Esti Hírlap, 1973. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-01 / 257. szám
• Él egy híres magyar asszony a dél-franciaországi Vence-ban — Károlyi Mihályné. Kovács András tvfilmjében vele, Andrássy Katinkával tölthettünk egy órát, hogy elbeszélgessünk a forradalomról, a munkáról, gyermekkoráról, reményekkel és fájdalommal teli emigrációs éveiről. Kovács András ismét a legegyszerűbb módszert, a beszélgetést választotta. Korábbi portréfilmjeihez, filmpublicisztikáihoz hasonlóan a tegnap esti párbeszédben sem hangzott el egyetlen fölösleges, pontatlan, tartalmában vagy megfogalmazásában elhibázott kérdés. A rendező semmiféle látványos eszközt nem használt fel a beszélgetőtárs, Károlyi Mihályné tvportréjának hitelesítésére, nem sietett illusztrálni az elhangzottakat. Az eseményeket, történelmet megidéző emberi szó kapott főszerepet, s a beszélgetésben hallatlanul izgalmas korszak, történelmi sorsforduló krónikája elevenedett meg a „koronatanú”, a művelt közéleti ember, a sokat megélt, csillogó humorú asszony szemszögéből. Ritkán látható ilyen derűsen nyugodt, kiegyensúlyozottan szerkesztett portréfilm. Csak látszólag eszköztelen, a képek belső ritmusa a beállítások és a vágások nagyon is igényes rendezői munka eredményei. És Kovács András, egy hatalmas korszak tényanyagának, történészszemmel is elismerést érdemlő riportere volt. (kvg) • Nevét az angol sajtó egy ideje felkapta, a nagy popénekesek közé emelte. Vikki Carr tegnap este bemutatkozott a magyar közönségnek is. Előnyösen. Kellemes szórakozás volt a félórás műsor, széphangú énekesnőt ismertünk meg, hangjával s arcjátékával egyaránt érzelmeket kifejezőt. S volt-e tanulság a mi hasonló jellegű műsorainkkal összevetve? Szerintünk volt. Az, hogy az ilyen show-műsor nem igényel okvetlenül soha nem volt, falrengető ötleteket, különleges helyszíneket, operatőri bravúrokat, elég, ha jó az énekes és jók a számok, amelyeket előad. m BEMUTATÓ A VÖRÖSMARTY TÉREN Richter, Ojsztrah Kogan Megkezdődtek a szovjet hanglemezhetek A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat idén is megtartja a szovjet hanglemezheteket. Ebből az alkalomból ma délelőtt árubemutatóra és sajtótájékoztatóra hívták meg az újságírókat a Vörösmarty téri Hungaroton Hanglemez Szalonba. A világ legnagyobb hanglemezgyártó vállalatai sorában is nevezetes a szovjet Melódia cég. A vállalatot 1964-ben hívták életre, de a Népbiztosok Tanácsa már 1919-ben külön rendelettel államosította a hanglemezipart. A vállalat kötelékébe tartoznak mind a lemezpréselő üzemek, mind a stúdiók, valamint a Hanglemezek Házai, amelyek kereskedelmi és közönségszolgálatot töltenek be. Hét szovjet városban működik korszerű stúdió. Az új felvételeket a legújabb sztereotechnikával készítik, átlag 1200 lemez jelenik meg évente, s a katalógus körülbelül 25 000 felvételt tart nyilván. Köztük több mint száz teljes operát, húsz teljes balettzenét, számos szimfonikus és kamaraművet. Magyarországon immár negyedszázada jól ismertek és népszerűek a szovjet hanglemezek. Vonzerejüket növeli a nagyszerű előadói gárda mellett a lemezek mérsékelt ára. Forgalmuk évről évre emelkedik, tavaly 246 ezer forintért vásároltak szovjet hanglemezt a zenebarátok és az idén ez a szám tovább nő. ízelítőül néhány a Magyarországon újonnan kapható szovjet hanglemezekből. Szvjatoszlav Richter repertoárján Bach, Brams, Schumann, Beethoven, Prokofjev és Bartók-művek sorakoznak. David Ojsztrah karmesterként és hegedűművészként is szerepel a lemezeken, elsősorban Mozart-művekkel. Kaphatók felvételek Gidon Kremer, Viktor Tretyakov, Tatjana Grindenko hegedűművészek játékáról, Anatolij Vedernyikov zongoraművész közreműködésével. Oleg Kogan és Jelizaveta Leonszkaja Schubert-szonatinákat játszik, Gennadij Rozsgyesztvenszkij és Kiril Kondrasin dirigálásával. A világhírű szovjet szimfonikus zenekarok közül a Leningrádi Filharmonikus Zenekar és a Moszkvai Nagyszínház Zenekara felvételeiből lehet válogatni. Két kitűnő kamaraegyüttes is szerepel a kínálatban: a Leningrádi Kamarazenekar és Lev Markiz kamaraegyüttese. Rajtuk kívül még a többi között a Szvesnyikov vezette Orosz Akadémiai Kórus, továbbá az Orosz Népi Hangszeregyüttes és az Urai Népi Kórus hanglemezfelvételei egészítik ki a repertoárt. Égtájak, szerelmes versek A TÉLI KÖNYVVÁSÁR ÚJDONSÁGAI Százötven új irodalmi alkotás jelenik meg a téli könyvvásárra, összesen 3 és fél millió példányban. Illyés Gyula Minden lehet című kötete a költőnek a múlt öt esztendőben írt mintegy nyolcvan új versét tartalmazza. Nagy László Versben bujdosó című gyűjteménye hat év költészeti termésének javát kínálja. Simon István Örök közben címmel megjelent kötetének előszavában harminc év verseinek szigorúan megrostált válogatását ajánlja. A világirodalom legszebb szerelmes versei a címe annak az összeállításnak, amely az ókortól a huszadik századig négy évezred költészetét tárja az olvasó elé Lator László szerkesztésében. Ritkaságszámba menő kötetnek számít a Sámándobok szóljatok című összeállítás, amely Bede Anna tolmácsolásában Szibéria őslakosságának népköltészetével ismerteti meg az olvasót. A magyar könyvnyomtatás 500. évfordulójára jelentetik meg Heltai Gáspár Krónika az magyaroknak dolgairól című díszes kiállítású könyvét, amely a Kolozsvárott 1575- ben megjelent mű facsimile kiadása. A nagy sikerrel indult Magyar Remekírók sorozatban jelenik meg Nagy Lajos A lázadó ember című kötete, amely a prózaíró önéletrajzi művén kívül növeli a termésének és karcolatainak legjavát tartalmazza. Ugyancsak a téli könyvvásár újdonsága lesz Veres Péter válogatott műveinek kötete, valamint az Égtájak 1973 című összeállítás. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat tájékoztatása szerint különösen sok lesz a gyermekek megajándékozására alkalmas könyv. A téli könyvvásár idején 115 bolt és 64 pavilon várja a vásárlókat, és ekkor rendezik meg a 37. könyvsorsjátékot is. (MTI) ÉRTESÍTÉS A BKV NYUGDÍJASAINAK A Budapesti Közlekedési Vállalat értesíti nyugdíjasait, hogy az utazási igazolványok értékszelvényeinek cseréje az 1974. évre, november hónap folyamán, a következő időrendben történik: 8-án, 9-én és 10-én, A-tól F-ig (Albritovszkitól Ezsiásig) 12-én, 13-án és 14-én: F-től K-ig (Faviktortól Jusztiig) 15-én: Ifi-án és 17-én: K-tól M-ig (Kabóktól Luzsáig) 19-én, 20-án és 21-én: M-től S-ig (Macskásból Rüherig) 22-én, 23-án és 24-én: S-től V-ig (Sabliktól Uzsákig) 26-án és 27-én: V-től Zs-ig (Vaculától Zsovákig) Kérjük, hogy az értékszelvények kicserélésére munkanapokon 8-tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig, bérletpénztárunk Budapest VII., Akácfa u. 15. sz. alatti helyiségében szíveskedjenek megjelenni. A bérletek érvényesítéséhez be kell mutatni — az 1973. évre kiadott utazási igazolványt, — a legutóbbi havi nyugdíjszelvényt, — az 1958. január elseje előtt született gyermekek esetében az iskolai igazolást, — a nyugdíjassal egy lakásban lakó, a háztartását vezető élettárs részére hatósági igazolást. Azok a nyugdíjasaink, akik a megjelölt időpontban nem jelennek meg, csak 1974. január 25-e után cserélhetik ki utazási igazolványaikat. Szereplőváltozás a Candidában: a Madách Kamara Színházban G. B. Shaw Candida című színművének Prosperina szerepét Békés Itala vette át. (M'ri-fotó Tóth felv.) Tv-műsorok november 7-én Filmek, előadások, tévéjátékok bemutatásával emlékezik meg a Magyar Televízió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. November 6-án Míg az energia felszabadul címmel Szibéria végtelen természeti gazdagságának feltárásáról és kiaknázásáról láthatunk riportfilmet. Az esti órákban A műfordító műhelyében című sorozatban Rab Zsuzsával ismerkedhetünk meg. November 7-én a reggeli órákban kapcsolják a moszkvai Vörös teret, ahonnan a hagyományos felvonulást láthatjuk. Ugyanezen a napon 19.20-kor sugározzák a Szovjetunió magyarországi nagykövetének ünnepi beszédét. Este vetítik Az árnyak délben tűnnek el című filmsorozat első részét. Ezután a szovjet és a magyar televízió közös szórakoztató műsora következik. November 8-án, a második műsorban, az Aljosa Karamazov című Dosztojevszkij regénye nyomán készült — tévéjáték kerül képernyőre. Szombaton este pedig A porond művészei címmel a Szovjet Állami Nagycirkusz budapesti vendégjátékának emlékezetes részleteit elevenítik fel. Mennyei riport KARINTNY-SOROZAT A RÁDIÓBAN Karinthy Frigyes életművét bemutató sorozatot indít a Rádió november 5-én. A sorozat egy-egy adásában a Karinthy életpályát csoportosítják egy-egy központi téma köré. A szerkesztő: Kaposy Miklós, a rendező Marton Frigyes. A szatirikus műsorban műfajilag vegyes, változatos humoreszkek, groteszkek, publicisztikák hangzanak el. November 5-én este a Petőfi adón Tanár úr, kérem! címmel indul a sorozat, amely Karinthy gyermekkori naplójából, verseiből, valamint későbbi novelláiból és humoreszkjeiből nyújt ízelítőt. A hétfő esténként jelentkező adásban Karinthy Frigyest Latinovits Zoltán személyesíti meg. Az egyes előadások a többi közt így írtak ti: Levél a szedőhöz, Kiáltvány, Megnyomok egy gombot, Minden másképp van címmel lesznek hallhatók. Szó kerül emberek, állatok, furcsa, ritka tulajdonságairól, Karinthy véleményéről a tudomány és technika korszakáról, a pénzről és környékéről. A sorozat utolsó két darabja tulajdonképpen egy-egy hangjáték, Mennyei riport és Utazás a koponyám körül címmel. A Karinthy-műsor célja: teljes képes adni az íróról, akinek életműve a ma emberéhez is szól. Hétfő este lép először színre a Magyar Rádió Karinthy-színpada, amely a humor művészi, irodalmi, szatirikus oldalát igyekszik hangsúlyozni. Az egyes adásokat, hasonlóan a Rádió Kabarészínházához, szintén a közönség jelenlétében veszik hangszalagra, így a szatirikus jelleget a közönség magatartása, tetszésnyilvánítása szinte percről percre meghatározza. A Rádió szórakoztató osztályának munkatársai önálló teljes szatirikus műsorok elkészítését tervezik. Ellesett riportázsok, humoreszkek, vidám jelenetek hangzanak el majd a Karinthy-színpad rádiós pódiumán. Nem tudom, mit szólna hozzá az olvasó, h ha ezen a helyen most arról olvashatna részletes és kimerítő beszámolót, hogy e sorok írója ma korán kelt fel, a lakásától loholva tette meg az utat az autóbusz megállóig, út közben hosszú ideig tartó sorompót kapott és négyszer állította meg piros-tilos jelzés, emiatt aztán sietve keresett alkalmat, hogy lediktálhassa a mai rádiókritikát. És így tovább... Bizonyosan dühösen lecsapná az újságot, mondván: mi közöm nekem ehhez, nem erre vagyok kíváncsi, ez a legteljesebb magánügy. Mindez soha nem ötlött volna fel bennem, ha nem hallgatom meg a tegnap délutáni Klubrádiót, amelyből több más hasonlóan „közérdekű” bejelentés között azt is megtudhattuk, hogy X riporter mely tánciskola parkettjét koptatta, miért olyan elegáns mindig, s hogy Y riporter rendszeresen megfeledkezik a számlabefizetésről. De meglepődve hallhattuk azt is, hogy aki nekünk a rádióban egyik kedvenc műsorunkat konferálja és kommentálja, az sok butaságot beszélt az újságíróiskolában, sőt, még mindig szokott néha csacsiságokat kérdezni; például: hogyan lehetne ő is hasonlóan okos és nagy egyéniség, mint az, akiről éppen szó esett. A tegnapi adásban kulisszatitkokról fátyolt lebbentő riporterek valamennyien jó ismerőseink, naponta halljuk a hangjukat, s nem egy emlékezetes műsorukat idézhetnénk fel, amely meggyőzött bennünket tehetségükről, rátermettségükről, szakmai hozzáértésükről. Ám mindez nem ok arra, hogy olyan személyes ügyeikkel traktálják a rádióhallgatókat, amelyek egy baráti társaságban, vagy egy speciális szakmai összejövetelen érdekesek, esetleg fontosak is lehetnek, de nem tartoznak ránk, a hallgatókra. Különösen nem akkor, ha ugyanazt a riportert egy héten belül kétszer is vallomásra bírják. Szilágyi János önportréját ugyanis a vasárnapi Hang- Kép Magazinban már megcsodálhattuk. Hogyhogy nem, most, a Klubrádióban, ez a második már nem hatott a reveláció erejével. Tévedés ne essék: nem az oldott, kötetlen hangvételt kifogásoljuk, hanem a témát kérdőjelezzük meg. S ezzel együtt a talán nem túlzott óhajt is megfogalmaznánk: ha lehetséges, egy kicsivel kevesebb magán- és több közügyet tárgyaljanak. (harangozó) Francia hetilap a magyar filmről A France Nouvelle, az FKP hetilapja hosszabb tanulmányt közöl Albert Cervoni tollából a magyar filmművészetről. Cervoni részletesen elemzi Kovács András, Zolnay Pál, Szabó István, Gál István, Bacsó Péter, Fábry Zoltán, Kása Ferenc és Kézdi-Kovács Zsolt legújabb alkotásait, s hangsúlyozza, hogy a magyar filmművészet, amely a hatvanas évek elején különösen magára vonta a figyelmet, 1973- ban is változatlan vitalitásról, megújhodási képességről tesz tanúságot.