnokot, for­galmi lámpát, újabb gya­logátkelőket. Szóba kerül­tek a játszóterek és a spor­tolási lehetőségek is. A műszaki osztály azon­nal megoldhatónak mi­nősített hetv-két ügyet. Az intézkedéseket meg­tették.­­ Az ingatlankezelő vállalat hatvanöt hozzá­szólás intézésére volt köte­les. Általában házak tata­rozását kérték. Többen ki­fogásolták a tatarozások minőségét, a munkák el­húzódását, a társadalmi tulajdon védelmének meg­oldatlanságát. Az azonnali tennivalókat az IKV már elvégezte több mint száz­ezer forint értékben.­­ A jelölő gyűlés óta már meg­nyílt a százszemélyes Medve utcai óvoda, 1975- ig szeretnénk átadni az öregek napközi otthonát, s 1974 elején a hidegkúti if­júsági könyvtárat is. — Tapasztaltuk: ez az ügyintézési mód helyes. A válaszok nem voltak sab­lonosak, külön gondot for­dítottak a közérthető fo­galmazásra, a tényeken kí­vül az okok feltárására. Vannak természetesen még gondok. A tanácsta­gokat jobban be kell vonni az ügyek intézésébe, hasz­nos lenne a szorosabb kapcsolat a javaslatte­vőkkel a későbbiekben is. A jelölő gyűlések felszóla­lásainak intézésben elin­dultunk ezen az úton. Horváth László JOGHURT, KEFIR kiegyen­súlyozott étrend Polipmarkoló a Duna-parton. Hazánk legnagyobb folyó­jának felső szakaszán évente tízmillió tonna árut szállí­tanak. Ezért szükséges a kedvező hajózási út állandó gondozása. Ezt a munkát az Észak-magyarországi Víz­­­­ügyi Igazgatóság szakemberei végzik. Tervpályázat A százhalombattai és a Pest megyei Tanács, a Köz­lekedési- és Postaügyi Mi­nisztérium, valamint az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium tervpályá­zatot hirdet Százhalombatta városközpontjának rendezé­sére. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklő­dők az Építésügyi és Város­­fejlesztési Minisztériumban, s a kész terveket legkésőbb december 10-ig kell elkül­deni postán a százhalom­battai Városi Tanács mű­szaki osztályának. A legjobb munkák díjazására és meg­vásárlására összesen 300 000 forintot irányoztak elő. (MTI) Kórházbővítés Tető alá került a nagyka­nizsai kórház új, 450 ágyas főépülete. Az eddig megle­vő kórházat is fejlesztik, korszerűsítik,­az új 450 ágy­­gyal a kórházban már ösz­­szesen hétszáz fekvőbeteget tudnak ellátni. A most fel­épült hétemeletes épületben már megkezdődött a tech­nológiai szerelés, egyik szárnyában kap helyet — 22 "orvosi munkahellyel — az új városi SZTK-rendelő. (MTI) UTÓPIA A tanács lakásgazdál­­kodási osztályán a főelőadó bekapcsolja a messzelátót, a radart, egy különleges csodakészü­lé­­ket és már szól is az elő­adónak: — Trombitás Tibor Ka­pos utcai lakos érkezik! Nincs megelégedve Med­vecukor utcai lakásával és Duna-parti lakást szeret­ne. Intézkedjék! Amikor Trombitás a la­kásügyi osztályra érkezett, a főelőadó egy ívet tett elé. — Mi ez? — kérdezte Trombitás, mire megma­gyarázták, hogy új lakásá­nak szerződését adták át. — Pont a 13-as számú lakást kapom? — kérdez­te az ügyfél. — Kérem, a készülé­künk jelezte, hogy ön elég sajnálatosan még min­dig babonás és ezért, mia­latt feljött hozzánk, intéz­kedtünk. A számot azóta már ki is cserélték 12/A- ra. — Köszönöm. Milyen a fürdőszoba? — Modern, de egészen a mennyezetig akarjuk csempézni, ma estig ké­szen is lesznek a munká­val. — Nagyszerű, akkor megyek, még intézkednem kell a telefon átkapcsolá­sa ügyében. — Már elintéztük, ami­kor megláttuk önt és ké­szülékünk jelezte gondola­tait, kívánságait. Azt nem sikerült megállapítanunk, hogy milyen színű készü­léket óhajt. Mi a vajszínűt választottuk az ön számá­ra. — Remek! Köszönöm. — Nincs mit. Azért va­gyunk itt. Megtörténhet, hogy zöldövezeti lakást akar. Ezekben nagy a vá­lasztékunk. Van például egy szép négyszobás vil­lánk kis fenyőerdő köze­pén. Bérelhet hasonlót csörgedező patakkal is. Csak szóljon, ha megunta a Duna-parti lakást, rög­tön... intézkedünk. Nicsak. S megint egy kedves ügyfél.! Miben lehetünk szolgála-­ tára?­­ — Én kérni szeretnék­ valamit. — Lakásügy? — Nem, kérem, nekem ! szép lakásom van. — Ha nem lakásügy, ak-­­­kor tessék a huszadik­ emelet 201-be menni. Az ügyfél bekopogtat a­ 201-be. — Mit óhajt? Mi min-­­ den kívánságot elintézünk.­ — Kérem, nekem kösz-­ vényes a lábam és ... — Ne is folytassa. Be-­­ utaljuk egy luxusszanató-­­ riumba. — Nem használ a­­ gyógykezelés. Egy hét­­ alatt magától elmúlik a­ köszvényroham. Más ké-­­ résem van. Alig tudtam­ feljönni a lépcsőn. Sza-­­badna itt megvárnom,­ amíg a liftet megcsinál-­ ják? Lefelé még nehezeb-­ ben megyek. — Kérése teljesíthetet-­ len. Most szeptember van,­ decemberre ígérték a javí- j tást, de szívesen kiegyez- e nénk januárban is. Palásti László ! Új­ meder a Ronyvának Évről évre megismétlődő áradásával tetemes károkat okoz Sátoraljaújhely keleti városrészében a Ronyva patak. Az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság az áradások megszünteté­sére több mint ötvenmillió forintos költséggel új med­ret épített. A munkát a Ronyva "torkolatánál kezdték, s a városon átha­ladva készítették el a mintegy hat kilométeres fis szakaszt. Az árapasztó me­der kialakításával megvál­tozott a Bodrogközből a városba vezető közúti for­galom rendje is, több hidat építettek. A csehszlovák határnál elosztó zsilip készül. Ezzel az áradáskor lezúduló víz nagyobb részét az új, ki­sebb részét pedig a régi mederbe irányítják, meg­gyorsítva ezzel az ár levo­nulását. Az építők ma kezdtek hozzá a zsilip sze­reléséhez. (MTI) RÓZSA MELLÉ NEFELEJCS KELL Írja az akácvirágot • Vert falú, pin­gált ház • Szirma kék, közepe sárga Színes virágok, kúszó in­dák fénylenek a kis fehér ház falán. Híres kalocsai pingálóasszonyok festet­ték a mesebeli kertet a kalocsai népművészeti házra. A réges régi, 1786- ban épült vert falú paraszt­ház ma múzeum. KANTA, KUCI — Az asszonyok így sze­rették festeni házukat — mondja kísérőm, Bolyári István. — Maguk keverték a festéket, válogatták a színeket. A szállásokon, a tanyákon ma is így pingál­­ják a házfalat meg a tiszta konyhát. A népművészeti házat hosszú gyűjtés után rendezték be régi tárgyak­kal. Magam is elhoztam egy-két korsót, vizes­­edényt, kantát; a padláso­mon találtam. Van itt tűz­hely, kemence, kuckóval. Az ilyen kuciba zavarták régen az asszonyok a gye­rekeket, ha rosszalkodtak. A tiszta szobában magas, vetett ágy van, meg sub­lót, díszes bölcső is, a fa­lon gyertyák, amelyeket akkor gyújtottak meg, ha valaki meghalt. — Milyen régi bútorok, tárgyak hiányoznak még? — Sokféle eszköz kelle­ne még ide. Egy eredeti dróton függő lámpa, meg régi körtés óra — a körte alakú súlyokról kapta a nevét. És elkéne még a sa-­­rokba egy kenyérszakajtó is. SOK-SOK SZÍN Szemközt, a Kalocsai N­épművészeti Szövetke­zetben író és kézimunkázó asszonyok készítik a re­mekmívű kalocsai cifra ruhákat, térítőket, főkötő­ket. Kovács Gergelyné Csertőről jár be. Hozza a kihímzett munkát, s míg új előírt — előrajzolt — mintát kap, addig is dol­gozik. Fehér fonallal min­táz egy csipkés szélű nagy térítőt. — Kihímezek én egy té­rítőt vagy egy szoknyát két ránt alatt, ha nincs sok dolgom a mezei munkával. Ha az ember jó kedvvel ébred, akkor gyorsabban megy a hímzés. Egy-két órára félredobom, míg megfőzök, ellátom az ál­latokat, aztán újra előve­szem. Legszívesebben a színeseket hímzem, minél több színt szeretek bele­­varrni a térítőkbe. A homokmégyi íróasz­­szony, Egri Károlyné mun­kája messze földön híres. — Nemrég jöttem haza Spanyolországból — mondja —, Barcelonában, a magyar kiállításon pin­­gáltam egy kemencét. Jár­tam már Brüsszelben — ez volt az első bemutató utam —, Moszkvában, Mi­lánóban, még Damasz­­kuszban is. Sokan órákig elnézik, ahogyan festek. Először csak egy kis fol­tocskát írok, aztán a szír­mokat, meg az indákat. Egy virág pingálása eltart egy óráig is. — Kitől tanulta a pin­­gálást, a szép minták írá­sát? — Kislánykoromban sokszor figyeltem a szom­széd öregasszonyt, amint rajzol vagy pingálja a ház falát, aztán egyszer csak én­ is elkezdtem írni. Az iskolában is első rajzoló voltam, tizenöt éves ko­romban a mezőgazdasági kiállításon bemutatóként pingáltam. Sokan ismernek a környéken, velem írat­ják ki ruháikat, de otthon magamnak is sokat pingá­zok. A véremben van már ez, csak úgy rakom a min­tákat, tudom, hogy a rózsa mellé nefelejcs kell, meg sárga bimbó és lila orgo­na. Egy délelőtt kitervelek, kiírok én egy kötényt vagy pruszlikot, s ha néha van időm, magam is hímzek. Szeretem a színeket meg a kalocsai szomorú mintát is. Régebben itt harmincadik életévükön túl az asszo­nyok már nem járhattak cifra, puccos pruszlikban, ruhában, csak a szomorút hordhatták, amely sötétebb alapanyagra, kevésbé szí­nes hímzéssel készült. EZ MARISKÁÉ — Melyik a kedvenc vi­rága, amelyet legtöbbször írt az anyagokba? — Mindig lehet újítani, s az ember önkéntelenül is mindig más mintát raj­zol. Legtöbbször talán a kék virágot írom sárga középpel, erről mindenki tudja, hogy a Mariska vi­rága. Szeretem írni az akácvirágot is. Minden írónak megvan a maga sa­játságos tervezése, mind­egyik másképpen helyezi el a mintákat. — Mennyire népszerű ez a „szakma” a fiatalok kö­rében? — Sokan jelentkeznek itt, Kalocsa környékén is a fiatalok közül. Behoznak néhány tervet, sokan be­dolgozókká válnak. Hiszen ismét szeretik a népek a szép kalocsai hímzést. Kócsag Piroska

Next