Esti Hírlap, 1974. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-01 / 152. szám

EGYIRÁNYÚ AUTÓPÁLYA Őrjárat az M—7-esen Vasárnapi ügyelet ♦ Levegőben a Morava A parancsnokság elé nem rendőrautók, hanem repülőgépek érkeznek. Az egyik épület tetején szél­zsák, arrébb hatalmas an­tenna emelkedik, körben­­ a füves repülőtér. Balatonkiliti, az M—7- es egyirányúsítási központ­ja. Kevesebb baleset — Igen komoly appará­tussal próbáljuk megte­remteni azokat a körülmé­nyeket, amelyek a bizton­ságos közlekedéshez nélkü­lözhetetlenek. Azon dolgo­zunk, hogy a nyaralás vagy a hétvégi pihenés után mindenki hazaérjen ottho­nába — mondja Máté Sán­dor őrnagy. Délután két órakor kis­­katonák érkeznek, ők tart­ják az összeköttetést az au­tópálya mellé, az elágazá­sokhoz, csomópontokhoz települt rádióskocsikkal. Egymás után érkeznek a be­jelentkezések, elfoglal­ta he­lyét az M­ 7-es ügyelet valamennyi részvevője. 14.40-kor piros-kék villogó lámpákkal felszerelt Fiat indul Zamárdiból a főváros felé, s amerre elhalad, már egyirányú az autópálya.­­ A hamarabb jött jó idő, húsvét óta, vasárnap és ünnepnapokon délutá­nonként csak a Balaton felől Budapest felé lehet haladni az autópályán. Mi­óta így van, lényegesen kevesebb a halálos, nagy anyagi áldozattal járó bal­eset. Hiszen a legfontosabb baleseti tényezőt a szembe­jövő forgalmat szüntettük meg. bályokat szegik meg, nem tartják meg a követési tá­volságot, vagy a sebesség­­korlátozást. De nemcsak ők teremthetnek veszélyhely­zetet. Ugyanilyen gondot okoznak a szokásos sebes­ségnél lassabban közleke­dő régi, elhasznált gépko­csik is. Nem tudnak lépést tartani a kocsisorral, s mögöttük tucatnyi, csúcs­időben akár 100—150 gép­kocsi is összetorlódik. A rádiós forgalmi napló az egyirányúsítás vala­mennyi, rádión érkező in­tézkedéséről beszámol. Ha komolyabb baleset történik, felszáll a repülőgép, s a parancsnok onnan intézke­dik. A szükségessé vált el­terelésekről is könnyebb dönteni a repülőgép fedél­zetéről. Négy órakor Gidáli Jó­zsef alezredes, főpilóta be­gyújtja az ötszemélyes Mo­rava motorjait, s a levegő­be emelkedünk. Egyelőre még enyhe a forgalom — világbajnoki futballmér­kőzés a televízióban —, de már most megfigyelhetők az M—7-es forgalmának jellegzetességei. Igen so­kan várakoznak a leálló­­sávban. S ezek közül alig­­alig akad, aki technikai hi­ba miatt kényszerült meg­állásra. Beszélgetnek, uzsonnáznak, elindul a mentőhajó, céljá­hoz a repülőgép irányítja. Hat óra körül a 45-ös kő­nél előzés közben egy Sko­da S 100-as az árokba for­dult. Egy súlyos, egy köny­­nyebb sérült. Kilenckor a 25-ös kőnél három gépko­csi rohant egymásba. A belső sávban haladó Tra­bant­ motorja ugyanis leállt, ezért előbb egy Fiat, majd egy Volkswagen szaladt egymásba. Este 10-kor ismét elindul a piros-kék vih­ogókkal fel­szerelt gépkocsi. Vége a va­sárnapi egyirányú ad­tásnak. Szű­cs Gábor Lassú kocsik Sajnos, azonban, még így is igen sok a szabálytalan­ság. Sokan az előzési szó­ Este 10-ig Az Osztapenko-szobornál néhány kört teszünk a re­pülőgéppel, majd ismét irány a Balaton. Közben a rádióból értesülünk róla: egy vitorlás a Balatonba borult. A Morava előbb nagyobb köröket ír le a tó fölött, majd észrevéve a vízbe borult csónaktestet, odarepülünk. A már majd­nem teljesen elsüllyedt ha­jóba három férfi kapaszko­dik. Siófokról hamarosan ­Iksem tudom, kedveskéim,­­ ’ biztosan más is észre­vette már, de mostanában olyan ideges mindenki, ez bezzeg az én időmben nem volt, de még a múlt héten se volt, és milyen jó lenne, ha az illetékesek sürgősen utána néznének, és intéz­kednének, amíg nem késő! Én most nem érek rá fog­lalkozni vele, mert egy he­te nálam nyaral az én kis tündér unokám. De azért elmesélem, mi van. — Becsengetek például a szomszédasszonyhoz, ren­des szokásom szerint, s kérdem, hogy vegyek-e ne­ki valamit, merthogy fel­váltva szoktuk, hát még csak ajtót se nyit, csak pis­log kifele idegbajosan a függöny mögül, egyik szemhéja kilencet ráng, mialatt a másik tizen­nyolcat, én nem is vagyok itthon, motyogja eszelő­sen, és nagyon súlyos le­het nála ez a hirtelenül elhatalmasodott agybaj, mert még az aranyos uno­kám se bírja megnyug­tatni, pedig rugdossa az ajtót az ennivaló lábacs­káival, és felborítja a sze­metes vedret a puszi-pu­szi praclicskáival, ilyen szépen tudja már mondani, hogy szeretnék a téren ját­szani! De szegény hőbörö­­dött szomszédasszonyom­nak egyetlen elragadtatott szava sincs a dologhoz. Töprengés nagyon súlyos lehet az állapota ... — De nemcsak ő van így, hanem a földszinti lakó is, mindig nála nézem a tévé műsorát, mindig hív, ha meglát, mindig örül, ha megyek, illetve örült mos­tanáig, amíg ez az ideg­­ragály őt is el nem érte, s ha most résztvevően be­nyitunk hozzá az arany unokámmal, akkor szegény lakó furcsa grimaszt vág, és egyik kezével sebesen vakarni kezdi a másikat, és egyik lábával is a má­sikat, miközben ujjaival megállás nélkül a könyö­kén dobol, ahelyett, hogy velem örülne, hogy az én kis unokám már tud maszatos pacsit adni a té­vé képernyőjének, és a két ennivaló kis kezével egyszerre öt gombot is csavargatni, szegény lakó mégse tud velem örülni, hogy Aranycsillag ilyen született zseni, hanem csak motyogja maga elé, hogy az ő idegei szétpattan­nak, az enyémek meg vas­ból vannak, szóval már félrebeszél. — Általában, olyan ide­gesek lettek mostanában az emberek, hogy még az én jótékonyan pihentető Ciculi-miculim se bírja őket megnyugtatni. Gyula­i bácsi is például, akitől­­ mindig telefonálni szoko­t­tam, megállás nélkül a ’ kezét tördelte, ahelyett,­­ hogy önfeledten kacagott­­ volna, amikor Csillag- C­sillag a buksi fejére tette­­ a hallgatóig, s úgy nyurga- ^ lászott. A két váza közül­­ a szebbiket röptében még­ el bírtam kapni, és Gyula $ bácsi mégse volt boldog, § hogy így tud már tele- § fonálni az én tündér unó- ^ Icám. Pedig amiatt nem ^ is tettem szemrehányást, § hogy előző nap beszo- S rult ez az elragadó gye­­rek az ő vacak komódja alá, ahová előzékenyen | bemászott az előzőleg be- § gurított feketés csészék és likőrös poharak után, $ és amiatt a butaság miatt § se szóltam, hogy üvegből^ csináltatta a vitrin elejét, § holott Tündi-bündi meg- ^ sérthette volna magát, § amikor páros lábbal és ^ villámgyorsan egyik polc- ^ ról a másikra szökdécselt. S — Erre ma elkap egy­­ bizonyos illető a lépcső-^ házban, és azt merészeli S nekem f­üllenteni, hogy az­ ^ óta van ez a járványos § idegesség, egyszóval az § én földreszállott angyal $ unokámmal hozta össze­ ^ függésbe, hát én akkorát ^ nevettem, és megmondtam ^ a szemébe, mesélje ezt a ^ nagymamájánakI SI­­ G. Szabó Judit . Kongresszusi vállalás A félév lezárása előtt új létesítmények egész sorát adták át rendeltetésének a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A kongresszus tiszteletére tett vállalásnak megfele­lően a szolnoki József Atti­la úti lakótelepen befejez­ték az első házgyári lakó­ház építését A nyolcszin­tes, központi fűtésű épület­ben 46 család jut ötven négyzetméter alapterületű, két szoba összkomfortos la­káshoz. Az év végéig további négy házgyári lakást szerel­nek össze, együttesen pedig 640 lakás készül el a József­­ Attila úti új lakótelepen. KÖZÉRDEKŰ FELAJÁNLÁS Az eddiginél több olcsó, de jó minőségű árucikket kíván forgalomba hozni az Aranypók Divatáru Kis­kereskedelmi Vállalat. Cél­ja: a kereskedelmi munka javítása; legyen mindig elegendő a leszállított áru­cikkekből; különös gondos­sággal törődni a munkáske­­rületekről. Az alap: a vállalat dol­gozóinak felajánlása a XI. kongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30 évfordulója tisztele­tére. — Az Aranypók egyévi árualapjának értéke 900 millió forint — tájékoztat Barta László igazgató. — E nagy összeg feléért vá­sárolunk a szocialista, a fejlődő és a tőkésországok­ban divatos holmikat. A 450 millió forint értékű árumennyiség fele olcsó, jó minőségű ruházati cikk. A vállalat dolgozóinak kongresszusi felajánlásá­ban figyelemre méltó té­tel: megkezdődött az iro­dai munka gépesítése, a tá­jékoztató rendszer javítása. Többféle kisgépet vásá­rolnak. Lesznek például olyan pénztárgépek a bol­tokban, amelyek lyuksza­lagra írják az üzlet forgal­mit, miből mit és mennyit vásároltak ott. A pénztár­gép ad tájékoztatást a vállalat vezetőinek, mit keresnek a vevők. Gépesí­tik a kereslet-kínálat kö­zötti válaszadás útját, ezzel csökkentik a kézi munkát, s javítják az ügyvitelt. A 44 órás munkahét be­vezetése óta sok gonddal jár az üzletek változatlan idejű nyitvatartása. Egyetlen megoldás: a jobb üzem- és munka­­szervezés. Az Aranypók hálózatát a kis a­lap­terü­let jellemzi. Kényelmetlenek a boltok a vásárlóknak, az ott dolgo­zóknak. Az eladóteret csak az önkiszolgáló módszerrel lehet bővíteni. Ehhez vi­szont nagyobb raktártérre van szükség. Most könnyű vázszerkezeteket vásárol­nak, felállításuk után a raktárakban és az üzletek­ben egyaránt nagyobb lesz a tároló terület. Tavaszig újabb három — a Kígyó utca 2., a Váci utca 9. és a Rákóczi út 32. szám alatti — boltban térnek át az ön­­kiszolgáló rendszerre. Bár az előző években a vállalat anyagi lehetőségén túl is sokat tett a munka­körülmények javításáért, az eredménnyel nem elégedet­tek. Elhatározásuk szerint most ebben is tovább kí­vánnak jutni. (b. a.) Több olcsó, jó áru GONDOSKODÁS A MUNKÁSKERÜLETEKRŐL ÖNKISZOLG­ÁLÁS, GÉPESÍTÉS VÁRNI ÉS FOGADNI C­itál az ember az utcán, utazik a villamoson, az autóbuszon. Jóleső látvány: sok a kismama, az eljövendő édesanya. Szépek, csinosak a nyári ru­hákban, a szinte nekik kitalált divatos nadrág-blúz együttesekben. Egy kórházi főorvos mondta el: szülészeti osztá­lyukon az ötvenes évek elején tizennégy szobából tíz volt a szülészeté, négy a nőgyógyászaté. Azután ahogy múlt az idő, mind több szobát foglalt el a nőgyógyászat, s mind kevesebb maradt a szülé­szetnek. És most megint rendezkednek: az osztály nagyobbik fele ismét szülészet, mind több a szülés­re jelentkező fiatalasszony, s mind kevesebben fek­szenek be művi terhességmegszakításra. Valaki a társaságból megkérdezte: ez mind az új intézkedé­sek eredménye? Vita kerekedett. Volt, aki esküdött erre, más hozzátette: bizonyára egyébként is emel­kedett volna a születésszám, hiszen az ötvenes évek első felének nagy létszámú nemzedéke most alapít családot. Tény: a népesedéspolitikai határozatok megjele­nésétől eltelt kevés idő tapasztalatai egészséges fej­­lődésről tanúskodnak. Megvizsgálták, hogy az év első három hónapjában hányan jelentek meg elő­ször terhestanácsadáson a budapesti rendelőkben. Anélkül, hogy különösebb következtetést vonnánk le belőle, íme a tavalyi és az idei adatok összeha­sonlítása: 1973 januárjában 2658 várandós kismama kereste fel először a terhestanácsadót, az idén ja­nuárban 4080. A februári számok: tavaly 2170, az idén 3154. És március: 1973-ban 2339, most 2992 S ebben az évnegyedben havonta több mint négy­ezerről körülbelül két és fél ezerre csökkent a mű­vi terhességmegszakítások száma Budapesten. E­gészséges, jó jelenség: a fiatalok bátran vál­­­lalják a családalapítással járó gondokat a csa­ládalapítás örömeiért. Éppen ezért kell most még nagyobb figyelem, s nemcsak segítőkészség, hanem segítőkép­esség is. Erről tárgyalt nemrég a Buda­pesti Pártbizottság. Megállapították: jól szervezett, jól működő a fővárosban a szülészeti-nőgyógyásza­ti gondozás, az egységes gyermekegészségügyi há­lózat. Ismételten felhívták a figyelmet a bölcsőde­hiányra. Tény: bár jelentősen gyarapodtak a böl­csődei férőhelyek, a jelentkezők mintegy felét még mindig vissza kell utasítani. A centenárium évében és azóta is sok bölcsőde épült fel, elsősorban az új lakónegyedekben. Ám hiába a szépen berendezett gyermekintézmény, nem tudják fogadni a kicsinye­ket. Zuglóban van olyan új bölcsőde, amelyben 130 gyermek helyett csak 14 kaphat helyet, mert nincs gondozónő. Nem ismeretlen ez Budapest más kerü­leteiben sem. Talán megoldás lenne, ha gyermek­­gondozási szabadságon otthon tartózkodó kisma­mák vállalnák — a gondozási segélyen túl bizonyos tiszteletdíjért — ezt a munkát, s a bölcsődében, természetesen, saját kisgyermeküket is vigyáznak. A munkajogi törvények szerint erre nincs mód, de a törvényalkotó miért ne változtathatna a jogszabá­lyon a szükségszerűség, az ésszerűség jegyében? Ti­incs róla országos statisztika — bár a tapasz­talatok jók —, s ha az adatgyűjtés még korai lenne is, bizonyos, hogy különféle demográfiai té­nyezők és a n­épesedéspolitikai intézkedések hatásá­ra nőtt a családalapítási kedv hazánkban. Minden lehetséges eszközzel gondoskodni kell róla, hogy a kis­embereket jó körülmények között fogadjuk, s a szülőknek megkönnyítsük a gyermek felnevelésé­nek gondját. A legfontosabbért tesszük: az emberért. Sárdi Mária ELSŐ BETAKARÍTÁS Jó termést ígér a szója Az első betakarításra ké­szülnek a tavaly megalakult Alföldi Szójatermesztési Egyesülésben részt vevő szövetkezetek. A rákóczi­­falvi Rákóczi Termelőszö­vetkezet irányításával 18, többségében Szolnok me­­gyei gazdaság 2000 hektá­ron iparszerűen termeli az idei esztendőtől az értékes fehérjét adó takarmánynö­vényt. Az augusztus köze­pén kezdődő aratásra 20 mázsás átlagtermést vár­nak. (MTI) Szerződés Ma délelőtt a Centrum Áruházak Vállalat és a Dolgozók Kereskedelmi Szakközépiskolája szocia­lista szerződést kötött a szakemberképzés segítésé­re, az oktatás könnyítésé­re. A megállapodás értel­mében úgynevezett kihe­lyezett, „centrum” osztályo­kat szerveznek. A dolgozók iskolai foglalkoztatását úgy osztják be, hogy az ne essen egybe az áruházak csúcsforgalmi időszakával. A Centrum arra törekszik, hogy dolgozóinak zöme a kereskedelmi szakmában megszerezze a középfokú végzettséget. ÍGY LÁTTÁK ŐK Színes amerikai film • 8 világhírű filmrendező a müncheni olimpiáról G­órtó­ Stan Morgulies • Fargot» Wolper Pictures Presentation • Bemutató: július 4.

Next