Esti Hírlap, 1974. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1974-06-01 / 127. szám

NE SZENNYEZZE A LEVEGŐT Hulladékkezelő telep épül Földgázt­űtés a Belvárosban Budapesten mind­en év­ben mintegy 26 ezer tonna ipari toxikus hulladék ke­letkezik. A Fővárosi KÖ­JÁL 1972-ben és 1973-ban vizsgálta az ipari üzemek­ből kikerülő és a levegőt, a vizet, a talajt szennyező ipari hulladékok mennyisé­gét. Megállapította azt is, hol okoz gondot ezek meg­semmisítése. Az ipari hulladékokat a vállalatok szabad téren el­égetik, a csatornába öntik vagy a Budapest környéki szeméttelepekre szállítják. Egyik sem megfelelő módszer: szennyezik a,, levegőt, a felszíni vize­ket, a talajt. Az ipari toxikus hulladé­kok háromnegyedrésze el­égethető, negyedrésze azonban nem ég el. Megállapították, hogy a legtöbb éghető hulladék a gyógyszergyárakban, a bőr- és a gumigyárban ke­letkezik. A nem­ éghető hulladék a Kohó- és Gép­ipari, illetve a nehézipari vállalatoktól kerül ki. A budapesti üzemek ipari hulladékának kezelé­si módszerei nem felelnek meg a környezetvédelem előírásainak. Elzárt a KÖJÁL a Budapesti levegőtisztasági Bizott­ság titkárával együttesen azt javasolta, hogy épít­senek központi hulladék­kezelő telepet. A VEGYTERV-et bízzák meg, hogy a telep létesíté­sére dolgozzon ki javasla­tot. Előzetes becslések sze­rint felépítése mintegy 250 millió forintba kerülne. A minap a Budapesti Le­vegőtisztasági Bizottság ülést tartott és állást fog­lalt a levegőtisztaság-vé­delmi beruházások támo­gatásáról. Ilyen segítséget már korábban is adtak, most újabb 22 millió fo­rintot fordítanak erre a célra. Az­ összegből több mint 5 milliót az V. kerü­leti IKV kap, amely hat hőközpontot épít a Belvárosban, ahol a szén- és koksztüzelésről áttérnek földgáztüzelésre. A kerületi IKV a hősköz­­pontokra további 6 millió forintot költ saját alapjá­ból. Ugyanakkor a belvá­rosi levegőtisztasági prog­ram végrehajtására az idén 40 millió forintot fi­zet ki. A XIII. kerületben az IKV hat épület 263 la­kásában a széntüzelés he­lyett gáztüzelésű fűtőké­szülékeket szerel fel, s eh­hez 5 millió forint támo­gatást kap. (Pakots) FLBEN-FÁBAN ORVOSSÁG Kamillanyílás idején pr Ősidőkről ismerik • Gyógyít, szépít, ízesít Gyűjtik a kamillát, a mostani virágzás az idei termés nagyja, becslések szerint kevesebb, mint a tavalyi, 20—25 vagonra va­ló. Nem kedvezett a hűvös idő, korábban csapadékból sem hullott elég. Pedig a kamilla értékes, keresett vadvirág a világ valameny­­nyi táján. Tőlünk például Svájc, az NSZK, Ausztria és Olaszország is vásárol. Torkot öblögetnek vagy szemet borogatnak a főze­téből, isszák, fürdenek ben­ne. Aki szép, friss arcbőrt akar, ne mulassza el a ka­­millás arcpakolást. HASZNOS VADVIRÁGOK Vadvirág a technika ko­rában? A szakember helyesbít: nem csupán egyszerű, va­don termő növényekről van szó. A kamilla ugyanis sok-sok társával, például a bodzavirággal, az ökörfark­kóróval, a papsajtlevéllel, a szagosmügével, a kankalin­gyökérrel, a csipkebogyó­val, a japánakáebimbóval, a fekete nyárfarüggyel­ ,a tavaszi héricsfűvel együtt igen értékes gyógynövény. Sok gyógynövényt az ember ősidőktől ismer. Ré­gi mondás: „fűben-fában orvosság”. Pavlov vélemé­nye szerint a gyógynövé­nyek értéke az anyatejhez hasonló; bennük nem csu­pán tápanyagok, hanem rendkívül változatos, egy­mást kiegyenlítő gyógyító és védőanyagok találhatóit. Magyarország földje kü­lönösen gazdag gyógynövé­nyekben, s ezzel a lehető­séggel él is a gyógyszer- és a kozmetikai ipar. Különö­sen értékesek, amelyek a korunkban elterjedt beteg­ségek, például a szív- és keringési bajok, az ideg­­bántalmak elleni védeke­zésre alkalmas hatóanya­gokat tartalmaznak. ILLATOS, AROMÁS Az illatos, aromás növé­nyek szinte egyidőben let­tek gyógynövények és fű­szerek. Egyik legrégibb, népszerű fűszerünk a ma­joránna. Hurkafélék, leve­sek, főzelékek, mártások nagyszerű ízesítője. A bo­róka húspácoló alapfűszer, a tárkony a székelyek tár­konyos bablevesének, ká­posztájának és báránype­csenyéjének régi, elmarad­hatatlan ízesítője. Likőrö­ket tesz zamatosabbá, illa­tosabbá, aromásabbá a bor­sosmenta, a diólevél, a cic­kafarkfű, az ánizs. A csip­kebogyó sok C-vitamint tartalmaz, gyermekeknek és betegeknek különösen na­gyon fontos. A csipkeszörp hasznos a tavaszi fáradtság leküzdésében. Ami a testápoló gyógynö­vényeket illeti: száraz, pik­kelyes bőr kezelésére kivá­ló a búzavirágból, a ka­millavirágból, az akácfa­virágból­ készített főzet. Sokféle gyógy­teake­verék is kapható: köhögés és do­hányzás elleni, fogyókúrás, erősítő, izzasztó,, nyugtató, étvágygerjesztő... Fontos: a forrázási mód szabályait a mellékelt használati uta­sítások szerint mindenkor pontosan meg kell tartani, különben a gyógynövény elveszít értékéből, hatásá­ból. GYŰJTIK, TERMESZTIK A vadon termő gyógy­növényeket a falvak lakói gyűjtik. De nemcsak vadon termőket szednek: sokféle gyógynövényt termeszte­nek is. A termések, a szál­lítmányok — évente több mint ezer vagonra való — a Herbaria Országos Gyógynövény­forgalmi Kö­zös Vállalathoz futnak be. Ott osztályozzák, minősí­tik, s készítik el felhasz­nálási formába. Jut belőle a kozmetikai és a gyógy­szeriparon kívül a szaküz­letekbe is. Eddig már ki­lencet nyitott a Herbária: négyet a fővárosban, a töb­bit vidéken. Győrött, Pé­csett, Szegeden, Debrecen­ben és Miskolcon. * (cs. benkő) A LÁNYÁT KERESTE... Zárás után markecolt a bánatos anya RÉSZEG VOLT AZ ÚR - KIFOSZTOTTÁK A két nő az utcán talál­kozott. — Hová? — tudakolta az egyik. — A lányomat keresem ■— közölte lakonikus rövid­séggel a másik. A lányáról annyit tu­dott László Dezsőné, hogy „valamelyik” szórakozó­helyen tölti az estét. Pest ugyan nagy, de mit számít ez egy „kétségbeesett” anyának. Presszóról ven­déglőre járták az utcákat, s „bánatukban” fel-f­el haj­­tottak fél dec­ cseresznyét, kis pohár bort, nagy korsó sört. Ki tudná feljegyezni, hány vendéglátóhelyet ke­resett végig anya és barát­nője, mígnem a Bonbon eszpresszóba ért, ahol egy magányos úr próbált kö­nyökére támaszkodni az egyik asztalnál. — Hölgyeim — mondta, miután a művelet végre si­került —, a vendégeimnek számíthatják magukat. A „hölgyek” leültek, s rendeltek. Az úr nyíltszí­vű volt, azonnal tisztázta a helyzetet. Aznap kapott fi­zetést, az egész pénz a zse­bében van. A "hölgyek” mindezt barátságos mo­sollyal vették tudomásul, s koccintottak. Záróráig tartott a barát­­kozás, akkor a két nő a magáról márkásig tudó fér­fi zsebéből kilopta a fizeté­si borítékot. Még kétezer forint volt benne... A kárvallott kijózanodá­sa után — ahogy ez lenni szokott — feljelentést tett. László Dezsőnét és társát lopásért vonja felelősségre a Központi Kerületi Bíró­ság dr. Marjay Tibor ta­nácsa. (b. i.) Kényes pulyka Kényes jószág a pulyka, sok vesződség van vele. A­­legtöbb helyen húzódoznak is a hizlalásától. Mivel rend­kívül fehérjeigényes, régen a kisgazdaságokban főtt to­jással, hagymaszárral, túróval dúsították étkét — ma tá­pot kap. Nagyüzemi tartása jelenleg sincs megoldva. A várpalotai Jószerencsét Tsz baromfinevelőjében évente mégis nyolcvanezret hizlalnak, javarészét exportra. A megfelelő gondozás eredményeként 13 hét után az állag­­súly mintegy négy kiló, az elhullás pedig mindössze két százalék. A pulykahizlalás évente tízmillió forintnyi ár­bevételt jelent a szövetkezetnek. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a párt­­XI. kongresszusa tiszteleté­re a Láng Gépgyár szocia­lista brigádjai vállalták a Dunamenti Hőerőmű Vál­lalat áramszolgáltató blokk­jainak határidő előtti át­adását. (MTI fotó : Medgyasszai Béla) Óvoda 45 nap alatt Rekordgyorsasággal negy­venöt munkanap alatt készült el Szolnok második jubileumi óvodája, amelyet a szolnoki Mezőgép vál­lalat könnyűszerkezetes elemeiből a megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói szereltek össze. A 900 éves jubileumára készülő vá­rosban az üzemek, vállala­tok támogatásával épülnek a gyermekintézmények. Természetvédelmi terület A Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága — az Országos Természetvédel­mi Hivatal kérésére — természetvédelmi területté nyilvánította Újpesten a Váci út, a Szil­as-patak, a Fővárosi Vízművek felszí­ni telepe és a Farkas-erdő által határolt kerület­részt. Ezen a káposztásmegyeri, erdős-legelős öt hektáron él az igen ritka ezüszevésű homoki tövis­ (hippophaa: rhamnooides). A belső-ázsiai félsivatagi növény már va­lamennyi termőhelyén ki­pusztult, így egyetlen lelő­helye feltétlenül védelmet érdemel. (MTI) MINDENKI A MOSÓGÉPNÉL MIÉRT KÉSIK, PATYOLAT Május 27-én is vissza­kaptam a 17-ére vállalt ágynemű papírját. — Mégis, mikor lehet rá számítani? — Három-négy nap múl­va itt lesz — mondta a ki­szolgálónő, majd hozzátet­te: — Ha szállít az üzem. Mert ma például egy cso­mag sem érkezett. Néhány hónapja úgy tűnt, a Patyolat már nem­csak olcsón, hanem gyorsan is dolgozik. Télen a legnép­szerűbbet, a kilós mosást hat nap alatt végezte el. A múlt hetekben viszont a kétszeresére nyúlt határ­időt sem tartotta meg a vállalat. Miért? A kérdésre dr. László György, a Pa­tyolat igazgatója válaszolt: — Tavasszal négyszer annyi megrendelést kap­tunk, mint egy évvel ko­rábban. íme, a májusi ada­tok: 27-ig 5400 ágyneművel többet adtak be piperemo­sásba, a kilós mennyiségé­nek növekedése 15 mázsa volt. A vállalási határidő 12 nap, a beérkezett meny­­nyiség viszont 16 napi munkát ad. Ezért a csúszás. — Ha a határidő is eny­­nyi lenne, a megrendelőket nem érné kellemetlen meg­lepetés ... — Nem növelhetjük, mert akkor még több munka há­rulna az így is sok gond­dal küzdő expresszszolgál­­tatásokra. Esetleg le kelle­ne állítanunk. Ezt viszont még időlegesen sem akar­juk, mert megingatná a már megszerzett bizalmat. Vállaljuk inkább a határ­időcsúszás kényszerűsé­gét, miközben minden erő­vel igyekszünk megszüntet­ni. Dolgozóink többsége ezért állandóan túlórázik, a műszaki munkások és az alkalmazottak rendszere­sen segítenek az üzemek­ben. Háromszáz lány és asszony most tíz napig is­mét 12 órát dolgozik. A hé­ten szerződést kötöttünk a VII. kerületi KISZ-bizott­­sággal: tanuló fiatalok jön­nek segíteni 8,50-es órabé­rért. Egy hónapban 150-en,­ 200-an. Bérüket a KISZ- nek utaljuk át, a tatai ve­zetőképző tábor fejlesztésé­re költik. A vállalat háromezer dolgozójának többsége nő, nagyrészt családanya. A ruhatiszitás gépesített ugyan, a munka azonban így is nehéz. A nagy terhe­lést sokan nem bírják, az idén már ötvenen mentek el.­­A maradókra annál több hárul, erőfeszítésük elismerésre méltó. Autó­busszal naponta 300 vidéki dolgozót hoznak be az üzemekbe. Még hetvenet tudnának, ha kapnának bérautóbuszt a Volántól. — A rendelések növeke­dése előrelátható volt. Nem lehetett volna meg­előzni a jelenlegi nagy hajszát? — Készültünk a több munkára. A kelenföldi nagyüzemben hamarosan befejeződik a 80 millió fo­rintos műszaki fejlesztés. Eredetileg az év végére kellene munkába állítani az új gépeket, de július else­jétől már dolgozni fognak. Naponta 16 ezer kilóval több ruhaneműt tudunk majd tisztítani.­­ Jelenleg mekkora az egynapi mennyiség? — Negyvenezer kiló. A kapacitásbővítés negy­ven százalékkal­­növeli a mosási lehetőséget. De lesz-e ember az új gépek­hez? — Ha a Volántól meg­kapjuk a kért két autó­buszt, akkor nem lesz kü­lönösebb gondunk. Ha nem­­ más módon oldjuk meg gépeink működtetését. — A­ szolgáltatás javulá­sa tehát júliustól várható? — Már most javul, a ha­­táridőeltolódás mind keve­sebb. Most négy-két nap, de a jövő hónap közepéig teljesen meg akarjuk szün­tetni. Júliustól már a ha­táridők csökkentése a cél. Addig még egy kis türel­met kérünk megrende­lőinktől. Szöllősi Ferenc

Next