Esti Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-01 / 77. szám

!ÁPRILIS 7-E Egészségügyi világnap „JOBB TÁPLÁLKOZÁS — EGÉSZSÉGESEBB VI­LÁG!” Ez lesz a jelszava az egészségügyi világnap­nak, amelyet ebben az esztendőben is április 7-én tartanak. Az Egészségügyi Felvilá­gosítási Központban el­mondták, hogy áprilisban országszerte előadásokat, ankétokat rendeznek — a megyei egészségügyi neve­lési csoportok közreműkö­désével —­ a korszerű táp­lálkozásról, és felhasznál­ják a tömegkommunikáció sokoldalú lehetőségeit is: a filmhíradó például egy hé­ten át napirendre tűzi az egészséges táplálkozással kapcsolatos legfőbb tudni­valókat. Ugyancsak foglal­kozik a témával a rádió és a televízió is. Tanulnak a vasutasok A MÁV tervszerűen gon­doskodik a vasúti vezetők utánpótlásáról. Szombat­helyen tanfolyam indult a különböző szakszolgálatok — forgalom, vontatás, épí­tés, pályafenntartás, ke­reskedelem, hírközlés — jövő vezető gárdája szá­mára. Az ország mind a hat vasútigazgatósága kül­dött fiatal, tehetséges szak­embereket az iskolába. Emellett a szombathelyi igazgatóság területén dol­gozó közvetlen munkahelyi vezetők továbbképzéséről is gondoskodnak. Új szőlő­­telepüések A Minisztertanács egy évvel ezelőtt határozatot hozott a szőlőtermelés és a borászat fejlesztéséről, a telepítések állami támoga­tásának rendszeréről. A szőlőtelepítési program megvalósításához kedvező feltételeket teremtenek a kis termelőszövetkezetek egyesülésével létrejövő több ezer hektáros nagy gazdaságok. Az új szőlőterületek felére a nagy termőképességű, fagy­nak és betegségnek ellen­álló, kitűnő minőséget adó olaszrizlinget telepítenek. ERŐSÁRAMÚ IPAR Modern villamosok, háztartási gépek Jó hírnév a világpiacon Világszerte keresett cik­kek a villamosgép-gyártás, az erősáramú ipar termé­kei. Az erősáramú ipar ellátja a hazai villamosenergia­ipart modern erőművi gé­pekkel, berendezésekkel, turbógenerátorokkal, transzformátorokkal, nagy­­feszültségű készülékekkel. A vasúti közlekedésnek villamos mozdonyokat, a városi közlekedésnek kor­szerű villamos-motorko­csikat gyárt. Az építőiparnak a lakás­­építési programhoz és az ipari létesítményekhez sze­relvényeket, kábeleket, ve­zetékeket, világítótesteket és sok más terméket ad. A lakosságnak háztartási gé­peket készít. Az iparág színvonala, termékeinek korszerűsége közvetlen ha­tással van az egész népgaz­daságra. Kedvező, hogy az ipar­ág vállalatainak termék­összetétele mind jobb­em igazodik a piaci követel­ményekhez. A belföldi beruházásokhoz elsősorban a Ganz Villa­mossági Művek, a Magyar Kábelművek, a Villamos­berendezés és Készülék Mű­vek, valamint az Egye­sült Villamosgépgyár szál­lít berendezéseket. Folyam­­atosan javul a gyártmá­nyok kibocsátásának üte­me. A hiányzó cikkek köre szűkült, s ma már ritkáb­bak a gyártási gondok. A KGM és a külkereske­delem közös piacpolitikai koncepciójának megfele­lően a legfontosabb tőkés piacokon az export ugrás­­szemen megnőtt. Az NSZK- ba irányuló kivitel például 1968 óta mintegy harminc­­szorosára, a svéd export tízszeresére emelkedett.­­ A magyar termékek jó­­ hírnevet, megelégedést $ vívtak ki a külföldi pia­­­­cokon. Az NSZK-ban elsősorban a $ magyar villamos háztartá­ $ sí készülékek, Kuvaitban a­­ nagytranszformátorok és az S alállomások. Görögország-­­ ban, Törökországban és­­ Finnországban a turbóge-­­­nerátorok, több más tőkés­­ piacon a szabad légvezeté­kek,­­a villamos forgógépek, a kis- és nagyfeszültségű készülékek arattak elisme­rést. Az utóbbi években szoro­sabb kooperációs és más együttműködési kapcsola­tokat teremtettek olyan is­mert óriásvállalatokkal, mint például az NSZK-be­­li Siemens, AEG, Bosch és Olympia, az olasz Fiat, a svájci—nyugatnémet BBC, a francia Alsthom, vala­mint a Tyler és a General Motors amerikai cégek európai vállalatai. A Tyler­­től áruházi hűtőpultokra, a BBC-től nagyfeszültségű berendezésekre, a Bosch-tól háztartási hűtőszekrények­re vásároltak licenceket. Az erősáramú ipar vállalatai jelenleg 26 termelési koope­rációban érdekeltek, s ez­zel minden más iparágat megelőzve első helyen áll­nak. Az eredmények egyik alapja az erősáramú ipar termékeinek jó műszaki színvonala, a lendületes műszaki fejlesztés. 1958-ig Magyarországon 32 megawattnál nagyobb tel­jesítményű turbógenerá­tort nem gyártottak. 1959- től gyors ütemben követték egymást az 50, a 100, a 150, majd 1970-ben a 220 mega­watt teljesítményű turbó­­generátorok. Ma már az 500 megawatt teljesítményű turbógenerátor fejlesztésén dolgoznak a Ganz Villamos­sági Művekben. A műsza­ki színvonal értékére jel­lemző, hogy a 220 mega­wattos turbógenerátor for­­górészhűtési­ rendszeré­­nek licenciáját két nagy nyugati cég, a francia Alsthom és a svéd ASEA megvásárolta. (békés) Tovább épül a Nagykörút. A főváros talán legfontosabb útja, a Nagykörút hosszabb átépítés színhelye: kicserélik, korszerűsítik a villamosvágányokat. A munkával a Pe­­tőfi-híd felől haladva a November 7. térig már elkészültek. Most, a tértől a Rudas László utcáig, illetve a Nyugatiig tartó szakaszt újítják fel. Kevesebb lesz a füst ♦ Megszűnik a trillázás Jobban vigyáznak a vízre ♦ A szemnek is szép MEGY A GŐZÖS, MEGY A GŐZÖS NYUGDÍJBA A környezetvédelem , embervédelem. Az ember szolgálatában óvjuk a szennyezéstől a földet, a vizeket, a levegőt. Ezek egyikét sem kímélte a vas­út, a technika e múlt szá­zadi csodája. Földet ra­bolt el, vizet szívott el, füsttel, zajjal fertőzte a le­vegőt. LEVEGŐ A MÁV hatalmas üzem, a pályák behálózzák az or­szágot, csak a fővárosban három tucatnyi állomás, két járműjavító főműhely, több mozdony- és kocsiszín található. Környezetvéde­lem és vasút: szükségszerű az a munka, amelyet a MÁV fejt ki, hogy a kor­szerűsítés mindig együtt járjon a víz, a levegő mi­nél csekélyebb károsításá­val. Erről érdeklődtünk Fedák Dezsőtől, a vezér­­igazgatóság főelőadójától. Kezdjük a légszennyezés­sel: — A helyhez kötött ka­zántelepek tüzelése sorra megváltozik. Szén helyett olajat, gázt használunk fel. A Nyugati pá­lyaudvar kazán­telepét most ala­kítjuk, jövőre ké­szen lesz, a közeli MÁV-kórházat is ez fűti majd. A régebben fűtőházaknak ismert vonta­tási telepek is ontották a füstöt. Budapestről két éven belül eltűnnek a gőz­mozdonyok. Ma is csupán a Nyugati pályaudvar kör­zetében dolgoznak, még másfelé legfeljebb a gurí­­táshoz tartanak egyet­­egyet. Ahogy érkeznek a Ganz-MÁVAG diesel-gé­pei, számuk úgy csökken. ZAJ A hazai mozdonypark átalakításához még néhány év kell, utána a tervek sze­rint a mozdonyok fele vil­lamos árammal működik, a másik fele olajjal. Egy die­sel-gép tízszer kevesebb füstöt lehel, mint a gőzös, a villanymozdony még annyit sem.­­ A vasút a zajjal is ár­talmára van az embernek. Ennek csökkentésére, keve­sebbet tehet a MÁV, a kürtjelzések — amelyek különösen éjszaka sokakat bosszantanak, kötelezők. A hangerősséget nemzetközi megállapodás szabályozza. A fedőjelzés nélküli útke­reszteződéseknél a kürtö­lést — bár sokszor szó volt már az elhagyásáról — ha­tósági rendelet írja elő belterületekre is. Viszont már történt intézkedés, hogy az állomásra érke­zéskor a várakozó utasok figyelmeztetésére halkab­ban szóljon a kürt, vagy meg se szólaljon, ha szük­ségtelen. Az országban az idén újabb száz ponton szerel­nek fel fénysorompót, fél­sorompót. A budapesti igazgatóság területén har­mincat. Ennyivel is keve­sebb helyen trilláznak majd éjszaka a vonatkür­tök, külcsín — Sok víz kell a vasút fenntartásához az utazó­­közönség ellátásához. Évente 30 millió köbmétert használ el a MÁV, ennyit ad vissza szennyezetten. Sokat is fizet szennyvíz­­bírságként ... De több he­lyütt már épül a szenny­víztisztító, s a főműhelyek­ben, a telepeken mind szi­gorúbban bírálják el a fe­lelőtlen vízszennyezést. A vasút veszélyes árukat is szállít: olajat, vegyi ter­mékeket. Ha nem megfele­lő módon mossák ki a ko­csikat, ezek az anyagok a talajba, a vízbe kerülhet­nek. Vámosgyörk közelé­ben történt: egy szerelvény kisiklott, a kocsik feldől­tek, a Gyöngyös patakba igen sok nátronlúg ömlött. A víz tisztítása félmillió forintjába került a MÁV- nak. A főváros közepén újjá­épített Déli pályaudvar — ha füsttel sokkal kevésbé is — zajjal továbbra is kel­lemetlenkedni fog a kör­nyéknek. A tervek szerint a vasút árkát oldalt zöld sávval bélelik, hangtompí­tóként. Az új pályaudvar is kifejezője a MÁV má­sik törekvésének: a régi, elavult épületek helyett újat emelnek, tetszetőset, a tájba illőt. Bakterházakat és állomásokat — mint leg­utóbb Balatonfüreden —, egyaránt. Ez is embervé­delem: az orrot bántó füst, a fület sértő zaj csökken­tése után a szemet is óv­ják a csúftól. Szöllősi Ferenc FAGYI ! A mi időnkben az ifjú­­­­ság még csak fagy­­­­laltérlelő kánikula idején­­ fogyasztotta, azonban mint­­ minden, ez a dermedt cse­­­­mege is állandóan fejlődik.­­ s ma már a primőr, korai 5 tölcséres fagylalt az­ első, 5 szeplőcsalogató napsugár 5 hatására feltűnik srácaink­­ kezében. Többféle fajtája­­ ismeretes.­­ Tizenévesek közt néps­ze­­­rű a szerelmes fagy­­i lal­t.­­ Megeszik belőle a lány­­ déltől alkonyatig vagy­­ egy tucat tölcsérrel, mert­­ sehogyse bírja eltalálni,­­ hogy mikor jön le cseme- I gézni az a haláli klassz,­s fekete tag. A találkozás­­ utáni adagot már egymás­­ szemébe mélyedve, szerel­­­­mes mosollyal fogyasztják,­­ s minden falás után egy­­ ragacsos puszi jár. Minden gyerekes família­­ előtt ismert a c­s­al­á­d­i vegyespacsmag fagy­lalt. Kezdődik a csemete szí­­vettépő nyafogásával, mi­szerint az osztályban már mindenki evett, csak ő nem, miáltal az egész ban­da rajta vihorászik. Folyta­tódik izgatott esküdözés­­sel, miszerint lassan eszi, nem fáj a torka, holnap se fog fájni, és matek órán sem fog fájni. Másfél órai kitartó szülőgyötrés után kap egy sóhajtást s egy nagybögrét, azzal vágtat boldogan a kiscukrászda felé. Ahol is másfél órát töpreng, hogy melyiket is válassza, majd a kapu elé tűző napon másfél órát vi­­horászik a barátnőjével. Alkonyattájt verődik hasa a zavaros tócsává olvadt pacsmaggal, s már saját maga se merne megesküd­ni rá, hogy az valaha is fagylalt volt. Ellentéte ennek a m­i­­­nek ilyenkor fagylalt. Zsebpénzén beszerez be­lőle egy hatalmas tölcsérrel a srác, lelkesen hazavágtat vele. Anyu megborzong a láttán, s mondja: — Gyermekem, ilyenkor, ilyesmit? Majd rosszallóan kiska­­nalat kotor elő, s elkóstol­gat belőle vagy másfél gombócnyit. — Csacsiság ilyenkor! — jelenti ki határozottan a nagymama, s elfogyasztja belőle a csokit, meg a va­níliát. Csacsiság, véli apu is, míg elrágcsálja a töl­csért a maradékkal. A srác savanyú képpel bólint, hogy a biz’ meglehet, ha ennyien állítják, bár neki nem jutott egy nyalintás­­nyi se belőle. Mind közt a legsajátsá­gosabb a C­s­ö­p­i fagylalt. Csöpi még az utcán, mondjuk anyuval, meglát­ja a fagylaltozó nagyobba­kat, s attól fogva megál­lás nélkül és torkaszakad­­tából ordít addig, míg csak neki is nem vesz egy keve­set a megviselt szülőanya. És bár a szemünk láttára mérik ki a Csöpifagylaltot is ugyanabból az edényből, mégis kiderül, hogy egé­szen más, olvadékonyabb, Csöpi még csak elragad­tatva szemléli, s máris fe­hér, citromszín patakocs­kák csurognak körül kör­be s lefelé. Fele vásárló ilyenkor Csöpi mellé kupo­rodik, s bíztatja erősen, hogy most itt egye, jajis­tenem, most már amott, de sokkal sebesebben! Ilyen­kor szokta anyu önfeláldo­­zóan kicserélni a két töl­csért. Attól fogva amaz le­szen a Csöpi fagylalt, csö­pög, olvad, ázik ronggyá a tölcsérje, s folyik Csöpi ke­zeslábasának könyökéig, belül. Ragad a gyerek, a zsebkendő, a retikül, a ci­pőtalp, s nyilatkozik anyu elragadtatva, hogy legkö­zelebb majd másfele­­me­gyünk haza, kisfiam. G. Szabó Judit

Next